Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)

1990-10-07 / 185. szám

Áz aradi vértanúkra (Folytatás az 1. oldalról) Uj If DRU-uMagtükör Tanácskoznak a nyugat-európai közösség külügyminiszterei Politikai unió, biztonsági politika, Öböl-válság a napirenden Ki a népszerűtlen? Közvéleménykui’at'ás a Szovjet-unióban történt semmi. Itt viszont egy pécsi la'kos nem sokat töp­rengve példát mutatott... Csak egy mondatot még a Zsák-közről: pénteken már vi­rágot hozott az emlékmű ta­lapzatához a gyárvárosi islko­Aradon, a vesztőhelyen emelt gránit obeliszknél szombaton kegyeletes tiszteletadást tar­tottak az 1948—49-es szabad­ságharc kivégzett tábornokai­nak emlékére. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Demokratikus If­júsági Szövetség Arad megyei és városi szervezetei által ren­dezett emlékünnepségen kö­zel tízezren rótták le kegye­letüket. A koszorúzáson Katona Ta­más külügyminiSztériumii ál­lamtitkár vezetésével magyar kormányküldöttség is részt vett. A delegáció tagijai között volt Dessewffy Arisztid honvéd tá­bornok ma élő leszármazott­ja, Dessewffy Pál Ausztriából, és Knézich Káiroly tábornok dédunokája, Poddany Alfréd- né. A kormányküldöttség tag­jaként jelen volt Szörényi László szegedi egyetemi tanár. A bukaresti magyar nagyikö­vetség küldöttségét Rudas Er­nő nagykövet vezette. Ott vol­tak a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség országos központjának és kolozsvári fő­titkárságainak képviselői, és megyei küldöttei. Az Arad me­gyével testvéri kapcsolatokat Pécsett is virágokat helyez­tek el az Aradi vértanúk út­ján a korlátoszlopoknál, az aradi hősök nevei alatt. A Magyar Demokrata Fórum vá­rosi szervezetének felihívása nyomán este 6 órakor csen­des sétával emlékeztek a pé­csiek közül sokan a' 48-as ápoló Békés megyéből több küldöttség érkezett. A diktatúra bukása utáni el­ső szabad megemlékezést be­árnyékolta a két ország kö­zötti kapcsolatok feszültsége: román részről még helyi szin­tű képviselet sem jelent meg. Ezzel függ össze több román lap alaptalan és torz vádas­kodása, miszerint ,,a román nép gyilkosai is voltak”. A felemelő emlékezést az egyházak képviselői arra hasz­nálták fel, hogy 141 évi ké­séssel ugyan, de egyházi vég­tisztességet adjanak a vérta­núknak. Harangzúgások köze­pette ökumenikus istentisztele­tet rendeztek az obeliszk mel­lett emelt szószéken, amely­nek asztalára tizenhárom szól piros szegfűt helyeztek ei. In­nen imádkozott a vértanúkért Héjjá János plébános, az er­délyi minorita rend főnöke, Mózes Árpád evangélikus lel­kész, Kiss László és Tötös Ist­ván, a baptista gyülekezet lel­kipásztora, Reics Dimitrie szerb ortodox esperes és Kovács Jó­zsef református lelkész. A ro­mán ortodox egyház ígérete ellenére nem küldte el képvi­selőjét az istentiszteletre. A Velence melletti Asolo községben kötetlen eszmecse­rére ültek össze szombaton a nyugat-európai közösség kül­ügyminiszterei Gianni de Mi- chelis olasz külügyminiszter elnökletével. Az Európai Kö­zösség tervezett politikai unió­járól és biztonsági politikájá­ról folytatnak véleménycserét, és megvitatják az öböl-válság­gal kapcsolatos kérdéseket is. Az EK politikai uniójáról és a pénzügyi unióról ez év de­cemberében Rómában tartan­dó kormányközi értekezletek hivatottak dönteni. A politikai unióra vonatkozóan az olasz elnökség most részletes terve­zetet ismertetett. „A legutóbbi nemzetközi események megmutatták, hogy válaszút előtt állunk: vagy létrehozzuk a politikai uniót, vaqy visszafejlődik a közösség külön utakon járó nemzeti tagállamokká" — jelentette ki Gianni de Michelis. Az olasz tervezet jelentősen erősíteni kívánia a jelenlegi külpolitikai egyeztető mechgnizmusokgt g tizenkét tgqorszáq között, hogy ozok teliesen egyséqes fellé­pést eredményezzenek. A dön­téseket, állásfoglolósokot többségi szovazássol hozzák meq ezentúl, ne egyhangú egyetértéssel - szól ez o ia- voslot. A soros elnökséget be­töltő toqország pediq minden tekintetben o többiek nevében lépjen fel o nemzetközi fóru­♦-4- NEW YORK: Az ameri­kai és a szovjet külügyminisz­ter pénteken véglegesen tisz­tázta a hagyományos haderő­csökkentési megállapodás vi­tatott kérdéseit, és lényeges haladást ért el a hadászati rakétaegyezményben, amelyet iav idén aláírhatnak. A derü­látó kijelentéseket James Baker tette, Eduard Sevard- nadzéval New Yorkban folyta­tott, csaknem hatórás tárgya­lásai után. A miniszterek két héten belül harmadszor talál­koztak, időközben George Bush elnök is tárgyalt Se- vardnadzéval. Segíts magadon, az Isten is megsegít! — akár így is sum- mó zhat nőnk azt a beszélge­tést, amelyet Fegyverneki Sán­dor, a Budapest-fJécs Világki­állítás programirodájának igaz­gatója folytatott péntek dél­után az érdeklődőkkel. A meghívás annalk az alkcióso- rozatnak volt része, amelyet o mokon, elsősorban az ENSZ- ben, ahol a közösség esetleg a Biztonsági Tanácsban is helyet kaphatna. London és más tagországok ellenzik ezeket az elképzelése­ket, és nem kívánják eleve fel­edni szuverenitásukat, döntési és cselekvési jogukat. A közös külpolitika megkí­vánja ' a biztonságpolitika egyeztetését is — mutat rá a továbbiakban az olasz terve­zet, s megismétli azt a már felvetett javaslatot, hogy a ki­lenc tagú Nyugat-Európai Unió (az egyetlen biztonsági kérdésekben is illetékes nyu­gat-európai szervezet) olvad­jon bele a közösségbe, átadva 'hatásköreit. így az EGK -kere­tében a védelmi miniszterek is ülésezhetnének a jövőben, és a közösség a leszerelési tár­gyalásokon egyeztetett módon venne részt, és ellenőrizhetné a fegyverkereskedelmet (mint például Irak felfegyverzését). Ezek o jovaslotok jelenleg o Nyuoot-Európoi Unión kívül­állók (Írország, Dánig, Görög­ország) fenntartásaiba ütköz­nek. A külügyminiszterek vosár- nap folytotiók a vitát, kiegé­szülve az Európa Tanács hu­szonhárom tagországának mi­nisztereivel is, hogy oz össz- eurÓDoi intézményi elrende­zésről folytossonok eszmecserét a novemberi párizsi Helsinki­'S csúcsértekezlet előtt. Magyar Közgazdasági Társa­ság Baranya Megyei Szerveze­te indított annak érdekében, hogy a hatalmas vállalkozás­ból Baranya, illetve a régió is részesüljön. Az igazgató elmondta, hogy a programiroda három hete nemzetközi felhívást tett közzé 8 milliárd dollár Magyarorszá­gon történő elköltésére. Eb­ből 2 milliárd dollár van köz­vetlen összefüggésben az Ex­póval. A megvalósítás „filozó­fiája" valójában Kolumbusz tojása: nem utólag hasznosít­ják a területet, hanem előre. Koncessziós szerződések útján, külföldi vállalkozók pénzéből egy teljesen új dél-budapesti városközpontot építenek fel a t>e fektetők igényei szerint, amelyet ők hat hónapra „köl­csön adnának" az Expónak. Ez a költségvetésnek egy fil­lérjébe se kerül, téhát nem a nyugdíjasok pénzét költjük — mondotta az igazgató. Sokkal kevesebb bizonysá­got szenezihettünk arról a négy programról, amely a Buda­pest—Bécs tengelyen kívül eső területek fejlesztését szolgál­Csekély a hitele a lakosság szemében a szovjet kormány­zatnak: sokaknak nem tetszik Gorbacsov korlátlan hatalma, mások Nyikolaj Rizskov minisz­terelnök menesztését ‘ követe­lik —, ezt tükrözi egy pénte­ken közzétett közvéleményku­tatás, amelynek eredményét az Interfax, független moszk­vai hírügynökség ismertette. A vizsgálódás 250-500 fős min­tacsoportokra terjedt ki Moszk­vában, és az orosz föderáció más városaiban, illetve vidéki helységeiben. A megkérdezettek 37,4 szá­zaléka nem helyesli azt a parlamenti döntést, amely gaz­dasági kérdésekben korlátlan hatalommal ruházta fel Gor- bacsovst. Amint azt az Inter­fax megjegyzi, valószínű, hogy az ellenzők egy része nem is rendkívüli állapot, vagy az erős diktatórikus kormányzás bevezetését nehezményezi, sóik­kal Inkább az elnök személyét kifogásolja. Ennek oka egyér­telműen az, hogy Gorbacsov kezdi elveszíteni a lakosság bizalmát. A moszkvaiak 53,6 százalé­ka egyetért az orosz föderá­ció parlamentjének azzal a döntésével, amely lemondásra szólította fel Rizskov kormány­főt. Az egyetértők aránya más területeken még magasabb. A „Karjera" című szovjet 4ap szombati számában Gor- bacsovot személy szerint tette felelőssé a Szovjetunióban kialakult gazdasági és politi­kai válságért. A moszkvai új­ságírószövetség időszakosan ná. A 6 milliárd dollárt ide kell csalogatni — hallottuk. Erre van esély, mert- aki a tengeren túlról ideutazik, an­nak 200 km nem távolság. Csakhogy ehhez az ún. „non­profit” (nem nyereséges) inf­rastruktúrát — például az eu­rópai rendszerékből kieső au­tópályát — meg kell előlegez­ni, és különféle csábitó ötle­tekkel kellene a befektetőket vállalkozásra bírni. Ezt kívánja elősegíteni az MKT Baranya Megyei Szerve­zete, amely vállalja, hogyme- nedzseli a beérkező ötletéket. Ennek elősegítésére napokon belül kísérleti információs iro­dát nyitnak a KSH megyei székházálban, amely közvetlen számítógépes összeköttetésben áll majd a budapesti prog­ramirodával, továbbítja a bu­dapesti és a bécsi informá­cióikat, összegyűjti és me­nedzseli az innen beérkező javaslatokat. Remélhetőleg mi­nél többet és miinél vonzób­bat, mert ilyenekre az Expó­tól függetlenül is szükség van. S. G. megjelenő lapja úgy véli, hogy az elnök döntései túl „ké­sőn" születtek. Ami Rizskov miniszterelnököt illeti, őt a lap csupán „engedelmes Vég­rehajtónak" titulálja. A Gorbacsov-Jelcin ellentét kapcsán az újság rámutat: a legnagyobb tagköztársaság, az orosz föderáció parlament­jének döntése a szuverenitás­ról, a Szovjetunió létét kérdő­jelezi meg. A kőkemény logi­kával levont következtetés sze­rint ezzel a döntéssel —, amelynék egyenes 'következ­ménye, hogy a Szovjetunió nem létezik többé — nem lé­tezhet szovjet elnök sem. ♦ Genscher megnyugtat Hans-Dietrich Genscher né­met külügyminiszter ismét megnyugtatta az aggódó fran­ciákat arról, hogy az egyesült Németország továbbra is ki­tart nyugat-európai elkötele­zettsége mellett, nem lassítja, sőt gyorsítani akarja a nyu­gat-európai gazdasági és pénzügyi, illetve a politikai unió megvalósítását, s mind­ezt Franciaországgal szorosan együttműködve akarja elérni. ♦-4- PRÁGA: Petr Miller, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság munka- és szo­ciálisügyi minisztere közölte a Szakszervezeti Világszövetség (SZVSZ) főtitkárával, Ibrahim Zalka-riával: miután egyetlen csehszlovák szakszervezet sem tagja az SZVSZ-nek, a cseh­szlovák kormány felszólítja a prágai székhelyű szervezetet, hogy jövő év május végéig szüntesse be tevékenységét az országban, és a központját költöztesse el Prágából. Vezetőváltás a Hunornál Nem erősítette meg a Hu­nor Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat vállalati tanácsa az eddigi vezérigazgatót, dr. Jancsi Gyulát. A részletekről Hornyok Istvánt, a vállalati ta­nács elnökét kérdeztük. — A szavazás végeredmé­nye nagyon szoros volt, a 31 tagú vállalati tanács 29 jelen­levő tagja közül 17-en szavaz­tak mellette, 12-en ellene, a megerősítéshez pedig csupán kettővel több, 19 szavazatra lett volna szükség. Az ered­mény elég meglepő, hiszen az ülésen Jancsi Gyula felvázolta a vállalat átalakításával kap­csolatos elképzeléseit, az ed­digi tárgyalások eredményét, és ezzel szemben ellenérvek nem hangzottak el. Talán a minisztérium „elvárása”, talán az általános közhangulat vagy az játszhatott közre, hogy a vállalatnál végrehajtott 15—20 százalékos béremeléssel 30 százalékos infláció áll szem­ben. — Mi lesz a következő in­tézkedésük, és mi lesz a már megkezdett tárgyalásokkal? — A vállalatot eqyelőre — megbízott igazgatóként — a műszaki vezérigazgató-helyet­tes irányítja. Napokon belül újra összeül a vállalati ta­nács, és jóváhagyja a meg­hirdetendő pályázat szövegét. Az tény. hogy a vállalat át­alakításának ügyében dr. Jan­csi Gyula vezetésével előre­haladott tárgyalások folytak, és félő, hogy a vezetőváltás ezek sikerét veszélyezteti, ezért valamilyen áthidaló megoldá­son törjük a fejünket. S. G. Gyereksorsok A romániai „gyermekotthonok­ban" tengődő, nyomorék vagy sú­lyoson beteg gyerekek sorsáról mutatott be riportfilmet pénteken este oz amerikai ABC televízió. A film megdöbbentő képsorai em­bertelen körülmények között tar­tott, nem ritkán állatként kezelt, sökszor az éhhalál küszöbén álló gyereket mutattak. A közel 50 titkos gyermekintéz­ményben — amelyek közül hatot az amerikai forgatócsoport felke­resett — a román kormány szerint összesen nyolcezer gyereket tar­tónak. (A nyugati becslések sze­rint 40 ezret.) A bukaresti veze­tés arra hivatkozik, hogy ezeket az otthonokat még a Ceausescu- rezsim alatt alapították, az új rendszernek azonban nincs ele­gendő pénze arra, hogy javítsa a bentlakók körülményeit, vagy megszüntesse az Intézményeket. A gyerekeket annak idején egy bukaresti bizottság „válogatta ki", mert testi hibával, illetve mentális betegségekkel születtek. Országszerte helyi bizottságok vizsgálták oz újszülött, illetve harmadik évüket betöltött gyere­keket, akiknek neveit a bukares­ti szervhez küldték tovább. Ott aztán eldöntötték: az apróság ár­vaházba, vagy a „menthetetle­nek" közé kerül. Az otthonokban azonban olyan gyerekek is vannak, akiknek nin­csenek veleszületett rendellenes­ségei, Illetve olyon kis eltérések­ről van szó, amelyek könnyen orvosolhatók lennének. A gyerek­intézmények létét egyébként a Ceausescu-éra alatt teljes titok­ban tartották: kis falvakban he­lyezték el őket, ahal a helyiek ágy tettek, mintha ezek nem is léteznének. la 6. b osztálya. szabadságharc vértanúira. Az alsómocsoládi volt Sztankovanszky-udvarház parkjában teg­nap felavatták Trischler Ferenc szobrászművész Petőfi-szobrát. Szoboravató beszédet Gyimesi Ernő, a Möbiusz Húsipari Vál­lalat Alsómocsolád Határában lévő gyáregységének igazgatója mondott. (A volt udvarházban jelenleg a Möbiusz Oktatási Köz­pontja működik.) Az eseményen nemcsak a község lakói vettek részt, hanem azok az elszármazottak is, akik az Alsómocsoládi Baráti Kör tegnapi egész napos találkozójára szülőföldjükre hazaérkeztek. Fotó: Mitzki Koszorúzás Áradon Pénzt vagy Chopint Szokatlan botrány „színezi” a Varsóban folyó nagy nemzetközi Chopin zongoraversenyt. Egyesek talán túl jő üzletet reméltek e rangos nemzetközi eseménytől, de most úgy tűnik, nemcsak a ró* káról, de a zenéről sem Ie4iet hét bőrt lenyúzni. A szervező Chopin*társaság egy szövetkezet­nek adta át a szervezést, amely olyan jegyárakat állapított meg, Hogy a koncerttermek üresen tá- tonganak, az egyes estékre szóló jegyek, amelyek pedig fele any- nyiba kerülnek, mint a bérlet, hegyekben állnak a pénztáraknál. A külföldi újságírók többsége bojkottálja az eseményt. Egyrészt, mert megsértődtek a szervezők arogáns viselkedése, másrészt a felháborító árak és az azokkal szembenálló szolgáltatások szín­vonala miatt. A korábban az Interpress által szervezett sajtóközpontban az akk­reditálás 50 dollárba került, a puccs-szerűen a hatalmat átvevő szövetkezet 200 dollárt kért, va­lamint 1000 dollárt a hangver­senybérletért. A 200 dollárért az újságírók ugyanis csak televízión nézhetik a hangversenyeket, és a rendelkezésükre bocsátott sajtó- központ felszerelése kimerül né­hány pénzbedobós telefonautoma­tában. „Nem a nyugdíjasok zsebéből húzzuk ki...” Ki fizeti az Expót? ,Hidak a jövőbe" — Baranyából is? 2 vasamapi 1*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom