Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)

1990-10-05 / 183. szám

1990. október 5., péntek űj Dunántúli napló 3 Percre kész légszennyezésmérés A Baranya Megyei Köjál •pályázatot nyújtott be a me­gyei környezetvédelmi alaphoz azzal a céllal, hogy 12 millió forintért alakítsák ki minél hamarább a megyeszékhely első olyan légszennyezésmérő monitorvizsgáló állomását a Köjál-székház előtt, ahol nap­ra, pontosabban percre ké­szen tudni fogják, hogy a le­vegő mennyi port, nitrogén- oxidot, szénmonoxidot, kén­dioxidot, szénhidrogént és ózont tartalmaz. Ehhez a köz­ponti állomáshoz kapcsolódik majd mérőpont a 48-as té­ren, valamint a Szent István téren, később Komlón, Sikló­son és Beremenden alakitanak Iki újdbb mérőhelyeket. Ha ki­épül a mérőrendszer, nálunk is közölni fogják a levegő veszélyes szennyezettségi dó­zisait. Új munkaközvetítők Egy hete foglalkoztunk az alkalmi munkalehetőségekkel olvasóink érdeklődése nyo­mán. Kiderült, hogy egyelőre az igény nagyobb, ám igen nehéz információval, közvetí­tővel szolgálni. örömmel értesültünk róla, hogy Pécsett két iroda is fel­vállalta alkalmi és részmun­kák hirdetését, közvetítését egyéb szolgáltatásai mellett. A KRISTÁLY Szolgáltató-Ügy­nöki Iroda elsősorban a kis­pénzű diákok, nagycsaládo­sok, nyugdíjasok számára le­het jelentős forrás. Az Agenda Betéti Társaság (olasz —magyar közvetítő iroda) pe­dig november elsejétől teljes munkaidőben számítógépes adatbankkal áll az ügyfelei rendelkezésére. Remélhetőleg ezekkel a szolgáltatásokkal tovább bő­vül az információcsere, és egy­másra találnak az újonnan vállalkozók, valamint a mun­kát keresők. Kisszervezetek Baranya megye iparában A KSH Baranya Megyei Igazgatósága a közelmúltban jelentette meg a fenti cím­mel a nyolcvanas évek ipari szervezetátalakítá si fo'l yamatai - ról készített elemzését. Az alábbiakban e kiadvány főbb m eg á lla pításait isme rtetj ük. A nagy szervezetek és trösz-. tök szétbontása, és ezzel pár­huzamosan új típusú, kisébb gazdálkodó egységek alakulá­sa mór az évtized elején el­kezdődött. E folyamatok a társasági és átalakulási tör­vény 1989. évi életbe lépésé­vel felgyorsultak, és a kislét- számú szervezetek súlya —bár egyelőre csak számuk alap­ján — jelentősen nőtt. Barar nya megyei székhellyel 1980- ban még csőik 41, 1989-ben pedig már 103 gazdálkodó működött az iparban. Előd nélküli, új szervezetek lényegében 1986 óta alakul­tak, és összesen 39-cei gya­Tanácsok végnapjai A tanács már nem, de a vb működik Az átmenet alatt az ügyintézés zavartalan ? A helyhatósági választások első fordulójával lejárt a ta­nácsok mandátuma, életbe­lépett az új önkormányzati törvény, és megkezdődik az új önkormányzati és közigazgatá­si modell kiépítése. Az állam­polgár erre joggal kérdi: azt imár tudjuk, hogy majd mi lesz, de addig mi lesz? Erre a kérdésre kerestük a választ a megyeházán és a városházán. A volt megyei' tanács vb-tit- kára, dr. Hazali lózsel kész­séggel tájékoztat, már csak azért is, mert nála is folyton csöngenek a telefonok. Elmon­dása szerint a tanácstestületek már nem, de a végrehajtó bi­zottságok mindaddig működ­nek, amíg az új önkormányza­tok meg nem alakulnak. Lé- ny.egi kérdésekben már nem döntenek, de indokolt esetben, kivételesen hozhatnak olyan döntéseket, amelyek korábban o testület hatáskörébe tartoz­tak. A megyénél nem marad­tak lüggöben levő ügyek, a legutolsó (júliusi) tanácsülés - és azóta néhány kérdésben a vb - minden fontos kérdés­ben dönteni tudott. (Ezért vár­hatóan már nem is lesz több vb-ülés.) Ami a napi ügyeket illeti: a szakigazgatási appa­rátus a helyén van, és folya­matosan végzi a munkáját, az átmenet miatt nem lesz fenn­akadás — ígéri dr. Hazafi Jó­zsef. Hasonló választ adott dr. Farkas Károly, a volt városi Cikkünk nyomán Szeptember közepén olva­sóink észrevétele nyomán men­tünk le a mattyi és a Hoted- ra-tó vidékére: akkor, a több­hónapos szárazság ellenére vastagon ömlött valamiféle fe­kete lé a mattyi csatornán, s többen feltételezték, szenny­víz és harkányi-lé is folyik az árokban. Aggódtak, féltek: a horgászparadicsom, a két tó ülepítőként szolgál majd a siklósi és a harkányi szennyvíz számára. A minap a Kelet-baranyai Vízgazdálkodási és Talajvé­delmi Társulattól többoldalas levél érkezett szerkesztősé­günkbe, mely cáfolja a felté­telezést: o nemrégiben készült „Mattyi- és a Hotedra-tó üze­meltetési terve" —, amelyet a helyi tsz meliorációs komplex programja részeként készítet­tek el éppen az ellenkező­jét szolgálja. Kuti Istvánnal, a tanács vb-ti.tkára is. A lakos­sági ügyintézés fórumrendsze­rében az év végéig nem lesz változás, a legtöbb ügyben to­vábbra is az 1981-es közigaz­gatási törvény szerint járnak el. Kivétel néhány, az önkor­mányzat hatáskörébe tartozó hatósági ügy (pl. a helyi adók kivetése, az állami lakások el­idegenítése, zászló- és cimer- hasznólat), amelyekben a má­sodfokú döntés a később lét­rehozandó köztársasági meg- bizotti hivatal feladata lesz, de amíg nincs ilyen, az ügy­menet itt is változatlan. Az új városi önkormányzat alakuló ülése várhatóan még októberben összeül, és a napi­renden szerepel majd, hogy Pécs városa megpályázza a megyei jogú városi címet. Vár­hatóan visszaállítják a kerüle­ti elöljáróságokat (hogy kettő lesz-e vagy négy, erről az ön- kormányzat határoz majd), és elsőfokon itt intézik a lakossá­gi ügyeket. A másodfokú dön­tések nagy része pedig a lét­rehozandó közigazgatási bíró­ságok hatáskörébe kerül. Egy sor fontos jogszabály hiányzik még (például az ön- kormányzatok vagyonáról, a helyi adókról), amelyek - re­mélhetőleg a legközelebbi al­kalommal — az Országgyűlés napirendjére kerülnek. Sürgős parlamenti döntésre vár az a jogszabály-tervezet is, amely az önkormányzati törvény értelmezéséről, az át­menet néhány kérdéséről ren­delkezne — mondja dr. Hazafi József. Enélkül elég nehéz ma megmondani, miben segíthetik az új községi önkormányzato­kat, és miben nem. A községi önkormányzatok a hónap vé­géig megalakulnak, és olyan fontos kérdésekben kell hama­rosan dönteniük, mint például a szervezeti és működési sza­bályzat, a jövő évi költségve­tés, önálló vagy körjegyzőség létrehozása. A folyamatosságot a közsé­gekben is a vb-titkárok kép­viselik. Megbízatásuk a jegy­ző kinevezéséig szól, addig nyújtanak szakmai segítséget a polgármesternek, illetve lát­ják et közhatalmi funkcióju­kat. Végül arról, mi lesz a meg nem választott tanácselnökök sorsa. 35 községben polgár- mesterré választották a régi tanácselnököt, 14-üknek viszont búcsút kellett vennie volt hiva­talától. Lényegében azonnal, hiszen mandátumuk lejártával munkaviszonyuk is megszűnt, s felmondási idő sem illeti meg őket, csupán egyhavi munka­bér. Lehetett volna ez másként is, hiszen a közszolgálati tör­vény tervezetében hathavi fel­mondási idő szerepelt - csakhogy ez a törvény sem született meg, a polgármes­terekről szóló jogszabály pedig megfeledkezett ezekről az em­beri problémákról. S. G. Készülnek a stifolderek a sásdi magán húsüzemben rapítottáík a gazdálkodók kö­rét. Számuk az elmúlt két évben nőtt látványoson: 1988- ban 10, 1989-ben 24 alakult. Induló tevékenységük alapján többségük két ágazatba: a gépiparba és a könnyűipar­ba tartozott. Az alakulások ellenpólusa, a .vállalati meg­szűnés alig fordult elő. A vállalati struktúra körvo­nalazott változásai túlmutat­nak az egyszerű számbeli nö­vekedésnél: ugyanis az ipar önállósági fokának növekedé­se, a vállalati méretstruktúra átalakulása, valamint a tulaj- . doni viszonyok változása tar­talmi kérdéséket érint. Új szervezetek Az ipartelepek száma a vál­lalatok számához képest szin­te alig nőtt: 1980-ban 335, 1988-ban pedig 349 ipartelep működött. Ez azt is jelenti, hogy az önálló vállalatok szá­mának növekedése 1989-ig nagyrészt a meglévő telepek önállósulásával ment végbe. A „fordulat éve” 1989 volt. A vállalati struktúra látványos átalakulását jelzi, hogy 1989 elején az 50 főnél kevesebb, dolgozót foglalkoztató gazdál­kodók aránya .még alig köze­lítette meg a 25 százalékot, az év végén viszont már 37 százalékot tett ki, ami közel megegyezett a 300 fő felet­tiek részesedésével. Az elmúlt év januárja és decembere kö­zött létesített 24 szervezet kö­zül 16-ot 20 főnél kevesebb, hármat 20—50, négyet 50—300 fő közötti, s egyet 300 főt meghaladó létszámmal létesí­tettek. Harmadik formai változás­ként óz új szervezeti formák megjelenése és terjedése em­líthető. Míg kezdetben (1982- től) a kisszövetkezetek, kis­vállalatok, s leányvállalatok megjelenése, addig .napjaink­ban a korlátolt felelősségű A Hotedrán habos a víz társulat vízügyi szakmérnöké­vel bejárva a helyszínt, a víz- szennyezésre már nem talál­tunk rá; az azóta eltelt idő és a jótékony csapadéktömeg megtisztította a vidéket, örömmel hallottunk arról is, hogy a tavakat összekötő terv a két tó víz-utánpótlását szol­gálja, éppen a horgászat ér­dekében. Kuti István megerő­sítette: a csatornarendszer, mely közel 7,5 négyzetkilomé­teres vízgyűjtő területről szál­lítja a csapadék-, illetve a forrásvizeket a két tóba, gya­korlatilag nincs összekötve azokkal a csatornákkal —, el­vezetővei —, amelyen a har­kányi szennyvíz és hévíz, illet­ve a siklósi szennyvíz több áttételen keresztül a Drávába jut. Másrészt megfelelő viz- minőségvizsgálatokkal szabá­lyozni tudják a rendszert, s még arra is figyelnek, hogy késő őszi vagy tavaszi időben —, amikor a mezőgazdasági műtrágyázás és növényvéde­lem folyik —, elzárják a csa­padék bejutását a tavakba. Végül azt is megtudtuk Kuti Istvántól, hogy a melio­rációs program — pénz híján —, csak részben készül el, s a tavak üzemeltetési tervében szereplő egynéhány pont mó­dosul. A KEBAVIT kérésének megfelelően közöljük: arról szó sincs, hogy a terv mintegy burkoltan arra szolgálna, hogy a két tavat szennyviz-ülepítés- re szemelték volna ki. Mindezt örömmel vesszük tudomásul, s az információk a két tó szerelmesei számára is megnyugtatók. Hiszen mint arról tudomásunk van, a le­endő önkormányzat üdülőte­lepről, hétvégi paradicsomról is álmodozik e gyönyörű tavak partjain. Mindenesetre egy dolgot nem sikerült a bejá­rás során megtudni, mégpe­dig azt, hogy ki szennyezte a nyáron a vidéket, honnan jött a habos szennyvíz? Fel- tételezés akad, de Kuti István is megerősítette, nem a KE­BAVIT dolga, hogy erre meg­válaszoljon. Tulajdonképpen általános tünetről van szó: időnként vállalatok és gaz­dálkodók igyekeznek kijátsza­ni a természetvédőket, nem tudván, mit kezdeni a felgyü­lemlett szennyvízzel,' arra en­gedik el, amerre tudják, is­tennek hírével ... S ha soká­ig késlelkedik a jótékony csapadék, amely a vízfolyáso­kat felduzzasztja —, s módot ad a higításra —, nem tudván mit tenni, megnyitják a zsili­peket. Ez történhetett a, nyá­ron, az aszály idején is. Kozma Ferenc társaságok és a részvénytár­saságok szaporodása a jel­lemző. A megyeszékhelyű ipar szer­vezeti struktúráját 1989-ben is a nagy szervezetek túlsúlya, s a közép- és kisvállalatok cse­kély szerepe jellemezte. 96 megyei székhelyű vállalatot és szövetkezetei vizsgáltunk meg. Közülük 31 foglalkoztatott 50- nél kevesebb főt. (A statisz- tikaadat-szogáltatási szempont­ból jelenleg őket tekintik kis­szervezeteknek.) Náluk össze­sen évi átlagban 431 -en dol­goztak, a megyei székhelyű ,ipa rba n foglalkoztatottak nak alig egy százaléka. E szerve­zetek részesedése a megye iparának árbevételéből és az állóeszköz-állományból sem ér­te el az egy százalékot. A tevékenységi körök Az induló, illetve jellemző tevékenységük alapján a 31 kisszervezet közül 18 a gépipar­ba, 2 a vegyiparba, egy-egy az építőanyag- és az egyéb iparba, 9 pedig a könnyű­iparba tartozott. Ez az össze­tétel két ponton is ellentétes irányban tér el a megye ipá­ját átlagosan jellemző képtől: egyfelől a gépiparba tartozó szervezetek aránya jóval na­gyobb az átlagosnál, másfe­lől kisszervezetek az élelmi­szeriparban egyáltalán nem alakultak. A kisszervezetek tevékenysé­gi köre összetettebb a többi­nél. Ezt az ipari tevékenység 95 százalékos átlagos arányá­nál alacsonyabb (75%-os) aránya is jelzi. Emellett ka­rakterisztikus eltérésként a ke­reskedelmi tevékenységből származó bevételek magas aránya (20%) emelhető ki. A termelési tevékenység sajátos­ságai természetes módon ki­hatnak az értékesítés irányai­ra is. A külkereskedelmi érté­kesítésből származó bevétel részesedése megyei átlagban 17, mig a kisszervezeteknél 23 százalékot ért el. Rubelel­számolásban csak egy, nem rubel elszámolásban pedig 6 szervezet produktuma révén alakultak ki a fenti arányok. A kisszervezetek részesedése a megye iparának állóeszköz- állományából a fél százalékot sem érte el. Jellemző, hogy egyfelől na­gyon kicsi, másfelől viszony­lag korszerű állóeszközállo­mánnyal rendelkeznek. A 31 gazdálkodó közül 7-nek saját állóeszközóllománya egyálta­lán nem volt, a többinél egy gazdálkodóra átlagosan kb. 6 millió Ft értékű -állóeszköz- állomóny jutott. Ugyanakkor elmondható, hogy ezen álló­eszközállomány nettó értéké­nek a bruttó értékhez viszo­nyított aránya 93 százalék, míg a megye iparának egészében csak 56 százalék volt. A kisszervezeteknél foglal­koztatottak összetételének alapvető munkaügyi jellemzői nem mutatnak karakterisztikus eltérést a nagyobb szerveze­teknél dolgozókhoz képest. A foglalkoztatottaknak a több­sége (94 százaléka) mindkét, kategóriában teljes munka­időben dolgozott, s a nyugdí­jasok és bedolgozók aránya egyaránt alacsonyan (3—3 szá­zalék körül) alakult. A fizi­kai foglalkozásúak aránya a kicsiknél 71 százalék volt, ami 10 százalékponttal alacso­nyabb, mint az egész megye iparában. A szellemi dolgozók •közül 31, míg megyei átlag­ban 12 százalék dolgozott ve­zető beosztásban. E számok­ból azonban nem az a kö­vetkeztetés vonható le, hogy sok a vezető a kisszerveze­teknél, hanem fordítva, a na­gyobb szervezetek felduzzasz­tott beosztott ügyintéző és ügyviteli létszáma nyomja le az átlagos mutatót. Jelzi ezt az is, hogy az egy gazdálko­dóra jutó vezető beosztásúak száma kicsiknél alig haladta meg az egyet, mig az ipar egészében 11 fő volt. A vállalkozói szféra jöve­delmét, s főként a vezetőkét a közvélemény az átlagost többszörösen meghaladónak tartja. A kisszervezeteknél dol­gozók - legalábbis többségük — a megfigyelt körben a szá­mok alapján nem jutottak kiugró jövedelemhez. Az itt dolgozók havi bruttó átlagbé­re 13 200 Ft, átlagkeresete 14 500 Ft volt, omi 16, illetve 25 százalékkal haladta meg a megye iparában dolgozók jövedelmének átlagát. A ve­zetők keresete 2,7-szerese volt az ugyanezen szervezetek kereseti átlagának. (Ez az arány az ipar egészében meg­közelítőleg hasonló volt.) A vezető és vezető közti kereseti különbség ugyanakkor kb. 20%-os többletet mutatott a •kiss'zervezeteknél dolgozók ja­vára. (Ez kb. azonos volt a többi dolgozókrfál tapasztal­ható különbséggel.) A 31 gazdálkodó szervezet közül az elmúlt évet 14 vesz­teséggel zárta. A veszteség összege 25,6 millió Ft, mig a nyereségé 67,0 millió Ft volt, így összesen 41,4 millió Ft eredményt mutattak ki a kis­szervezeteknél. A „kicsik’ fölénye A megye iparának egé­szével összevetve, kétoldalról is a kisszervezetek hatékony­ságának „fölénye" mutatható ki: egyrészt a számszerű ered­ményességi mutatóik is sok­kal jobbak; másrészt sokkal kisebb eszközállománnyal ér­nek el ugyanakkora értékű termelést, illetve bevételt. A kisszervezetek kiemelt jelentő­sége - a vizsgált időszakban mutatott csekély súlyuk elle­nére — lényegében ezen minő­ségi jegyekben rejlik. Fodor Mária főelőadó, KSH Baranya Megyei Igazgatósága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom