Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)

1990-10-04 / 182. szám

2 aj Dunántúli napló 1990. október 4., csütörtök A német egység ünnepén JÓRA A NAGYVILÁGBAN ÉP* * * Pécsett járt tegnap John Birch, Nagy-Britannia budapesti nagy­követe. A diplomata itt-tartózkodása során felkereste a pécsi Kesztyűgyár Vadász utcai gyárát, majd megtekintette a PMSC- Manchester United labdarúgómérközést. Képünkön John Birch (balról) Marczi Mihály igazgatóval, az üzem termékeit szem­léli a Kesztyűgyár 2. gyáregységében. Elítélik az agressziót Felszólalások az ENSZ-közgyülésen (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepi pillanatokat tű­zijáték követte, az aláfestést a hangszórókból áradó Hön- del-zene (stílusosan a Feuer­werksmusik) szolgáltatta. A Köztársaság téren és a Bran­denburgi kapu környékén leg­alább félmillió ember élvezte a németek számára feledhe­tetlen eseményt. Berlin belvárosában már es­te hat órától kezdve népünne­pélyhangulat uralkodott. Az Unter den Linden sugárúton, amelyet már kora reggel el­zártak a járműforgalom elől, tízezrek hömpölyögtek mindkét irányban, az Alexanderplatzon zenekarok és lemezlovasok szolgáltattak zenét a táncolni vágyóknak. Este hattól fél­óránként szólaltak meg a fő­városi templomok harangjai, hálaadó istentiszteletre szólít­va a vallásos németeket. Másfajta formáját választot­ták a hálaadásnak a tavaly őszi fordulatban vezető szere­pet játszó polgárjogi mozgal­mak képviselői. Az esti órák­ban sorra keresték föl a ber­lini szovjet, magyar, cseh­szlovák, lengyel és amerikai nagykövetséget, megköszönve a diplomatáknak hazájuk köz­reműködését, jóindulatát a békés forradalom győzelemre juttatásában. A Brandenburgi kapu kör­nyékén csak közelharc árán lehetett előre jutni az esti (Folytatás az 1. oldalról) — Nehéz búcsút venni Bonn fővárostól - válaszolta. A két német állam közötti szerző­désben az áll, hogy a fő­város Berlin. A parlament he­lyéről később döntenek majd. Annyi bizonyos, hogy Bonn nem lesz provincia, vidék, ha­nem nagyon fontos feladato­kat lát el továbbra is. Hagyo­mányainknak megfelel, hogy a legfelsőbb hatóságok közül nem a fővárosban kap he-, lyet, hanem különböző regio­nális központokban, mint pél­dául Düsseldorfban, Frank­furtban stb. A berlini székhely mellett szól a következő: a volt NDK magához közelebb állónak érezné ezt a fővá­rost. A másik ok pedig: ah­hoz, hogy az elszigeteltség­nek elejét vegyük, lehetőséget kell adnunk a politikusoknak, hogy este elmenjenek beszél­getni az emberek közé. Erre egy négymilliós nagyvárosban jobban van lehetőség, mint egy kisebb helyen. Ehhez kapcsolódóan Theo dor Zens konzul tett 'egy sze­mélyes megjegyzést: Rehfeld úr berlini, ő maga pedig bon­órákban. A jókedvű, sörös- és pezsgősüvegeket lóbáló tö­megben elvesztek a baloldali, alternatív szervezetek képvise­lői, akiknek plakátja szerint „Európa mosolyog félelmében, a világ reszket a bizonytalan­ságtól — Németországot pe­dig szétveti az öröm ... Né­met márka, gurulj, gurulj min­denek fölött’’. Hasonló indít­tatású csoport szervezhette a Kollwitzplatzon lezajlott ese­ményeket; ennek keretében - mintegy háromezer résztvevő előtt - kikiáltották az „utó­pia antiköztársaságot”. Ennek jelképes eseménye volt az NDK- és az NSZK-zászló le­vonása, majd helyükbe fel­vonták utópia fehér lobogóját, közepén tátongó lyukkal. A je­lenlevők' égő gyertyákkal em­lékeztek meg az NDK egy év­vel ezelőtti vértelen forradal­máról, amelynek folytatását aligha képzelték ebben a for­mában ... Hajnali két óráig Berlin szi­vében nem került sor rendza­varásra, erőszakos cselek­ményre. Lipcséből viszont olyan hírek érkeztek, hogy a belvárosban több tucat fiatal szélsőjobboldali személy tob­zódott, majd az ellenük fel­lépő rendőröket kövekkel, pa­lackokkal és petárdákkal ha- jigáltó'k meg. Az intézkedés­nek ellenszegülve „vörös disz­nóknak és Stasi-szolgáknak” nevezték a rendőröket. A ga- rázdálkodók közül többet elő­állítottak. ni, tehát mindkét város kép­viseltette magát a sajtótájé­koztatón ... A gazdasági kiegyenlítő­désről a következőket mondta a főkonzul: - Valószínűleg úgynevezett gazdasági szige­tek alakulnak ki. Ez mind geográfiailag, mind gazdasá­gilag értendő. A szigetek las­san összenőnek, feltehetően négy-öt év alatt. Belső ván­dorlásra is lehet számítani, szakemberek települnek át, s ezáltal kiegyenlítődik az a la- kossógveszteség, ami a mene­külések során létrejött.- Milyen szerepet játszik a jövőben a pécsi német konzu­látus a magyar-német kap­csolatokban? - hangzott a következő kérdés. Rehfeld úr elmondta, hogy Magyarország szerepét mindenütt pozitív mó­don értékelik, különösen ami szeptember 11-ét illeti. Nem propagandát akarunk, hanem úgy szeretnénk Németországot bemutatni, erősségeivel és gyengéivel, ahogyan van, mert egyébként nem hinnének ne­künk. Szeretnénk az embere­ket közelebb hozni egymás­hoz. Sz. L. I. Repülőgép­katasztrófa Kínában (Folytatás az 1. oldalról) államokbeli személy vesztette életét. 90 halálos áldozat a KNK állampolgára volt. Esze­rint tehát a halálos áldozatok száma 127, vagyis töib'b mint az első jelentésekben meg­adott 120. Egy eltérített kínai repülő­gép - mint már jelentettük - kedden a kantoni Pajjun re­pülőtéren összeütközött két másik légijánművel, s a bal­eset következtében 120 ember meghalt, 53 pedig megsebe­sült. Li Peng miniszterelnök még aznap délután a ka­tasztrófa helyszínére utazott. A Xiamen Airline Co. Boeing 737-eset, amely reggel 6 óra 57 perckor indult Hsziamen- ből Kantonba, megpróbálták eltéríteni — irta szerdai szá­mában a China Daily. A légi irányító hatóságok azonnal en­gedélyezték a parancsnoknak, hogy bármely repülőtéren szálljon le az utasok bizton­sága érdekében. A repülő — a légitársaság 8301-es járata - reggel 9 árakor a kantoni Pajjun légikikötőben szállt le. Csakhogy a pilóta elvétette a fő leszállópályát, túlrepült raj­ta, s a hangár előterében ne­kiütközött két másik gépnek. Ezek közül az egyiknek a fedélzetén utasok voltak, a másik üresen állt. Az előbbi gép teljesen szétroncsolódott, az utóbbiban súlyos károk ke­letkeztek. Az áldozatok között hongkongi, makaói és tajvani személyek is voltak - írta a lap az Új Kína hírügynökség­re hivatkozva. A gépeltérítés körülményei­ről és céljáról semmit nem írt a kínai újság. A repülőgép úticélja eredetileg is Kanton volt, ám a tudósítás nyitva hagyja azt a lehetőséget, hogy a tervek szerint egy má­sik repülőtéren, nem a Pajju- non szállt volna le a Boeing. ♦ AMMAN: Irak szerdán kiszabadított kilenc Irarícia túszt, aki még ezen a napon a jordániai tővárosba érke­zett. Bagdad ezt a lépést „emberiességi szempontokkal" indokolta. A kilenc ember szabadon engedésének a szándéka már több nappal ezelőtt nyilvánossá vált, s már akkor kiderült, hogy a nyugati államok meglehetősen kétes értékűnek tekintik e gesztust. Abban az Irak-elle- nes egységfront megbontásá­nak a kísérletét látták. Irak továbbra is lógva tart sok küllöldit. Kedden, az ENSZ közgyűlé­sének 45. ülésszakán folytató­dott az általános vita. A szíriai külügyminiszter be­szédében rámutatott arra az ellentmondásra, hogy míg Iz­rael immár egy évtizede eluta­sítja egy ENSZ égisze alatt megtartandó nemzetközi érte­kezlet megtartását a meg­szállt arab területek ügyében, Kuvait iraki lerohanását az új világrend szellemében általá­nos elutasítás fogadta. Faruk as-Saraa úgy vélekedett, hogy ennek az új világrendnek ez volt az első igazi próbája. Damaszkusz mélységesen el­ítéli Kuvait pánarab eszme jegyében történt annektálásót, aminek következtében külföldi csapatok jelentek meg a tér­ségben — mondta. Szíria ugyanakkor azt várja a világ­tól, hogy az új nemzetközi szellem jegyében határozottan ítélje el az arab területek iz­raeli megszállását - hangoz­tatta. Elítélte az iraki agressziót a szudáni elnök is, aki egyidejű­Oj postai tinizés Németországba A két német állam posta­igazgatósa is egyesült 1990. október 3-án. E naptól kezdve a volt nyu­gatnémet postai területekre szóló küldemények címzésekor egy „W" betűt, a keleti (ko­rábbi NDK) postai területekre szóló küldeményeknél pedig „O” betűt kell írni az irányí­tószám elé. leg a konfliktus arab jellegét emelte ki. Bulgária olyan mély demok­ratikus változásokat él meg, amelyek visszafordíthatatlanul szakítanak az ország kommu­nista múltjával - hangoztatta az ülésszakon elmondott be­szédében Zseljo Zselev bolgár államfő. Elismerte, hogy a Zsivkov-rendszer bukása óta a változások Bulgáriában las­sabban mennek végbe, mint némely más, volt szocialista or­szágban, Bulgária mindamel­lett a demokrácia felé ha­lad, s már „ébredezik polgári társadalma”. Ám már csak idő kérdése - mondta —, hogy egy teljes mértékben demokratikus államot hozzunk létre — így a szónok. Az indokínai országok és Burma ASEAN-hoz történő csatlakozását szorgalmazta fel­szólalásában a thaiföldi kül­ügyminiszter. Mint rámutatott, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének Vietnammal, Kambodzsával, Laosszal és Burmával (Myanmar) történő kiszélesítése valamennyi fél ér­dekeit szolgálná. • --------------------------l-----­­f- BUKAREST: A román író- szövetség vezető tanácsa ki­zárta tagjai sorából a Roma­nia Mare című szélsőséges nacionalista lap igazgatóját, Eugen Barbut. A román író neve jól ismert Magyarorszá­gon, mert a Ceausescu dik­tatúrát kiszolgálva, magyarel­lenes rágalmakat tartalmazó cikkeket írt hosszú időn át. Az írószövetség a kizárásról közleményt adott ki. Az in­doklás szerint Eugen Barbu erkölcsi magatartása össze­egyeztethetetlen az írószövet­ségi tagsággal. Mégis volt zsidózás a Parlamentben? Manipulált felvételt játszott le a kedd esti tv-híradó első és harmadik kiadása annak bizonyítására: a Parlamentben „Hordót a szónoknak!” közbe­kiáltás hangzott el, nem pedig az, hogy „Hordót a zsidód­nak!”. Ezt a megállapítást Szűcs Gábor, a Kurír főszer­kesztője és Aczél Endre társ- főszerkesztő tette a lap csü­törtökön tartott, sajtótájékoz­tatóján. Mint emlékezetes, parlamen­ti vizsgálat kezdődött annak nyomán, hogy a Kurír szep­tember 24-i számában „Mondjon le a képviselő!" címmel cikk jelent meg. Az írás szerint az Országgyűlés szeptember 18-i ülésén „Hor­dót a zsidódnak!" közbekiál­tás hangzott el Tölqyessy Pé­ter interpellációja közben. A Kurír szerkesztőséqében az újságíróknak levetítették az ülésnek a televízió belső lán­cán röqzített eredeti felvételét, valamint a keddi Híradó első és harmadik kiadásában be­mutatott képsorokat. Mig az eredeti felvétel tanúsága sze­rint az inkriminált közbekiáltás az ülést vezető Vörös Vince „Csendet kérek!" felszólítása után hangzott el, addig a Hír­adó megvágott felvétele sze­rint az ominózus mondat az elnök „.. . tessék folytatni az interpellációt!" felszólítása után következett. Az eredeti felvételről a „Hordót a zsi­dódnak!" közbekiáltás való­ban kihallható. A tájékoztatón megjelent Borsos Csaba, az Országgyű­lés Hivatalának főosztályveze­tője, az Országgyűlés elnöke által felállított vizsgálóbizott­ság tagja is, aki kijelentette: legalább tízszer meghallgat­ták a felvételt, nehogy ok nél­kül rágalmazzanak meg bárkit is. Mint a vizsgálóbizottság jegyzőkönyvében olvasható, a „Hordót a zsidóknak!” közbe­szólás közvetlenül Vörös Vince alelnök „Csendet kérek!” fel­szólítása után hangzott el. A Híradóban elhangzott meg­jegyzésre, miszerint a bizott­ság kazettájáról eltűnt a so­kak által kifogásolt rész, Bor­sos Csaba elmondta: a felvé­tel az ő technikai hozzá nem értése miatt semmisült meg, de a televíziónak természete­sen megvan az eredeti fel­vétel. Szűcs Gábor sürgette, hogy a szakértők a mielőbbi tisz­tázás érdekében lássanak vég­re munkához. A tájékoztatón szintén jelen lévő Landeszmann György főrabbi pedig kijelenj tette: most már nemcsak az a kérdés, hogy mi hangzott el a parlamenti ülésszakon, ha­nem az is. hogy a Tv-híradó első és .harmadik kiadása miért hamisította meg a felvé­telt, ezzel félretájékoztatva több millió nézőt. A pécsi német főkonzul sajótájékoztatója A Magyar Távközlési Vállalat programja Három év alatt 490000 új telefon-előfizető Három év alatt 490 ezer új telefon-előfizető kapcsolódhat be az országos hálózatba — ezt rögzíti elő a Magyar Táv­közlési Vállalat rövid távú programja, amelynek néhány részletével Horváth Pál, vezér- igazgató ismertette meg a sajtó képviselőit verdén, a Duna Intercontinental Szófiá­ban. A pár hónappal ezelőtt pá­lyázat útján kinevezett vezér­igazgató elmondta:' a részle­tes vállalati stratégia kidolgo­zása még legalább egy évet, a vállalat teljes átalakulása pedig házom- évet vesz igényi ■be. Még ez év november el­sejéig új igazgatókat nevez­nek ki az egyes részlegek élé­re/ s ezzel párhuzamosan megkezdik a vállalat 24 ezer dolgozójának továbbképzését. A következő szakaszban — ez jövő nyárra. várható — bein­dul' a cég privatizálása, s a vállalat részvénytársasággá alakul. Az átalakulás mellett azon­ban megkülönböztetett figye­lem jut a fejlesztésekre is, mert ezek az örszág közis­merten- rossz távközlési infra­struktúrája miatt nem tűrhet­nek halasztást. Az 1991—93 közötti időszakban — a tervek szerint — ’"elkészül az országos digitális (úgynevezett „lefe­dő”) gerinchálózat, amely mind a- 19 megyeszékhelyt és még 54 várost érint. E háló­zatba még az idén belép Mis­kolc, Zalaegerszeg, Sopron és Baja, igy ebben az évben összesen 200 ezerrel bővül a távbeszélő-kapacitás. Buda-. pesten az első digitális lefe­dő központot a jövő év má­sodik felében adják át. 1993- ig azonban nemcsak a fővá­ros, hanem a budapesti agg­lomeráció távbeszélőhelyzete is jelentősen javul majd, hiszen 43 település összesen 90 ezer új vonalát kap. Az igények teljesítésével kapcsolatban azonban azt is meg kell je­gyezni, hogy az első időszak­ban az üzleti igények elsőbb­séget élveznek az egyéni elő­fizetőkkel szemben. Ennek okát Horváth Pál azzal indokolta: a mai világban a gazdaság működőképességéhez, a kül­földi tőke bevonásához az üz­leti szféro információs és adatátviteli infrastruktúrája nélkülözhetetlen. üzleti szféra — különösen, a ka- alapján — beindul a cso­magkapcsolt számítógépes • lefon-szolg&ltatás is - ezt a távközlési vállalat leányválla­lata, a Magyar Rádiótelefon Kft. végzi - amely Budapest környékén a 450 MH es sáv­ban üzemel majd. . További újdonságnak szá­mít, hogy már a közeljövőben hívhatóvá válnak a nyilvános telefonok is, amelyeket egyéb­ként a semmilyen határt nem ismerő vandalizmus miatt rö­videsen korszerű, kártyás ké­szülékekkel váltanak fel. Ezek­beiül pedig összesen 2000 da­rabot vá'sárolnak. A hároméves program pénz­ügyi és egyéb feltételei- — az egyéb alatt elsősorban a CO­COM-korlátozások könnyítése hiszen°a szükséges pénz beíső és külső források, hitelek és lével már lényegében egy.ütt van A fejlesztést a Világbank 150 millió dollárral, az Euró­pai Beruházási Bank pedig 100 millió dollárral támogat­ja, ezek együttvéve az össz- beruházás 13 százalékát ad­ják. Ami a szolgáltatások díjait érinti: a jövő. év első felére várható a helyi beszélgetések díjának körülbelül kétszeres emelése. A vállalat vezetése azonban ígéri: a helyközi és a távolsági beszélgetések díj­tételei lényegében nem vál­toznak. Javul viszont az ügy­félszolgálat, mert a vezetés célja, hogy az ügyfelek ezen­túl ne a telefonközpontok szolgálati iroda megnyitása

Next

/
Oldalképek
Tartalom