Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)

1990-10-03 / 181. szám

/ 3 PIK-lakások szövetkezeti kezelésben . ______aj Dunflntűit napló N emcsak az építkezők áruháza Pécsett a Jókai lakásfenn­tartó Szövetkezet átvette 140 vegyestulajdonú PIK-lakás ke­zelését. Az üzleti vállalkozás célja egy magasabb szintű szolgáltatás nyújtása alacso­nyabb díjért. — Két évvel ezelőtt kezd­tünk az első vállalkozásaink­ba — mondja Nagy Emil el­nök. — 1989-ben például sa­ját műholdvevő rendszert épí­tettünk ki, amit a környéken lévő házakba bevezettünk. Ezt rrii üzemeltetjük és tartjuk karban. A vegyestulajdonban lévő házak átvételével nagy mértékben tudjuk csökkenteni az önköltségünket, hatéko­nyabb munkát tudunk végez­ni mi is, és a karbantartó kft. is. A viszonylag rossz iműszalki állapotú házaknak nincs fel­újítási alapjuk, tulajdonosaik nincsenek tisztában a kötele­zettségeikkel. A közös költség legmaga­sabb összege ennél a lakás­szövetkezetnél 11 forint négy­zetméterenként, mig a lakbér négyzetméterenként 22 . forint. A vízdíjat személyre bontottan fizetik az egy lakásban élők számától függően. Az épüle­tek tulajdonosai a saját pén­zükből gazdálkodnak. A szö­vetkezet rendelkezik egy meg­határozott összegű pénzügyi háttérrel, amiből szükség ese­tén az egyes épületeknek megelőlegezheti a korszerűsí­tésre, vagy egyes karbantartá­si munkákra a pénzt. Több házban kiépítették o kapute­lefon-hálózatot, ezt a szövet­kezet kifizette, a lakóközössé­gek pedig 3-4 hónap alatt törlesztik le. A házak lerobbant műszaki állapotban vannak, a leg­többnél a hatévente kötelező érintésvédelmi vizsgálatokat sem végezték el. Az alagsori helyiségekben már hosszú ide­je nem lomtalanitottak. Az ál­lami bérlakást szinte zsákba­macskaként vásárolják meg a lakók. Például a Bajcsy-Zs. u. 3-5. telekkönyvileg egy épü­let, de ezt az ott élők nem tudják, egymástól független költségvetést szeretnének a lépcsőházak. A lakók nem is­merik az alapító okirat tar­talmát. Az állami bérlakásnál nem kell felújítási alapot ké­pezni. Problémát jelent éppen ezért, ha tiz lakásból ötöt megvettek ebben az évben, de a másik felét csak két évmúl­va, akkor azokra nem képző­dik felújítási alap. A lakásszövetkezetnek jó a kapcsolata a PIK-kel. A la­kásszövetkezet vállalná a kap­csolattartást a bérlőkkel is, hogy a házkezelés egy kézben legyen: beszednék a lakbére­ket, elvégeznék a karbantar­tási munkákat. Erre egyelőre nincs lehetőség. Pedig az egész épület karbantartása lenne a cél. Sz. K. Nem volt még húszéves Szederkényi ■ György, amikor belekóstolt a kereskedelembe, s eltelt három évtized - hű­ségben. Állt pult -előtt, pult mögött, serénykedett raktár­ban, majd igazgatóhelyettese lett a Dél-dunántúli Tüzép- ne'k. Tavaly nyár óta — a cég megalakulásától - a Mecsek- trade Részvénytársaság igaz­gatója. Amikor megkérdezem tőle, hogy a Mecsektrade- től kellett-e már elküldeni va­lakit az eladók közül, határo­zott igennel válaszol, és hoz­záteszi: „Az illető nem volt kereskedő, bár papírja volt róla!” Az már személyes ta­pasztalatom, hogy az áruház patikatisztaságú (ezt a bur­kolólap, vevőt nem zavaró fo­lyamatos feltörlésével érik el!), és emellé udvarias köszönés és segítő szándékú kérdés jár, és a „csak nézelődöm" vá­lasz után valóban hagynak bámészkodni, de kérésre is­mét készségesen rendelkezé­semre áll egy kiszolgáló. A közel tizennégy hónapja Pécs határában, a 6-os út mentén megnyílt áruház talán még ma is épülne, ha nem a Mecsekép Gmk ötletéből eredne. A Hoffmann Antal ve­zette gmk két és fél millió forint törzstőkével kft.-t ala­kított, és ebből az összegből 1988 októberében elindult az építkezés. A raktártér éppen elkészült, s a folytatást a Ma­gyar Hitel Bank tette lehető­vé - felvállalva a kockázatot harmincmillió forinttal beszállt a vállalkozásba. A közismer­ten gyorsan dolgozó Mecsekép Gmk nyolc hónap (!) alatt elkészítette a raktárrésszel együtt összesen kétezer négy­zetméteres áruházat. (Ennek hatszorosa a Mecsektrade tel­jes területe.) A Mecsektrade Rt. tavaly júliusban megala­kult, a társaság vagyona száz- ötvenegy millió forint. Augusz­tusban megnyílt az áruház. Az épitőanyag-kereskedés ak­kor már javában folyt, s az áruház raktári készlete is nyi­tás előtt megcsappant: a földszinten és az emeleten tartott még az építkezés, de raktárról már értékesítettek. A Mecsektrade Rt. fő rész­vényesei: az Építőanyag­és Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat, a Kuics Kft. (a Ma­gyar Hitel Bank Rt. kereske­delemfejlesztő kft.-je), a Me­csekép. A többi - további ti­zenhárom - részvényes között van egy osztrák kereskedő is, aki két minőségben, mint befektető és mint partner sze­repel. (Méghozzá 'kellemes társ: jelentős fizetési enged­ménnyel adja a portékáit.)- A pécsi. Rákóczi úti ipa­rosházban a vállalkozói iro­dánkban is fogadunk ügyfele­ket — mondja Szederkényi György. - Az elképzelés vá­zolása után a tervmegrende­léstől az anyagbiztosításig vállaljuk az építkezési teen­dők e részét. A PÉCSITERV- vel megállapodtunk, hogy a lakossági terveket soronkivüli- ként kezelik. Végül is az épít­tetőnek ki se kell jönnie a telephelyünkre, mégis helyszín­re kerül, amit megrendel, rá­adásul a kiszállítással együtt annyi az ára, mintha a tele­pen venné át! — Elölordul-e, hogy valamit nem tudnak adni? — Ha egy építkezés teljes anyagellátását vállaljuk, ak­kor folyamatosan mindent be­szerzőnk az ütemezés szerint. Ilyen értelemben hiánycikk nincs.- A környékükön van több épitőanyag-kereskedés, pél­dául a Modul, a Mozaik, önök árban versenyképesek?- Ha drágák volnánk, nem ■jönne ide a vevő. Ez a leg­jobb mérce! Ez évben csak építőanyagból kétszázmillió fo­rint lesz a forgalmunk, s éh­hez jön még az áruház hat­százötven milliója. Az építő­anyagot közvetlenül a gyártó­tól szerezzük be. A teherfuva­rozóink döntően magánvállal­kozók, s már kialakult egy stabil gárda. Akikkel mi szál­líttatunk, azoknak a cég­bélyegzőt is oda merem adni! Az áruház földszintjén négy osztály található: műszaki,vil­lamossági és tartós fogyasztá­si cikkek, szerelvények, szer­számok (a kéziszerszámtól a kerti gépekig, eszközökig), ve­gyi áruk. Ez már kialakult rendszer, nem is kívánnak változtatni rajta. Ugyanakkor az emelet tiszta mozgás: pró­bálkoztak lakáskultúrával, sporteszközökkel és sportruhá­zattal, szabadidő-ruházattal. S most ismét módosul az eme­leti kínálat: a budapesti Par- ragh céggel o Mecsektrade Rt. megállapodást kötött száz- kétszázféle olasz csempe- és padlóburkolólap állandó be­mutatására {rendelésfelvétel­lel). Szintén budapesti az a kft., amelyik nyugat-európai elemes ’ konyhaberendezést (komplettet) értékesít majd a Mecsektrade Rt. közreműkö­désével. A TRITEX-től padló­szőnyegek érkeznek az áru­házba, a tapétaárusítás ter­mészetesen - megmarad, így tu­lajdonképpen a szobabútoro­kat kivéve - bár ülőgarnitú­rákat is kínálnak - egy ház teljesen megépíthető, felsze­relhető lesz. L. Cs. K. Pécsett, a Mecsektrade Aruház emeletén egyebek között ruhaneműt és bútorokat kínálnak. Próbaper Fogyasztó kontra DÉDÁSZ Áramdíj visszafizetésére kötelezték az áramszolgáltató vállalatot Nincs olyan év, hogy ne ér­kezne szerkesztőségünkbe le­vél. vagy személyesen ne ke­resne meg bennünket egy-egy olvasónk az óramfogyasztási díj túlszámlázása miatt. A DÉDÁSZ ügyfélszolgálati iro­dájához is rendszeresen for­dulnak ilyen ügyben az embe­rek. Nagyon valószínű, hogy Pécsett sem a DÉDÁSZ-nál, ■sem a biróságon nem emlé­keznek olyan esetre, hogy az áramdíj túlszámlázása miatt bárki is beperelte volna az áramszolgáltató vállalatot. In­kább kifizették a számlát, csak ne kapcsolják ki az áramot. Magyarország hatmillió lakás- tulajdonosa, bérlője közül egy vállalta a két és fél évig tartó pereskedést -, sikerrel. A Ba­ranya Megyei Bíróság másod­fokon helyt adott keresetének és a túlszámlázás miatt kelet­kezett többletköltséget a DÉDÁSZ-nak vissza kell fizet­nie. Történt ugyanis a következő: Pécsett egy többszintes ház lakója külföldre utazott. A la­kásában a kiküldetés ideje alatt nem lakott senki, csak egy rokon járt be kéthetente szellőztetni. Ennek ellenére a DÉDÁSZ olyan magas összeg­ről szóló számlát küldött ki, amilyet még akkor sem kap­tak, amikor hárman laktak a lakásban. A rokon nem fize­tett, ezért a DÉDÁSZ kérelmé­re a közjegyző végrehajtást rendelt el. 1988 májusában kikapcsolták az áramot. A ro­kon pedig pert indított a DÉDÁSZ ellen. Az ügyet először a Pécsi Vá­rosi Bíróság tárgyalta. Már ott napfényre került egy 1971-ben, a nehézipari miniszter által kiadott rendelet, amely felha­talmazza az áramszolgáltató vállalatokat a villanyórák elle­ni panaszok kivizsgálására. Az abszurd jogszabály miatt az alperes, a DÉDÁSZ, saját vi­tás ügyeiben lehetett szakértő, független szakember vélemé­nyét nem kellett kikérnie. A bí­róság ezt az utasítást figyel­men kívül hagyta. Határozatot hozott arról, hogy az ügyben szereplő villanyórákat függet­len szakértő vizsgálja meg. A DÉDÁSZ-nak a felperes jelen­létében kell az órákat lesze­relnie és leplombálnia, majd azokat Budapestre küldenie. A felperes azonban megbete­gedett. Kérte, hogy a leszere­lést egy későbbi időpontra ha­lassza el a DÉDÁSZ. Ennek ellenére a két órát leszerelték, majd hat nap múlva tovább­küldték. A szakértő megálla­pította: az órák nem hibátla­nok ugyan, de a hiba nem befolyásolhatta a tényleges fogyasztás helyes mérését. A városi bíróság a DÉDÁSZ ja­vára döntött. A Baranya Megyei Bíróság tárgyalta másodfokon az ügyet. A szeptemberben meg­tartott tárgyaláson a DÉDÁSZ képviselője nem jelent meg. Az elsőfokú tárgyaláson a vég­rehajtás megszüntetését kérte a felperes, mig másodfokon, a többletköltség visszatérítése volt a per tárgya. Ugyanis a lakás tulajdonosa hosszabb ideig Pécsett tartózkodott. Az áram visszakapcsolásának pe­dig az volt a feltétele, hogy a számlát - a per tárgyát ké­pező 8419 forintot - ki kellett fizetni. A Baranya Megyei Bí­róság a DÉDÁSZ-tól megkérte 1990. október 3., szerda Süllyed a ház Egy éve gyűlnek a papírok Sásdon, a Kossuth Lajos utca 16. szám alatti épület udvari hom­lokzata 1986 szeptemberében köl­töztek be az első lakók Sás­don a Kossuth Lajos utca 16/B-be. 1989 tavaszán süly­lyedni kezdett a ház. Két épü­letrész elvált egymástól, a földszint 4-ben megrepedt a nagyszoba és kisszoba közötti válaszfal, már a fűtéscső is deformálódott. A közös képvi­selő bejelentésére még ebben az évben a Sásdi Építőipori Szövetkezet, a Baranya Me­gyei OTP-vel, a Baranyaterv- vel és a bonyolító Agroberrel közösen megnézte a házat. Jegyzőkönyvet vettek fel a hi­bákról, de ennél több nem történt. 1990. augusztus végé­ig türelmesen vártak a lakók. A földszinti lakásban eközben egyre több helyen válik szét a fal, jelenik meg újabb re­pedés. — 1990 áprilisa óta hada­kozunk a sásdi Építőipari Szö­vetkezettel — mondja Szennai Jánosné és Barabás Ferenc- né. — Mind a kettőnknek pici gyerekünk van. Az egyikünk­nél már lassan kidől a köz­fal a földszinten, a másikunk­nál az első emeleten a főfal repedt meg. Senki nem tesz semmit. Mi meg félünk, hogy mikor dőlnek ránk a falak. Szennai Jánosné és Barabás Ferencné a lakók képviseleté­ben 1990 júniusában felkeres­ték a szövetkezet elnökét, aki megígérte, hogy három héten belül megoldást keres. Július végéig vártak, de hiába. Le­velet írtak az OTP-nek, kér­ték, intézkedjenek az ügyük­a felperés által több éven át fizetett áramdijak összegét, amelyből kiderült, hogy az 1987 február és 1988 március közötti időszakra a felperes 3500 forintot már kifizetett, amit ö saját maga is reális összegnek tartott. A DÉDÁSZ egyértelműen nem tudta bizo­nyítani, hogy a felperes több áramot használt fel. A bíróság elutasította a DÉDÁSZ követe­lését, illetve a végrehajtást megszüntette és kötelezte, hogy tizenöt napon belül a fel­peresnek a 8419 forintot 20 százalékos kamattal térítse meg. Ugyanis a DÉDÁSZ a bí­rósági határozat ellenére a fel­peres jelenléte nélkül szerel­tette le az órákat, aki nem tudta ellenőrizni, hogy ott mi történt. A szakértői vélemény­ben ugyan szerepel, hogy a plomba sértetlen volt, de eh­hez a DÉDÁSZ-nak bizonyíta­nia kellett volna még azt is, hogy laktak a lakásban, és va­lóban annyi áramot fogyasz­tottak, mint amennyi ellenérté­két leszámlázták. Sz. K. ben. Ezt követően került sor az OTP kezdeményezésére az augusztus 30-i ismételt bejá­rásra, amin nem jelent meg a bonyolító, a tervező, s a lakásszövetkezet elnöke sem. A sásdi Építői pari Szövet­kezetnél Farkas István, a mű­szaki vezető jól ismeri a Kos­suth Lajos utcai gondokat: — Az augusztus 30-i bejá­ráson csak a bejelentett négy lakást néztük meg. Miután nem jelent meg minden ér­dekelt, az OTP képviselője ké­szített egy feljegyzést. A be­járás során megállapítottuk, hogy közvetlen életveszély nincs, és egyben felajánlot­tuk Barabás Ferencéknek, hogy kijavítjuk a hibákat. Egyelőre egy ideiglenes meg­oldást alkalmaztunk volna. A lakók akkor hosszas rábeszé­lés után beleegyeztek, de ké­sőbb visszamondták a meg­rendelést, nem kérték a javí­tást. A Kossuth Lajos utcai épülettömbben ez az . egyet­len lépcsőhöz, ahol ilyen gon­dok vannak. A falrepedések oka az épület mozgása, sül­lyedése, de a lábazaton ke­letkezett vízszintes repedés oka egyelőre előttünk sem tisztázott. Az épület a tervben szereplő statikai . előírásoknak megfelelően készült, a mun­kákat rendszeresen ellenőrizte az Agrober képviselője, erről építési napló is tanúskodik. A garanciális kötelezettsége­inknek eleget teszünk. Azt, hogy ki követett el ez építke­zés során hibát, majd a szak­értők és a bíróság eldönti és természetesen ennek arányá­ban kell a helyreállítás költ­ségeit megtéríteni. Megkérdeztük az ügyről a többi érdekelt véleményét is. A statikus közölte, hogy ő most nem kapott meghívót, de . már az első 1989 áprilisá­ban megtartott bejárást köve­tően elmondta, hogy ő a terv­ben annak idején a kutak és a kitöltött üregek fölé vasa­lást javasolt. Az OTP-nél azt válaszolták, hogy mindenki szabályos meghívót kapott az augusztus 30-i bejárásról. Az ott készült emlékeztetőt el­küldték a stati kusnak és meg­oldási javaslatot kértek a ja­vítás módjára. A falakra öt év a garancia, ez hamarosan lejár, később már csak peres úton lehet ér­vényt szerezni a szabályoknak. — Felajánlották, hogy kiéke­lik a falakat és újra tapétáz­nak — mondja Barabás Fe­rencné a földszint 4-ből — de ezzel nem szűnik meg a süllyedés, s ki garantálja, hogy néhány nap' múlva nem reped meg újra. Sz. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom