Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)

1990-10-03 / 181. szám

Etikátlan játék az etikával? A „Megköszönték eddigi munkámat" - esemény előz­ményei tényszerűen a következők: A panasz írója, Faragó Ká­roly, a Szivárvány Gyermek­házban, illetve annak előd- intézményében, az Üttörőház- ban 1986 nyarán először, majd 1987 nyarán ismét, továbbá az 1987/88-as tanév első felé­ben vezetett számítógépes tan­folyamot, 1988 nyarán úgy­szintén. Ebben az időszakban az előadófeleség azzal kérte hoz­zájárulásomat a férjével kö­tendő megbízási szerződések­hez, hogy nemrég kerültek Pécsre és még nem ismeri a szakemberéket a városban. Ezen elfogadható indoktól füg- aetlenül is, »minden szakterüle­ten, így a természettudomány területén is szorgalmaztuk a szakos pedagógusok munkakö­zösségeivel történő ismerke­dést, eayüttműködést, s a szak­tanácsadók segítségének igény- bevételét. amelyre intézmé­nyünk mindig kapott lehetősé­get. Mindezek ellenére, e terü­leten, az előadófeleség vezet­te szakmai blokkban a továb­biakban nem csökkent, hanem emelkedett a férj alkalmazása iránti kérés. (Az alkalmazás­nál egyébként a „ló nincs . .." aondolat senkiben sem me­rült - merülhetett, - fel, hi­szen a saját blokkjába a ve­zetők biztosítása az előcdó- feleséa feladata. Öróla Dedig miért tételeztük volna fel, fér­jét iavasolván — az ilyen gon­dolatmenetét?) Ezt követően tanfolyam vezetésére javasolta fériét az 1988/89-es tanév II. félévében, 1989 nyarán pedig számítógépes napközi vezeté­sére - 60 órában tanfolyam­vezetésre - 40 órában. Ezeket a feleség blokkjában és fel­ügyelete mellett teljesítette is. Ekkor hívtam fel az előadó- feleség figyelmét az 1989-ben megjelent törvénypontra, amely összeférhetetlenség miatt az ilyen alkalmazást megtiltja. Ekkor ..rosszindulatomat bizo­nyítandó" azzal a kikötéssel járultam hozzá a következő tanévre szólóan a férj óraadói megbízásához, hogy azt köz­vetlenül egy másik kolléga fel­ügyelje. A másik előadónak ez nem tartozván feltétlenül munkakörébe, ezért határozott idejű alapbéremeléssel járó feladataiba számítottam be őzt. A kollégának, a többi ha­tározott idejű feladattal együtt, ez a felügyeleti megbízása 1990. május 31-ig szólt, ezt követően megszűnt. A nyári program már márciustól szer­vezés alatt volt, és április 19-től végleges időpontok bir­tokában szervezte az előadó, a saját programjaként java­solt és jóváhagyott számítógé­pes napközit 3-5. osztályosok részére, és a számítógépes tanfolyamot, a vezetők biztosí­tását is beleértve. Ezekutón került volna sor arra, hogy 1990 nyarán ismét a férj vezeti a nyári napközis foglalkozásokat és a számitó­gépes tanfolyamot is — a fe­leség által előlkészített szer­ződések értelmében. Ezek alá­írását - a régebbi, szóbeli megállapodásunkat már nem is tekintve, amelyre az előadó­feleségnek írt levélben az eti­kátlan kitétel utalt a — to­vábbiakban a Munkatörvény­könyve 32. § (5) bek. alapján megtagadtam. Milyen felelősség az . . .? te­szi fel a kérdést a levél írója. Én is ezt a kérdést teszem fel! Milyen felelősség az, amely ennyi, előkészítésre rendelke­zésre álló idő után ilyen hely­zetbe hozza az intézmény ve­zetését? Amikor az előadó­feleség írásban - mert előző­leg már engedélyezett fizetés nélküli szabadságát tölti - feltételeket szab az intézmény vezetésének és közli: „Tudo­másom szerint ezt- a progra­mot, hasonló ismeretekkel és felkészültséggel rendelkező szakember nem vállalta. Ter­mészetesen amennyiben az in­tézmény vezetése, az előzőek­ben leírt szempontok alapján tud másik vezetőt biztosítani, azt elfogadom.” Amikor pedig tudomására jut, hogy az intézmény veze­tése talált szakembereket a feladatra, közli: „Nem látom biztosítottnak a nyári számító- gépes napközi sikeres lebo­nyolítását és ezért a felelőssé­get nem tudom vállalni, - a program további szervezése alól mentsen fel." - Mármint a munkaköri feladata alól - jegyzem meg én! Természete­sen ez alól nem kapott fel­mentést, de az is igaz, hogy ezt követően a napközis fog­lalkozások befejezéséig táp­pénzen volt e munkaterületért felelős előadófeleség. Ezekután már csak az a megnyugtató az ügyben, hogy az egyéni érdeket esetenként valóban felülmúló segítséggel, problémamentesen - a szülői ■jelzésekből ítélve megelége­désre - sikerült a számítógé­pes napközi mindkét turnusát lebonyolítani. Ennyit, ennek az esetnek az „etikusságáról”! Kóczián Erzsébet igazgató Ellátási zavarok - bevásárló turizmus? Az ipari és kereskedelmimi­niszternek a Kossuth rádióban elhangzott nyilatkozata szerint, átmenetileg zavarok várhatók a lakosság cukor- és étolaj­ellátásában. Ennek ellenére semmilyen intézkedés nem tör­ténik a jugoszláv bevásárló­turizmus korlátozására! Minden ország védi állam­polgárainak érdekeit, mi azon­ban inkább a jóval drágább importot választjuk, ezzel még jobban megterhelve a magyar lakosság amúgy is megcsap­pant teherbíró-képességét. Jó lenne, ha az önkormány­zati választások ■ utón a helyi vezetés jobban képviselné a lakosság érdekeit! Toll Iván Pécs Megkapta a magnót... Egy mozgássérült asszony­nak kértünk segítséget, akinek azt tanácsolták az ORFI-ban, hogy vegye meg kazettán a gyógytorna anyagát, és annak segítségével igyekezzen javíta­ni állapotán. Sajnos, a mag­netofon megvételére nem volt ipénze. Értesítést kaptunk tőle, na­gyon hálás annak a pécsi, Szigeti úton lakó fiatalember­nek, aki neki ajándékozta a magnetofonját. Reméljük, ol­vasónkat a gyógyuláshoz se­gíthette az önzetlenségével. Még egyszer a posta­völgyi víztársulatról Mindennapi dolgainkról Válasz dr. Kapitány István­nak, aki nem tagja a Posta- völgyi Vízközmű Társulatnak! Tájékoztatásul közöljük, hogy a „gyanútlan, rászedett" 202 postavölgyi családon kívül ön­nel együtt 55 olyan lakótelek tulajdonos volt, aki nem kívánt egészséges ivóvizet és szenny­vízelvezetést. Mi mint „ködösítő szerve­zők", sokat tettünk annak ér­dekében, hogy a belvárostól öt kilométerre lévő Postavölgy fejlődésnek induljon. Ezzel szemben ön minden lehetsé­ges helyen (bolt, 41-es autó­busz, tanács, templom) éve­iken keresztül ellenpropagan­dát fejtett ki. Ebben merült ki minden szervező munkája. így nem csoda, hogy évtizedekig „nem tudott eredményes lenni”! Kérjük gondolkodjon el, va­jon miért hurrogtók le az „ész- szerűtlenül zajongók” a társu­lat megalakulásakor! Remél­jük, hogy Postavölgy további kommunális fejlődése érdeké­ben minden öntől telhetőt megtesz városunk új önkor­mányzatánál a ma még „fel­ültetett" lakosságunk érdeké­ben. A megalakult társulat nevé­ben : Szekeres Endre Ambrusné S. Ágota Egy 85 éves kisnyugdíjastól kaptuk a köszönő sorokat, kár, hogy nem irta meg, melyik üzletben történt ez a megle­pő dolog: Még három nap volt vissza a nyugdíjfizetésig, amikor ol­vasónk az utolsó 100 forintjá­val elindult „bevásárolni". Té­tován állt meg a hentesüzlet előtt: bemerjen-e menni? A boltban a pult mögött álló ■hölgy kedvesen kérdezte: mit adhat? Negyed kiló darált húst - volt a válasza, és cso­dálkozva látta, hogy a be­csomagolt árut nem méri le a kiszolgáló. A mennyit fizetek kérdésre azt mondta, semmit, de látva a vásárló zavarát, tíz forintot mégiscsak elfogadott. Megdöbbent a 85 éves em­ber, hát ide jutott? Azonban a pult túloldalán lévő 'hölgy szeméből annyi jóság áradt, hogy megnyugodott. .. • Az elmúlt héten hazafelé menet a Diana téri piac kör­nyékén egyik olvasónk ' arra lett figyelmes, hogy három ti­zenéves gyerek rohan el mel­lette. Utánuk lépve látta, egy idősebb hölgy elesett, a gye­rekek az ő segítségére siet­tek. — Megbabonázva álltam ott, és szinte szégyelltem ma­gam, hogy én nem indultam a gyerekek után - mondta a telefonáló. A szép kilátás mellett szemét- és törmelékhalmaz fogadja a turistát Pécsett, a Kálvária-domb tövében Fotó: Proksza László Jogi tanácsadó Használ­hatatlan rendszám­táblák Szeptember elsejével életbe lé­pett az új rendszámtáblák lecseré­lésével kapcsolatos BM-rendelet. Örömünkbe, Hogy új rendszámtáb­lák díszítik járműveinket, üröm is vegyült, *mégpedig az, hogy sok járműre hely hiányában fel sem tudják szerelni. Például a Dácia gépkocsi hátul­ján a mélyített rendszámtábla he­lye 0,66 centiméter hosszú, a rend­számtábla 0,55 centiméter, ha a hozzá kalkulált keretet is számítjuk, az 0,57 centiméter, így a tank be- öntönyilását eltakarja, tankolni csak úgy lehetséges, ha minden alkalom­mal leszereljük a rendszámtáblát. Remélem, a tervező és kivitelezője nem igy gondolta. Miért bíznak ilyen feladatot laiku­sokra? Jobban körül kellett volna nézni vagy talán végül is az ve­zérelte az illetékeseket, hogy az ország területén lévő sok százezer gépkocsi után legyen bevétel? (Kissé utánaszámolva 700 forintjá­val gépkocsinként, az félmiDiárd forint.) A gépkocsi-tulajdonosok meg oldják meg, ahogy tudják? Ezek után az én véleményem — mivel az újnak más komoly hi­bái is vannak — vonják be a már kiadott és felszerelt rendszám- táblákat, gondolják meg komolyab­ban, és használhatóbb formában kiviteleztessék. Kár volt igy el­hamarkodni I Szabó Béla gépkocsi-tulajdonos Pécs A bodaiak gondjairól A Dunántúli Naplóban több cikk jelent meg Bodáról. Miért csak a jót Írják meg? — írja levelében Barka Dezsőné bodai olvasónk. Például a posta 10 órától dél­után 2-ig van nyitja. Miért? Van egy nyilvános telefon, de az töb­bet rossz, mint jó. Van ugyan még egy telefon, de az a helyiség állandóan be van zárva, csak a tanács tagjai tudnak bemenni. Ha sürgősen szükség lenne a telefon­ra, előbb fél órát futkoshatunk, kereshetjük azt az embert, akinek van kulcsa a helyiséghez. Egész héten van fél hetes busz­járat Pécsre, a szombati napokon megszüntették, pedig nagy szükség lenne rá. Már két évvel ezelptt felvetődött, hogy lesz Bodának vize. Még most sincs. A fél faluban kiszáradtak a kutak. Községünkben nincs -orvos, Bi- csérdre kell átjárni. Nagy gond, hogy o buszon a felszállásnál nem veszik figyelembe a vidékieket, nem engednek bennünket előre. Pedig, ha. nem férünk föl, akkor négy órát várakozhatunk a következő járatig, bármilyen betegek vagyunk . . . Szerkesztői üzenet F. Gy.-nek üzenjük, hogy a lak­bér megállapítására, kiszámítására a PIK tud segítséget adni. Java­soljuk, hogy forduljon hozzájuk bi­zalommal. Nagy T. . olvasónk a határozott idejű munkaviszonyra vonatkozó előírások iránt érdeklődik. Munka Törvénykönyvünk sze­rint a munkaviszony határo­zatlan vagy határozott időre létesíthető. Határozott időre szól a munkaviszony, ha annak tar­tamát a munkaszerződés nap- társzerűen vagy más alkalmas módon határozta meg. Igy meghatározható a munka­viszony időtartama annak a munkának a megjelölésével is, amelynek elvégzéséig a munkaviszony tart, feltéve, hogy a munkaszerződés meg­kötésekor a munka időtarta­ma a szakmai tapasztalatok és a munka térmészete alap­ján megközelítő pontossággal előre látható. Határozott időre száló mun­kaviszony létesíthető a beteg vagy más okból bizonytalan időre távol levő dolgozó he­lyettesítésének tartamára is. A dolgozót a ihelyettesítés való­színű tartamáról tájékoztatni kell. . A harminc napnál hosszabb tartamú, határozott időre lé­tesített munkaviszony határo­zatlan időre szólóvá alakul át, ha a dolgozó a munkaszerző­désben meghatározott időtar­tam eltelte után a munkája irányításával megbízott dol­gozó tudtával egy munkana­pot meghaladóan a munkál­tatónál tovább dolgozik. A harmincnapos vagy an­nál rövidebb időre létesített munkaviszony ilyen esetben csak annyi idővel hosszabbo­dik meg, amilyen időtartamra eredetileg létesítették. (MT. V. 17. §) Nyugdíjas olvasóink közül töb­ben is érdeklődtek, hogy az el. látásokat milyen összeghatárig folyósítják együtt. A 19/1990. (VII!. 3.) Korm. sz. rendelet 5. §-ának előírása szerint 1990. augusztus 1. nap­jától az az összeghatár, ameddig a) az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj­hoz, illetőleg a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékhoz házastársi pótlék megállapítható, havi 5500 fo­rint, b) a házastárs keresete (jö­vedelemé, nyugellátása) mel­lett házastársi pótlék megál­lapítható, havi 4400 forint, c) az özvegyi és saját jogú nyugellátás, baleseti nyugellá­tás együtt folyósítható, havi 6410 forint. Az emelés ugyanazon sze­mély részére egyszeresen jár. A hadiárva-jóradékot, a hadi- gyámolt nevelési pótlékát, to­vábbá a nyugdíj melletti há­zastársi pótlékot minden egyéb ellátás egyidejű emelésétől függetlenül emelni kell. G. T.-né kérdezi, hogy miként jön létre a munkaviszony? A munkaviszony a munkál- tató és a dolgozó megállapo­dása — a munkaszerződés — albpján jön létre. Munkaszer­ződés a kinevezés vagy vá­lasztás és annak elfogadá­sa is. A munkaszerződésben meg kell határozni a dolgozó mun­kakörét és személyi alapbérét. A munkaszerződésben a felek más kérdésekben is megálla­podhatnak. A végrehajtási rendelet sze­rint, ha a munkaszerződés Írásba foglalása egyébként nem kötelező, annak megkö­tésékor a dolgozó figyelmét fel kell hivni arra, hogy kér­heti a munkaszerződés írásba foglalását. Ha a dolgozó ezt kéri, mindaddig nem köteles mun­kába állni, amíg az írásba foglalás nem történik meg. Balog G. kérdezi, hogy a bal­eset mikor nem számit üzemi balesetnek? Az 1975. évi II. törvény mó­dosított 78. §-ának előírása szerint nem üzemi baleset az a baleset, amely a) kizárólag a sérült ittas­sága miatt vagy b) munkahelvi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nél­küli járműhasználat, munka­helyi rendbontás során vagy c) a lakásról (szállásról) mukába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet köz­ben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közle­kedve vagy az utazás indoko­latlan * megszakítása során tör­tént. Az, aki sérülését szándéko­san okozla vagy az orvosi se­gítség igénybe vétele, illető­leg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, sé­rülése alapján baleseti ellá­tásra, aki pedig hozzátartozó­ja halálát szándékosan okoz­ta, utána hozzátartozói bal­eseti nyugellátásra nem jogo­sult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom