Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)

1990-10-25 / 202. szám

8 aj Dunántúli napló 1990. október 25., csütörtök JELENTKEZÉS TOVÁBBKÉPZÉSRE Másoddiploma teriilettejlesziésböl A PÉCSI JANUS PAN­NONIUS TUDOMÁNY- EGYETEM az MTA Regio­nális Kutatások Központ­jával együttműködésben 1991 februárjától négy féléves terület- és telepü­lésfejlesztési kiegészítő (másoddiplomás) tovább­képzést indit. A tanulmá­nyok során a hallgatók magas színvonalú ismere­teket kapnak a terület- és településfejlesztés elméle­ti és módszertani kérdé­seiről. a regionális fej­lesztés és a településirá­nyítás hazai és nemzet­közi eredményeiről. A 'hallgatók tanulmányaik befejeztével terület- és te­lepülésfejlesztő szakos diplomát kapnak. A to­vábbképzésre felsőfokú végzettségű közgazdász, jogász, műszaki, pedagó­gus és államigazgatási szakemberek jelentkezhet­nek. Jelentkezési lapok és tájékoztatók az MTA Re­gionális Kutatások Köz­pontjában (Pécs, Kulich Gy. u. 22. 7601 Pf.: 199.) igényelhetők. A jelentke­zés határideje: 1990. de­cember 10. Részletes fel­világosítást ad: Szabó Jánosné 72/12-755/17 mel­lék. FELHÍVÁS a gyerekekhez Mi nektek a dike? Kedves Gyerekek! A WAO 1991-ben meg­nyitja Brüsszelben a világ legelső, egyedülálló Béke Múzeumát. A múzeum ki­állítási anyagát olyan gyerekmunkák adják, me­lyek (valamiképpen) a bé­ke nemes eszméjét tük­rözik. Készítsetek rajzokat, grafikákat, kisplasztikákat stb., melyek megfelelnek e célnak . . . 1990 decemberben a Pécsi Mátyás Király utcai Ének-zene Általános Isko­la által rendezendő kiál­lításon egy neves művé­szekből áljó zsűri dönti el, kinek a munkáját küldjük Brüsszelbe, hogy az egész világ megcsodálhassa azt, mint a múzeum értékes kiállítási tárgyát! Pályázhattok egyénileg és csoportos munkákkal! A pályázatokat 1990. de­cember 1-jéig kell meg­küldeni az iskola címére (Ének-zenei Általános Is­kola, Pécs, Mátyás király u. 17.). A Szervezőbizottság Emelt fővel állhassunk a falu előtt... Tanácselnökből polgármester Csatatér képét mutatja Hi- mesháza; az utcafront felőli közműárkot most temetik. Ve­zetékes gáz érkezett a faluba Egy jó hír több jó hír között. Egy baranyai kisközség kezd magára találni, s most, hogy a választások is lezajlottak, „új" ember került vezetői posztra, legalábbis cimében új: a tanácselnökből polgár- mester lett. Hübner György öt évig együtt lélegzett a község­gel, s a helybéliek megint ró szavaztak. A képviselőtestület viszont kicserélődött: a ki­lencből egy a régi.- Itt születtem - mondja az az elmúlt hét péntekén beik­tatott polgármester -, őseim is e földből éltek. Apám a me­zőgazdaságban dolgozott, anyám szintén mint háztartás­beli. Az életünk nyitott könyv az itt lakók előtt.- A versenytársakat is is­merték — mondom.- Való igaz. Mégsem izgul­tam a megmérettetés során. Tudtam, ez a csapat, a volt tanácsi apparátus már letette névjegyét, sok mindent sike­rült tető alá hozni az elmúlt időszakban. Mind a négy községben rendbe tették az utakat, egész­séges vizet kaptak, ideért a vezetékes gáz, kiépült a ká­beltévé-hálózat. Hübner György 47 éves - már nagyapa. Azok közé tartozik, akik annak ide­jén, amikor a tsz-eket szervez­ték, összevonták, 1962-ben, nem ment el, hogy másutt pró­báljon szerencsét. Az elmúlt öt év látványos volt.- Így könnyű - jegyzem meg. Elhárítja a személyének szóló mondatot.- Egy tanácselnök vagy egy polgármester önmagában sem­mit sem tehet. Ami itt történt, nem az én érdemem, hanem a himesháziaké. Dossziét vesz elő, adatokat sorol. A víz, a gáz, az út bi­zony minden család számára évi 22 860 forint kiadást je­lent, legalább öt évig. Sajá­tos, önkéntes adójuknak kö­szönhető itt minden, legföljebb a szervezés lehetett az elnök gondja. A polgármesteri iroda falán keretben egy kézfoqást tanú­sító bizonyítvány: a himeshó- ziak egykori otthonukkal - az itt lakó németség 1703-ban érkezett a Fulda környéki Ras- dorfból - testvérközséqi kap­csolatot létesítettek. Évek óta jó a kapcsolat.- Mire jó ez?- Praktikusan szólva: az it­teni embernek módja van rá­nézni egy rasdorfi portára. Fölmérni: hol tartanak ők, s hol tartunk mi? S ebből te­remtődik az igény.- £ kirándulásoknak tehát része van abban, hogy meg­nyíltak a pénztárcák?- Bizonyosan. Hübner György filozófiája: nyitni a nagyvilágra minden­képpen. Ebbe tartozik az a nagyszerű terv is, melyről már lapunkban irtunk: melegvizes gyógycentrumot álmodtak kór­házzal, szállodával, szabadidő­parkkal, sportolásra alkalmas tóval, miegymással. Harkány, Gunaras vagy mondjuk Zalo- karos példáján. A terv az asztalon. Minden illetékes pecsétes engedélye rajta.- Akkor jöhet holnap az el­ső kapavágás? .. .- Jó lenne, de nem ilyen egyszerű a dolog. Jórészt a programban résztvevő külföl­diek, s a külhoni tőke nem ugrik meggondolatlanul. Kell számára politikai és jogi sta­bilitás is. Az előző talán már megvan, az utóbbi a földtör­vény után lesz meg. Bizonyos vagyoni dolgokat, tulajdonosi viszonyokat még rendezni kell.- Ettől függetlenül mit hoz­hat ez a több százmilliós be­ruházás a községnek, a kör­nyéknek?- Munkahelyeket, gazdasági föllendülést. . . S ismét visszakanyarodha­tunk a beszélgetés elejéhez: mit ér az önkormányzat, mit tud önmaga tenni a faluért?- Pénz nélkül semmit. Vár­va a csodára - semmit. Meg kell tanulni gazdálkodni . . . Hübner György a beiktatá­son is elmondta: az új képvi­selőtestület legelső dolga megismerkedni alaposan a községgel, a gazdálkodás mi­kéntjével. Bár mindannyian helybeliek, eddig csak kívülről láthatták a község életét, an­nak formálási lehetőségét. S a belső ismerkedésre idő kell.- lgy előfordulhat, hogy alapvető döntéseket az idén nem hoznak?- Jó pár hónapig biztosan nem.- így újabb adókon sem törhetik a fejüket a képvise­lők?- Még az hiányozna! Már említettem: a község lakói „adóztak” önakaratukból, éve­kig fizethetik, törleszthetik az elmúlt évek beruházásait. Ev­vel illik beérni. Eqyébként évenként úqv 11,8 millió fo­rinttal gazdálkodtunk, ennyi jövőre is meglesz. Hozzáteszi: Himesházán nem a polgármester és nem is a képviselőtestület a döntnök, leaföliebb véarehaitó. Mind­azokat szeretné véarehaitani, amit a község lakói megál­modnak. amit a közséo lakói támogatnak. Más út nincs.- A logika azt kívánja, hogy megkérdezzem: a négyeszten­dős ciklus végén mivel lenne elégedett Himesháza polgár- mestere?- Három dologgal. Új álta­lános iskolában tanuljanak gyermekeink. A szabadidő- központ nyíljon meg, első egy­ségei, a gyógyfürdő, a kórház, a kemping, esetleg a szálloda nyissa meg kapuit. S végül, hogy emelt fővel állhassak ki­lenc társammal, a képviselők­kel együtt a falu előtt... Kozma Ferenc Törvénytervezet az Orvosi Kamaráról Elkészült az előterjesztés a Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényhez. A magyar orvosi kar jelentős részének határozott igénye és nem utolsósorban a fejlett európai országok gyakorlata képezik a törvénytervezet alapját. A Magyar Orvosi Kamara az orvosok szakmai érdekkép­viseleti önkormányzata. A ter­vezet szerint hatáskörébe ke­rülnek egyes államigazgatási feladatok is. Nincs alárendel­ve államigazgatási szervnek, így azzal mind országos, mind területi és helyi viszonylatban valóságos partneri viszony ala­kulhat ki, s az érdekképvise­let is maradéktalanul érvé­nyesülhet. A tervezet a Ka­mara szervezetének és műkö­désének alapvető szabályait tartalmazza, amelyből kieme­lendők az alábbiak: A Magyar Orvosi Kamara demokratikusan építkező szer­vezet. Valamennyi testületét és tisztségviselőjét titkos sza­vazással választják. Orvosi diplomához kötött gyógyító­megelőző tevékenységet az folytathat, aki — a jogszabá­lyokban meghatározott egyéb feltételek mellett - tagja a MOK tevékenységi helye sze­rint illetékes területi szerve­zetének. A MOK tagja a MOK fegyelmi hatósága alá tarto­zik akkor is, ha reá bármely jogviszony alapján más fe­gyelmi hatóság hatásköre is kiterjed. A MOK feladata: vezeti az orvosok közhitelű országos nyilvántartását. Képviseli tag­jai érdekeit, védi az orvosi hivatás gyakorlásával járó jogokat. Előzetes szakmai, eti­kai véleményezési jog illeti meg az orvosi diplomához kö­tött vezetői állások betöltésé­nél, az ilyen állások betöltői­nek a munkáltató által kez­deményezett felmentésénél. Ellenőrzi az orvosi hivatás gyakorlásával járó kötelessé­gek teljesítését, az orvosi munka szakmai minőségét, az orvosetikai normák betartá­sát. Tagjaival szemben fe­gyelmi jogkört gyakorol; o tagjaival szemben más fe­gyelmi hatóság által - szak­mai szabály megszegése mi­att - hozott fegyelmi határo­zat ellen jogorvoslatot kezde­ményezhet. Védi a hivatásuk­nak megfelelő magartartást tanúsító orvosokat, elmarasz­talja azokat, akik megszegik az orvosetika normáit. Egyet­értési jogot gyakorol az or­vosi vállalkozás és magán- gyakorlat hatósági engedélye­zésében, az engedély megvo­násában. A MOK országos szervei: a küldöttközgyűlés, a képviselő- testület, az elnökség, a bi zottságok és a szakmai kol­légiumok. A MOK területi szervezeteinek szervei: a tag­gyűlés (küldött taggyűlés), a választmány, az elnökség és a bizottságok. A területi szerve­zetek helyi csoportokat hoz­hatnak létre. Az előterjesztést az ország- gyűlés fogja tárgyalni és vég­leges formáját meghatározni Dr. Szalai István Hát úgy vagyunk, kérem... Nézze el nekem az Olvasó, hogy ismét egy régi rögesz­mémmel hozakodom elő. Éveken át többször is szóvá tet­tem a kertvárosi piros ABC melletti passzázs kirakatainak a sanyarú sorsát. Kirakatként csupán ideig-óráig tudtak létezni, szemétdombként annál tovább. Aztán egy szép na­pon nem titkolt örömmel adhattam hírül, hogy a Baranya Megyei Egészségnevelési Központ birtokba vette a kiraka­tokat, rendbe tette és az egészségügyi propaganda szol­gálatába állította azokat. Mindössze egy-két hónap telt el ezután, s a kirakatüvegek közül kettőt betörtek. Annak idején ezt is szóvátettem. Azóta a betört rés mindkét ki­rakaton egyre növekedett, ezzel együtt pedig gyarapodott az ismét megjelent szemét mennyisége. A minap sajná latos fejleményre figyeltem fel. Betörték a harmadik kira­katot is. Hát Így vagyunk kérem Kertvárosban. I I. A közlekedés Iskolája Sándor Andrea és Körösi Tamás Bauer Ferenc tanár úr társaságában Fotó: Proksza László Mesterverseny két keréken ■Második lett a hatfős ma­gyar csapat az európai autó­klubok Bulgáriában megrende­zett nemzetközi versenyén. A „Ki a mester két keréken?" című vetélkedőn Baranya me­gyét Sándor Andrea és Körösi Tamás, a bólyi községi általá­nos iskola hetedik osztályos tanulói képviselték, felkészítő tanáruk Bauer Ferenc. Bauer Ferenc 15 évvel ez­előtt tartotta az első foglal­kozást a közlekedési szakkör­ben. Az évek során jobbnál jobb eredményeket értek el a területi, megyei, az országos, illetve a nemzetközi versenye­ken. Az utóbbi nyolc évben minden országos vetélkedőn ott voltak az iskola diákjai, illetve hatan a nemzetközi ver­senyeken képviselték Magyar- országot. Az autóklubok által szerve­zett versenyt a Szófiától 60 kilométerre lévő Batevgrad városában rendezték meg. A bolgár, magyar, svájci, fran­cia, osztrák, .német, lengyel és dán csapatok elméleti és gyakorlati tudásukból vizsgáz­tak, Andreának és Tamásnak a gyakorlati feladatok közül egyaránt a 300 bábuból kira­kott nyolcas alakú pályán volt a legnehezebb, ennek ellené­re Andrea hibátlanul, Tamás egy bábu ledöntésével ment végig az akadályon. Az elmé­leti kérdéseket mindketten egyformán jól tudták, nem volt olyan feladat, ami kifogott volna rajtuk. Miért pont ezt a szakkört választották az iskolában? Ta­más édesapja KRESZ-oktató, nagyon sok könyvet, oktatófil­met, plakátot látott és tanul­mányozott otthon. A tesztlapo­kat szinte kívülről tudja, nem­csak a válaszokat, hanem a kérdéseket is sorolja. Ő is ok­tató szeretne lenni. Andreá­nak megsérült a lába, ma is felmentése van a testnevelési órák alól. Az orvos tanácsára a kerékpározás, az úszás és a lovaglás közül a biciklizést választotta. Az iskola udvarán rengeteg bicikli sorakozik a nemrég épített tárolóban. A legtöbb tanuló kerékpáron jár iskolá­ba. Vállalták az önkéntes ke­rékpárvezetői vizsgát is. A napköziben a számítógépeken közlekedéssel kapcsolatos programok segítik a KRESZ és a közlekedési helyzetek megtanulását. Tavaly a 60 végzősből 46-an tették le o kismotorvezetői vizsgát, köztük sokan lányok is. Bauer Ferenc matematikát és fizikát tanít az iskolában. Tizenöt évvel ezelőtt ő volt a legfiatalabb az iskolában, ezért bízták rá a közlekedési szakikör vezetését. A gyerekek első sikeres szereplése után ugrásszerűen megnőtt az ér­deklődés a szakkör után. Az iskola vezetése is támogatta a szakkört, jelentős segítséget kaptak a mohácsi, illetve a Baranya Megyei Közlekedés- biztonsági Tanácstól is. Az egyre aggasztóbb közle­kedési statisztikákat tanulmá­nyozva, eszembe jut: milyen jó lenne, ha több ilyen iskola is lenne a megyében! Néhány év múlva talán biztonságo­sabban közlekednénk. Hajdú Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom