Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)

1990-10-24 / 201. szám

IO aj Dunántúli napló 1990. október 24., szerda A József Attila Művelődési Ház következő évei A József Attila Művelődési Ház ad otthont a házról elnevezett néptánccsoportnak Fotó: Horváth Barna Veszélyes tájon A Baranya Megyei Adófelügyelőség tájékoztatója Állami végkielégítés Növényvédelmi tanácsadó Gyümölcsfa­ültetés Házikertekben a gyü­mölcsfák telepítését gö- dörásással végezzük. Leg­kedvezőbb a 100x100 cm alapterületű 80 cm mély­ségű gödör készítése. Erő­sen kötött, szerkezet nél­küli, vagy sekély termő­ié tegű talajokon a 120x120x60-80 cm-es gö­dör a megfelelőbb, ülte­tés optimális ideje októ­ber vége, november ele­je. Minden esetben csak fagymentes napokon ül­tessünk. A gödörásásnál a ter­mékeny feltalajt és a ke­vésbé termékeny altalajt külön rakjuk. A gödör al­jába 6-8 kg érett almos istállótrágyát helyezzünk egyenletesen elterítve. Er­re kerüljön a 8—10 centi­méternyi feltalaj. Ajánla­tos az így előkészített gödrökbe talajfertőtlenítő szer kiszórása (Basudin 5G, Diazinon 5G 2 dkg/ m2 mennyiségben) a trá­gyával és feltalajjal a gyökérzóna alá vitt talaj­lakó kártevők ellen. Ezt követően átvizsgál­juk a telepítésre szánt növényünket. A beteg, sé­rült, száraz gyökereket el­távolítjuk. Gyakran elő­fordul, hogy a fő- és mel­lékgyökereken borsó vagy annál kisebb méretű ki- dudorodásokat, golyvát találunk, ezeket a gyöke­reket is el kell távolítani. Javaslom az ültetés előtt a gyökérzet réztartalmú növényvédő szerrel (Réz- oxiklorid, Rokkol, Bordói- lé, stb. 1%-os oldatába) történő bemártását. ültetéskor az oltvány gyökérzetéhez porhanyós földet tömörítsünk, mert üreges talajban a gyü­mölcsfa mind a fagyoktól, mind a szárazságtól káro­sodik. ügyeljünk arra, hogy a gyümölcsoltvány szemzésének a helye ne kerüljün a talajszint alá. A gödör visszatemetése közben egyenletesen ta­posással tömörítjük a ta­lajt. ültetés közben a gyüimölcsfaoftvónyt iszo­gassuk, hogy a föld a gyökerek közét kitöltse, ültetés után a gyümölcs­fákat földdel kupacoljuk fel, hogy ezzel is védjük a- szélnyomástól, kiszára­dástól, fagyoktól. Előnyös ha telepítés után a gyümölcsfaoltvá­nyok közvetlen környékét 10—15 kg szálas, éretlen istállótrágyával vagy egyéb szerves anyagokkal takarjuk, ültetéskor ha komposztot használunk, akkor talajfertőtlenítést vé­gezzünk el Diazinon 5G, vagy Basudin 5G szerek­kel. Vad já rta területéken a gyümölcsfaoltványokat mű­anyag védőburkolattal lás­suk el (szúnyogháló is megfelel.) Czigány Csaba ftoncfozffdö ff az adóügy Egy hete jelent meg Kajtár István panasza, aki úgy vélte zaklatja ót a pécsi Adó- és Illetékhivatal, miközben ő bi­zonyíthatóan kifizette a tehó- tartozását. Az Adó- és Illetékhivataltól kapott tájékoztatóból és a ha­tározatának másolatából meg­győződhettünk arról, hogy idős, olvasónk megfeledkezett beje­lenteni időközben megválto­zott lakcímét. A hivatal nem kívánta őt zaklatni, tette a dolgát. Egyébként a félreér­tések tisztázása után eltöröl­ték az így keletkezett hátralé­kot. A felcím valójában egy jámbor óhaj kifejezése arról, hogy a jelzett háznak talán lesznek még következő évei. Az ember reménykedik. Pé­csett, a külvárosi József Attila Művelődési Hóz dolgozói pél­dául abban bíznak, hogy házukból, mely tavaly ünnepelte negyedszázados fennállását, nem kerülnek utcára. Az egykori művelődési központhoz tartozó hálózat mára elkopott, a ház magára •maradt. Mint egy őrszem, próbálja megőrizni magát a veszélyes környéknek titulált meszest városrészben. Az ere­detileg tanácsi, majd 1982-től szakszervezeti intézmény elvi­leg harmincezer emberé, ne­kik kellene itt művelődési le­hetőséget nyújtani. Mindez úgy-ahogy az év végéig még csak menne is, de azt, mi lesz jövőre, senki sem tudja. A Mecseki Szénbányák bi­zonytalan sorsa nem teszi egyszerűbbé a helyzetet, s a vállalatvezetés ígérete sem ígéret igazán, mindössze egy kijelentés: a József Attila Mű­velődési Házra szükség van. •Kérdés, mit tesz és hogyan próbál védekezni az ott dol­gozó hét ember, hogyan tud­nak előre menekülni? Először az érdekel, mi az egyáltalán, ami van, él és működik a házban. Mielőtt Csatlós Fe­renc, az igazgató a tovább­élésről. szőtt terveikről beszél­ne, erről is szó esik. — Nálunk van a Mecseki Szénbányák Koncert-fúvószene- kara, működik két díszítő­művész-szakkörünk, honisme­reti szakkörünk országos pá­lyázatokon is elismeréseket szerzett, a képzőművészeti mű­hely a Ságvári Művelődési Házzal közösen várja az ér­deklődőket, helyet adunk a Irodalomtörténetünk két azo­nos nevű költőt ismer: az egyik i-vel, a másik y-nal ír­ta a nevét. Ez utóbbiról szól írásunk. (Nevét Pécsett rend­szerint i-vel írják — helyte­lenül.) 1812-ben Szekszárdon szü­letett, 12 gyerekes családból. Iskolai tanulmányait Szekszár­don kezdi, majd Pécsett foly­tatja. Kitűnő tanuló volt, so­kat olvasott, s már korán ver- selgetett. „Pécsett — írja — Virágon (ti. Virág Benedeken) és Zalán futásán csüggött szívem, s a Hinly hősregéin." Városunk avatta költővé. Pécsi középiskolai tanulmányai befe­jeztével nem tudta eldönteni, mi legyen. Nem lett belőle pap, sem orvos, mert a böl­csészeire iratkozott be. Az felnőtt és a gyerek néptánc- csoportunknak, a horgász­egyesületnek, a magányosok klubjának, a nyugdíjasoknak, a lakossági járőrszolgálatnak, a könyvtárnak. Régebben szá­mos átképző, továbbképző programot szerveztünk, ma a fölszabaduló helyeket szeret­nénk jobban kihasználni. Na­gyon sikéres az Acapulco, az éjszakai klubunk, ami a meg­nyitása óta, alig két hónapja hétről hétre teltházzal üzemel. — Milyen a szerepe a ház életében a Külváros című lap­nak? Úgy hírlik, több egy egyszerű újságnál... — A Külváros Művelődési Egyesületnek az intézményünk is tagja. Létrejöttének alapja az újság volt, de a lap sok más feladatot felvállal még, így például a hajléktalanok gondozását. Maga az újság is növeli az intézmény bevételeit, és bár természetesen vannak kiadásaink, van hasznunk is. — Hogy áll most a ház költségvetése? Mennyi pénz kell a működéshez? Kitől és hogyan várható támogatás? — A vállalattól 1,9 millió forintot, a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezeti Szövetsé­gétől 1,3 millió forintot ka­punk, és közel ennyit meg­termelünk magunk is. Régeb­ben, egy szerződés alapján a tanács is adott évi 200 ezer forintot, de idén már ezt nem kaptuk meg, úgyhogy az 1982- szerződés érvényét vesz­teni látszik. Egészen pontosan nem tudjuk, miért. A költség- vetésünk persze akkor lenne jó, ha névleges belépőért szín­vonalas programot adhatnánk, őszintén szólva ehhez 9—10 millió forint kellene, és akkor még szó sem esett arról, mi irodalmi és esztétikai művek tanulmányozása közben buz­gón olvasta a magyar és a német költőket. Garay életpályájára is el­mondhatók Petőfi szavai: a költő és a sorsharag egy anyaméhben született. A fő­városban Mátray Gábor lap­jánál (a Honművész és a Re­gélő) köt ki, majd innen Mun­kácsy Jelenkor és Rajzolatok című lapjaihoz szegődik, s a főváros egyik legügyesebb újságírója lesz. Közben visz- sza-visszatér diákévei színhe­lyére, s az Úti képekben így vall az akkori Pécsről: „Haj­dan Pécset erős kőfal kerítet­te, melynek azonban most már romjai látszanak; fekvé­se felette regényes. Magát a várost, mint valami kotlóstyúk lesz az egyre növekvő rezsi­vel, a legutóbbi áremelkedé­sek után. — Mit lehet hát tenni eb­ben a helyzetben? — Megpróbálunk úgy dol­gozni, mintha mi sem történt volna. Tervezgetünk, és végez­zük a munkánkat. Szeretnénk például számítógépes bérmun­kát vállalni, klubrendszerű nyelvoktatást indítani, kereske­dői tevékenységet folytatni. Minden lehetőséget megraga­dunk arra, hogy pénzt csinál­junk, legyen ez bármilyen szolgáltatás. Mindemellett a hús-, a burgonya-, a hagyma­vásár és a ruhaakció talán az itt lakóknak is segít majd, hi­szen akik igénylik ezeket az akciókat, azoknak létkérdés, •hogy mi fölvállaljuk-e ezt a munkát. — Gondolom, bizonyos szer­vezeti átalakításokra is sor kerül majd... « — Gondolkodunk a lehető­ségeken. Januárig még nincs nagyabb veszély, de mi már most tárgyalunk arról, alapít­ványt hozzunk-e létre, vagy válasszuk a kft.-formát. Ha az országos 'Bányász Kulturális Alapítvány létrejönne, rendez­hetnénk a tulajdonviszonyain­kat, és tulajdonosként szaba­dabb keretek között lőhetne gondolkodni. — Mindez még csak terv, ha jól értem. Van valami komoly esély arra, hogy a ház való­ban élni fog jövőre is? — Semmi biztosíték nincs a fennmaradásra, csak az, hogy mi akarjuk. Megfeszített erő­vel, mindenáron . .. csipegő számos csibéit, Me­csek hegye rejteget szárnyai alatt...” Dicséri a pécsi lányokat, akik „akármely basa hárem- jének díszei lehetnének.” A pécsi táj szépségét zengve a Tettyénél köt ki, amely az egész várost vízzel látja el, s futtában pokróckallókat, deszkametszőket, olajütőket és egy papíros malmot hajt. Garay János élete csupa vándorlás, egyik laptól a má­sikhoz. Gyakran sekélyes ro­botmunkával kellett megelé­gednie havi 20 forintnyi fize­tésért. Pályája végén pedig kénytelen elfogadni az aradi vár politikai foglyainak 61 forintnyi könyöradományót. Halála után a jóbarátai ál­Baranyában sok állampol­gár Ikap idén állami végkielé­gítést, melyet a 143/1989. (XII. 22.) MT. rendelet szabá­lyoz. Ez a végkielégítés adó­köteles, szemben a társada­lombiztosítás keretében nyúj­tott végkielégítéssel, mely a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló 1989. évi XLV. tv. 7. §-a szerint adómentes. Az állami végkielégítés adóz­tatását — felhasználásától függően — szabályozza az SZJA-törvény Az első esetben a végkielégítés megszerzője a kapott összeget személyes célra használja fel (pl. nya­ralót, tartós fogyasztási cikket vásárol), a második esetben viszont a végkielégítést vala­milyen formá'ban befekteti. Ez utóbbi esetre vonatkozóan az SZJA tv. 35. §. (2) bekezdé­sében kedvezményezett adózási lehetőséget biztosít az aláb­biak szerint: Az összjövedelemből az ál­lami végkielégítés teljes ösz- szege mértékéig vonható le- az év utolsó napján még birtokolt részvény, részjegy, vagyonjegy, kft., üzletrész (törzsbetét), szövetkezeti üzlet­rész, illetve vagyonrész, és törvényben vagy a Miniszter­tanács rendeletében ilyenként meghatározott egyéb értékpa­pír megszerzésére az adott évben kifizetett összeg, — az SZJA-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó­inál a saját vállalkozása cél­ját szolgáló, állóeszköznek minősülő gép, berendezés, jármű- és ültetvénytelepítés adott évben kifizetett beruhá­zási 'költségének összege (épület, építmény, telekberu- házási költségét az összjöve­delem csökkentésével nem le­het figyelembe venni). Az összjövedelemből levont összeg után a magánszemély adóbevallási, adómegállapítá­si és adófizetési kötelezettsé­ge akkor következik be, ami­kor a vagyoni értéket elide­geníti, vagy az adóhatóság felhívására 15 napon belül nem igazolja, hogy a vagyoni érték a birtokában van, Ille­tőleg a joggal rendelkezik, il­letve amikor a társaság (vál­lalkozás) jogutód 'nélkül meg­szűnik. Tekintettel arra, hogy a 'befektetett összeg az álla­mi végkielégítés bruttó össze­gének (adóelőleggel nem csökkentett) mértékéig vonha­tó le az összjövedelemből, a végkielégítés teljes összegé­nek befektetése esetén a végkielégítés egésze adómen­tes. Az összjövedelem csők­től indított országos gyűjtés enyhített árvái gondjain. Amikor felesége, Pap Már­ta, félévi házasság után meg­halt, Garay munkába fojtotta bánatát; sok cikket fordít né­metből, franciából. Részt vál­lal a különböző almanachok és Kliegl-nek, a magyar sze­dőgép feltalálójának emlékére kiadott könyv szerkesztésében. 1845-ben anyagi gondjai miatt kénytelen volt díjnoki állást vállalni az egyetemi könyvtárnál, 1848-ban azonban Eötvös József, a magyar iro­dalom egyetemi tanárává ne­vezte ki. A szabadságharc bu­kása után forradalmi versei miatt haditörvényszék elé ál­lították, egyetemi tanszékétől megfosztották, betegségek kentése szempontjából az adott évben befektetésre for­dított összeget és az ugyan­ebben az évben 'kapott álla­mi végkielégítés teljes össze­gét figyelembe venni. Ha te­hát a magánszemély a végki­elégítésnek csak egy részét fekteti vállalkozásba vagy ér­tékpapírba a megszerzés évé­ben, akkor összjövedelmét csak ezzel az összeggel csök­kentheti. A kifizető cég a végkielégítésből 20% adóelő­leget köteles levonni. Ameny- nyiben a végkielégítés jogo­sultja ezt bármely forrásból meghitelezve, a tényleges bruttó végkielégítést fekteti be, az egész adómentes a befektetés évében. Ha nem előlegezi meg a következő évben feltehetően visszatérí­tendő adóelőlegnek megfelelő összeget, úgy azt szintén tel­jes mértékben adómentesen befektetheti. Központilag meg nem erősített álláspontunk szerint ugyanis ez az eset •nem azonos a végkielégítés megosztásával. Fontos, hogy a befektetett összegnek a vég- kielégítés teljes összegéből való levonására vonatkozó szabály csak akkor alkalmaz­ható, ha a magánszemély a végkielégítést nem osztja meg. 'Mi az eljárás, ha a végki­elégítést .nem fekteti be? Az állami végkielégitésnék egy hónapra eső részét annyiszor lehet figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév vé­géig eltelik mindaddig, amíg az e jogcímen kapott teljes összeg elszámolásra nem ke­rül. Amennyiben pedig a vég­kielégítés teljes összege ezen a módon a végkielégítés megszerzésének évében nem volna jövedelemként figyelem­be vehető, az SZJA tv. jöve­delemmegosztási lehetőséget biztosít. A végkielégítésnek az összjövedelem évi megállapí­tásakor figyelemlbe nem vett részét a következő adóévben megszerzett jövedelemnek le­het tekinteni. Ha a figyelem­be nem vett hónapok száma a tizenkettőt meghaladja, az azt meghaladó hónapokra eső összeget a munkaviszony meg­szűnését követő második év­ben megszerzett jövedelem­nek lehet tekinteni. dr. Ritter Mariann főrevizor, az APEH Baranya Megyei Igazgatósága gyötrik. Utolsó műveit család­ja tagjainak diktálta. 1853. november 5-én halt meg 41 évesen, „szívszélütés­ben", a legnagyobb nyomor­ban hagyva családját. Teme­tése tüntetés volt az elnyomó osztrák rendszer ellen. Költészetében a nemzet érzéseit szólaltatta meg: haza- szeretet, lelki derű, melegség hatja át líráját. Amikor Kos­suthot és Wesselényit 1838- ban börtönbe vetették, meg­írta híres zsarnokellenes bal­ladáját, a Kontot. Legismer­tebb versében, Az obsitosban, a nagyot mondó Háry János tipikus alakját keltette életre. Az Ellenzéki Kör 1848. március 9-i lakomájára írta Komoly szó a vihar előtt című versét, amelyben hirdeti: Függetlenség, önállás e hazának! S közös szabadság minden hű fiának! Tóth István dr. Hodnik I. Pécsi utcák - híres emberek Garay János

Next

/
Oldalképek
Tartalom