Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)

1990-10-03 / 181. szám

2 új Dunántúli napió 1990. október 3., szerda NAGYVILÁGBAN Vtlt egyszer egy Nyugal-Németország Antall József Strasbourgban (Folytatás az 1. oldalról) Az alábbiakban közöljük a két német állam történetének rövid kronológiáját. 1945. május 8. — Adolf Hit­ler birodalmának végleges ösz- szeomlása. 1945. június 5. — A máso­dik világháborús szövetségesek (az Egyesült Államok, a Szov­jetunió, Nagy-Britannia és Franciaország) ellenőrzésük aló vonják és megszállási öveze­tekre osztják Németországot. 1948. június 26. — A nyu­gati szövetségesék légi hidat szerveznek, miután a szovjet hatóságok elvágják a Nyugat- Berlinbe vezető szárazföldi út- vonalákat. 1949. május 12. — A légi híd megszűnik, miután Moszk­va enged, és megnyitja a ré­szekre osztott volt birodalmi főváros nyugati szektoraiba vezető közutakat. 1949. május 23. - A volt nyugati megszállási övezetek­ből létrejön az új, demokrati­kus alkotmányon nyugvó, nyu­gatbarát Német Szövetségi Köztársaság: ideiglenes fővá­rosa Bonn. 1949. augusztus 14. — Az első parlamenti választásokon a nyugathoz kötődő, keresz­ténydemokrata Konrad Ade- nauert választják kancellárrá. Államfő: a szabaddemokrata Theodor Heuss. 1949. november 21. — A há­rom nyugati hatalom korláto­zott szuverenitással ruházza föl az NSZK-t. 1953. június 10. — A Bun­destag össznémet szabad vá­lasztásokat, egységes kor­mányt, s a második világhá­borút lezáró békeszerződést szorgalmaz. 1955. május 9. — Nyugat- Németország csatlakozik a NATO-hoz. 1957. január 1. — A Saar- vidék az NSZK tizenegyedik Legfőbb szándékom ónnak elérése, hogy példámból okul­va bármely szovjet állampol­gár bírósághoz fordulhasson jogainak megvédéséért, ha fe­lelős személyek törvénytelen, jogtalan lépést tesznek elle­A müncheni Süddeutsche Zeitung keddi számában meg­jelent információ szerint a letartóztatás elől a Szovjet­unióba yogy Bulgáriába me­nekült Kelet-Németországbó! Markus Wolf, a keletnémet hírszerzés egykori főnöke, aki ellen Németország nyugati fe­lében elfogatási parancs van érvényben. Mint a müncheni lap írja. hivatalosan Markus Wolf „sza­badságon van és isiászát ke­zelteti". Telefonja már a múlt hét vége óta üzenetrög­zítőre van kapcsolva. Feltéte­lezések szerint ugyancsak a Szovjetunióba menekült a nyugati német hatóságok má­sik kiszemeltje, Hans-Joachim Tiedge. ö sokáig az egyik nyu­gatnémet különleges szolgá­lat, az Alkotmányvédő Ható­ság vezető beosztottja volt, de Centrum hétfő 1990. október 8-án 30% visszatérítés Női kétrészes ruha 1300 Ft - 3650 Ft-ig Női és bakfis alj 550 Ft - 2850 Ft-ig Amíg a készlet tart! tartományává válik, miután a délnyugati iparvidék lakossága népszavazáson a Franciaor­szághoz való csatolás ellen foglalt állást. (A Saar-vidé- ket a második világháború után Franciaországnak ítél­ték.) 1958. november 27. ­Moszkva azt követeli a nyu­gati hatalmaktól, hogy hat hónapon belül vonuljanak ki Berlinből, ám utóbb vissza­kozik. 1961. október 17. - Ade­nauer halála után a keresz­ténydemokrata Ludwig Erhard kerül a kancellári tisztségbe — politikája fémjelzi a nyu­gatnémet gazdasági csodát. 1966. december 1. — A ke­reszténydemokrata Kurt Georg Kiesingert nevezik ki kancel­lárrá, miután keresztény—szo­ciáldemokrata koalíció oszto­zik a hatalmon. 1969. október 22. — Szoci­áldemokrata—szabaddemokrata koalíció élén a szociáldemok­rata Willy Brandt lesz a ka ncellár. 1970. március 19. - Az egy német nemzet, két német ál­lam fölfogáson nyugvó Ost­politik jegyében Brandt —, a bonni vezetők közül elsőként — Kelet-Németországba láto­gat, és Erfurtban találkozik Willi Stoph miniszterelnökkel. 1971. szeptember 3. - A Berlinről szóló négyhatalmi megállapodás enyhíti a város körüli feszültséget, miután a Szovjetunió elfogadja a Né­met Szövetségi Köztársaságot és Nyugat-Berlint egymáshoz fűző szálak létezését. 1972. december 21. - Csak­nem két évtizeden át tartó, hidegháborús ellenségeskedés után Kelet- és Nyugat-iNémet- orszóg diplomáciai kapcsola­tokra lép egymással: a vo­natkozó szerződés jószomszédi nők - jelentette ki Oleg Ka­lugin. A rendfokozatától, nyug­dijától és kitüntetéseitől nem­rég megfoszott egykori állam­biztonsági tábornok panaszá­nak tárgyalása kedden kez­dődött meg a moszkvai városi bíróságon. az NDK-ba távozott és ott be­állt a kelet-berlini állambiz­tonsági minisztérium szolgála­tába. A Süddeutsche Zeitung exkluzív információja némileg meglepetésként hat, mivel - szintén újságjelentések szerint - Wolf nem is olyan _ régen még azzal a gondolattal fog­lalkozott, hogy feladja magát a Szövetségi ügyészségen,-mi­vel „tiszta a lelkiismerete" és a hírszerzési tevékenységen kí­vül semmi olyat nem -köve­tett el, ami miatt tartaniakel- lene az igazságszolgáltatástól. — A legújabb fejlemények után és a küszöbön álló vá­lasztási kampány tükrében azonban (Markus Wolf) nyil­vánvalóan nem látott esélyt tisztességes eljárás lefolytatá­sára — írta a Süddeutsche Zeitung. — További intő jel lehetett, hogy „bonni nyo­másra" a Bertelsmann könyv­kiadó felbontotta a Wolffal kötött szerződést. Wolf állítólag leveleket is írt Willy Brandtnak, Weizsä­cker szövetségi elnöknek, Gen­scher külügyminiszternek és Stahlnak, a szövetségi köztár­saság főügyészének, amelyek­ben tanácsot kért, de választ nem kapott. Értesülések sze­rint 50—200 embert fenyeget Kelet-Németországban a le­tartóztatás közvetlen veszélye, bár az érintettek körét több ezerre becsülik. viszony ápolására kötelezi őket, s egyengeti Kelet-Német- ország nemzetközi elismerésé­nek útját. Az okmányhoz csa­tolt levél leszögezi: a szerző­dés nem mond ellent a német újraegyesítésre irányuló bonni célkitűzésnek. 1973. szeptember 18. ­Nyugat-NémetorSzágot fölve­szik az ENSZ-be. 1974. május 5. — Bonnban keletnémet állandó képviselet nyílik. 1974. május 16. - A szoci­áldemokrata Helmut Schmidt veszi át a kancellári hivatalt Willy Brandttól, akinek le kel­lett mondania, miután egyik bizalmas tanácsadója, Gün­ther Guillaume keletnémet ügynöknek bizonyult. 1977. október 19. - Balol­dali városi gerillák meggyil­kolják Hans-Martin Schleyert, a Gyáriparosok Országos Szö­vetségének elnökét -, magas­ra csap az emberrablások, pokolgépes merényletek és gyilkosságok hulláma, amely az évtized során 41 emberéle­tet követelt. 1982. október 4. - A ke­reszténydemokrata Helmut Kohlt választják kancellárrá, miután Schmidttől elpártolnak szabaddemokrata koalíciós partnerei. 1987. szeptember 7-11. ­Erich Honecker keletnémet ve­zető nyugat-németországi lá­togatása. 1989. június 12-15. - Mi­hail Gorbacsov szovjet elnök az NSZK-ban jár, ahol ujjon­gó tömegek éltetik, amidőn kilátásba helyezi: egyszer el­jöhet a Berlini Fal lebontásá­nak napja. 1989. november 30. — Frank­furt környékén pokolgép rob­ban Alfred Herrhausennek, a Deutsche Bank (a legnagyobb A kelet- és nyugatnémetek egyaránt örömmel néznek a szerdai egyesülés elé és nagy többségük nem táplál nagy­hatalmi ambíciókat —, ez de­rül ki a Wickert közvélemény­kutató intézet 7000 fős min­tán alapuló felméréséből. A németek 88 százaléka örül az egységnek és csaknem 98 százalékuk szerint a jelenlegi határokat véglegesnek kell tekinteni. Minden tíz német közül kilenc úgy véli, hogy Németország nem fog vissza­élni gazdasági hatalmával. A megkérdezettek 88,5 százalé­ka nem kíván szuperhatalmi szerepet új országának. A Wickert adatai szerint a németek csaknem 92 százalé­ka Mihail Gorbacsov érdemé­nek tulajdonítja az egyesülést. Hasonlóan elsöprő arányban vannak azok, akik egyetlen olyan „szocialista vívmányt" sem tudnának elképzelni, amilyet az egyesült Németor­szágban is megőrzésre méltó­nak találnának. A megkérdezettek három­negyede szerint a december 2-iki választások Helmut Kohl kancellár jobbközép koalíció­jának győzelmét hozzák. Helmut Kohl kancellár rövid zá­róbeszédével és az egyesítési ma- nifesztum elfogodásávai kedden Hamburgban véget ért a kelet- és a nyugatnémet Kereszténydemokra­ta Unió (CDU) egyesülési, " egy­ben Németország Kereszténydemok­rata Uniójának első kongresszusa. Az egyesülési nyilatkozatban a kereszténydemokrata politika alap­jait rögzítik: a manifesztum egy­fajta pártprogramszerepet tölt be. Az egyesült párt elnökévé Hel­mut Kohlt, alelnökévé Lothar de Maiziere-t, főtitkárává pedig Vol­ker Rühet választották. nyugatnémet bank) elnökének gépkocsijában és kioltja a bankár életét. 1990. február 20. - A két Németország tárgyalásokat kezd a gazdasági unióról. 1990. május 5. - A két Né­metország és a második vi­lágháborúban győztes négy hatalom (2 + 4) Bonnban tár­gyalásokba bocsátkozik a né­met újraegyesítés nemzetközi biztonsági fettételeiről. 1990. július 1. - Kelet- és Nyugat-Németország gazda­sági uniója - a nyugatnémet márka kelet-németországi be­vezetése. 1990. július 16. - Gorba­csov elnök közli Kohl kancel­lárral: Moszkva immár nem emel kifogást az egységes Né­metország NATO-tagsága el­len. 1990. szeptember 12. - A Moszkvában aláírják a 2 + 4 szerződést, amely helyre fog­ja állítani Németország szu­verén jogait. 1990. szeptember 20. - A Bundestag (a nyugatnémet al­sóház) és a keletnémet Népi Kamara ratifikálja a politikai egyesülésről szóló szerződést. 1990. szeptember 21. - A Bundesrat (a nyugatnémet felsőház) is ratifikálja az egy­ségszerződést. 1990. október 1. - Az egy­kori négy szövetséges hata­lom külügyminiszterei New Yorkban nyilatkozatot írnak alá, amelyben október har- madikától fölfüggesztik Ber­lin és Németország fölötti jo­gaikat (amíg a 2 + 4 szer­ződés, az összes érintett par­lament általi ratifikálással ha­tályba .nem lép). 1990. október 3. — Kelet- Németország csatlakozik a Né ■ met Szövetségi Köztársaság­hoz — 41 esztendei megosz­tottság után helyreáll a né­met egység. A szerdától már egy és ugyanazon parlamentben ülő nyugat- és keletnémet képvi­selők többsége egy másik fel­mérés szerint Bonnt szeretné a kormány és a törvényhozás székhelyének az egyesülés után. A dortmundi Forsa közvé­leménykutató intézet a 662 képviselő közül 530 vélemé­nyét kérdezte meg. A felmé­rés szerint 50 százalékuk Bonnt, 40 százalékuk Berlint pártolja. Ez az arány „kelet­nyugat bontásban" mór nem ilyen szoros. A nyugatnémet Bundestag képviselőinek 55 százaléka Bonnt akarja és csak 33 százaléka Berlint, míg a megszűnő Népi Kamara tagjainak 68 százaléka ra­gaszkodik Berlinhez és csak 28 százaléka részesíti Bonnt előnyben. Az egyesülés után egyelőre csak Richard von Weizsäcker köztársasági elnök költözik át Berlinbe, de a Népi Kamara által kijelölt 144 keletnémet képviselővel kibővülő Bun­destag a végleges döntésig Bonnban marad. Ez a döntés aligha várható a december 2- ra kiírt általános választások előtt. Az utóbbi keddi beszédével gya­korlatilag a téli parlamenti vá­lasztások nehéz szokaszát nyitotta meg az össznémet CDU számára. Oskar Lafontaine-t, a legnagyobb ellenlábas, a szociáldemokraták kancellárjelöltjét „a német törté­nelem átmeneti jelenségének” ne­vezte. és ismét azt vetette a sze­mére, hogy nincs köze Németor­szág újraegyesítéséhez. Az egyesülési kongresszuson részt vett Antall József kormányfő, a Magyar Demokrata Fórum elnöke is. nács parlamenti közgyűlésé­nek elnöke és más személyi­ségek fogadták. A tanács épü­leténél Pier Guardigíi nagy­követ, az állandó miniszteri képviselők tanácsának elnöke, Catherine Lalumiere asszony, az Európa Tanács főtitkára köszöntötte. A miniszterelnök beírta nevét a tanács arany- könyvébe. Délelőtt megbeszé­lést folytatott Björokkel, La- lumiere-rel, majd felszólalt a parlamenti közgyűlés ülésén. A közgyűlés elnöke kedden átnyújtotta .a magyar kor­mányfőnek a közgyűlés által ajándékozott Pro Merítő ér­met. Antalit programja délután sajtókonferenciára, majd pe­dig Strasbourg polgármesteré­hez, Catherine Trautmann asszonyhoz szólította. Antall József beszéde be­vezető részében hangsúlyozta, hogy az Európa Tanácsba való felvétel Magyarország, sőt az egész kelet-, közép-európai térség számára politikai, tör­ténelmi mérföldkő az Európá­ba visszavezető úton. — Európa negyven évig tar­tó mesterséges megosztottsága után Magyarország előttimeg- nyílt a lehetőség, hogy újra integrálódjék Európa politikai, gazdasági, kulturális életébe, érték- és eszmerendszerébe, amelynek ezeréves történelme során szerves része volt — Az európai újraintegráló- dás útját egyrészt a békés át­menetként jellemzett folyamat, másrészt a magyar külpoliti­ka aktív lépései teremtették meg. A másfél évvel azelőtt, az akkori ellenzék nyomásá­ra megkezdődött nemzeti ke­rékasztal -tórgyalásak célja egy totalitárius rendszer békés úton való felszámolása, a többpártrendszerű parlamenta­rizmus megteremtése volt. Po­litikai síkon e folyamat lezá­rását jelentik a kétfordulós helyhatósági választások, ame­lyek helyi szinten is megte­remtik a demokratikus kor­mányzás feltételeit — mondta Antall József. — Felismertük, hogy az eu­rópai kulturális identitás és együttműködés motorja a je­lenleg 23 európai demokráciát felölelő Európa Tanács. Ezzel egyidőben az Európa Tanács­iban is megerősödött a felis­merés, hogy az európai kul­túrában és más szervezet ál­tal szorgalmazott területeken az együttműködés csak a ke­let-európai térség országaival köztük Magyarországgal — együtt valósítható meg. — Mindezek eredményeként intenzivebbé váltak politikai és parlamenti kapcsolataink. Csaknem minden szakértői bi­zottság tevékenységére be­kapcsolódtak a magyar meg­figyelőik. Magyarország csatla­kozott egyebek között az Eu­rópai Kulturális Konvencióhoz, belépésünkkel egyidejűleg csatlakoznánk az Európai Szo­ciális Fejlesztési Alapihoz, alá­írnánk az Európai Emberi Jo­gi Konvenciót és vizsgáljuk az Európai Szociális Chartához való 'kapcsolódásunk jelentő-^ ségét. — Magyar megítélés szerint az Európa Tanács kiemelkedő szerepet játszhat a kisebbség- védelem területén. Határain­kon kívül ötmillió, ebből köz­vetlen szomszédságunkban há­rom és fél millió magyar él, akiknek sorsáért ugyanúgy fe­lelősek vagyunk, miként a ná­lunk élő kisebbségekért. — Az Európa Tanács tagsá­ga Magyarország számára ezért is fontos, mert ezáltal jobban felkészülhetünk az Eu­rópai Közösség 1992-ben meg­valósuló egységes belső piaca által támasztott követelmé­nyekre. A magyar kormány célja a társulási megállapo­dás mielőbbi elérése, de még a társulási megállapodás megkötését megelőzően be kí­ván kapcsolódni az európai politikai együttműködés rend­szerébe, hogy bizonyítsa kül­politikánk összhangját az eu­rópai törekvésekkel. E célki­tűzés jegyében csatlakoztunk elsőként a volt szocialista or­szágok közül az Irak elleni BT-szártkc i óHt'h o z. Antall végezetül azt kérte a közgyűléstől, hogy támogassa a magyar kormány felvételi kérelmét, amely egyértelmű ki­fejeződése lenne annak, hogy Magyarország újra elfoglalja helyét a kontinens szabad nemzeteinek sorában. Olcsóbban azOlcsóban! O.P. ajánlata:- Stoplis cipő 31 -36 méretben 195 Ft-ért 38-45 méretben 210 Ft-ért- Béleletlen dzseki 128-tól 140-es gyermek méretben 450 Ft-ért- Plüss gyermek pulóver (110-116 méretben) 290 Ft-ért- Gyermek bélelt velurcsizma 15-től-17,5 méretig 100 Ft-ért- Gyermek görkorcsolya 380 Ft-ért,- Férfi nadrág (170-től 194 méretig) 690 Ft-ért- Paplan (140 x 190 cm) 490 Ft-ért-Maja jugoszláv fonal (lila és barna színben) 50 Ft/5 dkg KONZUM OLCSÓ PORTÉKÁK BOLTJA Pécs, Rákóczi út 53. (A Hal tér és a Bercsényi u. között) (4507) Kalugin kontra KGB-------------------------------- * M arkus Wolf a Szovjetunióban? A honatyák többsége Bonnt akarja Befejeződött a CDU-kongresszus

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom