Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)
1990-10-21 / 199. szám
IO Megvettük a jövő év termését Az ígéret Lassan megérkeznek a nedves, ködös őszi idők, az esőtől, s zúzmarától lemál- lanak majd az év politikai csatározásainak díszletei: a plakótdk. Csak néhány hónap kell ahhoz, hogy ne tudjuk elolvasni a rájuk festett ígéreteket. Vajon kifakul-e majd ugyanígy a pártok vezetőinek emlékezetéből a sok színes, biztató ígéret? Lehet, az állampolgáréból jóval nehezebben. A nyugdíjas nem fogia felejteni, hogy azt mondták valakik, ezentúl is ugyanannyit ehet, öltözhet, f üthet. Sokak várják vissza földjüket, mert megígérték, hogy megkapják. S lehetséges, hogy a család számot vetve lehetőségeivel, úgy határoz: a gyerek menjen egyetemre. Mert kijelentették, a diákok szociális juttatásai nem fognak csökkenni ., . Mi történhet, akkor, ha fenti ígéretek alapján a polgár gazdasági döntést hoz, ráadásul a kecsegtetőknek adja szavazatát, s azok az ígéretet mégsem teljesítik? Becsapták, és ebből komoly kára is származott! Lajer Zsolt végzős joghallgatót kérdezem erről, aki diplomamunkájában több más választási problémakör mellett ezt a kérdést is vizsgálta. — A kamoányplakátokon nem pontosak az ígéretek, mert nem ésszerű rajtuk bármilyen hosszadalmas fejtegetés. Hatásosabbak a bombasztikus. leegyszerűsített szlogenek. Számonkérésre csak a szervezetek programjai lennének alkalmasak, de peres úton a kár megtérítését kérni az ígérőtől mégsem lehet. A magyar jog ezt a megoldást nem ismeri. Fenti esetben egy úgynevezett szerencseszerződés jött létre. Nagyon különleges esetben, lehetne elvileg perelni, csak akkor, ha egyetlen párt van hatalmon, s minden cselekedetet ő kezdeményez, hajt végre. De ha már más politikai erők is vannak, azonnal megoszlik felelősségük, sőt az alperes sikerrel hivatkozhatna a körülmények lényeges megváltozására is, miközben a felperes nem tudná bizonyítani, hogy valóban az alperesre szavazott. Végső esetben egy a római jogból ismert intézmény is segítséget nyújthatna: a reményvétel. Ebben az esetben egy reménybeli, várt termést vásárol meg valaki, ami ha a rossz időjárás miatt megsemmisül, a vevő veszít. Egyébként nem lenne jó, ha bíróságoknak kellene jogi köntösbe csomagolt politikai ügyekben dönteni. Megoldásként politikai döntést ajánlok: legközelebb 'másra kell adni a voksot, hátha nem kell újra csalódni. Mit tehet ehhez hozzá az újságíró? Legfeljebb sajnálkozhat azon, hogy kevés ember ment el szavazatával „megvenni" a jövőbeni, remélt termést. B. B. Ki, mikor ért rá Fővadászaink Néhány adat a napokban megjelent „Zöld zsebkönyv” 1991-es kiadásából: \ „Gimagancs-világranglista: 1. Ch. Ivanov.. . 4. To dor Zsivkov, 5. Nicolae Ceauses- cu. . . 7. Todor Zsivkov, 8. Todor Zsivkov... Dámagancs- világranglista: 1. Kádár János. .. 8. Czlnege Lajos.. . űzagancs-vi lóg rang lista: 3. Nicolae Ceausescu... Mul- loncsiga-világranglista: 2. Josip-Broz Tito. . . Vadkan- agyar-világranglista: 1. Todor Zsivkov... 4. Nicolae Ceausescu. . . (stb.)” Kelet-Európa volt vezetői — az adatok szerint — tehát nemcsak országaik, de er- deik korlátlan urai is voltak, 'Hogy a világranglistán elfoglalt helyezés miért volt számúikra fontos, nem tudni, az viszont 'biztos, hogy a ronján, a bolgár, a jugoszláv és a magyar vezetők egymás körött is presztízs- kérdést csináltak egy-egy kapitális trófea megszerzéséből és birtoklásából. Magyarországon a legjobb területnek a dám- agancs tekintetében Gyulaj, ö gímagancs esetében Ka- napamcs és Pusztakovácsi, míg az őzagancsra vadászoknál Martanvásár és Jász- ki sér környéke számított. Baranya — bár nagyvadas vidékiként jegyzik — ebbe! a szempontból kiesett az elvtársak látóköréből. Ajánlkozó azért volt itt is. Az első számú delikvensnek a H. M. egy altábornagya számított, ő többször is bejelentette, bogy szívesen jönne, de csak 11 kg feletti agancssúlyú szarvasbikára. 'Nem fogodtók. Sem őt, sem más állami vagy pártvezetőt. Vadgazdáink szerint azonban elsősorban nem ikara- Ikánságük nyomán sikerült elkerülniük a magas rangú vendégék látogatásait, inkább mert Baranyáiban o vadászterületek a társaságok kezelésében vonnak. Hogy 'ki vadászhat, orról elsősorban a társasági tagók döntenek. (Persze, ha rájuk szálltak volna, valószínűleg ők is kénytelenek lették volna vadásztaim. . . Szerencsére a Pest környéki területek a Féhér Házból könnyebben voltak megközelíthetők.) Az ország első számú puskásai számára külön területeket ta rtottak , fenn, s ez nyílt titok volt mór akikor is. Ilyennék számított például a gemenci erdő, vagy a 'börzsönyi „Egyetértés”'jó néhány hektárja, s az sem volt véletlen, hogy a legjobb minőségű vadakat a legmagasabb méltóságok téríthették csak le. Számukra volt pántlikázva minden jobb trófea. .. (Az állami vadászterületek alkalmazottai minden éviben jelentést kellett, hogy küldjenek a Mezőgazdasági Minisztériumba. Miután felküld- ték a listát arról, Ihogy hol, milyen minőségű trófeákra számíthatnak az elvtársalk, a minisztériumban az erősorrend alapján előre szétosztották a kilövendő vadakat.) A vezetőknek pedig csak azt kellett megmondaniuk, mikor érnék rá, 'hogy kilőjék a bikát. .. A dolognak az erkölcsi káron túl természetesen anyagi vanzatai is voltak. Az állami területeken ugyanis állami pénzből tartották a jócskán felduzzasztott állományt, s a kilőtt példányokért senki sem fizetett. S utóbbi — íha azt nézzük, Ihogy ma 'egy nyugati vadász egy nyolokilós trófeáért 5000-6000 iDM-et 'kell, ihogy fizessen — nem is olyan kis összeg. Mindenki megsaccolhatja, hogy ez az évtizedek során mennyit is jelenthetett az országnak mínuszban... Pauska Zsolt Pécs -1956 október* uj Dunüntüli napló Az októberi forradalom pé-; esi előzményeiről még keveset tudunk. Valamikor ősszel alakulhat meg értelmiségiek, egyetemisták kezdeményezésére a Petőfi-kör, és a 'helyi sztálinista-rókosista vezérkar aggasztó jeleket fedezhet fel a TTIT (Természet- és Társadalomtudományi Ismeretterjesztő Társulat) egyes köreinek aktivizálódásában is. Ellenséges árnyalatok jelennek meg a megyei írószövetségi csoport megnyilatkozásaiban, és ezeket sokan hallgatják a Széchenyi téren az irodaablakba kitett hangszóróból. Október közepén az orvostanhallgatók látványosan megbuktatják a pártbizottság ál-j tál jelölt DISZ-vezetőséget. Az egyetem vezetése október 22-re tűzi ki az évenként megrendezett formális fórumot: a diákipa rlamentet. A forradalom kezdete A 48-as téri egyetem belső udvarán délután ihá romkor kezdődő gyűlés irányítása gyorsan kicsúszik a háttérből irányító pártbizottság kezéből. Megjelennek a szegedi ME- FE$Z (Magyar Főiskolások és Egyetemisták Egyesült Szervezete) képviselői és ismertetik 'követeléseiket. Kilépnek a DISZ-ből és egységesen átlépnek a MEFESZ-be, óriásig a lelkesedés. Ideiglenes Bizottságot választanak és azonnal elkezdik sokszorosítani saját határozatukat, csoportok készülnek az üzemekbe és falj vakba ismertetni a pontokba szedett követeléseket. 23-án reggel az egyetemeken már nincs tanítás, de a nap csendesen telik a városban. Új lendületet a budapesti fejlemények után kapnak az események. 24-én a megyéi párt Vb. a sajtóban már „forró szeretettel” üdvözli a néhány megalakult munkástanácsot, és próbálva az események elébe vágni, a többi munkástanács megalaikítá sát is kezdeményezi. A bányákban, gyáraikban leáll a munka, rengeteg ember lepi el a belvárosi utcákat, piros-fehér-zöld kokárdáik fekete szalagja a budapesti hősi halottakra emlékeztet. összegyűlni nem lehet, a géppisztolyos ÁVH-járörök nem engednék senkit megállni, a csoportokat azonnal feloszlatják. Már a gyülekezési és kijárási tilalom van érvényben. A diákok kezdeményeznek 25- én délelőtt egyetemisták érkeznék az üzemekbe, az aknákhoz. Sztrájkra buzdítanak, mindenkit hívnak délutánra a főtérre. A munkahelyi gyűléseken az «emberék könnyezve ölelkeznek, a Himnuszt éneklik. Közben izgatott tömeg hallgatja a főtér hangszóróiból a budapesti rádió adását. 12 óra 32 perckor bejelentik: Gerőt leváltották! Kitűzik a nemzetiszínű zászlókat, Himnusz, örömlköny- nyek, ünnepel a város. Az ÄVH már nem tudja megakadályozni a délutáni főtéri nagygyűlést, amire húszezer ember érkezik. Az utca már a népé, késő este a város több pontján lövések dördülnék. 26- án teljes a sztrájk, a pécSbányatelepi bányászok a szovjet csapatok kivonását, Rákosi és kiszolgálóinak bíróság elé állítását, szabad választásokat követelnek. Sötétedés után ismét szórványos lövések zaja. 27- én, szombaton _délután közös nevezőre jutnak a munkások képviselői, akik a So- piana Gépgyár kultúrtermé* Fenti eseményvázlat a hiányos levéltári anyagok, a korabeli sajtó, vizsgálata és a szemtanúk elmondása alapján készült. ben tanácskoznak: indítványozzák a megyei munkástanács megalakítását. Győz a forradalom Vasárnap reggel kilenctől a Színház tért szakszervezeti székházban üléseznek a munkástanácsok küldöttei, a falvaikból és városokból Is ér- 'kezték. Este öt óra után 'megalakítják a Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsát. Ellenőrző 'bizottságokat küldenek ki a rádió, sajtó, fegyveres erők, nyomda, posta, MÁV és megyéi párt- bizottsági!) mellé. Tizenhét taggal ekkortól működik a Katona Tanács, elnöke Csikor Kálmán, az egyetemi katonai tanszék vezetője, volt vezérkari tiszt. A Nemzeti Tanács elnöke Dr. Kertész Endre, ügyvéd, a Kisgazdapárt ala- pitótagja, volt megyei főispán. A tanács székhelye a városháza lesz. Legfontosabb feladatnak az eseményeik békés mederben tartását, a rend helyreállítását tartják. Másnap délelőttre kiderül: a második ÁVH zászlóalj feloszlatta önmagát. Délben a megyei forradalmi bizottság, saját fegyveres erő, a nemzetőrség felállításáról határoz. Este a városban karszalagos 'járőrök jelennék meg: két nemzetőr (egy-egy egyetemista és bányász), egy rendőr. Nyugtalan konszolidáció Kedden már észrevehetően nyugodtabb a helyzet, megszűnik a lövöldözés is. A bányászok munkástanácsai kinyilvánítják: amíg a szovjet csapatok nem mennék el, csa'k Baranyának termelnék. 31-re ismét mozgalmas nap. Aktívaülést tart a Kisgazdapárt, ahol megjelenik Kovács 'Béla, aki a többpártrendszer és új, semleges Magyarország mellett emeli fel szavát, egyben mérsékletre, nyugalomra és összéfogásra szólít fel. Az összefogás érdekében a párt szervezését felfüggesztik. Megalakul az Értelmiség Fonraáalmli Tanácsa és a 'bosszú ellen, a nemzeti egység mellett foglal állást, önmaga szerepét nem képviseleti, hanem szakmai, segítség- nyújtó szervezetként határozza meg. A Nemzeti Tanács távmondatban felszólítja a városokat, falvakat és járásókat: alakítsanak nemzeti bizottságokat, vegyék át az igazgatás irányítását, gondoskodjanak a vagyonvédelemről, körbiztonságról, nyugalomról, küldötteik foglalják el helyüket a megyei testületben. Küldöttséget indítanák Nagy Imréhez, de a találkozás nem sikerül. Másodikén minden csendes, a bányászok részleges (egyharmados) munkábo kezdenek, a Nemzeti Tanács pénzt ad a munkástanácsoknak a munkabér kifizetésére. A Katonai Tanács egyik tagja — Csikar vonakodva kiadott parancsára - vázlatos elképzelést dolgoz ki a védelmi rendszerről. Sehol nem ásnak azonban árkokat, nem ©öltenek barrikádökot, lövész- állásokat, nem igénylik hatvan kalocsai harckocsi védelmét sem. összesen két páncéltörő kisáavú áll a három — egyetemista, bányász és a nagyatádi — zászlóalj rendelkezésére a többnyire gvenqe 'kézifegyverek mellett. Jól látható, a várost és lakosságát nem kívánták kitenni a harcnak. Jönnek az oroszok! Csendes, nyugodt reggelre ébred 3-án Pécs. A budapesti nemzetőrségtől letelefonáltak, hogy este Maiéter tárgyalni fog. Dél körül Szekszárdról 'jelzik, hogy negyven, ötven 'harckocsi indult délnek, később a hírt Bonyhád és Pécsvárad is megerősíti. Este hat órakor már öt kilométerre vannak a város határától. Személyautóval azonnal 'kimegy Kertész és Csíikor tárgyalni, de csak egy előőrssel találkoznak Hirdnél. Kilenc óra körül ismét kimennek. Kérik, hogy a tankok ne vonuljanak be a városba. Az orosz parancsnok vádaskodása és erős vita után békében válnak el; megállapodnak abban, hogy reggel újra felveszik a kapcsolatot. Visszatérésük után rádión keresztül próbálják nyugtatni a lakosságot, s orosz nyelvű rádiófelhívásban a tankokban várakozóknak is üzenni próbálnak: a magyar nép független, demokratikus államot akar, hagyják ezt a lehetőséget meg neki, menjenek haza a szovjet csapatok. A parlamentet hiába hívják, teherfuvarozó vállalatnál már a nyugatra távozókat szervezik. Csikor Kálmán 23 óraikor parancsot ad a késő délután elfoglalt védőállások feladására, a körletekbe vonulásra, lefegyverzésre. Ez csak részben történik meg, sokan indulnak fegyveresen a Mecsekbe. Az oroszok 4-én, hajnali fél három után végezhetik az első támadó mozdulatokat, ötkor már a város központjában is lehet hallani a harckocsik tompa morajlását. Hatra a Széchenyi térre érkezik négy tank, az ágyúk csöveit az épületre irányítják, és a kiugráló katonák a városházába rohannak. Ott már csak Csikor várja őket öt társával. Átadják fegyvereiket, letartóztatják őket. A város stratégiai pontjait ' elfoglalják az orosz tankok, „Pécs szovjet katonai parancsnoka” kiadja 1. számú, parancsát, amivel megkezdődik eay erőszakot, fenyegetéseket, könyörgéseket, hazuasógokat és rágalmakat veqyítő „ki- éheztetési" időszak. Reményvesztetten A Mecsekben több mint három héten keresztül folyik az ellenállás, miközben a kis létszámú harcoló csoportok egyre fogynak és a keleti Mecsekbe szorulnak. Kevés lőszerrel, gyenge felszereléssel, a külvilágtól és többnyire egymástól is elszigetelve vívják a kilátástalan küzdelmet. Leszállingóznak a városba, nyugatra menekülnek, elesnek. Általános a sztrájk, kijárási tilalom van, a házakon fekete zászlók, amiket az újabb orosz parancsok szerint le kellene venni. Az újra szaporodó tüntetéseket szétverik, több foglyot Uzsgorodra visznek, a megmaradó munkástanácsok kénytelenek a védettebb Pécsbánya- telepre visszahúzódni. Marosán pártaktíva-értekez- tetet tart, majd a párttagok élére áll, s a vörös zászlós menet az Internacionálét énekelve a főtérre vonul, ami egycsapásra kiürül. November 20-án már kihirdetik a bíróságon az első ítéleteket, és ezzel megkezdődik a megtorlások hatvannégy ügyből álló, és közel háromszáz vádlottat érintő első fordulója. A végén — az eddig ismert adatokkal ellentétben — már halálos áldozat is van: Petrus József, akit a Márciusban Újrakezdjük egyik akciója során fognak el és 1958. március 21-én hajnalban végeznek ki a pécsi börtön udvarában. Március 15-én az egyetemi pártbizottság és a „megtisztított" MEFESZ közösen helyezi el a koszorúkat, újra ragyognak a helyreállított vörös csillagok, Apró Antal pedig kijelenti: a Szovjetunió katonái másodszor adták vissza a függetlenséget a magyar népnek. Kádár János 26-án nyilatkozik: „Magyarországon proletárdiktatúra van, és az is marad a kommunizmus teljes győzelméig.” Bozsó Béla 1990. október 21., vasárnap Előléptetések, elismerések a Köztársaság napja alkalmából Határőrség A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a BM Határőrség mb. országos parancsnoka előléptette soron kívül határőr őrnaggyá Gerencsér János hőr. századost, Simon András hör. századost, Oravecz János hőr. századost, határőr századossá Varga Sándor hőr. főhadnagyot, határőr főhadnaggyá Gavallér Zoltán hőr. hadnagyot. A BM Határőrség pécsi magasabb egység parancsnoka előléptette soron kívül a hivatásos állományból határőr törzszászlóssá Váradi István hőr. zászlóst, határőr főtörzsőrmesterré Kereszti László hőr. törzsőrmestert, Kocsis Ferenc hőr. törzsőrmestert, Nógrádi Ferenc hőr. törzsőrmestert, Tóth Imre hőr. törzsőrmestert, határőr törzsőrmesterré Tóth Gábor hőr. őrmestert. A kinevezett polgári állományból 12 személyt. A BM Határőrség mb. országos parancsnoka 5 személyt, a magasabb egység parancsnoka 10 személyt részesített dicséret-jutalomban. Honvédség A Magyar Honvédség Baranya Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság állományából az 1956. évi forradalom és szabadságharc, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a honvédelem erősítése érdekében huzamos időn át végzett eredményes munkája elismeréseként Bara- csi László őrnagyot alezredessé, Facskó István és Mester Gyula századosokat őrnaggyá soron kívül előléptették. Húsz személy dicséretben és jutalomban részesült. Rendőrség A Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából tegnap ünnepséget rendezett, melynek keretén belül Dr. Lusztig Péter r. ezredes rendőrfőkapitány elismeréseket adott át. Az ORFK vezetője soron kívül előléptette alezredessé Soós József őrnagyot, főhadnaggyá Wöllinger László és Meiszterics Sándor hadnagyokat, rendőr hadnaggyá Parádi Tibor alhadnagyot. Dr. Lusztig Péter főkapitány soron kívül előléptette Szigeti Józsetné előadót. Dicséretben és jutalomban részesítette Fü- löp Rudolf, Várnagy Gyula századosokat, Hidvégi András és Király Tibor főhadnagyokat, Kemény Attila, Kodba Ferenc- né és Károly Sándor törzs- zászlósokat, Bogyó Elemér főtörzsőrmestert, valamint Horváth József szakaszvezetőt. A Belügyminisztérium központi ünnepségén a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság állományából miniszteri dicséretet és jutalmat vett át Szabó Sándor zászlós. Az ORFK vezetője dicséretben és jutalomban részesítette Biró Sándor főtörzsőrmestert, soron kívül előléptette századossá Sárosi Tibor főhadnagyot, rendőrhadnaggyá Puskás László alhadnagyot.
