Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)
1990-10-21 / 199. szám
1990. október 21., vasárnap uj Dunántúli napló 7 Jön a pontrendszer? Képesek lesznek-e csodára a régi-új vállalati vezetők A halál 1,2 millióba kerül Vt-megmérettetések A vezetőnek nem lesz mindegy, mit csinál az autójával Kanadában egy évre próbajogosítványt adnak Kórodi István főhadnagy, a pécsi rendőrkapitányság közlekedési alosztályának vezetője rögtön közbevágott:- A képzés, a vizsgáztatás gyenge! A kérdést —, hogy tudniillik a közúti közlekedés jelenlegi szabályai nem tekinthetők-e elavultnak annak tükrében, Ihogy hatályba lépésük óta ugyancsak megnőtt, minőségében lényegesen változatosabb lett a gépkocsipark, rossz irányba módosult a járművezetők morálja, kulturáltsáaa, ellenben nem változott a közutak állapota - Radnai Bélának, a megyei vizsgabizottság elnökének tettem fel. A véleménye: a KRESZ az egyik legvilágosabb, érthetőbb jogszabály. Hibája természetesen ennek is van, óm ezekkel együtt jó, mert ezek a hibák „két autót sohasem löknek össze..." Háromezer halott Márpedig az autók összemennek - meredeken emelkedik a közúti balesetek száma. A szakemberek tapasztalata: a járművezetőknek legalább 80 százaléka a vizsgát követően soha többet nem foglalkozik a KRESZ-szabályokkal. A kötelező továbbképzésre nincsen pénz - a balesetek elszenvedésére igen. Tízéves az adat: egy könnyű sérüléssel járó közúti baleset 15 000, egy súlyos 180 000, a halálos pedig 1,2 millió forintba kerül. Ebbe természetesen a kiesett termelés értéke is benne van. A napokban prognosztizálták az év eddigi tapasztalatai alapján, hogy december 31-ig hány ember hal meg a közutakon Magyarországon. Háromezren.- A hiba - mondja Kórodi István főhadnagy — a szabálysértési kódexben, a büntető törvénykönyvben van. Már tíz éve szóba került, hogy az ittasan halálos balesetet okozó gépjárművezetőt úgy kellene kezelni, mint egy szándékos emberölést elkövetőt. Ez ellen a jogászok tiltakoztak. Márpedig a közlekedési körülményekhez, a kulturáltság fokához mérten a büntető szankciók, a szabálysértési bírságok túl enyhék, nincsenek visszatartó erejük. A közlekedési ügyeket tárgyaló pécsi bíró, dr. Kovács Csaba válasza:- A KRESZ jó, de ilyen jogszabályhoz megfelelő úthálózat és gépkocsipark szükséges. — Hozzáteszi: — A megelőzés nem egyedül a bírói gyakorlat feladata lenne, az azonban haszonnal járna, ha ítéletei, döntései széles nyilvánosságot kapnának. Romló morál De miért nem- tudják a gyakorló vezetők a KRESZ-t? — Nem támasztanak a jogosítványért hajtókkal szemben olyan követelményeket — mondja Radnai Béla -, amelyek a jelenlegi viszonyoknak megfelelnének. Kiderül: legtöbb úrvezető úgy kapja meg jogosítványát, hogy sohasem előzött (holott ez az egyik legveszélyesebb közúti manőver...), 60-nál gyorsabban nem ment, éjszaka nem vezetett... — Egy-két éve naponta 500- 800 000 forintot fizettünk ki, ma csak a pénztáron keresztül másfél milliót... — mondja Szallián Béla, a HB gépjárműkárrendezési fiókjának vezetője. - Nemzeti sport lett a „szívességi betétlap" kérése, ha valaki kocsijának baja esik. — Az emberben van a hiba! — mondja Litvánéi Tibor, az Autóközlekedési Tanintézet igazgatója. — Márpedig vezetni - ez nem kötelesség. Bátran meg lehetne fosztani a jogosítványtól a notóriusan ittasan autózókat, akik rendszeresen okoznak baleseteket. A biró: — Több feltétele is van a jogosítvány végleges elvételének, például orvosszakértői vélemény, vagyis a bíró egyedül ezt nem mondhatja ki. Természetesen közúti bűncselekmény nincsen KRESZ-szabály megszegése nélkül. Ezeket rendszerint gondatlan magatartás idézi elő, a büntetés 3 hónaptól 5 évig terjedő szabadságvesztés. A szakemberek szerint a tesztvizsga nem sokat ér. Szinte „beidomítják” a tanulókat, ez azonban nem azonos a gyakorlatban szükséges elméleti ismerétekkel, nem ered-, ményezi a szabályok helyes alkalmazását. De főleg azt nem, hogy a vezető ismerje kocsiját: mire képes, mit szabad vele, mit nem. A bírói gyakorlatban az ügy- iratszám-emelkedés jól tükrözi a romló morált. A szigort megfelelőnek ítélik. Vétség (ittasság) esetén mellékbüntetésként a jogosítványt minimum egy évre bevonják. Nem értenek azonban egyet a legutóbbi amnesztiával, ahol a kizáró okok között nem szerepelt az ittas vezetés. Magyarországon jószerével teljesen hiányzik az úgynevezett okkutatás, amely felmérné, mi váltotta ki azt az okot a vezetőben, ami miatt a baleset bekövetkezett. Annyi azonban a „szubjektív oldalról" bizonyos: a szabályok rugalmasabbak, mint a jelenleg autót hajtó közlekedő társadalom. Vagyis a KRESZ-re aligha lehet valamit fogni, annál inkább a közlekedési intelligencia hiányára. Kötelező utánlcépzés Most azonban érik valami. Várhatóan október 21-én megjelenik egy új szabály, amely megváltoztatia a biztosítás rendszerét. Lényege: érdekelt lesz a vezető a kocsija kímélésében, s feltűnő lesz, ha túl sokszor jön kártérítésért... A „Fizet majd a biztosító!" mea- oldás abban az értelemben kiesik, hogy a vezetőnek nem lesz mindegy, mit csinál az autójával az úton. A nálunk nem alkalmazott pontrendszer eredménye a kötelező utónképzés. Ha ennyi „balhéja" van, kétségtelen: „elfelejtette” a szabályokat. Vagy a vezetést. Ügy tűnik, nálunk is hamarosan bevezetik a szabálysértés területén a pontrendszert. Tudniillik feltűnő: jóllehet, autóparkunk (2 millió gépkocsi fut a rendszerint rossz utakon) átlagéletkora 10 év körül van - a balesetek döntő többsége méq- sem műszaki okok miatt következik be. hanem a vezető fiqyelmetlenséqe, könnyelmű- séae, felelőtlenséqe miatt. Apropó: felelőtlenség. Felnőttek és nőnek sorban azok a nemzedékek, amelyek már ..beleszülettek” a gépkocsiba. Nagyon sok tizenéves vezet. Erre alkalmasak is, az ezzel járó felelősség felmérésére azonban kevesen. Persze, a közutakon, a volánok mögött tapasztaltak még számos oldalról megközelíthe- tőek. Például: gazdasági megfontolásók a vezetést oktatókat ne késztessék az országúton tanulás elhanyagolására. Egy „normál-óra” költségének négyszeresébe kerül az országúti vezetés. Persze, hogy nem erőltetik! Hangsúlyozottabbá kell tenni a képzésben az ember védelmét. Kanadában például a végzetteknek egy évre próbajogosítványt adnak, majd mérlegre teszik a tapasztalatokat: milyen mértékben alkalmas a vezető a közlekedésben való részvételre. Idén eddig Magyarországon csaknem 2700-an haltak meg közlekedési balesetekben. Mint jeleztük, a szóm várhatóan 3000-re emelkedik. Mészáros Attila Hogy mi játszódott le a titkos szavazás alkalmával az újdonsült vt-tagokban, amikor az addigi vezetőt megerősítő igennel vagy az azt felmentő nemmel szavaztak? Ki miért szavazott így, ki miért úgy? Azért titkos a szavazás, hogy ne kelljen nyíltan szint vallani. Azért véleményt mégis sikerült kiszednem a vállalati tanácsok tagjaiból, még ha cserébe meg kellett is ígérnem a teljes titoktartást. íme, néhányuk véleménye: Csődbe vitte a céget, elég volt belőle. Azért szavaztam ró, mert bár nem megy jól a szekér, mégis úay éreztük: ő minden lehetségest megtett, hogy továbbra is legyen kenyerünk. Meqszedte mór magát, a cég meg csehül áll. Jöjjön más, aki tisztességesebben bánik velünk, melósokkal. Amióta ő a vezető, végre jól mennek a dolgaink: van munkánk, jó a léqkör, a lehetőségekhez képest g bérünk is tisztességes végre, bár lehetne sokkal több is. Persze, hoav rá szavaztam. Nehéz volt döntenem: igen vagy nem. Volt már lényegesen erősebb is a cégünk, de a mai gazdasági helyzetben mi lent nem tudjuk pontosan eldönteni, hoqy miben és miért okolható az igazgatónk, s mi az, „amiben ő sem tehetett csodát, lav aztán a meaérzésemre hallaatva döntöttem az igen mellett. Kérdem én, milyen vezető az olyan, aki nem tudja már vagy három éve — amióta ő az elsőszámú vezetőnk — kivédeni a külső nehezítő tényezőket? Mind kevesebb a megrendelésünk, egyre rosz- szabb nálunk a hangulat, félünk az elbocsátásoktól... Aki vállalta, annak az a dolga, hogy mindent megtegyen a cég fennmaradásáért, megerősödéséért. S mivel ez nem következett be, hát joggal úgy éreztem, hogy álljon fel a bársonyszékéből és adja át olyannak a helyét, aki képes úrrá lenni a nehézségeken. * Igazuk van? Nincs igazuk? ök a birtokukban lévő információk, a bőrükön is tapasztaltak alapján döntöttek, s úgy érzik, hogy helyesen. Az tény, hogy aki ezért- azért nem alkalmas vezetőnek, az csak árt a reá bízott közösségnek, akkor is, A pécsi Tüzér utcai rutinpályán Fotó: Proksza László ha tele van jószándékkal, tehát jobb, ha felmondanak neki. Ezt kívánja a közösség érdeke. De vajon az a tíz- húsz-egynéhóny ember, aki a vállalati tanácsot alkotja, birtokában van-e a döntéshozatalkor minden olyan információnak, mely(ek) alapján valóban igazságos ítéletet hoznak a szavazataikkal? Vagy megmarad az „azt hiszem”, az „úgy érzem" szint, a szimpátia és az antipátia, netán a régi jogos vagy vélt sérelmekért eljött végre a bosszú órája? * Nehéz belelátni az emberekbe. Az egyik vt-tgg nem rejti véka alá, hoav ezzel a föntről kiírt újraválasztási vagy megerősítési lehetőséggel végre alkalmuk nyílott a szinte csak kárt okozni képes vezetőjük kiebrudalására. „Az már önmagában is mindannyiunknak tiszta nyereség, hogy nem ő áll a cégünk élén" - mondja fellélegezve a volt igazgatóról. Egy másik vt-tag is az előírásnak örül: „Jól megy a cégnek, s ez az igazgatónk érdeme is, aki valóban rátermett, hozzáértő vezető. A „vörös” múltja miatt - érdekes, hogy egyes embereknél mennyire sérelmes most a pártos múlt, hogy akkor is, ha szakmailag minden téren bizonyított, mint a mi nagyfőnökünk - egyre többen kezdték ki névtelen, rágalmazó levelekkel. Most, hogy újra kellett döntenünk, mindenféle összebeszélés nélkül 19-2 arányban megrősítettük. Gondolom ez az arány is bizonyította, hogy mi a véleményünk, hogy elismerjük és továbbra is bízunk benne." * Több tucatnyi vállalatnál zajlott le megyénkben szeptemberben a vállalati tanács újraválasztása és döntése: marad-e a „régi" igazgató vagy új vezetőre írnak ki pályázatot. Sokan továbbra is elsőszámú vezetői a cégüknek, legtöbb vezetőt felmentették, de volt olyan cég is, ahol — önként mondott le a korábbi vezető. Most az a kérdés: a tiszta lappal induló régi—új vezetők képesek-e csodát tenni? Ez ránk férne . . . Murányi László Beruházó kerestetik egy grandiózus tervhez Mágocs gyóoviidölöhely lesz? JÉ Tf'; ; v,77r£lw* ' A mágocsi gyógyidegenforgalmi központ beépítési terve Szegény gazdagok vagyunk és ugyanakkor gazdag szegények is — Jókai mindkét regényének címe — bár másmás vonatkozásban — illik ránk. Szemléletes példa erre a Mágocs térségében mór vagy két évtizede talált gyógyhatású termálvíz sorsa. Ivóvizet kutatva találtak rá, s a 38,5 Celsius fokos vízről az Országos Közegészségügyi Intézetben véqzett kémiai vizsgalatok alapján kiderült, hogy balneológiaiiag igen értékes: vízösszetétele egyszerre teszi hasonlóvá a hajdúszoboszlói és a harkányi gyógyvízzel, szulfidtartalma pedig éppenséggel közel kétszerese a harkányinak. Bár voltak haszno- s.iasi kísérletek — például köz- séai strand létesítése —, a mágocsi gyógyvíz szinte mindmáig Csiprkerózsika-álmát al- hatta. Rangja is csak a minősége alapján megelőlegezett, s nem hivatalos, mert ahhoz a hasznosítás feltételeinek megteremtése is szükséges. Tavaly mégiscsak megkezdődött valami a mágocsi termálvíz ügyében, amely mostanra egészen naayszabásúvá nőtte ki magát. A két baranyai vízművállalat a MÉV-nél megrendelte a termelőkút tervezését, a Mágocsi Községi Tanács pedig tanulmánytervet készíttetett a termálvíz hasznosítására a kaposvári SIÓFESZT Tervező Kft.-vei, amely már több gyógyüdülőhely tervét alkotta meg. A terv az idei nyárra el is készült, ám a helyhatósági választások miatt érdemi elfogadása csak október 12-én, az új máaocsi képviselőtestület első ülésén történhetett meg. A testület úgy ítélkezett róla, hogy ajánlati tervként elfogadható, óm más megoldások is számításba jöhetnek egy reménybeli beruházó igényeihez alkalmazkodva. A mágocsi termálvíz gyógyvízként való hasznosításának ugyanis éppen a beruházó, a tőke az Achilles-sarka. A SIÓFESZT által készített tervben többek között a gyógyászati rész mellett egy 250 személyes, 5 csillagos szálloda, 260 személy befogadására alkalmas kempina. mindehhez kapcsolódva fedett és nyitott uszoda és teniszpálya szerepel, valamint egy vízisportok űzésére és horgászásra alkalmas tó. A napi 500 köbméteres vízhozamú kúton kívül egvelőre ez a tó létezik. Az egész beruházás tervezett költsége 2 milliárd forint, viszont másfél év alatt akár meg is valósítható. Sziveri Mátyásáé mágocsi polgármester most megkapta a képviselő- testülettől a felhatalmazást, hoay beruházót keressen, külföldi tőkést vaav tőkéseket, akik hajlandók ilyen vállalkozásba fektetni a pénzüket. Nyilvánvaló, hogy ennek a lehetőségnek nemzetközi reklám kell. A legszerencsésebb az lenne, ha eqv tőkeerős társadalombiztosítási intézet látna fantáziát a beruházásban, mert akkor már maga a beruházó irányítaná Mágocs- ra a gyógyulásra szoruló vendégeket is. Mágocs ügye nem eleve reménytelen: bár eddig nem volt még szinte semmi propagandája, mégis akadt már eddig három érdeklődő: egy- egy amerikai, osztrák és holland üzletember. Az igazi küzdelem csak most kezdődik. S talán az is nyomhat majd valamit a latban a külföldi üzletemberek döntésekor, hogy a tervezett déli autópálya révén Mágocs kényelmesen megközelíthető lesz. Dunai Imre
