Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)
1990-10-21 / 199. szám
2 aj Dunántúli napló 1990. október 21., vasárnap Göncz árpád és llntall József felhívása a világ magyarságához Magyar barátaink, szerte a világban! Október 23., az 1956-os forradalom és szabadságharc, a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulója. A nemzeti megbékélés napja alkalmából felhívással fordulunk az országhatáron kívül élő magyarokhoz. Arra a magyar forradalomra emlékezünk, amely végső soron elindítója volt annak a történelmi folyamatnak, amelyben Közép- és Kelet-Európa népei a szabadság és a demokrácia útjára térhetnek. Mindenekelőtt ezért a forradalomért és szabadságharcért ismerik és tisztelik a magyar népet az egész világon. Felhívásunkat olyan időpontban bocsáthatjuk ki, amikor Magyarországon beteljesedett a rendszerváltozás, amikor politikai törekvéseinket immár egyértelműen a demokrácia és az európai értékközösséghez való tartozás igénye határozza meg. Az ország politikájának visszafordíthatatlan megváltozása a határon Innen és túl élő magyarság számára egy mélyebb tartalmú, új minőségű kapcsolatrendszer kiépítésére nyújt esélyt. Használja fel minden magyar bel- és külföldön ezt a számunkra oly fontos és fájdalmasan szép napot arra, hogy számot vessen érzelmeivel és lehetőségeivel: hogyan tehetne minél többet és minél hasznosabbat azért, hogy Magyarországon az utóbbi hónapok pozitív változásai az élet minden területét átfogják, hogy minél eredményesebben kerülhessük ki a demokrácia, a szabadság buktatóit, és olyan virágzó országot teremtsünk, amelyre valameny- nyien büszkék lehetünk. Meggyőződésünk, hogy ez csak egy olyan Európában, olyan világban lehetséges, amely a szabadságnak, a demokráciának és a népek és országok egymást segítő együttműködésének felvirágoztatását tűzi ki célul. Ezek mellett az értékek mellett köteleztük el magunkat mi is. Az új Magyarország vezetése magyarnak tekint mindenkit, aki magát annak tartja, felelősséget érez nemzetünk jövőjéért és látva hazánknak a diktatúráktól reánk hagyott súlyos örökségét, áldozatoktól sem visszariadva kész közreműködni egy új ország és egy új nemzet megteremtésében. Kötelességünknek tartjuk, hogy kiálljunk a határainkon túl élő, sokszor igen nehéz időkben helytállt magyarság azon joga mellett, hogy magyarként, anyanyelvén, anyanemzetével és másutt élő magyarokkal korlátozás nélkül kapcsolatot tartva, autonóm módon dönthessen saját sorsáról, s így élvezhessen teljes körű érdekvédelmet. A kisebbségben élők jogainak biztosítását és tiszteletben tartósát az egyetemes emberi jogok és az új, demokratikus Európa építésének alapvető elemeként tartjuk számon. Tisztelettel gondolunk a nyugaton élő magyarokra, akik, bármikor is kellett elhagyniuk hazájukat, 1956 eszméinek szellemében, magyarságukat megőrizve gazdagították azt az országot, amely befogadta őket. Ebben a szellemben, a Magyarországon élő nemzetiségek érdekeit szem előtt tartva, identitásuk és kultúrájuk megőrzését elősegítve, az ezt szavatoló többletjogok biztosításával, s nem a jogok csorbításával törekszünk együttműködésre a szomszédos államokkal; az anyaországok demokratikus társadalmi szervezeteivel. Felhívjuk a világ magyarságát: egyesítsük minden erőnket, hogy megteremtsünk egy olyan világot, ahol senki sem szorul háttérbe azért, mert vállalja nemzetiségét, egy olyan világot, ahól a kisebbségek esélyegyenlőségét úgy tekintik, mint ami elengedhetetlen feltétele a többség boldogulásának is. örömmel fogadjuk, ha a magukat magyarnak valló emberek boldogulnak, s egyben jóhírünket keltik a világ bármely részén. Ügy ítéljük meg, hogy az egyetemes magyarság előtt —, hosszú idő utón először —, újra nyitva áll a történelmi együttcselekvés lehetősége, a türelem, a pluralizmus, a demokrácia és Alkotmányunk eszméinek szellemében. Ennek megvalósítása érdekében félre kell tenni a kicsinyes torzsalkodásokat. Kívánunk a határon túl élő valamennyi magyarnak boldogulást, megértést, hazánk és nemzetünk javát szolgáló együttműködést egy békés, emberi világban. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke Unfall József Los Angelesben Törvényjavaslatok sürgősségi tárgyalásáréi döntöttek (Folytatás az 1. oldalról) mányfőt, - a forradalom évfordulóján egyúttal Magyarország újra elnyert szabadságát ünnepelve. A díszvendégek között volt Teller Ede, a világhírű atomfizikus, aki megkapó beszédében arról szólt, hogy hisz a csodákban: az elmúlt év csodája az volt, hogy százmillió ember visszanyerte szabadságát. A csodára azonban cselekedetekkel kell felelni, figyelmeztetett Teller Ede, aki tanácsokkal is szolgált. Szörényi Eva, a Nemzeti Színház egykori művésznője Vass Albert költeményét adta elő nagy sikerrel, majd Antall József szólt az egybegyűltekhez, méltatva a nyugati magyarság helytállását s jövendő nagy szerepét abban, hogy a felszabadult haza a politikai változások után gazdaságilag is felvirágozzék. Antall miniszterelnök szombaton részt vett a Los Ange- les-i magyarság másik október 23-i megemlékezésén a Mindszenty érsek nevét viselő parkban, majd helyi idő szerint a délutáni órákban hazautazik áz Egyesült Államokban tett hatnapos hivatalos látogatásáról. (Folytatás az 1. oldalról) Ennek alapján a várható napirend a következőképpen alakul; a honvédelemről szóló törvény módosításának megtárgyalása ; a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása; a helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; az Országayűlés Házszabályáról szóló határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati jovaslat megvitatása; a Politikai Felelősséget Vizsgáló Bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárqya'láso. A napirend megkezdése előtti közjáték volt Debreczeni József (MDF) és Horn Gyula (MSZP) szóváltása. A sajtóprivatizációs üqyeket vizsgáló bizottság vezetője ugyanis nehezményezte: az MSZP, úgymond, elzárkózott az elől, hogy a parlamenti vizsgáló testület betekinthessen a párt megyei lapjainak eladásával kapcsolatos dokumentumokba. Horn Gyula pártelnök ezzel szemben arról tájékoztatta a törvényhozást, hogy a szocialisták mindenben rendelkezésére álltak a vizsgálatokat véaző testületnek. Ugyancsak napirenden kívül kért szót Ráday Mihály. A szabaddemokrata képviselő a „szobordöntögető-indu latok" ellen emelt szót. Álláspontja szerint a múlt szimbólumainak megsemmisítése nem szolgálja sem történelmünk feldolgozását, sem jelenlegi gondjaink megoldását. A napirenden szereplő kérdésekre áttérve a Parlament elsőként a honvédelmi törvény módosítását tárgyalta. A keddi ülésnap általános vitájának folytatásaként a törvényhozók mo.t részleteiben vették nagyító alá az egyes módosító indítványokat, ám a vélemények ezúttal is jó részt a katonai doktrína alapvonalai mentén polarizálódtak. Ez ismételten annak veszélyét vetítette előre, hogy a látszólag eayszerű — ám kétharmados többséget igénylő - módosítások dolgában esetleg képtelen lesz konszenzusra jutni a Ház, mivel valójában stratégiai kérdésekben kellene egyezségre jutniuk. Für Lajos javaslata Az első konkrét vita akörül alakult ki, hogy vajon kiterjesszék-e a törvény hatályát azokra is, akik 1990 augusztusa előtt kezdték meg szolgálatukat. Für Lajos honvédelmi miniszter azzal érvelt a javaslat ellen, hogy ez esetben 24 500 katonát kellene leszerelni. Ez gyakorlatilag lehetetlen helyzetbe hozná a honvédséget. Kompromisszumos megoldásként a honvédelmi miniszter felajánlotta, hogy a tárca jövedelempótló segélyt folyósít azoknak a sorkatonáknak, akikre még a régi rend szerint 12 hónapnál hosszabb sorkatonai szolgálat vár. Ez azt jelentené, hogy illetményük havi 1000 forintról 5540 forintra emelkedne - adómentesen. Emellett havonta egy nap pótszabadság is megilletné őket, s eltávozásuk is gyakoribbá válhatna. Sorkatonai szolgálatuk időtartama is értelemszerűen 4 hónapra mérséklődik, s a honvédelmi vezetés vállalja, hogy három éven belül nem hívják be őket tartalékos szolgálatra. Mód nyílik arra is, hogy sokukat már 15 hónapos szolgálat után leszerelhessék. Továbbra is nagy vitát váltottak ki az alternatív katonai szolgálati formák időtartamának csökkentésére vonatkozó javaslatok. Ellenzéki képviselők szerint ez európaiságunk mércéje. A kormánypárti képviselők többségének véleménye szerint viszont nem lenne kívánatos, hogy túlságosan vonzóvá tegyék a fegyver nélküli, illetve a polgári szolgálatot, mivel ezzel meggyengülhetne a honvédség, ezáltal Magyarország védelmi képessége. A honvédelmi törvény tárgyalását délután mintegy kétórányi időtartamra az interpellációk és a kérdések szakították félbe. Hat—hat interpelláció, illetve kérdés hangzott el a legkülönbözőbb témakörökben. Herczeg János (KDNP) például az 1945-1956. közötti politikai elítéltek nyugdíjkieaé- szítését és a börtönben töltött idő a szolgálati időbe való beszámítását szorgalmazta. Erre azt a választ kapta Kelemen András népjóléti minisztériumi politikai államtitkártól, hogy a kormány folyamatosan foglalkozik ezzel a kérdéssel. Ám itt két vonatkozó kormányrendelet ellentmondását is fel kell oldani, s azt is el kell dönteni, hogy a nyugdíjkiegészítés a Társadalombiztosítási Alap vagy egy elkülönített forrás terhére tör- téniék-e.. Világosi Gábor és Kis Zoltán (SZDSZ) a honosítási kérelmek számáról, azok elbírálásának időtartamáról kívánt tájékozódni. Horváth Balázs belügyminiszter beszámolója szerint mintegy 5 ezer kérelem elbírálása van folyamatban, az átfutási idő 5-6 hónap, mert a kérelmek elbírálása alapos vizsgálatot igényel, s olykor bizony elrettentő dolqok derülnek ki a kérelmezőkről. Mindkét interpellációra adott választ a képviselő és a Parlament is elfogadta. Sipos Imre (FKgP) a gyóay- szerhióny okait és a megszüntetése érdekében tett intézkedéseket firtatta. Kelemen András államtitkár válaszából az derült ki, hogy a gyógyszerhiány nagyobb, mint az elmúlt évek átlaga. De meglehetősen bonyolulttá vált a helyzet a gyógyszerkereskedelemben. Ezek ismertetésére viszont a rendelkezésre álló három percnyi válaszadási időből már nem futotta. Nincs döntés a honvédelmi törvényről Ezek után Für Lajos honvédelmi miniszter kapott lehetőséget arra, hogy összefoglalja a honvédelmi törvény részletes vitáját. A rövid módosító indítvány fölötti, több napja tartó vitát szerteágazónak értékelte, amelyben sokfelé kanyarodtak a, gondolatok. Az „ezerszámra távozó tisztek” megjegyzésre elmondta: ebben az évben 2300 hivatásos tiszt és tiszthelyettes hagyta el a honvédséget, e szóm mintegy fele tiszt, s a tisztek kétharmada nyugállományba vonult. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy suba alatt készül az új katonai doktrína. Ez hosszú időre megszabja a Magyar Honvédség „pályafutását”, ezért nem nélkülözhető a legszélesebb nyilvánosság. Kijelentette: 4—5 fontosabb kérdésben kell kompromisz- szumra jutni. Az eayik: a fegyveres, a feqyver nélküli és a polgári szolgálat időtartamára egységesen 22 hónapos szolaálati időt javasol a kormány, a 18 és 50 év közötti hadkötelesek számára. Csupán a teljesítés módjában van lényeges különbség. A kormány kompromisszumos javaslata az, hogy a polgári szolgálat 22 hónapját folyamatosan kellene letölteni, ugyanakkor a fegyver nélküli szolgálat ideje 18-ról 15 folyamatos hónapra csökkenne. A válaszadást követően tanácskozott a Házbizottság, s mint kitűnt: már csak apró részletkérdésekben van szükség egyeztetésre. Emiatt azonban a honvédelmi törvény módosításának elfogadása a következő ülésre halasztódik. A délutáni szünet után a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés szombati ülése. 4» Á tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról A téma fontosságát az is jelzi, hogy — amint egy képviselő azt megfogalmazta - talán ez a legjelentősebb gazdasági jellegű kérdés, amelyet eddig a parlament elé terjesztettek. A törvény elfogadása ugyanis alapvető feltétele a gazdasági hatékonyságot kikényszerítő piaci versenynek, a gazdasági verseny szabadságának és tisztaságának. Ez a törvény védené a gazdasági versenyhez fűződő közérdek mellett a versenytársak és a fogyasztók érdekeit is. így nem meglepő, hogy a törvényjavaslathoz számos módosító indítvány érkezett a képviselők részéről. Amint azt Szájer József (FIDESZ) hozzászólásaiban megfogalmazta : minden igényt kielégítő versenytörvényt nehéz lesz alkotni, annál 15 inkább, mert egyelőre több kérdésben is nagy nézeteltérés tapasztalható. Eörsi Mátyás (SZDSZ) módosító indítványában például azt javasolta, hogy a versenyfelügyeletet ellátó országos hatáskörű államigazgatási szerv, a gazdasági versenyhivatal ne a kormány, hanem az Országgyűlés felügyelete alatt álljon. Ennek indoklása: a versenyhivatal nem a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseinek végrehajtását szolgálja, hanem az egy olyan nagy hatalmú,ä jogalkalmazó szerv, amelynek a kormánytól való függetlenségét feltétlenül biztosítani kell. Az általános vitát több hozzászólás után végül is azzal zárták le, hogy a törvényjavaslat részletes megtárgyalásakor, az esetleg felmerülő újabb módosító indítványok beterjesztésére lehetőséget adnak. A részletes vitára — a bizottsági állásfoq- lalások ismeretében — a következő ülésen kerül sor. Ezzel az Országgyűlés szombati munkája befeieződött, a képviselők október 29-én, hétfőn folytatják a plenáris ülés munkáját. AUTÓKÖZLEKEDÉSI TANINTÉZET 1990. október 24-én (szerdán) személygépkocsi („B” kategóriás) tanfolyamot indít. A tanfolyam részletben is fizethető. A hallgatók 9 féle egyéb szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Jelentkezni lehet: Pécs, Hengermalom u. 4. sz. alatt személyesen vagy a 11 -422-es telefonon. MJSSteU Akar Ön olcsóbban, kellemesebben utazni? A MISSIO-val megteheti! Isztambul 6 nap 2499 Ft + 59 DEM Isztambul 5 nap 2499 Ft + 45 DEM Párizs 6 nap 3499 Ft +135 DEM Kis olasz körút - San Marino 6 nap 5990 Ft Érdeklődni és jelentkezni: MISSIO -TOURS Pécs, Szent István tér 1. Tel.: 22-426,9-17-ig. Minden isztambuli úton sorsolás! Főnyeremény: részvétel egy következő Htunkon. (4559) Helyesbítés A KILÓSTURI (Kovácstelep, Jázmin u. 5.) 19-én árubeszerzés miatt zárva Nyitás 24-én (szerdán) bálabontással Nyitva: 9-17.30-ig. (74923) FÉNYPONT A Mikre Fénypont Vldeoszalon 1990. október 21-tól meghosszabbított nyítvatartással várja kölcsönzőit a Sarohin t. u. 55-ben. Nyitva a hét minden napján 8-22 óráig. (75144) MSZP-sajtótájékoztató Elsőbbséget a gazdasági törvényeknek Az ebédszünetben az MSZP parlamenti képviselőcsoportja sajtótájékoztatóján Békési László ismertette azt a kezdeményezést, hogy az év hátralévő időszakában a parlament figyelmét döntően az 1991-es esztendő gazdasági megalapozásának szentelje. A szocialisták szerint még az idén 15 olyan törvényt kellene sürgősséggel a parlament elé terjeszteni, amelyek nélkül a jövőre várható nehézségek meg- oldhatatlanok. El kell fogadni például az államháztartásról szóló törvényt, a devizagazdálkodásról szóló törvényt, valamint a bankokról és a pénzintézetekről szóló törvényt, amely az Országgyűlés hatáskörébe utalja a jegybank irányítását. Szükséges az adótörvények módosítása is. Csehák Judit azt fejtegette, hogy az idei béremelkedésekből következően még legalább 15 milliárd forint áll a parlament rendelkezésére, hogy kiegészítse a társadalombiztosítási ellátásokat. Javasolta, hogy minden 10 ezer forint alatti nyugdíjas kapjon egy 13. havi nyugdijat is.
