Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)
1990-10-19 / 197. szám
1990. október 19., péntek űj Dunántúlt napló 3 Shakespeare-bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban Szent bűnök, bűnös szentek A Szeget szeggel Shakespeare egyik legproblematikusabb komédiája. Nem is valódi, hanem „keserű komédia”, Bécs különös figuráival, a céljaiban titokzatos cselszövővel, a Herceggel, az ösztöneit eltagadó Angélával, akit talán a szerelem -, egy szűz zárdái lélek -, tudna felszabadítani. S ott a fiatal Claudió, aki a halálát várja egy könnyelmű kaland miatt, Pompeius, a küllemre éppen hordónyi csapos, hogy egy kerítőnő oldalán adjon példát a nyomorult korok báva cinizmusára. A drámát Erzsébet királynő halála után, 1604-ben a hatalomváltás idején, I. Jakabnak mutatják be -, ez már a késői nagy művek nyitánya. A test és lélek dualizmusát elmélyítő korabeli erkölcs —. a törvény és a való élet ellentmondása -, lódítják meg az eseményeket, hogy azután az önzés, a hatalomvágy sarokpontjain forogjanak csikorogva: — csikorogva, hiszen a rendező Lengyel Györgynek egy ódondian talányos, a jellemek felől nézve is vitatott, nyelvében persze klasszikusan szép tandráma eresztékeiről kell ledörzsölnie a rozsdát. A hatalomváltás és etika Jakabkori hősei idézik fel a jelenidőt, kesernyés, már-már pa- rodisztikus zárással, amely a happy and-et és a tragédiák görcsoldó katarzisát egyaránt mellőzi. Kihívást jelentett annak idején Hevesi Sándornak, később Major Tamásnak, Paál Istvánnak és természetesen olyan alkotóknak is, mint Peter Brook. Pécsett 1966-ban játszották utoljára. Lengyel színpadán, a hősök „kortalan" öltözéke talán a századforduló Angliáját idézi. A játék kihívás Illés Györgyinek is, a szőke szűz Izabella, Fazekas Istvánnak a pimasz Lucio, Héjjá Sándornak a bölcs Herceg, Kőszegi Ákosnak a vakbuzgó Angelo vagy Stenczer Bélának a bár- gyúságában is cinikus Pompeius szerepében. Ma este premier! B. R. fl hónap költője Meliorisz Béla A pécsi Szivárvány Gyermekház új sorozatot indított útjára, amelynek első vendége Meliorisz Béla költő volt csütörtök délután. Táskájában sorokra darabolt vers lapult. A gyerekek pedig ebből még mit sem sejtve, amúgy rendesen megbújtak az utolsó sorokban. A hangulat egy perc alatt feloldódott, amikor a „titkos" úton feldarabolt verscsomagból mindenki kapott egyet. Elkezdődött a játék, az ösz- szerakás. A kezdeti, szokásos bizalmatlanságnak már nyoma sem volt, hamarosan megelevenedett a magyar irodalom egyik legkedvesebb verse, tVeöres Sándor Fugettája. A gyerekek lázasan rakosgattak a színházterem parkettáján, sorban születtek a Fugetta- változatok, amelyeket természetesen mind egyszerre szerettek volna felolvasni. Aztán sorban minden kis költő elmondhatta, hogy született a verse. Közben persze, észrevétlenül ismereteket szereztek, valami más, kellemesebb módon, mint az iskolapadban. A következő hónap költője Berták László, decemberben pedig Makay Ida lesz a rendhagyó irodalomórák vendége. Z. M. Jónás Judit a Sipos Színpadon Zene - kép — vers egységéből áll lónás Judit estje, melynek bemutatójára október 20-án kerül sor a Művészetek Háza tetőtéri galériájában este 7 órai kezdettel. Frederico Garcia Lorca Cigányrománcok című művéből Fekete hangok címmel állította színpadra Jónás Judit azt a 18 balladát, amelyek túl sajátos spanyolságukon, az egész cigányságról és cigányságnak kívánnak szólni. A versek ezt a tágabb értelmezést könnyedén megengedik, és hogy a kép még teljesebb legyen, ehhez a koncepcióhoz segít hozzá a különféle népek sokféle zenéje; az indiai meditativ zene, a cigányzene, és persze, a spanyol gitárpárbaj. Lorca csodálatos versciklusának megelevenítéséhez sokat segítenek Mániái György természeti és szociofotói, a díszlet terve pedig Werner József munkája. Zenével, képpel és a kimondott szóval teremt Jónás Judit egyszemélyes színházat, amely lehet egy lépés a rég vágyott terv felé: egy igazi ciqányszínhózat létrehozni. További előadások október 21., 23., 24., 25-én lesznek. Z. M. Fotó: Horváth Norbert w Újra kell kérelmezni a megyei jogú városi státust Az Országgyűlés alkotmánybizottságának ülése Miután szeptember 30-án hatályát vesztette a tanács- törvény, az addigi megyei jogú városok is elvesztették e státusukat. E státus elnyeréséhez vagy visszaállításához az érintett települési önkormányzatoknak kérelemmel kell fordulniuk a belügyminiszterhez, a döntés joga azonban a parlamenté. De meddig lehessen benyújtani ezeket a kérelmeket? Hiszen e határidőtől függ, mikor választhatják meg a megyei közgyűléseket. Nem véletlen tehát, hogy ez volt a fő vitapont az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság csütörtöki ülésén, a helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor. A kormány előterjesztése október 31-ben kívánta megállapítani ezt a határidőt, a képviselők azonban úgy vélték: ez túl rövid határidő. Még akkor is, ha az Ország- gyűlés szombati plenáris ülésén „kimondja az" áment" erre a törvényjavaslatra, hiszen kihirdetése legkorábban október 25-én történhet meg. S a kérelmeket be kell terjeszteni az Országgyűlésnek, azt napirendre kell tűzni, így még sürgős tárgyalás esetén is óhatatlanul túllépnek a határidőn. Ezért az a bizottsági javaslat fogalmazódott meg — egyhangú döntés alapján —, hogy „az 1991. január elsejei hatállyal megyei jogú várossá nyilvánításra vonatkozó kérelmeket az 50 ezernél több lakosú városok —, köztük a korábbi megyei városok képviselőtestületei november 15- ig nyújthatják be a belügyminiszterhez. Az Országgyűlés az ezzel kapcsolatos döntéseit november 30-ig hozza meg". A kormány képviselője vállalta, hogy az önkormányzati törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmeiket az Országgyűlés november 19-i ülésére beterjeszti. A téma e pillanatban 21 települést érint. Ennek a határidőnek az alapján a bizottság módosítani javasolja a kapcsolódó határidőket is. így azt, hogy a községi, városi képviselőtestület a megyei közgyűlés tagjait megválasztó küldötteket november 15-ig válassza meg, a körzeti küldöttgyűlések pedig december 15-ig válasszák meg.a megyei közgyűlés tagjait. A kormány képviselője hangsúlyozta : a rendelkezés átmeneti, csak erre az évre, egyszeri alkalomra vonatkozik. Szó sincs tehát arról, hogy egy város jövőre vagy később ne kérhetné megyei jogú várossá nyilvánítását. A bizottság tagjai viszont kívánatosnak tartották azt, hogy az Országgyűlés az ilyen jellegű döntésekkel évente csak egyszer foglalkozzék. Életre ítélt gyilkosok A halálbüntetés eltörlése mint az európaiság fokmérője Interjú dr. Györgyi Kálmán - legfőbb ügyésszel A gyilkos sohasem ad kegyelmet -, ellenben a hírek és a tények szerint mindig kap, legalábbis Magyarországon. Lehet manapság valaki előre megfontolt szándékkal, vagy éppen unalomból, az idő elütése végett többszörös embermészáros, gyakorlatilag nem kell attól tartania, hogy bitófán fejezi be életét. A közvélemény a felmérések szerint jórészt halálbüntetés-párti, mégis, szinte bizonyos, hogy erről a témakörről hazánkban nem lesz népszavazás. A neves jogászok hivatalos nyilatkozataikban gyakorta érvelnek a halálbüntetés hiábavalósága mellett: így tett a szekszárdi orvosklub illusztris vendége, dr. Györgyi Kálmán, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze is.- A halálbüntetést kegyetlen, embertelen büntetésnek tartom, ennek az ítéletnek a célszerűségét a nemzetközi tudományos vizsgálatok is kétségbe vonják —, mutatott rá a legfőbb ügyész. — Számos alkalommal bebizonyosodott, hogy a halálbüntetésnek nincs meg az a visszatartó hatása, mint amilyet a hívei tulajdonítanak neki.- Olyan visszatartó hatása sem lehet, hogy akit halálra Ítélnek, az már nem követhet el több gyilkosságot?- Akit kivégeznek, az természetesen újabb bűncselekményt már nem tud elkövetni. Ám ha ez lenne a büntető-igazságszolgáltatás fő vezérlő szempontja, akkor a sokszorosan visszaeső tolvajt vagy rablót is halálra lehetne ítélni. Mindennek azonban ellene szólnak az emberiességi szempontok.- Mi tehát a megoldás, hogy ne kelljen rettegni egy lehetséges gyilkos szabadulásakor?- Már a mai magyar büntetőjog is csak a legsúlyosabb bűncselekmények eseteiben helyezi kilátásba a halálbüntetést, minden esetben alternatívaként. Azaz, a bírónak választási szabadsága van abban, hogy tíztől—tizenöt évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztést szab ki . ..- Ezzel kapcsolatban viszont nem ártana eloszlatni egy közkeletű hiedelmet: Magyarországon ugyanis az életfogytiglani Ítélet egyáltalán nem azt jelenti, hogy az elítélt az élete végéig a rács mögött marad.- Igen, jelenleg az életfogytiglan azt jelenti, hogy legalább húsz évet kell börtönben tölteni. Ha közben kegyelmet nem kap az elítélt.- Ezt ön megfelelő el len- tételezésnek tartja egy többszörös gyilkos számára?- Az sokoldalú megvitatást igényel, hogy mi legyen a legkorábbi időpontja az életfogytiglani szabadságvesztésből való szabadulásnak egy olyan jogrendszerben, ahol nincs halálbüntetés. Viszont létezik olyan jogrendszer, ahol egyáltalán nem ismeretes az \ életfogytiglani szabadság- vesztésből történő szabadulás rendes, tehát a hazaival megegyező módja. Ilyen volt korábban a nyugatnémet jogrendszer. Nemrég azonban a nyugatnémet alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az emberi méltóságot sérti, ha valakit haláláig a rács mögött tartanak. Ezen a döntésen persze lehet vitatkozni, ám az tudott dolog, hogy Magyarország tagja kíván lenni az Európa Tanácsnak. Ez a szervezet pedig az emberi jogok európai konvenciójához kapcsolódó hatodik számú kiegészítő jegyzőkönyvében a halálbüntetés békeidőre vonatkozó eltörlését javasolja. Ehhez már egy sor ország csatlakozott, s amennyiben hazánk hasonlítani akar Európa nyuqati részéhez, ugyanezt kell tennie.- Ezek szerint Nyugat- Európában már nem létezik halálbüntetés?- Egészen a legutóbbi időkig ebből a szempontból Európa térképén kirajzolódott a két tábor. A szocialista országok mindegyike alkalmazta ezt a büntetést, az egységet csak 1987-ben törte meg az NDK. A tőlünk nyugatra fekvő országokban nem alkalmazzák a halálbüntetést.- Viszont az Egyesült Államokban igen, s ezt az országot bajos lenne diktatúrának nevezni ...- Az Egyesült Államok esetében ezt nem lehet átfogóan kijelenteni, mert ott) nincs egységes, szövetségi > büntetőjog, viszont az tény, hogy az országot alkotó államok többségében létezik a halálbüntetés.- S. vajon mikor szűnik meg végérvényesen hazánkban, annak ellenére, hogy a lakosság többsége vélhetően más véleményen van?- Én úgy vélem, hogy annak rendkívül nagy jelentősége lenne, ha a magyar büntetőjogból eltörölnék a halálbüntetést. Erre a magyar törvényhozás a történelem folyamán egys-zer már vállalkozott: 1843-ban, Deák Ferenc közreműködésével készült az a büntető törvénykönyv-javaslat, amely a halálbüntetést feltétlenül el- j törölni kívánta. Annak ide- :■ jén ezzel Európa csodála- ‘ tát, a legkiválóbb jogászok elismerését váltottuk ki. Az jj alsótábla meg is szavazta < ezt a javaslatot, a felső- i házban viszont megbukott a főrendek ellenállásán. Gon- | dolom, hogy 1991-re elér- ' heti Magyarország törvény- i hozása azt az erkölcsi szín- | vonalat, amit 1843-ban az j akkori időszak reformer | honatyái már elértek. Szeri Árpád
