Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)
1990-10-11 / 189. szám
1990. október 11., csütörtök új Dunántúli napló 3 Ganz uafszloí alkatrészgyara Szállítási felvigyázó a MÉV-nél Gondok, létszámleépítéssel- Nem kívánunk több dolgozót elbocsátani - mondja Tóth István Gábor, a Ganz Műszer Művek vajszlói alkatrészgyárának termelési osztályvezetője, s több tucat névkártyát, feljegyzett kapcsolatot mutat, mely az utóbbi hónapok „munkafelhajtásának" eredménye. Az utómegmunkáló üzem dolgozói mindezt szeretnék elhinni, ám ideges hangulatuk arról árulkodik, hogy nagyon bizonytalannak látják jövőjüket. Nem véletlenül, hisz a közelmúlt létszámleépítése leginkább az ő egységüket érintette. „Egyáltalán nem vagyunk biztosak benne, hogy nem kerül sor ránk is..." — így az egyikük. „Legalább rendszeresen tájékoztatnának bennünket, hogy tudjuk, mire számíthatunk. Az elbocsátások idején egyenként hívták be a menesztett embereket az irodába. Akik a gép mellett maradtak, remegtek, hogy esetleg a következő név az övék lesz" - mondja az egyik asz- szony. A munkaellótottsági gondok nyárelején kezdtek jelentkezni a gyárban, a szocialista export-stop egyenes következményeként. A Közlekedési Műszergyár megrendelései alaposan megcsappantak, s mert énnek a gyárnak volt a vajszlói alkatrészgyár a legnagyobb szállítója, (termékeik háromnegyede oda irányult), Vajszlót „derült égből villámcsapásként érte” a már említett exportstop. Míg az elmúlt egy-két évben a gyár bővítésén, további fejlesztésén munkálkodhattak, most a mindennapi munkát biztosító szerződések hajszolása köti le A szocialista export leállítása „betette a kaput” a vezetők idejét. Erről beszél Tóth István Gábor is:- Különböző bérmunka vállalásokkal ' igyekeztünk (és igyekszünk) kapacitásainkat kihasználni, dolgozóink munkával való ellátásáról gondoskodni. Számos ilyet sikerült találnunk - dolgozóink egy részét például időlegesen átirányíthattuk a Plastex pécsi gyárába — ám az elbocsátásokat nem kerülhettük el.- Részben a természetes lemorzsolódás, részben pedig a kényszerű elbocsátások eredményeként sikerült a dolgozói létszámot 320- ról 300 alá szorítani. A felmondólevelet kapott húsz fő közül 15-nek az elhelyezését a Szentlőrinci Állami Gazdaság vajszlói burgonyaüzemében tudtuk megoldani, ahol éppen bővíteni szándékoztak létszámukat. Azok számára, akiknek már csak kevesebb, mint egy év van hátra nyugdíjazásukig, biztosítjuk a korkedvezményes nyugállományba vonulás lehetőségét. Az osztályvezető szerint egyébként a dolgozók tájékoztatását a munkahelyi vezetőik végezték. A megoldások keresésében részt vett a szakszervezet is, azonban az érdek- védelmi szervezet vezetőinek is be kellett látniuk, hogy az elbocsátások elkerülhetetlenek. Az első viharok elültek, bár sokan úgy érzik magukat a munkapadok mellett, mintha puskaporos hordón ülnének. Végső megoldást talán az hozhatna, ha a legnagyobb megrendelő, a Közlekedési Műszergyár rendezné sorait, s találna a vajszlóiak munkaellátását is biztosító megrendeléseket. Ha ez nem sikerül, talán csak a csoda segíthet. Vagy a Suzuki autógyártás alkatrészelőállításába való bekapcsolás, mert mint lehetőség, ez is benne van a pakliban. Addig pedig nem árt a dolgozókkal mind gyakrabban megvitatni a fejleményeket, hogy felkészülhessenek a leg- rosszabbakra is,.. * Az elbocsátottaknak nem kellett ledolgozniuk felmondási idejüket, bár megkapták az arra járó fizetésüket. Ezen felül 10 000 forint „fájdalomdíjat", lelépési pénzt kaptak fejenként. A hőre keményedő techno- lóqiájú műanyagüzemben csak két gép üzemel a 12-ből, a forgácsoló is csak félgőzzel dolgozik. Ez utóbbiban a negyven modern automata gépből megrendelések híján csak mintegy húsz állít elő nap mint nap termékeket. Az öntöde négy gépe is állásra kényszerüli, mint ahogy a dolgozók is gyakorta. Számukra „állásidőt” fizetnek, az alapbérük 80 százalékát. A történet iróniája, hogy a Ganz vajszlói alkatrészgyára négy-öt évvel ezelőtt munkahelyteremtő beruházásba kezdett. Balog Nándor Aki királyokkal levelez Minden naip öröm a postabontás Huszti Péter pécs-kert- vázosi második emeleti panel- lalkásáíban. Európa uralkodóitól, nagyformátumú s neves politikusaitól, avagy királyoktól és outókirályoktól várja a választ. A 39 éves Miskolcról Pécsre származott többdiplomás férfi — egykor nyelvtanár — a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál dolgozik lassan 10 esztendeje, fizikai állományiban. Mint mondja: szállítási megbízott, felvigyázó. Ahogy kivesz egy köteg levelet a szekrényből, a paksa- méta megcsúszik, s ahány, annyifelé esik a padlóra. — Úgy másfél esztendeje próbálkoztam először levelet fogalmazni — jegyzi meg Huszti Péter. - Aztán föl bátorodtam. Ma már alig akad olyan európai politikus, aki ne küldött volna fényképet, autogramot, néhány üdvözlő sort. Mondja: bár nincs autója, elkezdte gyűjteni az autó-prospektusokat is. Nagy cégeknek írt, előbb csak a vállalat címére, de alig jött válasz, a levelét postabontáskor elsinkó- fáltá'k. Ekkor gondolt arra, legjobb, ha a cégtulajdonosnak, a vezérnek ír, s rágépeli levelére: személyes felbontásra. Ezt már nem meri a titkár vagy titkárnő a főnöke elől eltitkolni. Hol is kezdjük? — Talán a politikusokkal, királyokkal — jegyzi meg Huszti Péter. — Regiszteres füzetben adminisztrálom mikor mit adtam föl, ki válaszolt. . . Cm itt a svéd király, Gusztáv Adolf családi képe, amott Huszti Péter értékes relikviáival Fotó: Proksza László Beatrix, holland királynő. A választ a kamarása írta. Juan Carlos spanyol király a családi albumából küldött egy felvételt, s jó egészséget kívánt a Huszti-csáládnalk. Egyébként a házi statisztikák szerint a fejedelmek sorában ő válaszolt leggyorsabban: alig két hét alatt érkezett meg üdvözlő sora a pécsi lakásba. — (Margit dán királynő különben divattervező is — mondja a házigazda —, saját maga kreálja a ruháit. A politikusok archivumában. Willy Brandt, Helmuth Kohl, Kurt Waldheim, Mau no Koi- visto, Franz Wranitzky. És természetesen az érdekesség: George Vassiliou ciprusi elnök - akiről jól tudjuk, hogy Budapesten töltötte egyetemi éveit - hibátlan magyarsággal, magyar nyelven írt néhány sort. i — Szüleim is nyelvtanárok voltak, s magam is úgy kezdtem. De annák idején nemigen lőhetett megélni, ezért adtaim föl mindent, s jöttem a bányához pénzt keresni, hogy a családomat el tudjam tartani. Mára más a helyset, de azt a 'kollektívát, amelyben dolgozom, szeretem, s nincs értelme elköszönni tőlük. . . így a német, angol, orosz és latin nyelvtudásomat e levelezéssel hasznosítom, ápolgatam. Másrészt írtam német nyelviből egy disszertációt, bizonyos nyelvtani elemzés ez, s úgy néz ki, hogy maljd sifkerül egy külhoni egyetemen megvédeni. . . íBiztos: Huszti Pétert környezetében csodabogárnak tartják — .elnézést a jelzőért —, de magam úgy érzem, remek passziót talált, s tiszteletreméltó amit csinál. Kozma Ferenc Önök jól tudják, együtt indultunk fogjunk ismét össze, hogy...
