Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-08 / 156. szám

1990. szeptember 8., szombat aj Dunántúli napló 11 Mindenkinek üzlet, aki ebben a dologban részt vesz? Terebélyesedik az IMS-iigy Miért következnek be a károsodások7 — Hiányzik a koordináció — Pécs tehetne a szakmai központ tisztességes versennyel Terebélyesedik az IMS- iigy - még csak a kezde­teknél tartunk. Sorra ve­szik elő az e technoló­giával épült házakat, és egyre valószínűbb, hogy valamennyivel gond van: többféle adat kering, or­szágosan 125 IMS-épület megerősítésével kell szá­molni a következőkben. Ezek túlnyomó többsége Pécsett és Baranyában van. Pécsett először december­ben mondták ki, költözni kell a magasházból, aztán augusz­tus elején a Nevelési Köz­pont kollégiumából. Ez utóbbi kapcsán a laikus számára egymásnak ellentmondó elő­zetes szakértői állásfoglalá­sok, szakvélemények jelentek meg arról, hogy a korrózió okozta szerkezeti károsodások mértéke indokolta-e a kollé­gium kiköltöztetését. Ebből szintén a laikus arra követ­keztet, hogy a szakma nem egységes a baj megítélésé­ben, holott amennyiben vala­mennyi IMS-épület felülvizs­gálatra és megerősítésre szo­rul, erre nagy szükség lenne. Ugyanakkor az is látszik, hogy a .pénztelenség alapvetően meghatározza az IMS-problé- ma kezelését, nagyobb a mű­szaki probléma, ráadásul a közvélemény is türelmetlenebb annál, ahogy ma a hatóságok képesek kézben tartani. Nem megnyugtató, ha pénzhiány szabja meg, melyik épületet vizsgálja a szakma. Nyilvánvalónak látszik oz igény elsőként a szakmai ko­ordinációra; a hozzáértők dol­gozzák ki az IMS-házak vizs­gálatának egységes alapelveit, sorrendjét, a megerősítés ter­veit, aztán ehhez rendeljék a pénzeket nyilván egy másik koor­dinációval, amelyben a kor­mánynak meghatározó szere­pet kellene vállalnia. Közben mindenki természe­tesen azt várja, hogy végre egyszer kiderül: ki, kik felelő­sek ezért a több milliárdos értéket érintő kárért. De ez a bíróságok dolga. A magasház ügyében indí­tott per tárgyalási napja volt augusztus 29-én. Ezen a na­pon ültünk le a szakma kép­viselőivel, akik a pécsi IMS- házak vizsgálatában már le­tettek valamit az asztalra. Je­len volt dr. Orosz Árpád pro­fesszor, a Budapesti Műszaki Egyetem vasbetonszerkezeték tanszékének vezetője, dr. He­gedűs István, kandidátus, a tanszék tudományos munka­társa, dr. Bódi István, egyete­mi adjunktus, Földes Árpád és dr. Berecz Józsel, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat kép­viselői, dr. Madaras Gábor, az EMI tudományos munkatársa, Várnagy Péter, a DTV iroda­vezetője és Maros József sta­tikus vezető tervezője, Domán István, a MOÖULTERV Kft. ügyvezető igazgatója, Szován Géza, a kft. tervezője, Rabb Péter, a PIK műszaki igazgató- helyettese, Gömöry János vá­rosi főépítész és Lovas Attila, a pécsi városi tanács építési osztályának csoportvezetője. Meghívást kapott a BÁZIS is, de Major Béla, vezérigazgató­helyettes csak a beszélgetés végére érkezett meg, kötele­zettsége lévén a megyei ta­nács ekkorra szervezett sajtó- tájékoztatóján. A A résztvevők megállapodtak abban, hogy a kollégium vizs­gálata miatt kirobbant vitát nem kívánják itt kiteregetni, de a pengeváltásokat nem tudtuk elkerülni a DTV és a MODULTERV Kft. között. Új DN: - Az IMS-házak vizsgálatáról több lista készült, számos érték, tapasztalat van a különböző cégeknél. Elfo­gadhatónak tartják azt az igényt, hogy a szakma félre­téve az eddigi vitákat kidol­gozza azokat az egységes alapelveket, amelyek szerint meg lehet vizsgálni és meg­erősíteni az összes épületet? Azt ugyanis' aggályosnak tar­tom, hogy a BÁZIS anyagi helyzete határozza meg, me­lyik épületet nézik meg és te­szik rendbe. Rabb Péter: - Tekintettel arra, hogy a 'Szakma még nincs tisztában bizonyos kér­désekkel, most az a legfonto­sabb feladatunk, hogy egysé­ges álláspontra jussunk és kezdjünk el ezzel a 360 000 négyzetméteres - beépített te­rülettel - foglalkozni. Most abban kell elsősorban dűlőre jutnunk, hogy melyik a legsú­lyosabb része a problémának, és ennek alapján állítsunk fel egy rangsort. Mástól ezt a se­gítséget nem várhatjuk, tehát szabályozást arra, hogyan kell az IMS-szerkezetekkel foglal­kozni, ezt nekünk kell letenni. Lehet,, hogy az IMS-probléma Pécsett központi államigazga­tási feladattá válik, ebben a tanácsnak is komoly részt kell vállalni. Ha arra várnak, hogy a nem létező építésügyi mi­nisztérium adja ki ezt a sza­bályozást, akkor sokáig itt ül­hetünk, és félő, késő lesz. Próbálom szétválasztani a problémákat: van egy adott korróziós kár - roncsolásos vizsgálattal, vagy anélkül meg­határozható -, ami tartószer­kezeti problémát okoz, és eb­ből adódóan más és más az épületek teljesítőképessége. A teljesítőképesség hiánya alap­ján kellene felállítani a meg­vizsgálandó házak rangsorát, nem úgy, ahogy eddig történt, kikaptunk egy házat, aztán még három, négyét. Ha van a városban 67, még mindig nem késő egy szemlét tartani, ez alapján ki lehetne válasz­tani azokat, amelyeknél azon­nali beavatkozásra van szük­ség, a többinél eldönteni az azonos módszerek alapján, melyiket, mikor kell megerősí­teni. Új DN: - A Nevelési Köz­pont kollégiumáról ismerünk két, nem alapvetően eltérő, de egymásnak ellentmondó szak- véleményt, és a kapott infor­mációk szerint mindegyik mö­gött a vasbetonszerkezetek tanszék van. Orosz Árpád leszögezte, hogy mindkét cég a - DTV, MODULTERV Kft. - a szakvé­lemények kiadása után keres­te meg a tanszéket. Földes Árpád pedig abban pontosí­tott, hogy az FTV szeptember 30-ra összegezi a korróziós ká­rokat, ha dolgozik is a vizs­gálati eredmények alapján a DTV, a végleges szakvélemé­nyét azután készíti el. Vár­nagy Péter megerősítette, hogy az előzetes állásfoglalástól - a kollégiumba nem lehet be­költözni - nem fog eltérni a végleges szakvélemény. Az ál­lásfoglalásukat fenntartják. Várnagy Péter: - Hozzáte­szem, itt műszaki kérdéseket részleteiben megtárgyalni nem tudunk, és nem is nagyon akarunk. Ami miatt itt va­gyunk, hogy a MODULTERV egy nyilatkozatot tett a pécsi tervező vállalatra, amely igaz­talan és hamis volt. Támadás érte a Dél-dunántúli Tervező Vállalatot, amit visszautasí­tunk. Ez személyi probléma két vállalat között. Szakmai* kér­déseket hajlandók vagyunk megbeszélni szakmai fóru­mon . . . Dr. Hegedűs István határo­zott fellépésére a vitának ez a fonala itt megszakadt. Rabb Péter is az alapkérdé­sekre tért vissza: - Nincsen egységesen kialakult gyakor­latunk a vizsgálati metodikák értékelésére, ebben kell egy­séges álláspontra jutni, a sze­mélyes problémákat egymás között elintézni. Dr. Madaras Gábor: - Az a feszültség, ami a. két cég között van, nagyon jó tükre azoknak az állapotoknak, amik minden koordináció hiányában az országban az IMS-es ügy­ben uralkodnak. Ez viszont ennek a megbeszélésének igenis lehet a tárgya. Várnagy Péter: - Úgy ér­zem, hogy ez a koordináció megvan. Minden épület meg­hibásodásakor természetes bí­rósági gyakorlat, hogy az ere­deti kivitelezőt kötelezik a kár megszüntetésére. Számomra természetes, hogy a BÁZIS megelőzve a bírósági eljárást megbízta a DTV-t a szakvéle­mény készítésével. Korrekt, épületenkénti ütemezést adott nekünk, ez mindenki által is­mert, a megyei tanács ezt ki is osztotta. A leglényegeseb­bek az oktatási épületek, mi­után a döntés június-július táján volt, akkor kezdtük el a munkát. Azért adtuk ki az elő­zetes állásfoglalást, mert nyil­vánvaló volt, hogy sokkal na­gyobb gond, ha mindez a tanév közben derül ki. Szá­momra egyértelmű, hogy a BÁZIS ezt összefogja és szak- vélemények készítésével meg­bízott minket, mi pedig alter- vezőként bevontuk az FTV-t, amely ismeri oz ütemezést is. Nagy mennyiségű feltárást készítettünk különböző épüle­teken. Egy dolgot nem értek, hogy az UNIBER - annak ide­jén a lebonyolító volt —, miért nem vesz részt a munkában. Tehát ez az ütemezés és ösz- szefogás megtörtént, legfel­jebb nem teljesen nyilvános­ságra hozva. Nem is biztos, hogy kellett volna. Nem fog­juk bejelenteni, a jövő héten melyik házat vizsgáljuk, nem kell előre riogatni senkit. Új DN: — Láttam a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának készült előterjesztést. Van egy télmondata, amely engem megdöbbentett. Az de­rül ki, a Bázis anyagi hely­zete határozta meg, hogy két épületet tudtak megnézni. Az is furcsa, hogy a bíróságon egy leendő alperes cég ren­deli meg a terveket, aztán bejelenti, hogy nem tud fi­zetni és a cég anyagi hely­zete vagy vállalkozóképessége határozza meg, hogyan nyúl­nak az épületekhez. Földes Árpád: - Szeretném tisztázni: az FTV a korróziós károk mértékét, a feszítőrend­szerek korróziós állapotát vizs­gálta az eddig megnézett IMS-épületek többségénél. A legfontosabb célunknak tarta­nám, hogy kereken legyen ki­mondva, a rendszernél mi a probléma, a károsodások mi­ért következnek be. Mi szak­emberek ezt meglehetősen pontosan tudjuk, csak sosem lett precízen kimondva. Egyéb­ként a Bázis is tudja, a meg­oldására belső intézkedést tett és megpróbált pénzt szerezni, így kerültek sorra elsőként a gyermek- és oktatási intézmé­nyek, ahol tömegek mozog­nak. Amikor ezeket megvizs­gáltuk, kezdett látszani, hogy milyen típusú épületeknél vár­ható a legnagyobb probléma. Új DN: - Meg lehet most precízen fogalmazni, hogy mi okozza a károkat? Rabb Péter: - Az nem biz­tos, hogy a legsúlyosabban korrodált épület tartószerkeze- tileg is legrosszabb állapot­ban van. Földes Árpád: - Ezt nem tudom megítélni, ebben én is laikus vagyok. Domán István hosszas vá­rakozás utón jutott szóhoz: — Mindenkinek üzlet, aki ebben a dologban részt vesz, ezt nem szabad letagadni. A fe­szültségek egy része ebben van. Tulajdonosként nem len­nék meghatva, hogy a Bázis igyekszik pénzt szerezni. Más lenne a kérdés, ha a kivitele­ző vállalná a szavatossági kötelezettséget és azért fog­lalkozna vele, hogy kiderítse és kijavítsa a hibát. Most nem így néz ki. Ha a tulajdonos bírósághoz fordul, a résztve­vőknek tisztázni kell magukat: milyen dolog az, hogy az al­peres ad megbízást a szakvé­leményre egy tervező cégnek, amely annak idején az épület tervezője volt. Mindenki jól tudja, a többségünk dolgozott a Bázisnál, itt mindenkinek köze van az IMS-szerkezetek- hez. Nyilván a DTV is munkát szeretne ebből, mi is. Aki ezt nem mondja ki, nem mond igazat. A Bázis is árbevételt szeretne. Az ellentétek itt la­pulnak meg. Egyet nem sze­retek, ha bizonyos cégek mo­nopolhelyzetet teremtenek ma­guknak. Először is független szakértőre lenne szükség. Nem jó, ha a szakértő a saját terveit véleményezi, ezt mi sem akarjuk, de a kivitelezési ter­vekben versenyezni akarunk. Verseny helyett most szépen megszervezett egyezség van - más pénzéből. Új DN: — Nem zavarna, ha az IMS-ben érintett valómény- nyi cég részt venne az egy­séges alapelvek kidolgozásá­ban, mindegyiknél komoly szakmai értékek vannak. Vi­szont kellene a mindenki szá­mára elfogadható metodika, amin el lehet indulni és ver­senyezni. Dr. Madaras Gábor: - Va­lószínűleg nem ismert min­denki előtt ebben az ügyben az EMI szerepe. Lehetne olyan hatósági jogkörökkel is felruházott intézmény, . ahol összefutnak az információk, a szakmai nézeteket egyeztetik. Sajnos, nem így van. Az év elején talán a Bázis kezde­ményezésére a KÖMÉM-ben volt egy megbeszélés a magas- ház kapcsán. A KÖMÉM kitért, nem vállalta a koordinációt, de felkérte az ÉMI-t, tárja fel az IMS-problémát. Ez a mun­ka egyfajta szakmai vélemény és javaslat is egyben a meg­erősítés módjára. Az összefog­laló jelentés szeptember vé­gére elkészül. Arra is kitér, hogyan lehet az épületeket a bennlakókat legkevésbé zavar­va megvizsgálni és gazdasá­gosan teljes értékűvé helyre­állítani. Szeretném, ha ez alanja lehetne egy szakmai konszenzusnak. Szívesen vállal­kozunk bármilyen közreműkö­désre, de eddig csak ajánl­koztunk. Rabb Péter itt is megragad­ta az alkalmat, hogy kérje a magasház egykori ideiglenes alkalmassági engedélyét, amit hónapok óta vár az ÉMI-tői., Dr. Madaras Gábor azt mond­ta, azért nem küldték, mert nincs, a magasház egy 1974- ben keltetett egyedi ÉVM-en- gedély alapján készült. A rendszer alkalmassági vizsgá­latát az EMI készítette, az alapján adta ki az engedélyt az ÉVM 1975-ben. Ez az egyetlen alkalmazási enge­dély, később készült egy mű­szaki feltétel, majd a 80-as évek elején az a műszaki irányelv, ami a mai napig szabályozza az IMS-építéseket. Új DN: - A Bázis tudott a készülő összefoglaló munká­ról, akkor miért történhetett mindaz, amiről vitatkozunk? Dr. Madaras Gábor: - A Bázis valóban tudott erről, de nekünk nincs jogunk befolyá­solni, hogy mit csinál a cég. Ezért is hangsúlyozom, nincs megfelelő koordináció. Mert ha ez a koordináció, akkor nincs megfelelő kezekben. Berecz József: - Most ju­tottunk el oda, amiért itt va­gyunk, tisztázni kellene az alapvető szakmai kérdéseket. (Dr. Madaras Gábor megje­gyezte, reméli az FTV képvi­selője ezt most nem mondja tollba a Dunántúli Naplónak) - A technológia nem rossz, a korrózió okáról különböző szakmai viták vannak, de még nem kerültek az asztalra se­hol. (Az Új DN felvetésére Berecz József kifejtette, ez nem zárja ki, hogy egyes épü­letek megerősítésén dolgoz­nak. Viszont, hogy az IMS-sel mi legyen, arra senki semmi­lyen megbízással nem rendel­kezik.) Diplomatikus vita kereke­dett- a kollégium épülete kapcsán - mikor, mennyiben indokolt egy-egy korrózió mi­att károsodott épület azonnali kiköltöztetése, arra senki sem vállalkozott, hogy a kollégi­umról kiadott két „szakvéle­ményt" ebből a szempontból minősítse. Abban egyeztek az álláspontok, hogy a jövő­ben lehet olyan megoldást ta­lálni, amivel az épületben élőket kevésbé zavarják. Szován Géza azt fejtette ki, hogy nem az épületek funk­ciója, hanem a szerkezeti rendszerük dönti el, melyik ki­sebb teherbíróképességű a korrózió miatt. Ezért nem tud egyetérteni a Bázisnak a vizs­gálatokat ütemező listájával. Orosz Árpád: - Kicsit szo­morúan veszek részt a vitán. Egyértelműen bizonyítja, hi­ányzik a koordináció a to­vábbi vizsgálatokhoz. Példa­ként említem, a bauxitbeton épületek vizsgálatára kialakult egy metodika, bárki végzi a vizsgálatot, megnézheti, és ki­alakult egy módszer, amivel eldöntheti: szükséges-e a vizsgálat, kell-e az épülethez azonnal hozzányúlni. Tehát itt is szükség van egy olyan koordinációra, amelyik igenis a vizsgálat módját is kijelöli. Jelen pillanatban nem rendel­kezünk elegendő információval ahhoz, hogy egyértelműen ki tudjuk mondani egyetlen vizs­gálat alapján, hova kell nyúl­ni. Ma csak azt tudjuk meg­állapítani, amit látunk. Szán­dékosan nem hangsúlyoztuk eddig az okokat, mert nagy a felelősségünk abban, ho­gyan nyilatkozunk meg — lé­vén ez egy nemzetközi rend­szer —, ha az okokat meg­nyugtatóan feltártuk, erre visz- szatérünk. Ma fontosabb, hogy a kiutat keressük meg, ho­gyan lehet ezeket oz épüle­teket megvizsgálni, mit kell tenni. Ehhez valóban több in­formációra van szükségünk, er­re lehet g magasházat fel­használni, hogy ott próbáljuk ki a legmegbízhatóbb mód­szereket. Hogy ki csináltassa meg a vizsgálatot? Magam is ott vol­tam a KÖHÉM-ben a megbe­szélésen, szorgalmaztam, hogy a minisztérium vegye kézbe, illetve mindegy, ki, de valaki­nek koordinálni kell. Akkor azt mondták, a minisztériumnak ehhez nincs hatásköre. Gya­korlatilag elzárkóztak. Miután Pécsett van az IMS-épületek zöme, mindenképpen itt kel­lene megteremteni azt a bá­zist, ami lehetővé teszi, hogy a probléma megoldása elin­duljon, mert ez hosszú évekig fog tartani. Új DN: - Nem helyénvaló az a feltételezés, hogy első­sorban a szakmai koordinációt kellene megalapozni, és ehhez rendelni a pénzeket? Dr. Bódi István példákkal erősítette meg, mennyire nincs koordináció semmilyen szin­ten: a minisztériumban egy­szerűen lesöpörték ezt a 360 000 négyzetmétert érintő problémát, itt értesültek „hi­vatalosan" az EMI tanulmá­nyáról, Pécsett és Baranyá­ban, ahol a legsúlyosabb a gond, hosszú ideig egyedi esetekként igyekeztek kezelni, bár elfogadja, ennek anyagi háttere van. Rabb Péter fogalmazta meg, kell az egységes szakmai ál­lásfoglalás, amivel a városi tanácsot, vagy a kormányzatot rá lehet bírni, hogy ehhez pénzt szerezzen. Ez az alapja annak a tisztességes verseny­nek is, amellyel a következő években az IMS-problémát meg lehet oldani. A vita még hosszasan foly­tatódott, többször visszaka­nyarodott ugyanoda, és nem jutott tovább. Lényeges infor­máció: az FTV-töl megtudtuk, keresik azokat a vizsgálati megoldásokat, amelyekkel jó­val kisebb roncsolással lehet a hibát feltárni, a városi ta­nács képviselői pedig elmond­ták, hogy konferenciát kíván­nak rendezni az IMS-technoló- giáról, ami segítség lehet az egységes szakmai álláspontok­hoz és a központi szabályo­záshoz. Gáldonyi Magdolna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom