Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)
1990-09-17 / 165. szám
Önkormányzati A Pécs városi egyéni választókerületek jelöltjei 1. sz. egyéni választókerület Bukovics Zoltán: Pécs-Somo- gyi Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület; Forr János, Független; Kardos József, Esély Kerékasztal; Dr. Kummer László, SZDSZ-FIDESZ; Matheisz János, Agrárszövetség; Rátting József, MSZDP; Stumpf István, MDF-FKgP-KDNP. 2. sz. vk.: Csicsók István, MSZP-DEMISZ; Dr. Debreczeni László, MDF-FKgP-KDNP; Gazda József, MSZDP; Harka Győző, SZDSZ; Kalányos Ferenc, Esély Kerekasztal - Cigány kisebbség; Kitti János, Független; Szabó Tamás, FIDESZ; Tóth János, Baranyai Regionális Zöld Párt. 3. sz. vk.: Balikó Zoltán, SZDSZ; Bálint Botond, FIDESZ; Bencze Lajos- né, •'Független; Fónai János, MDF-FKgP-KDNP; Füredi Imré- né, Esély Kerekasztal; Lovász Tamás, Független; Dr. Oláh Imre, Független; Pataki György, MSZDP; Torma Sándorné, MSZP-DEMISZ. 4. sz. vk.: Csepregi István, Független; Dr. Felcser István, MDF-FKgP- KDNP; GaraiBéla, MSZDP; Gyalog Istvánná, Esély Kerekasztal; Koósz Margit, SZDSZ-FIDESZ; Mezei Tibor, VOSZ-Pécsi Ipartestület—KISOSZ; Németh Tibor, Pécsi Zöld Kör; Rózsa Béla, Független. 5. sz. vk.: Dr. Antalné Uz Éva, SZDSZ- FIDESZ; Biró Lázár, MDF- FKgP-KDNP; Haraszti Gábor, MSZP-DEMISZ; Kárpáti Gábor, Pécs-Baranyai Kulturális Kamara; Szekeres István, MSZMP; Vén László, VOSZ-Pécsi Ipartestület—KISOSZ; Zámbó László, MSZDP. 6. sz. vk.: Dr. Ajtony Elza Ilona, Független; Eisenberg Tamás, Független; Felcser László, Pécsi Zöld Kör; He lm rich Ferenc, MDF- FKgP-KDNP; Kosztics István, Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület Cigány Kisebbség; Dr. Mikes Éva FIDESZ; Nyemcsók György, MSZDP; Dr. Tarrósi József, MSZMP; Telegdi Attila, VOSZ-Pécsi Ipartestület- KISOSZ; Vida János, SZDSZ. 7. sz. vk.: Dr. Berky Tamás, Független; Horváth Ferenc, MDF-FKgP- KDNP; Dr. Páva Zsolt, FIDESZ- SZDSZ; Dr. Temesi Tibor, Esély Kerekasztal; Dr. Tóth Tibor, Pécs-Baranyai Kulturális Kamara,. 8. sz. vk.: Bagossy László, SZDSZ-FIDESZ; Erdélyi József, Pécsi Zöld Kör; Fónai László, Független; Dr. Kelényi Gábor, MDF-FKgP- KDNP; Dr. Koltai Dénes, MSZP- DEMISZ; Monostori György, MSZDP; Suvák György, VOSZ- Pécsi Ipartestület-KISOSZ; Dr. Terbe Klára, Független. 9. sz. vk.: Appelshoffer József né, Független; Karnis József, Független; Kende Istvánná, Független; Lőcsei Attila, Független; Dr. Nyiri Sándor, MSZP-DEMISZ; Pretzl Gábor, SZDSZ-FIDESZ; Tillai Aurél, MDF-FKgP-KDNP; Varga Sándor, MSZMP; Vigh Tiborné, MSZDP. 10. sz. vk.: Balogh József. FIDESZ- SZDSZ; Dr. Bódi Csilla, Esély Kerékasztal; Dr. Bödő László, MSZMP; Nagy Ernő, Pécs-Baranyai Kulturális Kamara; Romeisz József, MDF-FKgP-KDNP; Dr. Somlai József né, MSZDP; Szőke József, MSZP-DEMISZ; Varga János, Pécsi Zöld Kör. 11. sz. vk.: Dr. Bachman Zoltán, Pécs- Baranyai Kulturális Kamara; Sár- fos Sándor, Pécsi Zöld Kör; Ger- tig Károly, MDF-FKgP-KDNP; Matavovszky Iván, SZDSZ-FIDESZ; Nyitray Béla, MSZDP; Petrov. Péter, VOSZ-Pécsi Ipartestület-KISOSZ; Radnóti János, MSZP-DEMISZ; Ruszák László, MSZMP. 12. sz. vk.: Farkas Győző, VOSZ-Pécsi Ipartestület-KISOSZ; Hangya Antal, MDF-FKgP-KDNP; Papp Béla, SZDSZ-FIDESZ; Dr. Sze- lestey György, MSZP-DEMISZ. 13. sz. vk.: Bérces Viktória, Pécsi Zöld Kör; Görcs Károlyné, MSZMP; Ikotin Gyula, Független; Dr. Révész Mária, MDF-FKgP-KDNP; Dr. Zadravecz György, SZDSZ- FIDESZ. 14. sz. vk.: De Blasio Antonio, FIDESZ- SZDSZ: Gál Péter, MDF-FKgP- KDNP; Dr. Podlócz György, Pécsi Zöld Kör; Soós Pál, MSZMP; Ifj. Zaklajda József, MSZP-DEMISZ. 15. sz. vk: Bősze András, FIDESZ; Dr. Ferencz István, MSZMP; Dr. Kel- lermayer Miklós, MDF-FKgP- KDNP; Dr. Kézdi Balázs, Pécs- Baranyai Kulturális Kamara; Mindum Károly, SZDSZ; Szabó- pátBálint, Pécsi Zöld Kör; Tomics János, Független; Wesztl László, Esély Kerekasztal-MSZP. 16. sz. vk: Bayer József, VOSZ-Pécsi Ipartestület-KISOSZ; Dobráter Zoltán, MSZDP; Hahn Tamás, MSZMP; Pozsár Sándor, Pécsi Zöld Kör; Sashalmi György, MDF-FKgP-KDNP; Siska Imre. SZDSZ-FIDESZ. 17. sz. vk.: Brandstatter György, Független; Enged Miklós, MSZDP; Hoffmann Antal, VOSZ-Pécsi Ipartestület-KISOSZ; Dr. Kóbor Béla, MDF-FKgP-KDNP; Péter Pál, SZDSZ-FIDESZ. 18. sz. vk.: Hosszú József, VOSZ-Pécsi Ipartestület-KISOSZ; Kövesi Károly. MSZMP; Matkovits Nóra, SZDSZ; Müller Tibor. MSZP-DEMISZ; Nagy Csaba, FIDESZ; Pál Zoltán, Pécs-Baranyai Kulturális Kamara; Perényi József, MDF- FKgP-KDNP, Dr. Szilvási József, Független. 19. sz. vk.: Dr. Breuer Pál, MDF-FKgP- KDNP; Dr. Dombay Péterné. Független; Gyula Istvánná, MSZDP; Iványi Zoltán, MSZMP; Lévai Albed Csaba, SZDSZ-FIDESZ; Meixner András, MSZP- DEMISZ. 20. sz. vk.: Boczán Béla, MSZDP; Ihárosi Sándor, MSZP-DEMISZ; Dr. Je- gesy Andrea, MSZMP; Dr. Kat- zirz Béla, MDF-FKgP-KDNP; Dr. Kincsei Károly, SZDSZ-FIDESZ. 21. sz. vk.: Dr. Csordás Gábor, SZDSZ- FIDESZ; Győrök József, Független; Kereszt István, Független; Morvay Nándor, MSZMP; Dr. Novotny Iván, MDF-FKgP-KDNP; Szabó Ferencné, Független; Dr. Toller László, MSZP-DEMISZ. 22. sz. vk.: Gál György, VOSZ-Pécsi Ipartestület-KISOSZ; Hirczl József, MSZDP; Murai János, MDF-FKgP-KDNP; Nagy Sándor, MSZMP; Dr. Ütő Tamás, SZDSZ-FIDESZ, Dr. Vonyó József, MSZP-DEMISZ. 23. sz. vk.: Dr. Andrássy György, MDF- FKgP-KDNP; Dr. Barth Andrea, FIDESZ-SZDSZ; Buczó Zoltán. MSZDP; Czakó György, VOSZ- Pécsi Ipartestület-KISOSZ: Gonda Tibor, MSZP-DEMISZ: Petren Ferenc, Pécsi Zöld Kör: Sós Emil, MSZMP. 24. sz. vk.: Beckné Dr. Bors Erika. SZDSZ; Görbícs János, Pécsi Zöld Kör; NagyMiklósné, Független; Dr. Schmidt Pál. MDF- FKgP-KDNP; Soó László, MSZP-DEMISZ; Trombitás Zoltán, FIDESZ. 25. sz. vk.: Bors Zoltán, MSZMP; Körömi Attila, FIDESZ-SZDSZ; Nav- reczky István, Független, Orsós Péterné, Esély Kerekasztal; Réthy István, MDF-FKgP- KDNP; Szilvási László, MSZP- DEMISZ. A Pécs városi listán induló jelöltek (A sorsolás sorrendjében) FIDESZ: Dr. Páva Zsolt, Dr. Mikes Éva, Körömi Attila, Balogh Jószef, Dr. • Barth Andrea, Szabó Tamás, Bálint Botond, De Blasio Antonio, Bősze András, Nagy Csaba, Trombitás Zoltán, Juhász Gábor, Dávid Zsuzsanna, Dr. Németh Zsolt, Ásványi Szabolcs. MSZDP: Nyitray Béla, Pataki György, Buczó Zoltán, Dr. Vejkey Kálmán, Boczán Béla, Engert Miklós, Hirczl József, Dr. Rimmer István, Dobráyer Zoltán, Zámbó László, Vigh Tiborné, Gazda Jószef, Dr. Somlai Jószefné, Garai Béla, Nyemcsók György. SZDSZ: Dr. Kurucsai Csaba, Czeinin- gerné Dr. Hegedűs Ilona, Dr. Varga Levente, Matavovszky Iván, Papp Béla, Dr. Kiesei Károly, Dr. Zadravecz György, Balikó Zoltán, Várnagy Péter, Safrankó András, Molnár Tamás, Bagossy László, Mindum Károly, Vida János, Péter Pál, Dr. Koppány Csaba, Dr. Ütő Tamás, Vári Éva, Beckné Dr. Bors Erika, Petzl Gábor, Ormánd- laky Zsolt, Pécsi Lajos, Koósz Margit, Matkovits Nóra. VOSZ-Pécsi Ipartestület-KISOSZ: Hofmann Antal, Suvák György, Ikotin Gyula, Dr. Berky Tamás, Petrov T. Péter, Bayer József, Czakó György, Kiss Pál, Farkas Győző, Telegdy Attila. Kisebbségi Független lista: Kalányos Ferenc, Kosztics István. Pécsi Zöld Kör: Szabópál Bálint, Bartos Sán- • dór, Dr. Olasz István, Bérces Viktória, Erdélyi József, Felcser László, Görbics János, Pozsár Sándor, Varga János, Petren Ferenc, Németh Tibor, Dr. Podlócz György. MSZP-DEMISZ: Dr. Vonyó József, Dr. Toller László, Soó László, Szilvási László, Gonda Tibor, Radnóti János, Meixner András, Dr. Szeles- tey György, Dr. Koltai Dénes, Haraszti Gábor, Zsikó János, Szőke József, Ihárosi Sándor, Torma Sándorné. Pécs-Baranyai Kulturális Kamara: Dr. Tóth Tibor, Dr. Bachman Zoltán, Kárpáti Gábor, Dr. Kézdi Balázs, Dr. Horváth Béla, Nagy Ernő, Pál Zoltán, Kircsi László, Vlncze János, LaknerTamás, Je- genyés János, Pauska Zsolt, Hepp Mihály, Uhrik Dóra. Esély Kerekasztal: Dr. Temesi Tibor, Dr. Bódi Csilla, Gyalog Istvánná, Füredi Imréné, Orsós Péterné, Wesztl László. MDF-FKgPKDNP: Dr. Schmidt Gábor, Dr. Raj- czi Péter, Galbáts András. Ursprung János, Dr. Bányai Elek, Térjék Tibor, Dr. Med- nyánszky Sándor, Dr. Kádár Géza, Fischer Frigyesné, Pécsi Géza, Gróf Endre, Vincze Csaba, Liszkay Teréz, Surján Miklós, Gulyás Béla, Bottlik Sándor, Dr. Mayer József, Hotter János, Méder Ferenc, Tur- béky Jenő, Beszterczei Károly, Kálligner István, Farkas Attila, Szabó Aladár. MSZMP: Dr. Bödő László, Dr. Jegesy Andrea, Morvay Nándor, Bors Zoltán, Ruszák László, Varga Sándor, Szekeres István, Dr. Tar rósi József, Soós Pál, Dr. Feren- czi István, Hahn Tamás, Kövesy Károly, Iványi Zoltán, Nagy Sándor,-Sós Emil István, Görcs Károlyné. A költő'felel... (Politikai üzenet a múltból a mának) Tudjuk a történelem nem ismétli önmagát. Mégis, ki tagadhatná a történelmi analógiák létezését? Ezért azt is tudjuk, hogy nem a maiaké - a hírhedtté vált Csurka Istváné és társaié - egyedül az úttörőnek kijáró érdem azok közül, kik - ismert és elismert író létükre - a hon nehéz, ám távlataival mégis ígéretes helyzeteiben társadalmi-politikai konfliktusok feloldására, gordiuszi csomók - mások helyetti - átvágására vállalkoztak. Eredménnyel, vagy kudarcokkal, megdicsőülve vagy az elbukás bélyegétől kísérten tették ezt, mondandónk szempontjából - mondhatnám - szinte mindegy. Azt azonban nem feledhetjük, hogy a siker hőssé emelhet - olykor érdemtelenül is míg a sikertelenség többnyire a rágalmak és a vádak olyan özönét zúdítja áldozatára, amely nemritkán már-már meghamisítja a kudarcot kiváltó valódi okokat is. Dehát ez a politika sajátja. Ennek ellenére, vagy éppen ennek ismeretében is íróink, költőink legkiválóbbjai közül nem kevesen vállalták ezt: önbizalommal és bátorsággal, időnként kellő politikai bölcsesség és éleslátás híján is. Igaz, ennek a hivatásos politikusok sincsenek mindig birtokában. Megkockáztatjuk: politikusnak és azzá vált szépírónak ezt az önvizsgálatot ezért ma sem káros időnként elvégeznie. De valójában nem is erről kívánok szólni. Hanem mindenekelőtt arról, ami Illyés Gyulát idézte emlékezetembe. Azaz arról, hogy az emberi és írói magatartás - és a kettő harmóniája, ha fogalmazhatok ilyen patetikusan- amely megalapozza és hitelesíti az író politikusi megnyilatkozásait is. Illyés Naplójegyzetei első két kötetének olvasásakor figyelmeztető történelmi analógiák bukkantak elő a közel félévszázada papírra vetett sorok közül. Történelmi analógiák, bölcs politikai szentenciák figyelmet keltő időszerűsége ragadott meg. Pedig az idézni kívánt feljegyzések ugyancsak nehéz időkben születtek. Születésük dátuma: 1945 és 1946. A társadalmi újrakezdés nehézségeivel - konfliktusaival összefonódó írói-politikusi vívódásnak is tanúsága ez a sajátos napló. Azé az emberé, aki nem csak a Nemzeti Parasztpárt munkájában vállalt felelős szerepet e történelemformáló hónapokban - mint a párt fővárosi szervezetének elnöke, valamint a Szabad Szó szerkesztő bizottságának tagja -, hanem aki az egyetemes érdekek képviselőjeként ott ült a parlament széksoraiban, mint nemzetgyűlési képviselő. Aki tehát egyszerre volt pártpolitikus és az ország terheit vállaló, a nemzeti érdekekért tevékenykedő gondolkodó és hazafi. Mindemellett író és irodalomszervező. Szóljanak hát Illyés Naplójegyzeteiből a valóságot ismerő és vállaló, ám a holnapért-számos mai prófétától ugyancsak elütő stílusban - perlekedő gondolatai: A hatalom csapdája. Azt hiszed, minél feljebb kerülsz, annál több ember engedelmeskedik neked? Annál több vágy, panasz, kívánság, fenyegetés omlik rád - annál több embernek engedelmeskedsz te! Még álmodban is belenyilallik: hogy elégíted ki azt, hogy amazt. Szolgád annál több van, értékeddel minél lentebb maradsz, minél több ember marad fölötted, mintegy könnyűnek találtatván. A hadvezérvagy a népvezér éppúgy a te kegyed keresi, ahogy a villamoskalauz neked csenget, s a püspök nem istenhez, hanem hozzád imádkozik. Értéket: érdemet kaparints hát - ez a titok s ne hatalmat...” Az 1945. szeptember 5-től 13-ig ülésező Ideiglenes Nemzetgyűlésben szerzett tapasztalatok is tanulságosak és nem keveseknek megszívlelendőek: „A ház folyosójáról - a híres folyosóról, ahol most járok először- épp az épülő új hídra látni. A pillér már valamennyi áll, most rakják rájuk a hatalmas, piros vázszerkezetet... Felhallatszik a hórukko.zás. a nyüzsgés, a kopácsolás zaja. S innen fentről milyen munkazaj fog oda lehallatszani?'' A retorikai hiányosságok nem kisebb kritikára késztetik, mint a tartalmi üresség, az unalom, mert a választók iránt elkötelezett Illyés elvesztegetett időnek tekinti: az így működő országházat: „Nemcsak nekem és magának árt, hanem árt az ügynek, az intézménynek, a parlamentarizmusnak is. A forma magával rántja a tartalmat is. Megjegyzések, közbekiáltások hangzanak el, már tartalmukban is olyan színvonalon, amilyenen a szónoklat formája biceg. Nincs ami a hallgatók szellemét tiszteletre keltse és fegyelemben tartsa. A lazulásban nincs határ. Már személyeskednek, már szellemes- kednek. Az országos gond iránt a felelősség már ott jár, akár egy bulvárlap hasábjain. Ez a beszéd homoksivatag volt, ez a másik kásahegy, a harmadikat a szónok nem ide szánta, hanem a falakon túl, valami országos népgyűlésnek. Az eszmecsere, a tanácskozás méltósága mindinkább szertefoszlik. A lámpalázat hiányolom, azt a megilletődöttséget, amely még Kossuthnak is szorítva hatott le keblére...” Az 1945. karácsonyi gondolatok egy része is szól a mához: „A nagy nemzetek olyan könnyen vethetik alá magukat a forradalomnak, mintáz egészséges szívű ember holmi mandulaműtétnek: akárhogy fordul is, nem pusztulnak bele. A kis nemezetek belepusztulhatnak. A szomszédok legalábbis megnyomorgatják őket. Közép-Európában a forradalmak útszegője az. hogy a szomszédok lesben állnak." S az ország fővároscentrikus- sága - ahogyan a mai zsargon illeti - sem csak napjaink problémája, hiszen lassan évszázadnyi időszak problémájaként feszíti a társadalom - mindenekelőtt a gazdaság - harmonikusabb fejlődéséért kiáltó eresztékeit. „... Pest még mindig távol van az országtól, a földtől, a vidéktől. - írja Illyés 1945. februárjában. - Fonálon magasan lebegő léggömb, még csak nem is egyenest fölöttünk lebeg, hanem oldalvást, amerre a szél fújja, keletre vagy nyugatra, épp csak hozzánk van kötve, azáltal, hogy ebből a földből él. S ha elvágnánk?” Figyelmeztető észrevétele a magyarság-tudat kérdésében is: „A nemzet nyelvében él, ez igaz. De odáig ezt mégsem lehet fokozni, hogy aki egy nép nyelvét beszéli, az már tagja is annak a népnek. Ezen az alapon én francia lehetnék. Nemzethez tartozás, ma is és örökre, az elsősorban a lélek elsajátításán fordul meg. S akkor is! A nemzetiség nem külső szín, még kevésbé festék, amelyet - ahogy Széchenyi mondta - egyszerűen magunkra lehet kennünk (vagy másokra kenhetünk), mint meszel a falra. ” S végezetül álljon itt két általánosabb érvényű szentencia. Előbbinek talán leginkább a dia lektika, avagy a gondolkodás- bölcselet körében a helye: „A gordiuszi kard átvágja ugyan a csomót, de a szálakat - a problémát - az kavarja csak össze igazán." Utóbbi pedig, az 1946. végére a közvetlen politizálással szakító és ennek okát is feltáró író vallomása. Jóllehet az idézett sorok mondandója aligha reked meg az 1946-os esztendőnél, talán még az 1990-nél sem ... „Jó politikai érzékem óv attól, hogy ne politizáljak mindaddig. amíg eszményeimet csak politikai játékkal szolgálhatom. Azok nem játék tárgyak." A politicus literátor számomra mintaértékűnek tekintett példájának felidézésével - tudom - önmagában aligha szelídülnek meg ordas indulatok, vagy hervadnak el szúrós stílusvirágok, kerülnek a süllyesztőbe a személyeskedő kritikák. A múlt példájával történő szembesülés legfeljebb tanulságaival figyelmeztető erejű. A pártoknak valószínűleg kevésbé Dehát Illyés mindenekelőtt ’/sóban népben-nemzetben gondolkodott. Szirtes Gábor