Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-10 / 158. szám

1990. szeptember 10., hétfő új Dunántúlt napló 3 Újra a természetben élni Melius-alapítvány A megújító kúra fiatalít is? tatnak régi népi gyógyító ha- n'-ományokct is. Azok számá­ra, akiknél a megbomlott rend felismerhető betegségeket eredményezett, olyan egyénre szóló kúrákat, terápiákat dol­goznak ki, amellyel a beteget visszahelyezik abba a termé­szet alkotta világba, ami az emberiség létét évezredeken át megtartotta. Egyik ilyen kúra például a „léböjt". Az első kúrát három­naposra tervezik. Ez alatt a három nap alatt kizárólag vegyszermentesen termelt nö­vényekből és gyümölcsökből speciális módon nyert magas biológiai értékű, friss leveket és gyógyteákat fogyaszthatnak az erre vállalkozók. Mivel az alapítványnak orvos tagjai is vannak, Így minden ellenőrzés és szaktanácsadás mellett tör­ténhet. E kúrára jelentkezhet­nek - többek között akik egészségesnek érzik ugyan ma­gukat, de egészségüket sze­retnék megőrizni, akik testsúly felesleggel rendelkeznek, vagy akinek például enyhe, kezdő­dő reumatikus panaszaik van­nak. (Egybehangzó természet- gyógyász világirodalmi véle­mények szerint a „léböjt" a test tisztitó, méregtelenítő fo­lyamatát segíti elő. A kopla­lás ideje alatt az elpusztuló sejtek lebontásának üteme fel­gyorsul, ezzel párhuzamosan az új sejtek építése fokozó­dik. A léböjt hatására az ideg- rendszer regenerálódik, a szö­vetek ásványi és biokémiai egyensúlya rendezetté válik.) (A Természetgyógyászat cí­mű folyóiratban megjelent cikk szerint ezzel a friss-nyers gyümölcs- és zöldséglé kúrá­val úgy lehet fogyókúrázni, hogy közben a bőr szövetei nem esnek össze, nem ránco­sodnak, mint az egyéb fogyó­kúráknál.) Ezt a kúrát később kiegé­szítik — igény szerint - egyéb terápiákkal is. (A Melius-ala­pítvány tervei között szerepel egy ún. Megújulási Központ létesítése, ahol szanatórium­szerű keretek között szeretnék a természetgyógyászati mód­szereket alkalmazni. A Melius-alapítvány min­den anyagi, eszmei és sze­mélyes segítséget örömmel fo­gad. Csekkszámlaszám: PBRT .Pécs 025-00991 „MELIUS-ala- pítvány". A különböző kúrák beindítása felől levélben lehet érdeklődni. Cím: 7618 Pécs 18. Pf.: 44. S. Zs. Pezsgő városi élet pusztult el 156©-ban Zrínyi asztaláról nem hiányzntt a gyümölcs A Királyi Sziget várgazdaságának adatai A 16. századi Szigetvár rekonstrukciós képe Szobor­avatás Rózsafán Lehet, Hogy oz embert ugyan­az az intelligencia, ami kiemel­te a többi élőlény közül, végül saját pusztulását okozzaf A jóhiszemű, de pusztítást ered­ményező természeti és társa­dalmi környezetátalakitás nap­jainkra elkeserítő helyzetet te­remtett. Szétbomlasztottuk a kö­zösségeket, tönkretettük a kör­nyezetünket, megmérgeztük élel­miszereinket, ivóvizeinket. El­veszítettük azt a néphagyomány­ban, hitben gyökerező és évszá­zadokon fent állt egységet, amelyben az élő természeti kör­nyezet az ember számára a biztonságot jelentette. Ebben a megbomlott rend ben egyre szaporodnak a szer­vezet egészét érintő, az élő onyag károsodásából szárma­zó betegségek. Ebben a szinte végsőkig el­rontott helyzetben talán léte­zik kivezető út. Meg kell ta­lálni a régiek tudását és ezt összhangba hozni az új tudás­Szigetvár hős védelmének 424. évfordulója Zrínyi­szó boravató k Pécsett (Folytatás oz I. oldalról) esi tüzérdandár laktanyájának udvarán kialakított emlékhely­nél. Az egység névadója szob­ra előtt Páka Ferenc ezredes, dandárparancsnok mondta az avatóbeszédet. Vasárnap, az emlékünnepsé­gek utolsó napján Szigetváron este a városi tanács díszter­mében rendezett ünnepségen a városért, illetve a Zrínyi- kultusz ápolásában végzett ki­emelkedő tevékenységükért 33- an vehettek át kitüntetést. A belső várban 20 órakor kezdődött meg az évfordulós megemlékezés záróünnepsége katonai tiszteletadás mellett. A hagyományoknak megfelelő- • en a dédunoka költő-hadvezér Zrínyi Miklós eposzából hang­zott el Zrínyi esküje, ezúttal Moravecz Levente, színművész tolmácsolásában, ünnepi meg­emlékezésben dr. Kapronczai lózsel, a kerület országgyűlési képviselője 1566 hőseinek soha el nem múló emléke előtt tisz­telegve először a 424 évvel ezelőtti gigászi harc és em­beri katonai helytállás esemé­nyeit és az utókor méltató ér­tékeléseit idézte. Majd arról szólt, hogy a történelem pél­dákkal tanít, a példaértékű cselekedetek mindig a közös­ség mitológiáját gazdagítják, a mítoszok pedig eszmékké magasztosulnak és cselekvést formáló életelvekké. „1566 hő­seinek volt olyan erős hitük és tudták úgy szeretni a ha­zát, hogy gondolkodás nélkül tudták érte feláldozni a leg- dráqábbat: az életüket. Tő­lünk a mai kor nem harcias hősiességet, nem önfeláldozást, de egy szebb, eqy jobb ma­gyar jövő érdekében helytál­lást, nem kevés áldozatot, emberi tisztességet, erkölcsi tartóst és nem utolsó sorban, nagy-nagy hazaszeretetei vár. Ez lehet nagy elődeink szá­munkra megfogalmazott törté­nelmi parancsa." - mondotta a képviselő. Az ünnepi beszédet követő­en Zrínyi Miklós várbeli szob­rát a város képviseletében dr. Kapronczai Józsel és dr. Nagy­váradi János tanácselnök, a honvédség magasabb egységé­nek épviseletében Preinlnger Ambrus vezérőrnagy és a „Zrínyi Miklós" Katonai Aka­démia nevében dr. Fűzi Imre ezredes koszorúzta meg. Ugyancsak koszorút helyezett el a szobornál Szigetvár ju­goszláv testvérvárosának, Pod- ravska Slatinának a küldöttsé­ge is. D. I. sál. Ezért fordulnak egyre töb­ben a népi és vallási hagyo­mányokban fellelhető termé­szetes gyógymódok felé. Lassan nemcsak saját ta­pasztalattal rendelkező laiku­sok, hanem táplálkozástudó­sok is felismerik, sőt egzakt módszerekkel bizonyítani tud­ják, hogy a természetes táp­lálkozás, a zöldségekben, gyü­mölcsökben gazdag étrend megőrzi az ember egészségét, sőt gyógyszerek nélkül egyes betegségeket meggyógyít. A Guzsalyas-körben működő Bio-kör tagjai segítséget kí­vánnak nyújtani mindazoknak, akik szeretnének e szerint él­ni, de nem tudják, hogyan kezdjék el. Létrehozták a Me- lius-alapítvónyt, amely célul tűzte, hogy a hagyományos népi gyógymódok hatásossá­gát a mai modern tudomány eszközeivel bizonyítsa. Felku­,,A hidsre 973. ■'évében a padisah ő felsége azt mond­ta, hogy élete vége felé jár, feltámadt szívében a szent harcz vágya és hadjáratra ké­szül Bécs ellen" - írta 1578- ban Katib Mohamed Záim nagy történeti munkájában II. Szulejmán szultán utolsó, 1566- os hadjáratáról, amely Sziget­vár ostromával, bevételével és a szultán halálával zárult Ba­ranya- és Somogy határán. Most, amikor Szigetvár hősi védelmének és elestének 424. évfordulójáról emlékeztünk kneg, abban a reményben mellőzzük a harc lefolyásának, a legyőzetésében is világra szóló hőstettnek az ismerteté­sét, hogy annak leglényege­sebb momentumai — legalább szűkebb pártriánkban - min­denki előtt ismeretesek. Az azonban már a történelem iránt érdeklődők is sokkal ke­vésbé, hogy milyen is volt Szi­get vára, az ott élő katonák és polgárok élete közvetlenül a török hódoltságot megelőző két évtizedben. A legutóbbi időben és a közeljövőben minderről mind pontosabb képet kaptunk, il­letve kaphatunk. A Baranya Monográfiái Sorozat keretében készül a Baranya megye tör­ténete a török megszállás ko­rában 1526-1687 című monog­ráfia, illetve ennek alárendel­ve jelennek meg Baranya tö­rök kori forrásai cím alatt ösz- szefoglalható dokumentumkö­tetek a megyei levéltár szerve­zésében, kiadásában, finan­szírozásában. Királyi Sziget cimmel a közelmúltban meg­jelent Timár György baranyai történész munkája Szigetvár SComsaprl Komlón Gombafejűek, emlékeztek? A hetvenes évek első felében az amatőrök közt a debreceni Phanta rei, a- fővárosi Kis Rák­fogó volt a menő, és 1977-es megszűnéséig az 5letnek is ez volt a nagy időszaka. Park- avatás Balokónyban, gólyába­várgazdaságának iratairól az 1546-1565 közötti évekből. A ►ötét a korszak legjelentő­sebb, Szigetvárhoz kapcsolódó forráskomplexumának mintegy harmadát tartalmazza, a ko­rábban még nem publikált várgazdasági adatok felét. A gazdasági iratok másik felét, mindenekelőtt a dézsmával kapcsolatos jegyzékeket, a szerző egy következő kötetben tervezi megjelentetni. Az eredeti kéziratok közzé­tétele minden interpretáció és történeti feldolgozás, vagy „belemagyarázás" nélkül rend­kívül részletes információt ad lak, táborok, aranydiploma. A napokban aztán felbukkant néhány régi arc (köztük egy­két új is), Ábrahámlly Györ­gyöt, az Apostolban is játszó Szabó Ferencet, a Nagykani­zsáról Komlóra elszármazó Murka Gyulát, a Nyugat-Ber- linből érkezett Tiborcz And­rást és Deák Sándort elmúlt szombati fellépésük előtt a Dávidföldi Általános Iskola alagsori stúdiójában lehetett megtalálni. Van köztük valaki, aki tu­lajdonképpen most, 1990. áp­rilis 9-én hagyott fel az ak­tív zenéléssel. Pedig előtte . ..- Hajnalban tudtam meg, de akkor már nem ért vá­ratlanul, hogy az SZDSZ Oroszlány és Kisbér-környéki jelöltjeként országgyűlési kép­viselő vagyok ... Ez az évti­zed turnékkal telt - Skandi­návia, Svájc, Anglia, ha ép­pen itthon voltunk Tatabá­nyán. Budapesten, a két vá­a királyi végvár hétköznapjai­ról, gazdálkodási helyzetéről. A mostani kor történésze tu­lajdonképpen hálás lehet egy­kori Magyar Királyi Kamara aprólékosan bürokratikus mód­szereinek, amelyekkel a min­denkori szigetvári kapitányo­kat minden gazdasági tényke­désükről, bevételeikről, kiadá­saikról elszámoltatta. — Ezek a gazdasági adatok arra mutatnak, hogy a hó­doltságot megelőző két évti­zedben Szigetváron igen pezs­gő, városias jellegű élet folyt. Különféle iparosok és kereske­dők szolgálták ki a legfőbb ros- körzetében játszottunk az ÉS-ből alakult Top Secrettef. Április 9-én megtudom, hogy képviselő vagyok, április 13- án indult a csapatunk Rómá­ba. Most valahol a Földközi­tengeren hajóznak. Lázálom­szerű volt, fel sem tudtam dolgozni magamban akkor. — Hogyan lesz egy rockze­nész politikus? — Bármerre jártunk a vi­lágban, a feleségek szorgal­masan küldték utánunk a saj­tót. Odakinn az ember ta­pasztalta, milyen mélyről in­duló országok - például a finnek! - jutottak magasra, akik ezt önerejüknek köszön­hetik. Ahhoz, hogy tiszták le­gyenek az utcák, hogy ked­vesek legyenek hozzád egy boltban, hogy szervezett le­gyen a közlekedés, nem fel­tétlenül és nem elsősorban pénz kell. Szóval sokat lát­tunk, és sokat vitatkoztunk egymás közt azon, hogy oda fogyasztónak számitó várkato­naságot, a tiszteket, a min­denkori várkapitányokat. A vár kiadásainak lajstroma bizonyít­ja az ipar és kereskedelem sokféleségét, amikor ilyen be­szerzésekről tudósít: lakat a királyi fenség kertjének kapu­jára, gyertyák, zabla, háló, olló, papir, kalap, gyolcs. Is­kola is létezett Szigetváron egy adat szerint; amely arról szól, hogy kántáló iskolás gyerekek között pénzt osztot­tak ki. Nagy jelentősége lehe­len a bornak, tekintve, hogy a város mocsaras vidékre épült és nem volt egészséges ivóvize. Nemcsak a városi polgároknak, de a vár kato­náinak is volt a környéken szőleje. A fejenkénti fél, il­letve egy pintnyi borfejada­gok is ezt jelzik. Rendkívül érdekes Zrínyi Miklós kapitánysága idejéből származó konyhai kiadások lajstroma, amely a legapróbb tételeket is tartalmazza a mennyiségekből a pénzértékü­kig napok hosszú során át. Ezekből például kiderülhet, hogy mely napon evett a tö­rökverő hős például harcsát, vagy „apró madarakat", vad­kecske gidát, mikor vásároltak a készlet pótlására szegfűbor­sot, .sáfrányt, borsot. Mi több: azt is, hogy Zrínyi gróf való­színűleg szerethette a gyü­mölcsöket. Több napnál is ta­lálható .ilyen feljegyzés, hogy a várparancsnok úr részére szamóca, cseresznye, meggy, körte, barack . . ." D. I. kell-e állni valami mellé vagy sem. Én úgy éreztem, hogy er­re a szellemi-testi részvételre igenis szükség van, s ezért csatlakoztam Oroszlányban - ahova a feleségemhez és ma mór 11 éves kislányomhoz tér­hetek haza - az ottani SZDSZ-csoporthoz. Javasolgat- tam, mit hogyan is kellene megvalósítanunk, úgy hogy a szavamon fogtak: ha ilyen jól tudom, akkor képviseljem őket... — Hogy érzi magát az el­lenzéki pozíciójóiban? Azért is kérdezem, mert ez már nem a beat-nemzedék romantikus lázadása.- Valóban nem. És azt ta­pasztalom, hogy szűk érte­lemben vett lokális problémák sincsenek; a gondok az egész országra érvényesen közösek, tehát hogy milyen párt szí­neiben képviselem ezeket a gondokat, annak alig van je­A végvári harcok igaz szavú krónikásának, Tinódi Lantos Sebestyénnek o mellszobrát, Vanyúr István szobrászművész alkotását leplezték le tegnap dél­előtt Rózsafán, a helyi Egyetértés Termelőszövet­kezet és általános iskola új épülete előtt. A Sziget­vári Zeneiskola fúvósai ál­tal előadott Himnusz el­hangzása után Varga Sán­dor, a rózsafai Tinódi Lan­tos Sebestyén Közművelő­dési Egyesület elnöke kö­szönte meg elsőként az itt élőknek, hogy a falu ezen a módon is honosí­totta az Igazat adomá­nyért sem elhallgató éne­kest, majd Bokor Béla, a Baranya Megyei Művelő­dési Központ igazgatója mondta el avatóbeszédét. A népművelői pályáját két évtizede ebben a községben kezdő igazgató idézte fel a históriás Ti­nódi alakját, Zrínyi, Ba­lassi, Arany, Petőfi előd­jét, majd leplezte le a szobrot. Ezután a sziget­vári valamint a helyi ta­nács képviselői koszorúz- tók meg a Tinódi-mezőn posztamensre állított mű­alkotást, majd az Aradról most Szigetvárra települt, gitáron játszó előadómű­vésztől, Kozma Ildikótól hallhattunk Tinódi-éneke- ket. Végezetül Varga Sán­dor beszélt a tájak törté­nelméről, mindenekelőtt Vidosfából lett Rózsafa történetéről, amely szívós­sággal és leleménnyel őrizte meg életképességét a török időktől mindmáig. Az eseményen részt vet­tek a Zrínyi-ünnepen ven­dégeskedő testvérközség, Szlatina képviselői is. B. R. lentősége. A valóság paran­csol: nemcsak a kormánykoa­líció útja determinált, hanem az ellenzéké is. Nagyon nehéz megtalálni azt az ösvényt, hogy a kormányt érő kritika jó hatású legyen és a kor­mányzást segítse. Ebben az értelemben még szurkolok is a kormánynak, hiszen a dol­gunk az, hogy az ország sor­sán segítsünk. És én úgy ér­zem, semmiféle sandaság nincs a „szembenálló" felek­ben, Hoppá Józselet, komlói emdéefes képviselőtársamat is jói ismerem, aki nemegyszer tőlem is megkérdez egy-egy problémát, akivel gyakran konzultálunk. A gondunk is ugyanaz. Ha a választási kampány keltette ellenérzések szertefoszlanák, bízom abban, hogy az együttműködés, a parlament összmunkája is si­keresebb lesz. Bóka Róbert Rockzenész a Parlamentben

Next

/
Oldalképek
Tartalom