Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)
1990-09-09 / 157. szám
SIKER Miniszter négykézláb... Egy pécsi diák tárlatai San Diegóban Az egyik budapesti lakóház pincéjében talált, ismeretlen férfiről készített rajz De hiszen még csak tizenhat éves! És két kiállítás San Diegóban?- Péter, ez tulajdonképpen melyik San Diego?- Los Angeles alatt a tengerparton.- Kalilornia, persze. Hogy kerül egy második gimnazista, egy pécsi diák, Weiler Péter egy San Diego-i iskola tizedikes osztályába, hogy ott rajzoljon, kiállítást rendezzen?- A Buzsáky-Solt család, kutatóorvos nagybátyám és pszichiáter nagynénim hívtak. Egyébként az Apáczaiban angol tagozatos osztályban tanulok, odakinn 1989 decemberétől ez év júniusáig félévet töltöttem. Egy hatalmas műteremben rajzoltunk, ahol minden eszköz rendelkezésünkre állt a munkához, igyekeztem is az időt nagyon jól kihasználni - pótolhatatlan félév volt!- Kiállításokkal, sikerrel. . .- Nagyon nehéz volt felhívni magamra a figyelmet, nagyon sok mindent kellett tennem ezért. Megszervezni a kiállítást, termet szerezni. Ehhez ötletekre is szükségem volt. Az iskola hatalmas, ligetes udvarán, ahol a szünetben a gyerekek találkoznak, üres, majd színes papírlapokat osztottam szét, a második kiállításom előtt pedig 10x5 méteres —, ötven négyzetméteres - papírlapot húztam magam után az iskola udvarán, amiből mindenki letéphetett egy darabot. A hírveréshez egy rockegyüttest is sikerült beszerveznem. Ez a második kiállítást már tulajdonképpen a városban, az utcán, szabadtéren rendeztem meg. Élénk sajtóvisszhangja volt, sőt, a San Diego-i televíziót is kihívtuk. Nagy show volt!- Miért van szükséged arra, hogy megmutasd magad ilyen fiatalon, és hogyan fogadták ott ezt az exhibiciót?- Itt soha nem mertem volna hasonló akcióba fogni, pedig tudom, hogy én vagyok a legjobb! Ezt az önreklámot tulajdonképpen lelkesedéssel fogadták az emberek, akiknek azt szerettem volna megfogalmazni, hogy Amerika nem épül másra, mint romantikára, de ez a romantika csak az érzelmek palástja. Pedig önmagunkat kellene kifejezni. Hogy egy lánynak virágot kell vinni ebből vagy abból az alkalomból, azt az ember megtanulja, mondjuk én egy gumikereket adnék, tehát valami olyat, amiben én is benne vagyok ... A festményeimen is kerülöm a szokványos, közös csatornákat, jeleket, amikor kifejezem magam -, a jelentés fontosabb.- Amerika hogy fefszeft?- Nem voltam turista, aki fotókat készít, hanem aki figyel az érem másik oldalára is, arra, hogy mi szenny, nyomortelep van a Kánaán mögött. Hogy csak az erősek érvényesülnek, kemény munkával. Hogy általában érdekemberek, kevéssé érdekli őket a művészet. Kaliforniában nem tudnék élni, a keleti part - New York, Boston -, azt mondják, egészen más. Az embereket figyelem, ha például valki felszáll a buszra, nemcsak azt nézem, hogy portás, hanem, hogy mi lehet a titka, vagy egy minisztert, aki otthon most éppen négykéz- lábra áll. Rövidesen az anti- romanticizmusról tartok előadást a Művészetek Házában, szeretném elhitetni, hogy a világ, az ember külszín alapján nem ítélhető meg. Bóka Róbert Ismeretlen Lisztportré A napokban Baranyában járt Ivovi tanácsi delegáció tagja volt llku Marion lózsel festőművész, a Lvovi Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke, aki két meglepő hírrel szolgált. Bizonyára kevesen tudják, hogy 4500 magyar él az egykori Lem- bergben, s a szövetségnek 250 tagja, sőt, ez év márciusa óta örökség címmel havonta megjelenő magyar nyelvű folyóirata is van. A másik hír: ismeretlen Liszt-portréra bukkant Szófia Mefec művészettörténész a lvovi galério raktárában. Juliusz Kossak lengyel festő örökítette meg a fiatal Liszt Ferencet, aki 1847 áprilisában nagysikerű koncertet adott — több orosz nagyváros után - Galícia akkori fővárosában, Lembergben is. A koncert emlékét őrzik a korabeli sajtó lelkendező cikkei, de a portréról eddig nem tudtak. S. G. Belga-magyar együtt működe A már hagyományossá váló pécsi üvegművészeti szimpo- zionok a hazaiak mellett egyre több külföldi művészt vonzottak a városba az elmúlt évek során. Ez a Janus Pannonius Múzeumnak, többek közt Kerényi Gábor ügyszeretetének köszönhető tradíció, nem kevésbé a mecsekalji város művészetpártoló múltja és az idegenforgalmából is adódó lehetőségek a jelek szerint a külföldi vállalkozók figyelmét is felkeltették. Híreink szerint a Tettyén, a Zöldfa utcában rövidesen, már október folyamán egy belga- magyar tőkével létesülő üveghuta telepítését kezdik meg. A kft. külföldi partnere Antony Hendrix belga műkereskedő, művészeti vezetője Asztalos Erzsébet, parádi üvegművész lesz, működését a tervek szerint januárban „Vitrum" Pécs üvegművészeti Kft. néven kívánja majd megkezdeni. A vállalkozás a piaci mérlegelések szerint évente 25 millió forint értékű üveget szeretne forgalmazni, ami naponta 200 kilogramm jó minőségű fújt- üveg előállítását jelenti. A hozzávetőleg húsz embert tömörítő, leendő kft. rangjának és lehetőségeinek növelésére reményt ad, hogy az elmúlt Művészi üvegek gyára a Tettyén Pécsett, o Helytörténeti Múzeum udvarén mind en év tavaszán berendezik az üveggyártó műhelyt, az üveghutát Fotó: Lauter László Ebben a rovatban — de tavaly, illetve tavaly előtt >is — továbbadtuk a rádiónak nyilatkozó mezőgazdasági szakemberek figyelmeztetését: a teljes csőd felé tart a magyar mezőgazdaság, azon belül is milyen elképesztő mértékben csökken a szarvasmarha- és a sertésállomány. Az idei aszály aztán csak tetőzte a gondokat, és a héten nyilatkozó szakemberek megrendítő állapotokról számoltak be a riportereknek. A kultúrnövények között az egyik legfontosabb, a kukorica szinte teljesen elszáradt, következésképpen csökken még gyorsabb ütemben a sertésállomány, és már ilyesmit jósolnak, hogy búshiány lesz a télen, amelyet még az elképzelhető jegy- rendszer sem enyhíthet. Az országban több helyütt már az anyakocákat is levágják, és fölhagynak a sertéstenyésztéssel, több tsz^ben és ■magángazdaságban egyaránt. A rádióhíradás szerint Szoj- ■kon például 100 millió forint kárt okozott az aszály a kukoricában. Silány termést hoz a cukorrépa is, olyan ijesztő mértékben, hogy a szakemberek már-már jósolják a cukorjegy esetleges bevezetését. Tejből, tejtermékekből az utóbbi években még ugyan túltermelés volt, de várható, hogy a takarmányhiány visz- szaveti a tej- és tejterméktermelést. Ennek az alapvető élelmiszercsoportnak kiskereskedelmi forgalma egyébként is csökkent az idén, eddig 10 százalékkal és általában az élelmiszerkereskedelem is átlag 16 százalékos csökkenést jelzett, és még hol van az esztendő vége? Ezek az idei gondok, de a mezőgazdaságban eluralkodó bizonytalanság már a jövő évi hazai ellátást is veszélyezteti. Figyelmeztető eset — a rádióban elhangzottak alapján — egy alföldi termelőszövetkezetben már osztottak ki földet az „újgardáknak", óm közülük többen visszaadták, mert csak a korábbi gyakorlat reményében tud valamit kezdeni a „háztájival". S ez nem más. mint a tsz gépi segítsége. Másrészt: vetőmag sincs, illetve ha van, nem tudja megvásárolni. S ugye, nincs mivel előkészíteni a talajt a vetésre. Sok tsz — még a legnakvó. Éppen a képviselőházban szinte minden alkalommal előráncigált napirendi, vagy napirenden kívüli, rosszízű ötletek, harsogó vélemény- nyilvánítások miatt. Leszámolásokról, elszámolásokról vitatkoznak. mondván, senki nem Mindennapi kenyerünket add meg nekünk Uram! jobb okarata mellett sem — tudja az őszi vetést elvégezni, vetőmagra szánt hitel hiányában, és a bizonytalanság miatt sem: ha vet is az idén, ki arat a jövő nyáron? Mindezen országos — és életbevágó — gondokról köz- *ben vajmi kevés szó esik a parlamentben, amelynek üléseit most valóban komoly figyelemmel kíséri a lakosság. Tagadhatatlan persze, hogy a kormány és maga a parlament is egy sor intézkedést hozott, amelyek az emberekben reményt kelt: kialakult lassan egy új társadalmi rendszer, amelyet fémjelezhet az igazi demokratizmus és szabadság. De a nép - érthető módon — türelmetlen és ayoakar boszorka nyúl dözést, s körben az Országház falain kívül éppen hogy ennek cáfolataként uszító beszédeket mondanak egyesek. A kisgazdák frakcióvezetője Csepelen szidja o kommunistákat, akiket egyszer és mindenkorra felelősségre kell vonni egyszer, szidja az ellenzéki pártokat, akik - szerinte — fúrják a koalíciót, sőt a kisgazdák pártját akarják szétrobbantani, de szidja az újságírókat is - akikkel majd szintén leszámol! —, mert nem hagyják őt békén, és mindenütt belekötnek. Ám amikor Torgyán Józsefet megnyilatkoztatják, mondjuk a tévében vagy a rádióban, hogy magyarázza már meg végre, miért ágál minden alkalommal, ha szónoki dobogóra lép, akkor kedélyeskedve kijelenti, hogy ő mór csak ilyen, sajnos, hir- telenkedő természetű, ezt nézzék el neki. Csoda-e, hogy az ilyen uszitó, sértegető szöveg nyomán a hallgatóság körében mindig is akad némely „balhát" kedvelő renitens, akasztófáért üvölt — természetesen a szólásszabadság jegyében. És már ott tartunk — holott ugye, nekünk nincs területi követeléseink, mondja a hivatalos álláspont —, hogy Trianon-emlékművet akarnak fölállítani Budapest szívében, Mussolini szavainak idézetével, csupán hagyományőrzésből. Az már csak kísérő jelensége ennek a szemléletnek, hogy a tévé riportere az utcán leszólított (közvélemény!) huszonéves kislánytól megkérdezi: „Szeretnéd-e. ha Erdély visszakerülne Magyar- országhoz .. .?". A kérdésiben benne rejlik a remélt válasz. De — szerencsére — nem kapta meg. A lány azt válaszolta: „Nem, ,és nem is érdekel". Nos, ilyesmik történnek, mielőtt a már kiszikkadt mezőgazdaságunk és veszélyeztetett jövő évi kenyerünk miatt a magyar paraszt már az égre kiált. Német- nyelvű keresztrejh/ény a hét-en A Füles szomszédolása Közkedvelt rejtvénylapunk, a Füles a napokban - hetekben - nemes ügyet vállalt föl. A maga módjón szeretné ápolni a szomszédkapcsolatokat egyrészt, másrészt a hazánkban élő nemzetiségiek számára „anyanyelvi" keresztrejtvényeket közölni. Mint azt a lap olvasói tapasztalhatták, eddig szlovák és román nyelven már megjelent egy-egy rejtvény, s mint azt Tiszai László fő- szerkesztőtől megtudtuk, a héten a hazánkban élő német nemzetiségieknek szeretne a lap örömet okozni avval, hogy német nyelvű keresztrejtvényt közölnek a 37. számban, szeptember 14-én. E keresztrejtvénynek története van. A jugoszláviai Bjelováron megrendezett maratoni keresztrejtvény-készítő versenyen részt vett a Német Szövetségi Köztársaság csapata is, melynek Andrea Franz úr volt a csapatkapitánya, aki a híres Bastei-Verlag gondozásában megjelenő Rätsel Zeitung fő- szerkesztője. Az ő közreműködésével érkezett a Füleshez az a rejtvény, amelyet a nemzetiségieken kívül minden németül tudó keresztrejtvénykedvelőnek ajánlanak. Hozzátéve: rövidesen horvát, szlovén és szlovák nyelvű rejtvényt is közöl majd a lap. K. F. Veteránok randevúja Keszthelyen Mától ismét benépesül a Balaton-parti város közel 30 teniszpályája. A szélrózsa minden irányából jöttek, közel 300 idősebb úr és tenisz-lady, hogy idén 14. alkalommal mérjék fel újból tudásukat - bizonyítsák, hogy a tenisz-szerelem nem ismer korhatárt. A Helikon Szállóban a környező országok, Európa tenisz-nagyhatalmai, de Kanada, az USA, Argentína és Ausztrália egykori világ-, kontinens és nemzeti bajnokai adnak randevút egymásnak. Amig az átlag magyar állampolgár 65 évesen esetleg csdk az autó- buszmegálló közelében fut pár métert, ők képesek órák hosszat kergetni a labdát. Lehet, hogy ez csak a csöppnyi magyar zászlóért, a Helikon Kastély emblémájáért, egy herendi vázáért, egyszóval a viadalért zajlik. A nagy öregek találkozója egy héten ót tart Keszthelyen. Sz. Cs. ii Uzemcsarnokavató Nagykanizsán Nagykanizsán, a Közép-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat Somogyi Béla úti telephelyén felavatták a Siroma-Plasl Kft. műanyagipari üzemcsarnokát. A mintegy 40 millió forint törzstőkével létrejött kft. NSZK-beli és hazai piacra gyártja termékeit. vasamapi években a hazai üvegművészek legjobbjai mellett külföldi résztvevői, sőt tengerentúlról érkezett vendégei is voltak a szimpozionoknak, akik minden bizonnyal a leendő pécsi üvegművész-gyárban is szívesen dolgoznak majd. B. R.