Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-07 / 155. szám

1990. szeptember 7., péntek aj Dunántúli napló 3 A teljesen felújított, reprezentatív épületet hétfőtől veszik birtokba a gyerekek Fotó: Läufer László Új lap a Pan non föld Pannonföld néven lapot je­lentetett meg tegnaptól a Ba­ranya megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége baranyai, somogyi, tolnai és zalai tsz- ek anyagi támogatásával. Az újság kéthetenként kerül az utcára, terjesztője a posta, tehát kapható az utcai áru­soknál, de rikkancsok is ter­jesztik a négy megye nagyobb településein. A szerkesztőség Pécsett, a Köztársaság tér 2-ben műkö­dik, telefonja: 72-11-977/25-ös mellék. Ide várják az olvasói véleményeket levélben, tele­fonon. A szerzők és a szer­kesztők azt tűzték ki célul, hogy elsősorban o gazdálko­dóknak szóljanak, a falun élők sorsával foglalkozzanak. Régi mesterségek művelői A fonást is sokan megpróbálják a tájház udvarán Fotó: Läufer László Szeptember 10-én megkez­dődik a tanítás Pécsett, a Bólicsi út 29. szám alatt. A Világ világossága alapítvány itt építette meg a látássérült gyerekek rehabilitációs köz­pontját. A kétszintes épület .földszintjén kapott helyet a társalgó, a foglalkoztatók, és néhány gyerek részére szállást is tudnak adni. Az emeleten található az étkező, az orvo­si rendelő és az iroda. Fél év alatt készült el az intéz­mény. A fenntartását az ala­pítvány finanszírozza, amíg nem találnak egy szervezetet, amelyik vállalja ezt a felada­tot. A felvételt nyert gyerekek egyharmada pécsi. Az ala­pítvány egy évvel ezelőtt ke­rült kapcsolatba a Cristoffel - Blindenmission potsdami szer­vezetével. Már annak idején segítséget ígértek a létesít­mény berendezéséhez, fenn­tartásához. Az építkezés egész ideje alatt figyelemmel kísér­ték a munkákat. Az elmúlt napokban Pécsre látogatott egyik képviselőjük is, dr. Hans Eugen Schulze. A Cristoffel-Blindenmission nevét alapítójától, egy lel­késztől kapta, aki 1908-ban Törökországba utazott, hogy ott vakokat tanítson. A misz- szió 25 év alatt a világ 90 országába terjesztette kf te­vékenységét, a hatvanas évek elejétől a fejlődő országokra is. Or. Hans Eugen Schulze professzor Karlsruhéból érke­zett, vak. Gyermekkorában vesztette el látását. Szülei so­kat tettek érte, hogy minél könnyebben kapcsolódhasson be a család életébe. Ma is bot nélkül közlekedik, jól tá­jékozódik a számára ismeret­len környezetben is. 1985-ig bíróként dolgozott. Huszonöt évvel ezelőtt kez­dett el foglalkozni a vakok továbbképzésével, rehabilitá­ciójával. Az elmúlt éúben a Pécsett működő Világ világos­sága alapítvány képviselőit meghivta, hogy bemutasson ndkik a vakok és csökkentlá­tók részére létesített néháriy iskolát az NSZK-ban. — A misszió elégedett az alapítvány munkájával — foly­tatja Schulze úr. — A vilá­gon szinte egyedülálló az is, hogy nem pedagógusok kez­deményezték az alapítvány létrehozását, harvem egy gyer­mekszemész. Az alapítványnak a misszió kétszázezer márkát adományoz, de nemcsakanya- gilag, hanem erkölcsileg is támogatja. Az elmúlt évben magam szerveztem meg a lá­togatást, de akkor nem volt alkalom a személyes beszél­getésre, ezért is jöttem el most Pécsre, és persze, kíván­csi voltam a Bálicsi úton épü­lő, és hamarosan átadásra ke­rülő intézményre is. Szemé­lyes tapasztalatból tudom, hogy nagyon .fontos, hogy a vakoknak legyen munkájuk, foglalkoztassák őket, amihez alapfeltétel, hogy szakmát sze­rezzenek, tanuljanak. Minden vak és csökkentlátó gyerek­nek lehetőséget kell adni er­re. A legjobb persze az len­ne, ha együtt tanulhatnának az egészséges gyerekekkel, amit a gyengénlátók esetében megoldott a Világ világossá­ga alapítvány. A másik na­gyon fontos dolog, hogy ezek­nek a fiúknak és lányoknak ne kelljen elszakadniuk a szü­leiktől, a közelükben, és ne több száz kilométerre az ott­honuktól tanulhassanak. Több ilyen iskolát kellene létesíte­ni, mert Magyarországon is sok a vak és csökkentlátó gye­rek. Az hISZKJban kötelező is­kolába járni a vak gyerekek­nek is. Ezek állami iskolák, de sokat alapítanak az egyhá­zak, amelyek állami támoga­tást is kapnak. Az egyházak összefogása a vakokért Pé­csett példaértékű. Az állam­nak viszont itt is támogatnia kellene az ilyen magánkezde­ményezéseket. Főleg ilyen sze­rencsés helyzetekben, mint itt, Pécsett, ahol’ egy alapítványt hoztak létre. Ezeket a társa­dalmi kezdeményezéseket anya­gilag is támogatni kellene. A Cristoffel-Blindenmission is adományokból él, de szeret­né a későbbiekben is segíte­ni a pécsi alapítványt. Tan­szereket és -eszközöket küld, amelyek jelenleg ma Magyar- országon beszerezhetetlenek. — Baden-Württemberg tar­tományban ötmillió ember él. Négy iskolája van kimondot­tan vakok részére, és hét a csökkentlátóknak. Az NSZK- ban és Ausztriában tanórák foglalkoznak a vakokkal. Is­kolát alapítottak részükre. Ezért is szokatlan, és nagyon örül neki, hogy Pécsett erre egy orvos vállalkozott, aki nem elégedett meg a végze­tes diagnózissal. A magyar pedagógusoknak, akik részt vesznek ebben a munkában, szeretnénk tanulmányútokat szervezni, hogy lássák, hogyan foglalkoznak már egy-két éves koruktól a vak és csökkentlá­tó gyerekekkel. Ugyanis na­gyon korán el kell sajátíta­niuk a mindennapi élethez szükséges ismereteket, hogy a sérült látás ne jelentsen szá­mukra korlátokat. A legtöbb szülő ezt egyedül nem tudja megtanítani, segítséget igé­nyel, ezért van szükség az ilyen intézményekre. A munka szeptember 10-én kezdődik meg az új intéz­ményben. Az ünnepélyes meg­nyitót október 19-én tartják. Szalai Kornélia In memóriám Kolbe Mihály (1907—1990) Az elmúlt héten előszót fogalmaztam Kolbe Mihály: A mohácsi csatában esett dolgok emlékezete című, a Kossuth Nyomdában készülő grafikai mappájához. (A grafika-soro­zat augusztus 24-től a mohácsi Kossuth mozi galériájában látható.) Idézek rövid kis Írásomból: ........ Kolbe . . . saját szűrőjén keresztül láttat, teszi mind­ezt sajátosan egyéni stílusában, mely sűrít és összegez. Pontok, vonalak, foltok rendszeréből építkezve, mindig a lé­nyegre törően, kevés eszközzel, olykor mór a barlangi szik­larajzokra emlékeztetőén, pozitívnak és negatívnak, formá­nak és űrnek, azaz a szabadon hagyott felületnek egyaránt kompoziciós szerepet biztosítva. Tö rténelmi mappája szervesen beletartozik gazdag gra­fikai oeuvre-jébe. Tájat ábrázol itt is, kiemeli a vezéreket, magyarokat és a hős ellent egyaránt, s a csata krónikását. Számszerűségében is hangsúlyos a csata megörökítése, a legtöbb lapon gyalogosok és lovasok küzdelme szerepel. A tragikus kimenetelt az égő város sziluettjével, rabszijra fű­zött magyarokkal, levágott fejekkel és tömegsírokkal jelké­pezve. Kolbe, aki a természet csendjét, a hétköznapok fenségét oly belső átéléssel tudja közvetíteni, láthatóan nem ma­radhatott közömbös az életet közvetlenül meghatározó és befolyásoló történelmi realitásokkal szemben sem. De nem drámai átéléssel, hanem csendes rezignációval, mondhatni, meditativ empátiával, átlényegítéssel válik az események kései krónikásává. Gondolatébresztő múltbatekintése a ma emberének szól." Drága Miska Bácsi! Küldtem az előszóból, hogy vélemé­nyedet kérjem és egyetértésedet, hozzájárulásodat a közlés­hez. És most kapom a hírt, már nincs arra mód, hogy vé­leményt nyilváníts, mert itt hagytál minket örökre, 1990. szeptember 3-án, 83 évet megélve. És megérve — hál’lsten- nek -, a Kolbe múzeum létrejöttét, mely egy belső érté­kekben oly gazdag, bár hivalkodó hangoskodástól, tegyük hozzá, a megjáró sikertől is mentes, tartalmas élet volt. Az élet apró szépségeit, parányi rezdüléseit vetted észre, az élet teljességét megragadva. Gazdag örökséget hagytál ránk műveidben s tanítványaid, művésztársaid, barátaid és tisztelőid emlékezetében. A neked szánt írást fogadd el most mór tisztelgő megemlékezésként. Isten Veled Kolbe Mihály, nyugodjál békében. Romváry Ferenc Lukafa-klub Budapesten A kocsma mellett kuglipálya épül. A markológép nyomában a budapesti Iparművészeti Fő­iskola 2. éves belsőépitész hallgatói lapátolják a kiter­melt földet. Terepgyakorlat. Ami persze nemcsak föld­munkából, hanem igazi terve­ző-, alkotómunkából is áll. Hosszú évek óta szoros a kap­csolat a magyarlukafai nép­rajzi műhely és az iparművé- szetisek között. Rendszeres nyári vendégmunkások itt. Az ő segédletükkel készült el néhány éve a pajtaszínház, a talpasház udvarán a pihenő­asztalka, padokkal is. Idén pe­dig a 120 lelket számláló falu életét felpezsdítendő, elkészül a kuglipálya, mellette pihenő- épülettel. A tetőre a zsúpfe­delet „természetesen" Kékes Tóbiás készíti, aki e mesterség művelésén túl a falu elöljáró­ja, a néprajzi műhely vezető­je, és elnöke annak a közmű­velődési egyesületnek is, amely a falu szépítése, a helyi kul­turális értékek ápolása, a régi mesterségek művelőinek össze­tartása révén a mesterségek továbbadása, a hagyományőr­zés érdekében jött létre. Kékes Tóbiás és felesége, Lovas Kata 1985 óta gazdái a nyaranta szerveződő kézműves táboroknak.- Általában négy-öt önkölt­séges táborunk van nyaranta. Idén 3900 forint volt a rész­vételi díj, ami első hangzásra soknak tűnhet, de még ez is alig fedezi a nagyon drága anyag- és eszközköltségeinket. Mindent használhatnak a tá­borozok, és a végén haza is vihetik az elkészített tárgyakat. Tavaly óta az első turnus a gyerekeké, akik a kosárköté­sen kívül minden mesterséget ugyanúgy gyakorolhatnak, mint a felnőttek. Dobossy Éva a szövés, Vincié Csaba a papir- készités, Hencz Antal a kosár­kötés, Kis Sándor és Tétényi Gyöngyi a bőrművesség, Mó- tyus Kriszta a gyöngyfűzés, Tardos Réka és Kis Kati pedig a fazekas mesterség rejtel­meibe vezeti be, és segíti oz alapvető fogásokat elsajátíta­ni a többségében fiatalokból összegyűlt táborozóknak — meséli Lovas Kata, aki a tá­bor vezetésén kívül ruhákat készít, mégpedig népi eleme­ket felhasználva, mo is hord­ható, gyönyörű ruhákat. Sok a visszatérő budapesti érdeklődő, ezért, hogy év közben is legyen módjuk a mesterségeket gyakorolni, meg­alakították Budapesten a Lu- kafa-.klubot, ahol szeptember­től májusig rendszeresen ösz- szejönnek, új híveket tobo­roznak. A Pécs környékieknek Ma- gyarlukafán szerveznek év közben kézműves hétvégéket, ahova elsősorban csoportok jelentkezését várják. Az év nagy eseménye a Vendel-napi búcsú. Október 21-én idén is megrendezik az 1985 óta hagyományos nép­ünnepélyt, amelyet fáradságos munkával, de sikerült a bóvli- árusok kiszorításával, népze­nészek, táncosok, mesterek, árusok részvételével igazi népi ünnepéllyé varázsolni. Zábrádi Marianna Ingyenes számítástechnikai képzés munkanélkülieknek, pályakezdőknek Segít a Kolping A Kolping Kft. és a mö­götte álló pécsi és augsburgi (NSZK) Kolping szervezet alap­vető céljának tekinti, hogy gyorsan változó világunkban az alkalmazkodást biztosító szakismeretek elsajátításában segítsen. Annak érdekében, hogy a legrászorultabbak is - munkanélküliek, pályakez­dők - lehetőségekhez jussa­nak, német gazdasági támo­gatással ingyenes számítás- technikai képzést indít. A tanfolyam résztvevői olyan komplex ismereteket kapnak, melyeknek birtokában a személyi számitógépet ön­állóan ki tudják szolgálni és a munkájukban hatékonyan tudnak alkalmazni. Az első napokban megis­merkednek a legfontosabb számítástechnikai fogalmak­kal, a személyi számitógép (PC) felépítésével és az MS- DOS operációs rendszerrel. Utána megtanulják a gép­írást kiváltani a Wordstar ne­vű közismert szövegszerkesztő programmal: a szöveg beírá­sán és javításán kívül azt is elsajátíthatják, hogy hogyan lehet kész szövegrészeket fel­használni és körleveleket ké­szíteni. Ezzel párhuzamosan folyik az ismerkedés a világszerte mél­tán oly népszerű táblázatkeze­lő programok egyik képvise­lőjével, a Quattroval. Ez szin­te minden olyan ügyviteli te­rületen megkönnyíti az életet, ahol számokkal dolgoznak. Sok cégünk megtakaríthatta volna a szoftver-fejlesztésre kifizetett százezreket, ha mun­katársai ismernek egy ilyen­fajta programot. Utána a hallgatók gyakor­lati példák kapcsán megis­merik a fenti két program­fajta szolgáltatásait egy rend­szerben nyújtó, ún. integrált programcsomag képességeit és alkalmazási lehetőségeit. A tanfolyam befejező, és valószínűleg legnehezebb ré­sze a programozás alapele­meivel és az adatbázisok kezelé­sével foglalkozik o dBASE IV adatbáziskezelő kapcsán. Természetesen négy hét alatt egész napos képzés for­májában sem lehet profikat nevelni, de aki végig lelkiis­meretesen végzi ezt a kemény munkát, megállja majd a he­lyét a számítógép mellett. Éppen azért, mert a tanfo­lyam a hallgatókra meglehe­tősen nehéz feladatot ró, túl­jelentkezés esetén tesztet fo­gunk használni a legrátermet­tebbek kiválasztására. A képzésre teltétel nélkül bárki jelentkezhet. Levélcím: 7626 Pécs, Ady E. u. 1. Kolpig család egyesület. Tel.: Uzsaly Zoltán, 10-800, napközben. Dr. Herman Sándor, 11-433, napközben. Markó Tamás, 35-038, esti órákban. I. tanfolyam: 1990. okt. l.-okt. 26. II. tanfolyam: 1990. nov. 5.-nov. 29. A tanfolyamokról az érdeklődőknek tájékoztatót tartunk 1990. szeptember 14-én, 18.00 órakor a JPTE 8-as termé­ben. (Rákóczi u. 80.). (x) fl Christotlei-Blimlenmissian képviselője Pécsett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom