Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-27 / 175. szám

1990. szeptember 27., csütörtök aj Dunántúli napió 3 '/ - 111 - -.1 •1111 .......................1.. I Ml,I ii.i iiii u , . ... . . , i, m,,, , „ ,A„.......... ;im; Ok tóber 1-jétőI köthető újra szerződés ^|_____________.•...........................................*. ___________________ Ki skertek Az új bérbeadó a Kertészeti és Parképítő Vállalat A Pécsi Kertészeti és Park­építő Vállalat ebben az év­ben először már maga köt szerződéseket a Lőtéri dom­boknál, Szigeti-tanyánál, Me­gveri és Keszűi úton, valamint a Füzes-dűlőben található kis­kertek bérlőivel a Pécsi Áfész helyett. Október elsejétől úja!bb egy évre adják ki a 300 000 négyzetméternyi terü­letet. A bérleti díj 3 forint négyzetméterenként, az elmúlt évinek a kétszerese. A görcsönyi és a bogádi termelőszövetkezet, és Pécsi Kertészeti és Parképítő Válla­lat a nagyüzemi módon nem művelhető területein alakított ki 100-400 négyzetméteres kis­kerteket. Hét évvel • ezelőtt azonban egy jogszabály til­totta, hogy állami vállalatok a saját területüket bérbe adják, ezért szervezte és koordinálta ezt a tevékenységet a pécsi Áfész. Ezen kívül az áfész a kiskerttula'jdonosoknak egyéb szolgáltatásokat is nyújtott, el­látta őket vetőmaggal, nö­vényvédőszerekkel, felvásárolta a terményeiket. — Az év elején megkereste vállalatunkat az áfész, hogy a továbbiakban nem tudják vállalni a földek bérbeadá­sát — tájékoztat Lőrinci Sán­dor, a Kertészeti és Parképí­tő Vállalat igazgatója. — Pé­csett csaknem 2000-en bérel­nek kiskertet, ebből 1200-ana vállalat földjeit művelik meg. Megszűnt a jogszabály, már magunk is bérbe adhatjuk ezeket a területeket, egy kis belső átszervezéssel megte­remtettük ennek a lehetősé­gét. Így a hobbikertek nem szűnnek meg. A terveink kö­zött sem szerepel, hogy eze­ken a részeken a földeket ma­gunk hasznosítsuk. A szerző­déseket egy évre kötjük meg ismét, mert talán ennyi idő alatt rendeződnek a tulajdon- viszonyok. A bérleti díj emelkedett, ennek okai: a vállalat nem kívánja évente emelni, a já­rulékos költségek, mint példá­ul a szemétszállítás is drágul. Egy külön ügyintéző foglalko­zik a kiskertek bérbeadásával, a vitás kérdések orvoslásával. Az eddigi gyakorlattól eltérő­en a bérleti díjat előre kell fizetni, mert nem mindenki tartotta rendben a területét, és nem egy esetben még a bérleti dijat sem fizette ki.- Hozzánk is fordultak már panasszal, hogy magas ez az összeg — mondja Kalla Gábor főmérnök — hiszen, ha min­den költséget felszámolnak a kiskerttulajdonosok a vetőmag­tól a növényvédő- és föl d ja - vitószerekig, akkor valóban sokba kerül a zöldség meg­termelése. Azonban ezeket a hobbikerteket elsősoriban azért bérlik, hogy ott 'kikapcsolód­janak és élvezzék a saját munkájuk gyümölcsét. Sz. K. Képernyő előtt Éjszakai lábjegyzet Szodoma és Gomorra, ész­re sem vesszük és már benn is vagyunk az Európa Házban megint. Igaz a belépő mind­össze száz forint az Acapulco bár szex-revűjére, de hát a gyanútlanságnak ez az ára. A pécsi adáskörzetben lakók szombatra virradóra már tilta­kozhattak is, fogalmazhatták a levelüket a függetlenek nevé­ben, hogy ez azért még nem az igazi. Hogy Emanuelle és társnője azért aprólékosabbak voltdk, kissé decens, század­végi mozdulatokkal csinálták, ahogy az a nálunk fejlettebb, polgárosultabb demokráciák ágyaiban már régóta megszo­kott. Tényleg imi az a száz forint, manapság két üveg sör? — csapunk mindenesetre az asztalra másnap kialvatlan, elhomályosult tekintettel, de kipödröft, szúrós bajusszal — láttunk mi már pilkánsabbat ingyen is! Mert zsúfoltság volt a teremben, tényvaló ké­rem! Én láttam a Pistát meg a Sanyit is, ahogy ott tátotta a száját! De mi a francnak ezt úgy felfújni? Nyisd ki ta­lán a szemed apikám, csilla­pítjuk magunk, nincs itt sem­mi felfújva, ezek valódi dom­borulatok, ez egy egészen más műfaj, mint az ott, a dekadens nyugaton... Ez nem parlamenti duma, nem egy­másra acsarkodók párostánca, még ha legalább olyan meddő is, és nem az a tömény, fül­ledt, egyszersmind hideglelős északi szex! Ez valami más. Tényleg micsoda fejlődés, gondolkodik el apiikám is, az ötvenes években miég csak énekelhettük a Hej mambót meg a Tűzvirágok illatát, most meg, a szabadság hajnalán, már a bugyi meg ?a melltartó is lecsúszhat a lányokról. Meztelenül valamennyien egyenlőek vagyunk, tesszük hozzá elmerengve, bebizonyo­sodott ez Szent István óta már számtalanszor. Háhá, rá­adásul azonosneműek szeret­keznek - esik le tantusz api­kám nál is — tehát nem lehet belőle baj. Jöhet a lakbér- emelés, a költségvetési hiány, az infláció - még csak gye­rek se lesz belőle. Mindazon felül nemcsak az a hűsítő öröm lengedez körül bennün­ket télvíz idején, hogy pucér üleppel állhatunk meg ország- világ előtt, békésen tapickolva az újabb olajválságban — ez már spórolás önmagában is -, de a fogamzásgátlás is egészen olcsón, megbízhatóan ki von találva benne. Szegény ember, a tanulsá­goktól, Ámor elferdült, fehér nyilaitól, nem szabadulhat hajnallhasadtára sem. Az újabb hölgyek, a szexfilmeket reklámozó klíppekben, ismét csak egymást szeretik. Robert Merlét igazolja az idő, és ez az éjszaka is — a férfiak nem sok jóban részesülnek. Azokat a szép fehér nyílvesszőket is egy bánatos maszku lin özvegy lövöldözi Bronson — alias Murphy, a rendőrnyomozó — köré. A hölgy kemény edzés­munka után, hajnalhasadtára, néhány jóravaló fiatalembert is eltesz láb alól, hogy konk­rét példákkal is igazolja, miért alakulnak így a férfiak alacsonyabb lélekszámúról árulkodó statisztikák, amelyek persze az életben maradók szempontjából akár kedvező­nek is ítélhetők. Persze az, hogy Murphyvel nem bír, túl­élésünk esélyét illetően — vall­juk be — önmagában kevés reménnyel kecsegtet. Úgyhogy a ‘legközelebbi, hasonló foganású, demográ­fiai célzatú éjszakai show-tól, mi, elnyomott, éjszakai loká­lokba száműzött, hajnali tele­víziózásra ítélt férfiak, ennél is többet várunk. Több, a fér­fiasságra jótékony hatású, biztonságérzést sugalló, párt- szempontoktól független nő­ket - és ekkor már apikám is bőszen az asztalra csap —, akik hisznek bennünk, és tudják, hogy nem az Acapul- cóba, hanem pártértekezletre mentünk. Bóka Róbert Több elvenást nem bír el a mezőgazdaság Somberekén bíztak a jövőben, szarvasmarha-telepük a közel múltban rekonstrukción esett át. Vajon a borjaknak érdemes felnőniük? „Katasztrófához vezethet minden további támogatás-el­vonás az agrárágazatból." - nyilatkozta dr. öcsödi Gyula szerdán délelőtt, a Sombere- ki Béke őre Termelőszövetke­zet Granárium éttermében, ahol a Baranya Megyei Me­zőgazdasági Termelők Szövet­ségének szervezésében a szarvasmarha-ágazat helyzeté­ről és jövőjéről tanácskoztak Kereszténydemokrata Néppárt Hiteles Emberekkel A Helyi Demokráciáért (4229) az egybegyűlt agrárszakembe­rek.- A 12 milliárdos eddigi el­vonás és az aszálykár - mely­nek mértékét a különböző becslések 30 és 50 milliárd fo­rint közöttire teszik - alapo­san megtépázta a mezőgaz daságot és ezen belül a szarvasmarha-ágazatot mondotta a földművelésügyi minisztérium osztályvezetője. A pénzügyi kormányzat évi 2.6 milliárd dollár exportot vár ettől a szétzilálás határán lé vő ágazattól, ám a jelenlegi ár- és támogatási kondíciókat figyelembe véve a földműve­lésügyi tárca csak 2,2 milli- árdra lát lehetőséget. Az FM b kormánytól kérte a vállal­kozói adó csökkentését, az exportra kerülő termékek tá­mogatásának fenntartását ­esetenként bővítését -, s feltétlenül szükségesnek tart­ja a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelők támogatá­sának megtartását. Ezzel szemben azonban ar­ra is utalt az előadó, hogy a piacgazdaságban a terme­lők nem várhatnak mást a .kormánytól, mint az általános szabályok meghozatalát. Az új szituációhoz alkalmazkodni kell, hiszen a kormány való­ban nem tud jelentős támo­gatást adni. Csak nehogy azt jelentse ez az alkalmazkodás, hogy a ter­melők - kényszerűségből - ki­vágják a tenyészállataikat is .. . Balog N. Amiről 30-án döntünk (4.) Az önkormányzat fö feladatai és hatásköre A törvény által garantált hatásköri-döntési önállóság az önkormányzatiság lényeges feltétele. Az államszervezet egészében - más állami szerv­típusokhoz képest - A HELYI ÜGYEKRE, vagy másképpen fogalmazva, a lakosságot köz­vetlenül érintő ügyekre nézve jellemző A TOTÁLIS ÖNKOR­MÁNYZATI HATÁSKÖR. Az elmúlt évtizedekre - 1971 óta - jellemző volt az úgy­nevezett „tanácsosítási offen- zíva" (például a tűzoltóság, a kereskedelmi felügyelet, a sportigazgatás „tanácsosítá- sa”) és a hatásköri decentra­lizáció, aminek következtében az ügyeket ott lehet elintézni, ahol keletkeznek. Az önkormányzati törvény a hatáskörök két típusát, a tör­vény által KÖTELEZŐEN MEG­ÁLLAPÍTOTT ES AZ ÖNKENT VÁLLALT HATÁSKÖRÖKET kü­lönbözteti meg. Az önkormány­zati törvény példaértékűen és a fő feladatokat megjelölve maga kezdi el a valamennyi települési önkormányzatra (a kistelepülésektől a fővárosig bezárólag) kötelező feladatok felsorolását. E felsorolás sze­rint a települési önkormányzat köteles gondoskodni.: .- az egészséges ivóvízellá­tásról,'- az alapfokú oktatásról,- az egészségügyi és szo­ciális alapellátásról,- a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenn­tartásáról,- a nemzeti és etnikai ki­sebbségek jogainak érvénye­sítéséről. A kötelező feladatok a te­lepülés nagyságától, lakosság­számától és egyéb feltételeitől függően eltérően is megálla­píthatók, a törvény több köte­lező feladat- és hatáskört állapíthat meg a nagyobb ön- kormányzatok számára. A kö­telező hatáskörök megállapítá­sával egyidejűleg biztosítani kell az ellátásúkhoz szükséges anyagi feltételeket is, ez az Országgyűlés feladata. A helyi önkormányzat ön­ként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldá­sát, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. (Például a bűnüldözési fel­adatokat.) Az önként vállalt ún. fakultatív ügyekben min­dent megtehet, ami jogsza­bályt nem sért. Az önként vál­lalt feladatok halmozása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladatok teljesítését. A települési önkormányza­toknak szintenként és típuson­ként nagyon is ELTÉRŐ FEL­ADAT- ÉS HATÁSKÖRE LEHET. Ez következik a civil társada­lom eltérő szervezettségi álla­potától függő vállalkozókedv településspecifikus voltából és a kötelező feladatok eltérő nagyságrendjéből egyaránt. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök CÍMZETTJE AZ ÖNKORMÁNYZAT, A KÉPVI­SELŐTESTÜLET. A képviselő­testület egyes hatásköreit szu­verén döntése szerint a pol­gármesterre, a bizottságokra, illetve a településrészi önkor­mányzatokra ruházhatja át. AZ ÖNKORMÁNYZATI FEL­ADATOKAT UGYANIS A KÉP­VISELŐTESTÜLET ÉS SZERVEI EGYÜTTESEN LÁTJÁK EL. Ga­ranciális jelentősége van an­nak az önkormányzat hatás­körét védő szabálynak, hogy az alapvető önkormányzati jo­gokat (pl. rendeletalkotás, sza­bad társulás joga stb.) a kép­viselőtestület NEM RUHÁZ­HATJA ÁT. Az egyes szervek közötti hatásköri munkameg­osztás, a hatáskörök elkülöní­tése szempontjából nagy je­lentősége lesz az önkormáhy- zatok szervezeti és működési szabályzatainak. A törvény vagy kormányren­delet államigazgatási felada­tot, hatósági hatáskört- álla­píthat meg a jegyzőnek és ki­vételesen a hivatal ügyintéző­jének is. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kor­mányrendelet kivételesen ál­lamigazgatási hatósági hatás­körrel ruházhatja fel a pol­gármestert. Az önkormányzatra vonatko­zó hatásköri szabályokról ösz- szességében az mondható el, hogy NAGYOBB SZABADSÁ­GOT S TÉNYLEGES DÖNTÉSI LEHETŐSÉGET ADNAK AZ ÚJ ÖNKORMÁNYZATOKNAK. Amennyiben a tényleges hata­lom azonosítható a döntési jogkörrel, ez nem kevés vál­tozás. Kukorelli István 1990. szeptember 30. ÖNKORMÁNYZAT Mm VÁLASSZON OLYAN EMBERT, AKI A HATALMAT SZOLGÁLATTÁ NEMESÍTI! Magyarországi Németek Szövetsége Magyarországi Horvátok Szövetsége Magyarországi Politikai Foglyok Szövetsége Recski Szövetség Pécs-B aranyai Ipartestület 10-es lista

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom