Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-26 / 174. szám

1990. szeptember 26., szerda űj Dunántúli napló 3 Alaptőke-emelés — értékpapír-kibocsátás Tőzsdei bevezetés előtt a Konznm Rt. Magasan jegyzik a pécsi cég részvényeit A KONZUM Kereskedelmi és Ipari Részvénytársaság első háromnegyed évi 3 milliárdos forgalma az előzetes számítá­sok szerint az év végére meg­haladja a 4 milliárd forintot, a cég adózott nyeresége 250 millió forint körül várható. A dinamikusan fejlődő gaz­dasági társaság tegnapi rend­kívüli közgyűlésén a tagok újabb, 60,4 millió forintos alaptőke emelés, valamint a kibocsátott részvények tőzsdei bevezetése mellett döntöttek. A közgyűlést követően dr. Bíró László vezérigazgató adott részletes tájékoztatót az rt. legújabb vállalkozásáról.- Tőzsdei bejegyzésünket megelőzően, mintegy erőfel­mérőként, májusban 63 millió forint névértékben az értékpa­pír-piacra vittük vállalatunk részvényeit. Az akkor megálla­pított 180 százalékos árfolyam meredeken emelkedett, és 900 százalék körül állapodott még. Ezeknek a mutatóknak isme­retében a közgyűlés az új rész­vénykibocsátási árat 900 szá­zalékban állapította meg, te­hát a 10 000 forintos értékpa­pír 90 000 forintba kerül majd. A részvények egy hányadával a budapesti tőzsdén kívánunk megjelenni, a fennmaradó pa­pírok jegyzésében előnyt él­veznek régi részvényeseink, va­lamint a külföldi részesedés emelése érdekében a határon túli jelentkezők. Különben kor­látozás nélkül jegyezhetnek a bel- és külföldi cégek, magán- személyek. Megszületett mára KONZUM Rt. terve ' a részvényeladásból befolyó mintegy 540 millió fo­rint felhasználására is. Három év távlatában gondolkodva a cég jelentős összeget szán az áruház, elsősorban az ABC technikai és technológiai fej­lesztésére, bővítésére. Növelni és erősíteni kívánja a KONZUM a feldolgozóiparbeli érdekelt­ségeit, társasági befektetéseit, de az rt. külön alapot hoz lét­re a gyorsan jövedelmező azonnali befektetések finanszí­rozására is. A társaság a részvények ki­bocsátását a cégbírósági vég­zést követően október 9. és 18. között tervezi a CABB Érték­papír ügynökség Rt. és a Pos­tabank Rt. közreműködésével. K. E. A Belgiumba induló ösztöndíjasokat a Baranya Megyei Tanács székhazában Piti Zoltán ta­nácselnök (balról) fogadta. Fotó: Läufer László Baranyai menedzserek képzése Belgiumban ,, Ismét egy lehetőség a szerkezetátalakításra Maradnak a közterület­felügyelők Az elmúlt hét végén a Bel­ügyminisztérium önkormányzati főosztályának a szervezésében Budapesten tartották, a közte­rületfelügyelők első országos tanácskozását, amelyen me­gyénkből a pécsi, harkányi és a komlói közterületfelügyelet vezetése vett részt. Elhangzott, hogy az önkormányzatok ide­jén is maradnak a közterület­felügyeletek és elsősorban a törvényesség, a humánum, va­lamint a szakszerűség szelle­mében dolgoznak. A pécsiek például együttműködésre töre­kednek a nemrég alakult rend­őrállomásokkal és a lakosság­gal is. KIOSZ helyett IPOSZ Jövőre a KIOSZ helyett már az IPOSZ képviseli majd a kis­iparosokat - tudhatták meg az újságírók a KIOSZ szék­házóban rendezett keddi saj­tótájékoztatón. A KIOSZ hét­fői, XI. kongresszusa kimondto, hogy a Kisiparosok Országos Szervezete 1990. december 31-én átalakulással megszűnik. Általános jogutódként az idén szeptember 10-én és 23-án megalakított Ipartestületek Or­szágos Szövetségét jelölték meg. Hivatlosan az IPOSZ bíró­sági bejegyzésétől látja el ez a testület a KIOSZ országos elnökségének feladatait és ha­táskörét. A szövetség idén a KIOSZ országos elnökség ál­tal elfogadott költségvetéséből gazdálkodik. Baranyai gazdasági szakem­berek munkáját segíti a Belga Vallon régióval nemrég aláírt négyéves együttműködés első konkrét programja. Vallóniai ösztöndíjjal október 1-jétől hat megyénkbeli vehet részt egy hathetes menedzserképző sze­mináriumon Belgiumban. Nekik tartott tegnap Piti Zoltán me­gyei tanácselnök tájékoztatót a megyei tanács épületében. Mivel Vallóniában - és egyáltalán Belgiumban —csak nagyon keveset tudnak Ma­gyarországról, Piti Zoltán ja­vasolta a hat szakembernek különféle fórumok, bemutatko­zások szervezését, bevezetését. A Vállalkozók Szövetségéből', a JPTE Közgazdaságtudományi Karáról, a Gazdasági Kama­rából, a Tejgazdasági Kutató Intézetből kiválasztottak, vala­mint a dél-dunántúli külkeres­kedelmi megbízott és a Fidesz képviselője fokozottan kell, hogy érdeklődjön a tanfolyam során a nyugat-európai szám­vitel, az áruk piaci bevezetése, a munkaerőképzés, -átképzés módjai, az egységes műszaki szabványok, a nemzetközi in­formációs rendszer működése és az államilag támogatott ipari parkok létesítése iránt. A legfontosabb azonban a szer­kezetátalakítás mikéntjéről való tájékozódás, hiszen Val- ílónia is a baranyaihoz hason­ló bányászati gondokkal küz­dött egykor, melyeket ott sike­resen megoldottak. A magyar résztvevők az elméleti tájékoz­tatás után gyakorlati képzést is kapnak, amit különböző vál­lalkozások vezetői mellett, in­novációs központban, a belga vállalkozók szövetségében vagy a tőzsdén sajátíthatnak el. A vallon és a baranyai fe­lek a menedzserképző kurzust ezentúl folyamatosan szeret­nék működtetni hasonló szel­lemben, de emellett már kidol­gozták az 1991-es közös mun­kaprogramot is. Ebben szere­pet kap például egy vallon gazdasági és pénzügyi dele­gáció látogatása Baranyában, a híres belga biotechnológia megismertetése a pécsi szak­emberekkel, a Pécsi Ipári Vá­sár megtekintése és egyes bel­ga cégek részvétele, vállalati szakemberek képzése és a rendszeres információcsere. P. V. „A katolikus értékek elleni nyílt támadás” A bogádiak mégis elmennek Mariazellbe- Huszonhárom éve vagyok a pályán, de ilyen jeliegű lel- szántásban még nem volt ré­szem - mondja Szilczl Ignác bogádi plébános. Aztán mu­tatja a levél eredeti példá­nyát, melynek másolata a hét­fő reggeli Kurírban már meg­jelent: „Tisztelt Plébános Űr! Az MDF bogádi szervezetének tu­domására jutott, hogy 1990. szeptember 30-ra ön hívei ré­szére zarándokutat szervez. Felhívjuk szíves figyelmét ar­ra, hogy a szept. 30-ra terve­zett zarándokutat a helyható­sági választásokra való tekin­tettel egy másik időpontra ütemezze át. A katolikus pár­ti hármas koalíció részére ezen a napon azzal tenné a nem­zet számára a legnagyobb szol­gálatot, ha Bogád község la­kosságát nyugodt körülmények közt állampolgári kötelességük teljesítésére figyelmeztetné. Ellenkező esetben a fenti tényállást a fiatal demokráci­ánk és a katolikus értékek el­leni nyílt támadásnak minősít­jük. Kérjük, hogy levelünk kéz­hezvételétől számított kettő na- c pon belül döntéséről értesíte­ni szíveskedjék. Tisztelettel: MDF bogádi szervezete, helyi csop. elnök, Pécs, 1990. 09. 14. (aláírás, pecsét). Záradék: Amennyiben közösen szervezik a zarándokutat, a levél tartal­ma mindkettőjükre vonatkozik." — Ha jól tudom, a marok­nyi helyi MDF-szervezet elnö­ke egy pécsi üzemben villany- szerelő. Róla csak annyit: mi­óta - 10 éve - itt teljesítem a szolgálatot, nemigen lépte át a templom küszöbét. S er­re most a katolikus értékek el­leni nyílt támadásról beszél. . . - mosolyog a bogádi plébá­nos. — Nézze, a három köz­ségből, mely hozzám tartozik, negyvenhármán megyünk Ma- riazell-be, többek között Mind­szenty József sírját látogatjuk meg. Három hónapja lefoglal­tam a szállodát, s egy ilyen stilusú levél miatt nem logom visszamondani. A vasárnapi mi­sén egyébként minden kom­mentár nélkül lelolvastam az MDF levelét, s meg kell mond­jam, a hívek is lel vannak há­borodva. A leladó kvalitására egyébként jellemző, hogy ahe­lyett, hogy személyesen átjött volna a szomszéd utcából hozzám, elment a nagykozári postára, s ott adta lel - aján­lottan - a levelet. Mitöbb, Mihály atyához, a püspök úr­hoz is telefonált, hogy tiltsa fneg a zarándokutat. A püspök úr természetesen rám bízta a döntést.- Mi tehát a megoldás?- írtam egy választ, termé­szetesen én Is ajánlott levél­ben, melynek a szövege a következő: „Tisztelt Elnök Úr! Minden teljesíthető kérést tel­jesíteni szoktam. Ez esetben nem áll módomban. Az út, szálloda hónapokkal ezelőtt intéződött, amikor a választás időpontja még csak „őszi” jel­zővel volt ismert. Nagyon örül­tem volna, ha ezt személyes megbeszélés alapján tisztáz­hattuk volna. Egyébként a le­vél hangvételét tisztelettel visszautasítom, s igen sértő­nek tartom. Ellene mond min­den demokratikus elvnek. Tisz­telettel: Szilczl Ignác plébá­nos, Bogád, 1990. szeptember 23." Az esethez csupán ennyit szeretnénk hozzáfűzni: remé­nyeink szerint a három község 1800 választópolgára elmegy vasárnap szavazni, így a 43 zarándok távolmaradása nem befolyásolja majd a választás eredményét. (pauska) A miniszter is itt lesz Ma: egyetemisták demonstrációja a Széchenyi téren Névtelen telefonok — provokáció készül? Ma délelőtt - az orszá­gos tüntetésekhez kapcsoló­dóan - demonstrációt ren­deznek a pécsi felsőoktatási intézmények hallgatói 10 órától a Széchenyi téren. A hallgatók a kulturális kor­mányzatnak a szociális tá­mogatások csökkentését elő­irányzó rendelete miatt kí­vánnak tiltakozni a felvonu­lással. Tegnap délután meg­kereste szerkesztőségünket dr. Horváth Csaba egyetemi oktató, aki a tanárok képvi­seletében beszél majd a de­monstráción a fiatalok előtt. Tőle a következőket tudtuk meg: — Az egyetem több név­telen telefont is kapott ked­den, hogy demonstrációra készülnek a bányászok. A ti­tokzatos hívók szerint a bá­nyászok már unják, hogy „hóhányó” diákok - ahe­lyett, hogy tanulnának — munkaidő alatt „sztrájkolni" merészelnek a Széchenyi té­ren. Egy másik hívás szerint a kormánykoalíciós pártok is -, tehát az MDF, az FKgP és a KDNP - ellende­monstrációra készülnek a tüntetés idejére. Az egyete­misták nagy része meg van győződve arról, hogy a ti­tokzatos telefonálók provo­kátorok, de vannak néhá­nyon, akik félnek. Minden­esetre a vádat, hogy mun­kaidő alatt rendeznék a hall­gatók a tüntetést, sikerült azzal kivédeni, hogy szerdá­ra valamennyi intézményben dékáni, rektori és főigazga­tói szünetet rendeltek el. Egyébként a félreértések el­kerülése végett szeretnénk hangsúlyozni, hogy nem párt- politikai tüntetésről, hanem a felsőoktatás helyzete el­leni tiltakozásról van szó. Tudomásunk szerint dr. And- rásfalvy Bertalan miniszter úr is itt lesz, s a Széchenyi té­ren 10 órától válaszolni fog a hallgatók kérdéseire. (pauska) Amiről 30-án döntünk (3.) Az önkormányzat társulási joga Az alkotmány az alapvető önkormányzati jogok között sorolja fel, hogy a helyi ön- kormányzatok szabadon tár­sulhatnak más helyi képviselő- testületekkel, továbbá érde­keik képviseletére önkormány­zati szövetséget hozhatnak lét­re. Az önkormányzat együtt­működhet más országok helyi önkormányzataival és tagja le­het nemzetközi önkormányzati szervezeteknek. Elaprózott településszerke­zet esetében a társulási sza­badság különösen jelentős, hiszen az elaprózottságnak gazdasági hátrányai is van­nak. A DÖNTÉS azonban A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNY­ZATOK KEZÉBEN VAN, és nem felülről jön községegyesítés, vagy közös tanácsosítás ci- mén. Az önkormányzati törvény megnevez néhány társulási for­mát (hatósági igazgatási tár­sulás, intézményirányító társu­lás, közös képviselőtestület, körjegyzőség), de kimondja, hogy a társulásoknak más, szabadon választott formái is lehetnek. NINCS tehát TÁR­SULÁSI FORMAKÉNYSZER. A társulás nem sértheti az ab­ban résztvevők önkormányzati jogait. KÖZÖS KÉPVISELŐTESTÜ­LET alakításakor a képviselő- testületek közös hivatalt tar­tanak fenn és intézményeiket közösen működtetik, részben vagy egészben egyesítve költ­ségvetésüket. A KÖRJEGYZŐSÉGET az ál­talános szabály szerint az ezer­nél kevesebb lakosú, egymás­sal határos községek tarthat­nak fenn igazgatási feladataik közös ellátására, s abban a kétezernél kevesebb lakosú községek is részt vehetnek. A körjegyzőség alakításáról az érdekelt települések képviselő­testületei állapodnak meg. A körjegyző hetente legalább egy nap minden községben ügyfélfogadást tart, részt vesz a képviselőtestületek ülésein, évente beszámol minden kép­viselőtestületnek. AZ IGAZGATÁSI TÁRSULÁS a képviselőtestületek megálla­podása alapján egyes állam- igazgatási ügyfajták (pl. az építésügy) szakszerű intézésére alakítható. AZ INTÉZMÉNY- IRÁNYÍTÓ TÁRSULÁS ugyan­csak á képviselőtestületek meg­állapodása és a közös érde­keltség alapján hozható létre az élet legkülönbözőbb terü­letein (pl. az intézményes sze­métszállítás). A helyi önkormányzatok — a magyar önkormányzati hagyo­mányokhoz (pl. községszövet­ség, városszövetség) híven — az önkormányzati jogok és ér­dekek kollektív képviselete, vé­delme és érvényesítése érde­kében ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEKET HOZHATNAK LÉTRE. A település közigazgatási határain túlra tekintő társulás és együttműködés mellett nem lehet lebecsülni A TELEPÜLÉ­SEN BELÜLI EGYÜTTMŰKÖ­DÉS JELENTŐSÉGÉT ÉS INTÉZ­MÉNYES FORMÁIT SEM. A települési önkormányzat - fel­adatai körében — támogatja a lakosság önszerveződő kö­zösségeinek tevékenységét, EGYÜTTMŰKÖDIK E KÖZÖS­SÉGEKKEL. A képviselőtestület bizottságai NYITOTTAK, azon­ban indokolt beválasztani az adott munkaterületnek meg­felelő területen tevékenykedő választópolgárokat (szerveze­tek képviselőit, társadalmi szer­vezetek küldötteit). Az önkormányzati törvény hatalomelméletében több he­lyütt összekapcsolódik a kép­viseleti demokrácia a közvet­len demokráciával. A képvise­lőtestület meghatározza azok­nak a KÖZVETLEN DEMOKRA­TIKUS FÓRUMOKNAK A RENDJÉT (pl. falugyűlés, vá­rospolitikai fórum), amelyek a lakosság, a társadalmi szer­vezetek közvetlen tájékoztatá­sát, a fontosabb döntések elő­készítésébe való bevonását szolgálják. A képviselőtestület évente legalább egyszer előre meghirdetett KÖZMEGHALL­GATÁST tart, amelyeken az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javasla­tot tehetnek. Az öhkormányzati törvény a képviseleti demokráciával szo­ros összefüggésben szabályoz­za a HELYI NÉPSZAVAZÁS ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS IN­TÉZMÉNYÉT is. Ezek a válasz­tásnapi döntésen túlmutató in­tézmények, amelyek állandó és folyamatos állampolgári rész­vételt biztosítanak, SZÉLESÍT­HETIK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TÁRSADALMI ALAPJAIT, elő­segíthetik, hogy a helyi poli­tika ne szűküljön le a véle­ményhordozó elitre, hogy ön­tudatra ébredjen a helyi tár­sadalom és önkormányzata. Kukorelli István fi hitte le is felháborodtak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom