Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-25 / 173. szám

1990. szeptember 25., kedd uj Dunántúli napló 3 Körkép a vállalati tanácsokról Lejárt a vállalati taná­csok megválasztásának határideje. Néhány ismer­tebb baranyai vállalatnál megkérdeztük, hogyan zaj­lottak le a vt-választások. A Mohácsi Farostlemez- gyárban, ahol 21 tagú a vállalati tanács, a dolgo­zók által választható ta­gok (11 fő) többségét nem választották újra, mindössze ketten marad­tak meg a régiek közül. A vt elnökének Balatoni Istvánt választották. Az igazgató megerősítésének, illetve felmentésének ha­tárideje ugyan a hónap vége, de a MOFÁ-nál az elmúlt héten már megtör­tént a választás. Az igaz­gatót, dr. Steindl Lászlót nem hagyták meg tiszté­ben, helyette Szántó De­zső volt műszaki főmér­nököt választották megbí­zott igazgatónak. A Szigetvári Konzerv­gyárban ugyancsak fel­mentették az igazgatót, Szeredi Attilát. A vállalati tanács tagjai közül 11-en szavaztok ellene, tízen mellette. A pécsi BÁZIS Építő­ipari Vállalatnál Sugár Imrénét választották meg a vt elnökének. A tanács 29 főből áll, 15 tagú a dolgozók által választott testület, melynek többsé­gét a szeptemberi újra­választásnál leváltották. A vt elnöke maga sem volt tagja korábban a vál­lalati tanácsnak. A BÁZIS- nál a választott tagok mellett 2 tagot az igaz­gató delegál, tizenegyen hivatalból tagjai a testü­letnek, illetve a miniszté­riumból delegált egy fővel egészül ki a vt. A HUNOR Pécsi Kesz­tyű- és Bőrruházati Vál­lalatnál 31 tagú a válla­lati tanács. Mivel a régi mandátum június végén lejárt, már júliusban meg­tartották a választást. En­nek eredménye a szep­temberi újraválasztásnál érdemben annyiban vál­tozott, hogy öten nem vállalták el a tagságot, Így az ő helyükre új ta­gokat választottak. G. Gy. Egyre többen jelentkeznek a Szülők iskolájába Hathetes program gyermeket váróknak Mivel a felesége éppen vizsgákra készült, heteken át a férje járt helyette, szorgal­masan jegyzetelve és sokmin- dent kérdezve az orvosaktól. Ma már egyáltalán nem kí­séri csodálkozás, Iha a Szülők iskolájo elnevezésű (hathetes program egy-egy előadásán házaspárok együtt vagy időn­ként csak a férjek vesznek részt. Sakkal inkább az a kel­lemes meglepetésből adódó gond foglalkoztatja o szerve­zőket, hogy miként tudnak eleget tenni a megnövekedett érdeklődésnek. Ebben az évben már volt kettő, és hétfőn délu­tán újabb előadássorozat kez­dődött Pécsett, az Acsády ut­cai bölcsődében a harmadik előadássorozat. Minden hét­főn fél 5-re várják ide az érdeklődőket. öt évvel ezelőtt, amikor az egészet elkezdte a IPOTE Szü­lészeti Klinikája, imég tele voltak kételyekkel. A találko­zók időpontjául pont azért választották a hétfő estét, mert akkor imég <nem volt hétfőn televízióadás és abban bíztak, hogy akkor talán töb­ben eljönnek. Az első alka­lommal 30-an vettek részt, aztán ahogy terjedt híre, — annak ellenére, hogy közben a hétfő is adásnap lett — egyre többen. A hat hét alatt nemcsak előadásokat hall­gathatnak és kérdezhetnek a résztvevők. Bevezették a ter­hes tornát, minden csoport ellátogat a klinikára, ahol or­vosok és szülésznők mutatják be nekik a szülőszobát, azt is elmagyarázva, hogy mikor, miért, milyen esrközzel és hoqyan segítik a szülést. Bár nem tervezték, de a kezdeményezés egy olyan fo­lyamat része lett, amelynek célja a gyermekközpontú, har­monikus családformálás. Több fiatal, első gyermeket váró Azért hétfőnként, mert akkor még nem volt tv-adásnap házaspár az optimális család­tervezési tanácsadáson hallot­tak szerint készülve itt foly­tatta az első gyermek szüle­tésére készülést. És jöttek azok is, akik egyszerűen töb­bet akartak tudni a váran­dósságról, az újszülött gondo­zásáról, amit addig tudtak. A most huszonéves fiatalok, akik a gyermekéveiket jórészt bölcsődében, óvodáiban töltöt­ték, s kevés közvetlen él­ményt, mintát kaptak e haj- don természetes teendőkről. Az ismeretbővítés mellett biz­tonságérzetet is szerezhettek, hisz a pelenkázástó! kezdve a fürdetésen át az etetésig sok­mindent gyakorolhattak a bölcsőde e célra kialakított helyiségében. öt év már elég szép idő, s a tavaly, illetve az idén in­dított programokon már olya­nokkal is találkozhattak a szervezők — orvosok, pszicho­lógusok, védőnők — akik a második gyermeküket várják. lÉs arro is jó volt az eltelt idő, hogy hétfőnként — dél - előttől délutánig — kismama- klub-jelleggel, gyerekekkel együtt, ugyanitt rendszeresen összejöjjenek 10— 12-en. Talán az sem véletlen, hogy közülük többen azok közé tartoznak, akik nagyon szeretnék, ha Pécsett minél hamarabb len­ne egy Waldorf óvoda, amelyben a legfőbb nevelés eszköz a személyre szóló sze retet. T. É. Támogatás a kisebbségi jelölteknek A helyi önkormányzati vá­lasztásokon jelölteket, illetőleg listákat állító, nem pártként működő nemzetiségi és etnikai kisebbségi szervezetek költség- vetési támogatásáról szóló kor­mányrendelet értelmében a költségvetési támogatást a je- löltállitó kisebbségi szervezet részére a jelölt (illetőleg lis­ta) nyilvántartásba vételét kö­vetően haladéktalanul biztosí­tani kell. A támogatás összege a kis- listás és az egyéni választóke­rületi jelöltenként 2—2 ezer forint, polgármester jelölten­ként 4 ezer forint, listánként - függetlenül a listán jelöltek számától - 10 ezer forint. A helyi választási bizottság a jelölt (a lista) nyilvántartás­ba vétele után az erre a cél­ra szolgáló igazolást (melynek mintáját mellékeljük) köteles kiadni és a költségvetési tá­mogatás csak akkor fizethető ki, ha a jogi személyiséggel rendelkező kisebbségi szervezet képviselője a helyi tanács vb­titkárának, illetve megbízottjá­nak az igazolást átadja. A nemzetiségi etnikai ki­sebbségi, lüggetlen jelöltek esetében a jelöltként való nyil­vántartásba vételüket ugyan­csak a helyi választási bízott ság igazolja (melynek mintá ját mellékeljük). Ezt követően a független jelölt az őt meg illető költségvetési támogatást ugyancsak a helyi tanács vb- titkóránál, vagy megbízottjá- jnál veheti fel, miután az iga­zolást átadta. Amiről 30-án döntünk (2.) A települések típusai Az állam területi beosztá­sát történetileg sokféle „ob­jektív” tényező (pl. földrajzi, gazdasági, közlekedési ténye­zők, nemzetiségek léte, tör­téneti tradíciók stb.) határoz­za meg. Az állami-területi ta­gozódás ugyanakkor SZUB­JEKTÍV HATALMI KÉRDÉS IS, AMELYET BEFOLYÁSOL A KÖZPONTI ÉS A HELYI HA­TALOM MINDENKORI VISZO­NYÁNAK ALAKULÁSA. A Magyar Köztársaság ál­lami-területi beosztása első rá­nézésre nem sokat változott, AZ ÁLLAM TERÜLETE TO­VÁBBRA IS FŐVÁROSRA, ME­GYÉKRE, VÁROSOKRA ÉS KÖZSÉGEKRE TAGOZÓDIK. A fővárosban kerületek léteznek, a városokban kerületek alakít­hatók. Ami alapvetően megválto­zott, az az állami területi be­osztás döntésrendszere. AZ EGYES DÖNTÉSEKBEN MEG­HATÁROZÓ SZEREPE VAN AZ ÖNKORMÁNYZAT ALANYÁ­NAK, VAGYIS A KÖZSÉG, VAGY VÁROSKÖZÖSSÉG VÁ­LASZTÓPOLGÁRÁNAK. Pél­dául a helyi képviselőtestület helyi népszavazást köteles ki­írni, ha a lakosság új község alakítását, a községegyesítés megszüntetését, vagy más te­lepüléssel való egyesítését ké­ri. Minden más döntés ese­tében is (lakott terület átadá­sa, másik megye területéhez csatolás, új településnév el­fogadása stb.) kérni kell a la­kosság állásfoglalását. Jelen­tős szerepet játszik a döntés- hozatalban a képviselőtestü­let, amely határozatba foglal­ja a kezdeményezéseket. A „szolgálati úton" történő fel- terjesztés után a végső dön­tés az államfő, illetve az or­szággyűlés kezében van. AZ ORSZÁGGYŰLÉS A MEGYEI SZINTRŐL (megyék összevoná­sa, elnevezése, székhelye, me­gyei jogú várossá nyilvánítás stb.), A KÖZTÁRSASÁGI EL­NÖK A KÖZSÉGI-VÁROSI SZINTRŐL (község- és város- alapítás, községegyesítés stb.) dönt. Az önkormányzati kérelem teljesítésének a törvény által előírt feltételei vannak, így pl. új község akkor alapítható az elkülönült lakott településrész­ből, ha képes az alapvető ön- kormányzati jogok gyakorlásá­ra, s a kötelezően előírt ön- kormányzati feladatok (pl. az alapfokú oktatás, az egészség- ügyi alapellátás) teljesítésére. A települések a törvény sze­rint A KÖVETKEZŐ TÍPUSOK­BA SOROLHATÓK: KÖZSÉG. NAGYKÖZSÉG, VAROS, ME­RUZSICSKA MARIA, ELNOKASSZONY: Képviselni a magyarság politikai érdekeit A Horvátországi Magyar Néppárt delegációja járt az elmúlt hét végén Pécsett, a koalíció pártjainak szüreti hét­végéjén. A delegációt Ruzsics- ko Mária, a párt elnökasszo­nya vezette, tagjai lakab Sán­dor elnökségi tag és Baka Sára. a magyarországi párt­kapcsolatok ügyvivője voltak.- A Magyar Néppárt pár hónapja alakult - mondotta az elnökasszony, aki újságíró, s az Eszéken megjelenő Magyar Képes Újságnál dolgozik. — Jelenleg több mint kétszáz taggal rendelkezünk, s célunk, hogy a horvátországi magyar­ság érdekeit képviseljük poli­tikai szinten. A népszámlálási adatok szerint Horvátország­ban 25 000 magyar él, de sze­rintem egy újabb népszámlá­lásnál változik az adat. Azaz: sokai többen vagyunk.- A Magyar Néppárt nem indult a választásokon ... — Nem, mert akkor a szer­vezés idejét élte, de így is van néhány úgynevezett önkor­mányzati képviselőnk, akik utóbb léptek a párt soraiba. Főleg a magyarlakta falvak­ban és Eszéken. Ez jó jel. — Magyarországi kapcsolata­ik? — Politikai gondolkodásban úgy érzem, hogy legközelebb a Magyar Demokrata Fórumhoz állunk, ezért is elsősorban ve­lük konzultáltunk, s a mostani látogatásunk célja, hogy a párt baranyai szervezeteivel — ve­zetőségével — megkeressük az együttműködés formáit. Ezért tárgyaltunk dr. Schmidt Gábor úrral, az MDF Pécs városi elnökével. Biztosan ön is úgy véli: e határmenti közeledés, a magyarság egymásra találá­sa a legfontosabb feladat. IC F. Képviselőjelöltek bemutatkozása a pécsi kábeltelevízióban Személyenként 5 perces videofelvétel A Pécsi Választási Bizottság és a Hírgép Vállalat közösen lehetőséget biztosít — a helyi, politikai pártok és szervezetek kérésének megfelelően — a pártok és szervezetek kérésé­nek megfelelően - a nyilvá­nosság előtti bemutatkozásra, a képviselőjelöltek részére. Pécs-Kertvárosban összesen 17 500 lakásba van bevezetve a közösségi kábelrendszer. Ezen a lakótelepen a 8 egyéni körzetben 51 személy indul képviselőjelöltként a helyható­sági választáson. Mivel a ká­belrendszer kizárólag itt hasz­nálható - nézhető —, ezért ennek a közösségnek tud csak objektív technikai okok miatt nyilvánosságot biztosítani ez a médium. A jelölteknek az OIRT 5-ös csatornán hétfőtől péntekig reggel 8 órától 20 óráig, te­hát a szeptember 28-i kam­pány végéig lehetőségük nyi- lik a személyes bemutatkozás­ra. Személyenként 5 perces videofelvételt készíthetnek a jelöltek programjaikról, elkép­zeléseikről, méghozzá VHS technikával és tetszőleges tar­talommal. A felvételek tartal­mi, technikai és jogi felelős­sége kizárólagosan csak a je­lölteket érinti. Az egyéni prog­ramokról szóló felvételeket ma­tematikai sorrendben, növekvő számsorrendben a körzetek be­osztása alapján sugározza a pécsi Hírgép Vállalat munka­társi gárdája - ügyeleti rend­ben. A műsorban történő részvé­tel önkéntes, valamennyi költ­ség és felelősség az egyéni jelöltet érinti. Pécsi Választási Bizottság GYEI JOGÚ VÁROS, FŐVÁ­ROS (ÉS KERÜLETEI). Minden volt kistelepülés (társközség) alkotmányjogi ér­telemben önálló önkormány­zattal rendelkező KÖZSÉG. Az ezernél kevesebb lakosú köz­ség képviselőtestülete is létre­hozhat önálló hivatalt, jegyzőt nevezhet ki, vagyis független önkormányzati szervezete le­het. A község képviselőtestü­letét a választópolgárok kislis- tás választóikerületi rendszer­ben, polgármesterét közvetle­nül választják meg. A község feladat- és hatásköre a kö­telező törvényi minimum, az alapellátás biztosítása. Az önkormányzati törvény szerint a NAGYKÖZSÉG cí­met használhatják azok a te­lepülések, amelyek a törvény hatályba lépésekor nagyköz­ségi tanácsok voltak, továbbá, amelyek területén LEGALÁBB ÖTEZER LAKOS él. A nagy­község kötelező feladat- és hatásköre általában nagyobb a községeknél, a városéhoz •hasonlít. A VÁROSOK önkormányzati szervezetrendszerének létre­jötte eltér a községekétől, kép­viselőtestületét vegyes válasz­tókerületi rendszerben hozzák létre, polgármesterét az ön- kormányzat választja. Feladat- és hatásköre általában na­gyobb a községeknél. MEGYEI JOGÚ VÁROS el­nevezéssel 1954-71 között Debrecen, Miskolc, Pécs, Sze-. ged, később Győr szerepelt, e jogállás fényege a megyé­től való tel ies szervezeti és gazdaságii függetlenséq volt. E településtÍDus kaDcsán em­líthető a TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOGÚ VÁROS közjogi ha­gyománya is. A megyei jogú várossá minősítésről ■ kérelem alapján (ennek feltétele az 50 ezer lakos) az országgyűlés dönt. A megyei város képvi­selőtestülete a közgyűlés. A megyei jogú városban kerü­letek, kerületi hivatalok, kerü­leti képviselőtestületek hozha­tók létre. A megyei jogú vá­ros elláthat meqyei önkor­mányzati feladatokat is. A FŐVÁROS sajátos, az or­szág szuverenitását is szimbo­lizáló jogállásáról, önkormány­zati rendszeréről külön törvény rendelkezik. A főváros képvi­selőtestülete a 88 tagú köz­gyűlés, amely kétkamarás, 66 tagját listán közvetlenül vá­lasztják, 22 tagját pedig a kerületek delegálják. A fő- Dolgórmestert a közgyűlés vá­lasztja. Az önkormányzati törvény­ben fennmaradt az évszáza­dos hagyományokra visszate­kintő MEGYERENDSZER és an­nak teljes szervezete, a köz­vetett módon választott köz­gyűlés, az elnök (alelmök), a megyei főjegyző és a megyei hivatal. Bár az önkormányzati típu­sú megye fennmaradt, A ME­GYE ELVESZTETTE ANYAGI- KÖLTSÉGVETÉSI ÉS SZERVE­ZETI-HATÁSKÖRI TÉREN MEG­LÉVŐ PRIVILÉGIUMAIT, MIN­DENHATÓSÁGÁT. Nagyon jelentős változás az állami területi beosztáson, az önkormányzati rendszer egé­szén belül az, hogy a hierarchikus kapcsolatok jogi­lag megszűnték. AZ EGÉSZ RENDSZER AZ EGYENJOGÚ­SÁG, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS, A TÁRSULÁS, EGYSZÓVAL A SZERZŐDÉS (ÉS NEM A PA­RANCSURALOM) ELVÉN ALL. A jövő dönti el, hogy milyen „új társadalmi szerződésék” köttetnek, milyen társulások jönnék létre. Kukorelli István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom