Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-24 / 172. szám

2 uj Dunántúli napló 1990. szeptember 24., hétfő Antall József Pécsett Szüreti hétvége a koalíció jegyében (Folytatás az 1. oldalról) két borát is minősítette a zsű­ri, s nem is akárhogyan: mind­kettő aranyérmes lett. 'Eljött az eseményre Antall Józsel minisz­terelnök is, aki választási be­szédet mondott, majd dr. And- rástalvy Bertalan minisztert és Csurka István író és képviselő tartott politikai fórumot. A nap 'külön eseménye: dr. Schmidt Gábor, az MDF városi elnöke és Szabó István, a választmány tagja fogadták a Horvátorszá­gi Magyar Néppárt delegáció­ját, melyet Ruzsicska Mária el­nökasszony vezetett, s tagjai voltak lakab Sándor elnökségi tag és Baka Sára magyar ügy­vivő. Ök Eszékről érkeztek az MDF-fel való kapcsolatfelvé­telre, -mint a horvátországi ma­gyarság politikai érdekképvise­lői: o párt az elmúlt hónapok­ban alakult. A nap kétségkívül sokakat vonzó programpontja Antall Jó­zsel miniszterelnök érkezése és beszéde volt, melyet nagy tapssal és ovációval fogadtak, üdvözölve a 'megjelenteket, beszédét így kezdte:- Én bízom abban, hogy önök tudják és megértik, hogy ma, amikor az ország megpró­báltatásokkal teli hónapjaitéli, igenis, van remény arra, hogy az elkövetkező esztendőkben nemcsak szabad lesz az or­szág, hanem megindul fölfelé, a gazdasági élet fellendülése, a startoló vállalkozások nyo­mán. Nem titkolhatjuk azon­ban: sok nehéz hónapot kell még az országnak átvészelnie. Mindaz, ami itt bekövetkezett — az a gazdasági válság, me­lyet mindenki érez — nem most keletkezett, hanem az elmúlt évtizedekben, amely évtizedek­nek nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-, Kelet-Eu- rópa áldozata. Kinézve az or­szágból, látnunk kell, bogy mit jelent a Szovjetunió mai válsá­ga, hogy a történelmileg 'kiala­kult, szocializmusnak nevezett társadalmi-politikai rendszer megbukott. S akár tetszik, akár nem, Gorbacsov és elvbarátai is tisztában vannak avval, hogy itt nem egyszerű reformokra, ja­vítgatásokra van szükség, ha­nem gyökeres váltásra. Egy esz­tendő alatt Bulgáriától az NDK-ig összeomlott a múlt gazdasága, politikai felépítmé­nye,- Amikor mi arról beszélünk, hogy Magyarországon gazda­sági gondok vannak, súlyos szociális problémákkal, 'munka- nélküliséggel kell megküzde- nünk, akkor ki kell mondani: egy politikai rendszer kríziséről von szó, nem pedig egy kis or­szágra korlátozódó problémá­ról. Antall József a múlt terheit felvillantva, kijelentette: ez nem a múlt felemlegetése, az­zal való takarózás, hanem egy olyan teher, mely a mának ad feladatot. Súlyos örökség, mellyel együtt kell élni. A fel­gyülemlett adósságot helyet­tünk senki nem fizeti ki. S ma nem könnyű a kormány helyze­te, az ellenzék bírálatának, kri­tikájának kereszttüzében. De ha csak Így volna! Kritikán kí­vül mást nem kap. Recepttel senki sem áll elő! Bármilyen előbbrevivő javaslatot, gazda­ságjobbító koncepciót szívesen fogadnának, de eddig ilyet egyet sem adott az ellenzék. — Terheirfk nem valamiféle politikai vagy irányítási ügyet­lenségek következményei — foly­tatta. — Egyszerűen ez van, ezt kellett a korábbi kormánytól átvenni. Éppen ezért úgy vé­lem, hogy ma a legfontosabb a bizalom. Ha egy dolgot kel­lene hangsúlyoznom, mi lenne ma a legégetőbb, csak azt mondhatnám: bizalom egymás iránt, bizalom a 'kormányzat­iban, s bizalmat kell ennek az országnak kivívnia a nagyvilág­ban is. Vegyük tudomásul, ha nincs bizalom a nagyvilágban Magyarország iránt, akkor nem lesznek külföldi beruházások, nem lesznek befektetések — s nem lesz megújhodás! Lehet a kormányt támadni — meg is te­szik. Lehet a kormányt 'kritizál­ni, de egyet kérünk: tárgyila­gos kritikát. Szólt a kormány erőfeszíté­seiről, a nemzetközi porondon elért eredményeiről. Hangsú­lyozta : a múlt kommunista or­szágai közül az első lesz Ma­gyarország, melyet Strasbourg- ban az Európa Tanács tagjai sorába a következő hetekben lelvesznek. Megkezdjük a tár­gyalásainkat a Közös Piaccal, s reményeink szerint - melyet Nyugat-Európa vezetői megerő­sítettek - Kelet országai közül elsőként léphetünk majd e gazdasági társulásba az évti­zed közepén. Beszédének befejező részé­ben a helyi választások fontos­ságáról szólt a miniszterelnök, kérve, hogy mindenki vegyen részt benne. Mint mondotta, fontos ez a helyi demokráciák életre hívása miatt, s akár ré­gi, ismert emberek maradnak az önkormányzatok élén, akár új arcok tűnnek föl, nekik is adjuk meg azt a bizalmat, mely a helyi kormányzás 'kezdeti ide­jének nélkülözhetetlen föltéte­le. Kozma Ferenc Kereszténydemokrata Néppárt Hiteles Emberekkel A Helyi Demokráciáért (4229) Kisgazdák választási nagygyűlése Mohácson (Folytatás az 1. oldalról) sége van - olyan érték ez, amelyet helyettesíteni semmi mással nem lehet -, mert a hatalom alapja a termőföld, és aki földet oszt, az hatal­mat oszt. Itt vélte felfedezni annak az erős ellenkezésnek a gyökereit, amely a kisgaz- dopárt földprogramját támad­ja: semmiféle diktatúrának - hallottuk Zsíros Gézától -, le­gyen az bármilyen színű, fe­hér, avagy vörös, nem tetszik az, ha egy párt, mint például az FKgP, az egyént, annak tu­lajdonát tekinti a legfonto­sabbnak. Elmondta ennek kapcsán azt is: a magyar parasztnak az 1848-as jobbágyfelszabadí­tást követően még több, mint 60 évet kellett várnia ahhoz, hogy parlamentbe jutott kép­viselőin keresztül szót kap­hasson. Amióta - 1930-ban - az FKgP meghirdette program­ját, se nevüket, se szemléle­tüket nem kellett megváltoz­tatni, mert az idő kemény kri­tikáján keresztül is jónak bi­zonyult. A párt tehát céljai­ban, eszméiben szilárd, bázi­sát azonban meggyengítették, nem utolsósorban ezzel a szemlélettel: „Tanulj, mert kü­lönben paraszt lesz belőled..." Ezért vélte úgy a választási nagygyűlés előadója: óriási politikai hibát követne el a párt, ha nem ragaszkodna az ország asztalára letett prog­ramjához, ha a politikai csa­tározások közepette feladná nyolc évtizedes tisztességét. A földtulajdonrendezésre ki­dolgozott törvényjavaslatának ismertetése után számos kér­désre válaszolt Zsíros Géza. Például: mennyiért kaphatják vissza földjüket a volt tulaj­donosok? Amennyiért elvették tőlük, azaz tisztán és közte­hermentesen. Vissza kelI-e ad­ni a földért kapott megváltási összeget? Lehet, de akkor a volt tulajdonosok kapják meg a föld bérleti díját, öt évre visszamenően. Ha valaki örö­kösként tulajdonos, kell-e fizet­nie illetéket? Igen, hogy mennyit, az a föld reális piaci értékétől függ, de ez még messze nem alakult ki. Műve­lési vagy hasznosítási kötele­zettség legyen előírva? Műve­lési, öt év elidegenítési tila­lom mellett. A választási nagygyűlés elő­adója végezetül két fontos dologra hívta fel hallgatói fi­gyelmét: a helyhatósági vá­lasztás az utolsó lehetőség, hogy a parasztember saját fontosságának tudatára ébred­jen, illetve arra: az új mező- gazdaságnak szakítania kell az extenzív szemlélettel, minő­ségre lesz szükség, mert a piac soha nem fog o mi agyunkkal gondolkodni, nekünk kell a piachoz igazodni. Mészáros A. Zsíros Géza beszél a nagygyűlés résztvevőihez Aktivizálódik a szélső- jobboldal az NDK-ban Szélsőjobboldali huligánok zavarták meg szombat este a Demokratikus Szocializmus Pártjának (DSZP) drezdai sza- badténi rendezvényét az Elba- parti réten. A rendőrség tájé­koztatása szerint mintegy 150, részben álarcot viselő és szú­rófegyverekkel fölszerelt fiatal vonult menetoszlopban az El­ba partjára, ahol Gregor Gy­si DSZP-elnök kívánt felszólalni mintegy 5000 érdeklődő előtt. A magukat szélsőjobboldalinak és a republikánus párt hívei­nek valló „rohamosztagosok" mocskolódó kiáltásokkal (töb­bek között „Gysi - zsidó disz­nó”), kövek, palackok és pe­tárdák hajiaólásával zavarták meg a rendezvényt, és meg­rongáltak egy hangerősítő be­rendezést. Evangélikus egyházi ünnepség Borjádon és Mohácson A gyülekezet II. világháborús áldozatainak nevét őrző em léktáblót helyeztek el tegnap a mohácsi evangélikus temp lomban. (Folytatás az I. oldalról) A templommal átellenben lévő téren folytatódott délután a borjódiak ünnepsége. Itt áll az az emlékmű, amelyen ed­dig csali az I. világháborúban elesett 29 falubéli neve szere­pelt, de tegnap délután fel­avatták azt a fekete márvány­táblát, amely a II. világhóbo-^ rúban életét vesztett 39 borjá- di emlékét őrzik. Két nyelven mondott emlékbeszédet Heinek János, az iskola igazgató-he­lyettese, békességet hirdetve megáldotta az emlékművet, dr. Harmati Béla püspök é> megemlékezett az elesettekről Ziegler Mátyás, a falu egyko­ri tanítója, aki szintén az NSZK-ból látogatott haza. A teret teljesen betöltő résztve­vők koszorúkat, virágcsokrokat helyeztek el, a mindegyik áldo­zat emlékére gyújtott gyertyák köré. Az ünnepség —, melyen közreműködött a borjádi evan­gélikus gyülekezet énekkara és a Baborci Ifjúsági Zenekar - a Szózattal fejeződött be. Délután öt órakor a mohá­csi evangélikus templomban kezdődött istentisztelet, me­lyen szintén dr. Harmati Béla 'püspök szolgált igehirdetéssel, majd a bejárat előterében el­helyezték azt az emléktáblát, amelyen a gyülekezet II. világ- háborús áldozatainak neve szerepel. Tizenhárom személy neve olvasható rajta. Közülük a legidősebb 44, a legfiata­labb 3 éves volt. . . T. É. Új Híradó a Tv2-n Hétfőn este 9 órakor mutat­kozik be a Televízió 2 új hír­adója. Egyik szerkesztője, Bá­nó András vasárnap a sajtó képviselőinek elmondta: a Tv-bíradából kivált 13 munka­társával és külső munkatár­sakkal együtt készítik az al­ternatív híradót. Két héten át - vasárnap kivételével - min­den este jelentkeznek ugyan­abban az időben. Húsz perc­nyi műsorukban szeretnének ugyanannyi, vagy még több információt közzétenni, mint amennyit az első kiadás 30 percében közölnek. Rövid ha­zai és külföldi híreket, tudó­sításokat adnak hosszú ripor­tok és interjúk helyett. Ter­veik szerint sokkal többet fog­lalkoznak a belpolitikai ese­ményekkel, mint az első hír­adó. Az objektivitás és a párt­semlegesség abszolút irányadó számukra — hangsúlyozta Bá­nó András. Számítanak a rá­dió és az írott soitó munka­társainak és természetesen a televízió operatőreinek, rende­zőinek, vágóinak, archivumke- zelőinék, adminisztrátorainak további közreműködésére. Külsőségekben is más lesz az új híradó. Új stúdiókép, új díszlet, a háttérben monitor látható majd. Két műsorvezető felváltva beszél, nem lesz be­mondó és sportszerkesztő. Két hét múlva a televízió pályázatán részt vett más cso­portok híradóit láthatják majd a nézők. November második felében újra a most bemu­tatkozó stáb jelentkezik hír­adójával. Bíráló bizottság dön­ti el: melyik csoport nyer a pályázaton. A híradó első ki­adását általában 3—4 millióan, a másodikat egymillióén nézik. Ne mondjunk egymásról rosszakat! Választási pletykák Hányasra vizsgáztak a FIDESZ-esek? Kónya Imre, az MDF par­lamenti frakciójának a veze­tője a szekszárdi orvosklub­ban tett látogatása alkalmá­val egyebek mellett arra is utalt, hogy a manapság so­kak által csodált FIDESZ-ki- válóságok némelyike bizony csak kegyelemből ment át az egyetemi vizsgán. Kétségte­len, hogy ilyen esetékről - amennyiben megtörténtek - Kónya Imre elsőkézből szerez­het tudomást, hiszen a vizs­gáztató adott esetben nem más, mint Kutrucz Katalin, a frakcióvezető felesége, s egy­úttal képviselőtársa. Még­is, a hallgattassák meg a má­sik fél elve alapján a szek­szárdi Narancs klub legutóbbi vendégét, dr. Szájer Józsel fiatal demokrata képviselőt is megszólaltattuk ez ügyben.- Olvastam a bennünket érintő cikket - bólogatott dr. Szájer József —, s elsőként ra­vasz módon nem Kónya Imrét, hanem a feleségét kérdeztem meg a kegyelemkettesekről.- Még mielőtt minden ki­derülne: egyáltalán előfordul­hatott az, hogy Kutrucz Kata­lin vizsgáztatta a mostani FI DESZ-képviselőket?- Természetesen, mivel Kut­rucz Katalin büntetőjogász. A fiatal demokraták frakciójá­ban pedig legalább öt-hat olyan személy van, aki a bu­dapesti jogi karon végzett. S ha jómagam nem is, de Kut­rucz Katalinná! vizsgázott pél­dául Fodor Gábor, Molnár Péter, vagy éppen Orbán Vik­tor. Remélem, nem szüksé­ges bizonygatnom, hogy egyi­kük sem kapott kettest, ke­gyelemkettest pedig végképp nem. Ezt egyébként az álta­lam elsőként megkérdezett Kutrucz Katalin is elismerte.- Kónya Imre miként rea­gált a kérdésre? — Úgy, hogy ugyancsak el­olvasta a cikket, s bár mon­dott valami ilyesmit, de azt nem egészen úgy értette. S különben is, Orbán Viktor is milyen dolgokat terjeszt róla, hogy nem ért a joghoz és hasonlókat. Idézte azt az ese­tet, amikor az alkotmánymó­dosítással kapcsolatban az általa beterjesztett javaslatot ugyancsak Orbán Viktor bí­rálta. Más magyarázatot nem adott Kónya Imre, de azért azt megjegyezte tanulságként, hogy egymásra ne mondjunk rosszakat.- Dr. Szájer Józsel szem­pontjából ez azért lehet ér­dekes, mert ,annak idején óriási meglepetésre ,az ország- gyűlési választásokon nem mást, mint Pozsgay Imrét győzte le. Azóta milyen a vi­szonya az MSZP frakcióveze­tőjével? Az, hogy Pozsgay Imre éppen - s pechjére - Sopronban in­dult, sajátos tényező, ám én a mindennapi munkában sze­retném bizonyítani azt, hogy rászolgáltam a bizalomra. Kettőnkre a normális emberi viszony a jellemző, a Parla­mentben, ha összetalálkozunk, köszönünk egymásnak, de sem időnk, sem energiánk nincs arra, hogy foglalkozzunk egy­mással. Szeri Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom