Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)
1990-09-23 / 171. szám
Székelyhídi a PMSC-hez igazolt Furcsa vargabetűvel lett NB l-es kézilabdázó a komlói Szé- kelyhidi Zoltán. A 28. évébe 1 jóró balkezes játékos mellől a Komlói Bányászból ugyanis sorra szipkázták el az elsőosztályú színvonalat elérő játékosokat a csapatok, míg ő maradt, reménykedve abban, hogy csak-csak összejön majd egy év, amikor a kék-fehérek is bebocsátást nyernek az NB l-be. Mivel a legjobb erők sorozatos elszerződésével a cél elérését reménytelennek látta, no és egyszeriben megnőtt iránta is az érdeklődés, jobbnak látta, ha enged a csábításnak, es ha nem is Baranyában, de ő is megméretteti magát a legjobbak között, így történt, hogy amikor a Dunaújvárosi Kohász kopogtatott nála, ő szélesre tárta az ajtót, és felcsapott dunaújvárosi kézilabdázónak. Két év után aztán, amilyen hirtelen távozott Komlóról, éppoly gyorsan döntött a Dunaújvárosból való költözés mellett.- Jól éreztem magamat Dunaújvárosban, mégis mindig is tudtam, hogy nem maradok ott. Távlati tervemben szerepelt a visszatérés Baranyába. Az már a sors iróniája, hogy az a csapat, amelyik színeiért nyolc éven át verekedtem, nélkülem, éppen most került a legjobbak közé. Vagyis, éppen akkor lettem én is baranyai NB l-es játékos, amikor ők is bekopoghattak a felső- hájba.- Mikor született meg benned a gondolat, hogy Pécsre igazolj? — Családi körülményeim változása adta az indítékot a lépésre, no és az, hogy felkerestek a piros-feketéktől is. Persze volt szerepe a jövetelemben annak is, hogy dunaújvárosi edzőm, Kajcsa András is a Mecsekalját választotta az elkövetkező bajnokságokra. Mivel vele a Dunaferr- nél is jól kijöttünk, adva volt a választás lehetősége. — Kiadatásod mégsem ment simán .. . — Valóban nem, mivel az előző években a dunaújvárosi csapat házi értékelésein mindig a legjobbak között voltam, no és rendre szállítottam a létfontosságú gólokat is. Éppen ezért számítottak rám, és ennek megfelelően magasra taksálták a „váltságdíjat” is. — Végül is a PMSC-nek is nagy szüksége van egy gólerős balkezes játékosra. — Valóban így van, csakhogy, amikor tárgyalásaink elkezdődtek, még nem lehetett tudni azt, ami ma már nyilvánvaló, hogy az előző évek balkezes hiányával szemben, ma már egy csapatra való balkezese van az együttesnek. Ugyanis a felgyógyult Kovács István mellett itt van Németh Zoli, Fazekas Jancsi, az ifjúsági válogatott Várnai, de visszatér a katonaságtól Horváth is. Vagyis tavasszal pontosan felállhat egy teljes kezdősor. No, persze, ez csak elmélet.- Miként fogadtak be, és miként épültél be a csapatba?- A társak többségével együtt játszottam, tehát jól ismertük egymást, ez nagy segítséget jelentett a kapcsolat- teremtésben. A fiúk megértéssel, segítéssel fogadtak. Ami a csapatba való beépülést illeti: a különböző válogatottakban meghívott társak távollétében, no és az, hogy néhány mérkőzésen a kiadatlanságom miatt én sem szerepelhettem, még nem sikerült a teljes „akk- limatizáció". Most azonban, hogy edzésről edzésre együtt vagyunk, mind olajozottabbá válik a csapat gépezete. Szerintem már a bajnoki rajton sikerrel mutatkozik be a régi -új csapat. K. L. Futva - rádióval Nagy György Háromszoros világbajnok A Csorba-tónál tóroltók a magyarok Mitagadás, nem nagyon szoktunk hozzá Pécsett, hogy többszörös világbajnok futkos el mellettünk az utcán és az erdőben. Márpedig a héten többször is találkozhattunk egy sokszoros világbajnokkal, amint futva kaptatott a Mecsek- oldalra, vagy éppenséggel lihegve, izzadva vette az irányt a Málomi-tó felé. E rendkívüli jelenséget pedig nem köszönhetik másnak a pécsi járókelők, mint Nagy Györgynek, aki a két évvel ezelőtti csapat- világbajnoki cím mellé az elmúlt hét végén ráduplózott, azaz egy újabb csapat-világbajnoki arany mellé begyűjtött egy egyéni aranyérmet is. — A viláqbajnoksóq előtt egy héttel elindultam a Mecsekben rendezett megyei tájfutóversenyen, ahol, hála a tájfutóknak - az elmúlt több mint eqy évtizedben rendszeres résztvevője vaqyok a baranyai tájfutóversenyeknek — megfelelő versenytársakra leltem. Igazán iá ütemet diktáltak, s mivel lépést tartottam velük, már mondták is: Gyuri, benned sok van, akár meglepetéssel is szolgálhatsz a világbajnokságon. Igazi próféta szólt belőlük, ugyanis valóban rendkívül jó fizikai állapotban érkeztem a Csorba-tó melletti helyszínre. — Azért egy világbajnokság mégis más, mint egy megyei tájfutás, hiszen ott a világ legjobbjai: szovjet és hazai, csehszlovák versenyzőkkel kellett megküzdened. — Valóban, életem legnehezebb versenyén vettem részt, éppen ezért is örülök, hogy azon a terepen sikerült magam mögé utasítani a mezőnyt. Első napon csak harmadik voltam, megelőzött a cseh Pospisil és a szovjet Zelensky is. Ekkor ugyanis nem volt előttem „nyom”, mármint versenyző, aki után belőhettem volna magamat. Másnap aztán már eshetett eső, no és hó, lehetett a 10 kilométeres távon 450 méteres szintkülönbség, bírtam izmokkal és tüdővel. Nyertem, s mivel társaim is jól futottak, az egyéni aranyérem mellé összeszedtünk egy csapataranyat is.- Azért ne feledkezz meg a ..segítőtársadról" sem . . . — Feltétlenül meg kell említenem: a saját készítésű, ösz- szeszerelésű rádióm derekasan kitartott mellettem. Csakis így történhetett, hogy negyedórát vertem — az időm különben 58,45 perc volt - a mezőnyre. A rendezők nem is akartak hinni a szemüknek. Olyannyira csalódtak, hogy nem hazai lett a világbajnok, hogy a nyilvánvalóan Pospisilnek szánt különdíjat nem az előre kijelölt sportminiszter, hanem annak valamelyik helyettese adta át.- Úgy tudjuk, hogy nem volt felhőtlen a felkészülésed, sőt még az sem volt biztos, hogy sikerül megfelelő összeget összegyűjteni a világbajnokságon való indulásra.- Jók az értesüléseid. A nyár elején gerincműtéten estem ót, igy csak a nyár végén kezdhettem el az edzéseket. Szerencsém volt, mert Mészáros István professzorban igazán hozzáértő emberre akadtam. Ami pedig a kiküldetést illeti: nagy hálával tartozom a pécsi Mozaik Nagykereskedelmi Irodának, akik hathatós támogatást nyújtottak, hogy világbajnokként képviselhettem a Pécs Városi Rádiós Klubot. — Alig érkeztél haza, máris készítetted a sporttáskádat. . . — Igen, mert a hét végén Tata környékén rendezik az országos bajnokságot és egy kétszeres világbajnoknak ott is helyt kell állni — vett búcsút a 32 éves rádióiránymérős világbajnok futó. Kapu László Tükörbe nézni Lezajlott az európai labdarúgó kupák első fordulója, és a magyar csapatok számára olyan eredményt hozott, amire számítottunk. Évek óta ilyen szerep jut számunkra, nemigen jegyeznek bennünket a nemzetközi piacon. Ennek ellenére úgy érzem, három csapatnak is van még szikrányi reménye. Kérdés, mennyire képesek ezzel élni. Az Újpest továbbjutására nem fogadnák, de a Ferencváros fél lábbal már a második fordulóban érezheti magát. Igaz, egy évvel ezelőtt is hasonló helyzetben voltak a zöld-fehérek az idegenbeli találkozó után, a visszavágón azonban csődöt mondtak. Talán most nem így lesz . . . Láttam a PMSC manchesteri mérkőzését, és ha a piros-feketék úgy küzdenek, mint az első félidő közepétől kezdték, akkor ledolgozhatják a hátrányt. Bizonyára nem véletlenül idézték fel a mérkőzést követően az öltözőben a csapat vezetői a húsz évvel ezelőtti, Newcastle elleni kupamérkőzést. Akkor is hasonlóan indult minden, mégis a pécsi csapat lett a továbbjutó. Ha a maiak merítenek az akkoriak elszántságából, és a szurkolók ugyanúgy kiállnak a csapat mellé, mint húsz évvel korábban, megtörténhet a meglepetés. S. ha már három csapatot említettem, akkor essék szó az MTK-VM-ről is. Nem láttam az itthoni összecsapást, de az 1-1-es eredményből még sok minden lehet. Szóval, bizakodó vagyok. Lehet, hogy megmosolyognak, de a futballban többek között az is csodálatos, hogy képes meglepő eredményeket produkálni. * Olvasom a helyhatósági választásokon indulók névsorát, és országszerte számos sportoló vagy sportvezető található a jelöltjeik között. Ez örvendetes, mutassák meg, hogy mire képesek a közéletben azok, akik korábban a pályákon csillogtak. Ha mandátumhoz jutnak, bizonyára nem felejtik el, hogy korábban sportoltak, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy az utódoknak is hasonló feltételeket biztosítsanak, mint az egykor sikert elérteknek. A névsort böngészve viszont néha meglepődök. Egy válogatott sportoló nevének láttán eszembe jutott a tízegynéhány évvel ezelőtti múlt. Ha valakiről olyasmi jelent meg nyomtatásban, ami neki nem tetszett, első útja a pártbizottságra vezetett. Mitöbb, ezt fennhangon hirdette, és közvetlenül vagy közvetve tudomására hozta „ellenfelének", tesz arról, hogy eltakarítsák az útból. Élt a pártállam által felkínált minden lehetőséggel, most viszont olyan pártok közös listáján indul, melyeknek nézetei 180 fokkal eltérnek a korábbi rendszerétől. Vajon miként néz a tükörbe az ilyen fordulatokra képes politikusjelölt? Lehet, hogy ennek az embernek ez sem gond . .. * Gondban van az NB l-es labdarúgó liga, mert vezetők nélkül maradt. Az eddigi elnök, Szániel János megvált a Rába ETO-tól, és a jövőben nem a sportban dolgozik majd. Az első elnök- helyettes, Szalmásy Tamás is más beosztásba került a Videotonnál, így őket a soron következő ülésen fel kell menteni. Beszélik, hogy a másik elnökhelyettes, a tatabányai Sárosi Ferenc is foglalkozik felmentésének kérelmével. S hogy ki lesz az utód? A jólértesültek úgy tudják, hogy Szabó Tibor, a Bp. Honvéd elnöke a jelölt a liga élére. Legalábbis a fővárosi klubok őt szeretnék. ti* Bodnárt dicsérik ox angol lapok Ferguson: A 2-0 nem rossz eredmény Daily Mail: „Még nem lefutód ügy, ki lesz a tóvábbjutó" Szerdán játszották Manchesterben, az Old Trafford parkban a Manchester United- PMSC KEK-mérkőzést. Munkatársunk a mérkőzés után az öltözőben kérdezte Alex Fergu- sont, az angol csapat edzőjét, Garami Józsefet és Bodnár Lászlót, akiről - mint az alábbi idézett lapvéleményekből is kiderül - a legjobb véleménynyel voltak a mérkőzést követő reggelen megjelenő angol lapok. Alex Ferguson: - Jó rajtot vettünk. Őszintén szólva, arra számítottam, kicsit könnyebb dolgunk lesz, de azt is el kell mondanom, hogy második félidei eredménytelenségünk elsősorban saját játékosaim elégedettségének számlájára írható. Igaz ugyan, hogy támadtak Webbék, de a kapu előtt kevésbé voltak határozottak, mint az első játékrészben — pedig azt, hogy a támadás csak akkor ér valamit, ha gól lesz belőle, már rég meg kellett volna tanulniuk. Ezzel együtt is azt mondom: a 2-0 nem rossz eredmény. Ha Pécsett is sikerül betalálnunk, a Munkásnak négyet kell rúgnia a továbbjutáshoz, ez pedig számomra elképzelhetetlen.- Az ellenfélről mi a véleménye?- A legkisebb csapat is jól megszervezheti a védelmét... A Pécsi Munkás edzőjének köszönheti, hogy nem kapta meg a harmadikat is. Neki, mert a félidőben olyan feladatokat adott a játékosoknak, amilyeneket ilyen esetben kell. Garami József: - Az első 20 percben két gólt kaptunk, két olyan gólt, amit el lehetett volna kerülni minden további nélkül. Az első egy jól eltalált távoli lövés volt, s a labda a szél miatt, repülés közben még irányt is változtatott, úgyhogy azt gondolom, Bodnár nemigen hibáztatható. S ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy mivel ritkán játszunk villanyfényes mérkőzést, Bodnárnak hozzá kellett volna szoknia a körülményekhez — ehhez nem volt elég idő. A második gólnál Braun lába alatt ment el a labda - miközben blokkolni akart . . . Szerencsés gól volt ez is. Persze — ettől függetlenül —, el kell ismernünk: jobban játszottak az angolok - de a visszavágón a mi helyzetünk sem reménytelen. Meg kell mondanom: ha Túri és Bódog nem lenne sérült, egészen más lenne most a helyzet. A csapattól ebben a szituációban nem lehetett többet várni — becsülettel küzdött mindenki. Tudom, hogy a 2-0 nagy előny, de bízom abban, hogy egyetlen játékosom sem mond le a továbbjutásról. Bodnár László, a PMSC kapusa, aki a mezőny legjobbja volt: — Csodálatos volt ilyen közönség előtt játszani, soha nem volt még ehhez hasonló élményben részünk. Nem sokat tudok mondani, még nem emésztettem meg a történteket . . . Azért, úgy érzem, nem kell szégyenkeznünk. Sem a mutatott játék, sem az eredmény miatt. Megmaradt az esélyünk arra, hogy továbbjussunk, bár ehhez a támadójátékunkat feltétlenül erősíteni kell. A csütörtök reggel megjelent angol lapvélemények: DAILY MIRROR „Az United talán tanul a pécsiek ellen szerzett tapasztalatokból, és lassan felnő a sorozatmérkőzések követelményeihez. Ha egy vagy két góllal többet rúgott volna a Manchester, most könnyebb dolga lenne, így viszont van mit megbeszélni a dél-magyarországi megyében sorra kerülő visszavágóval kapcsolatban . . . Bodnár virtuóz módon állta útját Blackmore-nak és társainak." DAILY EXPRESS „A legkomolyabb helyzet akkor adódott Bodnár kapuja előtt, amikor saját középhátvéde, Balog a kapufára fejelte a labdát." DAILY MAIL „Nem is reménykedhettünk volna jobb kezdésben, de meg kell mondani, még nem lefutott ügy, ki lesz a továbbjutó?. . ." THE GUARDIAN „A bátor és briliáns teljesítményt nyújtó Bodnár tiszteletre méltóan tartotta magát... A Pécs legjobb csatárát, Lovászt egy nem túl jó formában lévő Pallister is képes volt kikapcsolni . . . Bérczy, a vendégek középpályás sorának dinamója képtelen volt felvenni a versenyt Webbel . . ." Pauska Zsolt vasárnapi 7
