Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)
1990-09-23 / 171. szám
Katonai eskütétel (Folytatás az 1. oldalról) várpsba, s nem osztanak-e be helyette őrségbe. Annyian voltak a diszemelvényen, s közülük annyian jutottak szóhoz... Az „elvtársak” megszólítás oly gyakori volt, akár a síró édesanya és a férfilkönnyeit elrejtő édesapa a hozzátartozóink gyűrűjében. Huszonhét éve még kétéves volt a katonai szolgálat... Szombaton délelőtt a pécsi Zrínyi-laktanyában is voltak ■néhányon az emelvényen — köztük katolikus pap is —, fogadták az elöljárót - a hadtestparancsnokot képviselő Pálos János ezredest - és a katonai zászlót - már az új címerest - ugyanúgy volt esküszöveg előmondó - Deák János honvéd szólt a honvédekhez és a hozzátartozóikhoz a dandárparancsnok — Páka Ferenc ezredes - és volt díszmenet az eskütétel végén. S mi volt mégis a más, az ú| a hajdani eskütételhez képest? A megszólítások: Honvédek . . . Hölgyeim és uraim (a látogatóknak) ... Az eskü szövegében: szeretett magyar hazám igaz polgárához méltó módon viselkedek ... a nemzetközi hadijog előírásait megtartom ... S volt az eskü elején Himnusz, a végén Szózat. S a köszöntő szövegekben a korszerű, ésszerű védelmi képességű magyar honvédségről esett szó, arról, mely soha nem kezd katonai cselekménybe, csak, ha az országot támadás éri. . . S az ünnepség végén minden esküt tett honvéd elhagyhatta szombat, illetve vasárnap éjfélig a laktanyát. . . Nagyot változott a világ. De azért fiaink számára a katonaidő — ha már csak tizenkét hónapra is —, kemény, emberpróbáló és -formáló időszaknak ígérkezik. M. L Baranya megyei általános orvosok első fóruma Körzeti és üzemi orvosok találkoztak tegnap a gyönyörű szentegáti kastélyban. Itt tartották meg ugyanis a Baranya megyei általános orvosok első fórumát. A lakosság, ha bármilyen, az egészséggel kapcsolatos panasza van, először a körzeti orvossal találkozik, tőle vár segítséget. Döntő szerepe van tehát az ezen a poszton hivatását teljesítő orvosnak, s mégis tán ez a réteg az, amelyiknek a legkevésbé jó a közérzete. Sokan fásultak, bizonytalanok a jövőjüket illetően. Nos, az egyik célja volt ennek a most elindított — remélhetően hagyománnyá váló — kezdeményezésnek, hogy az egymástól jórészt elszigetelten dolgozó körzeti és üzemi orvosok találkozhassanak, kicserélhessék problémáikat, elmondják az általános orvoslás jövőjéről alkotott elképzeléseiket. Azt szeretnék, ha beleszólhatnának sorsuk alakulásába. (Hiszen az egészségügyi reform az ő szerepük megváltoztatását tűzte egyik célul.) Hogy szükség volt erre a fórumra, bizonyítja, hogy igen szép számmal érkeztek a megye legtávolabbi pontjairól is, 13 előadás hangzott el, amelyeket délután kerekas/tal- beszélgetésen vitattak meg. S. Zs. Hattyúdal helyett reális terveket örököl a leendő somogyi önkormányzat Az utolsó tanácsülés A megyei tanácsülést rendkívüli végrehajtó bizottsági ülés előzte meg pénteken Kaposváron, amelyen az első< között a Történelmi Igazságtétel Bizotság Dél-dunántúli Szervezete tanácsi támogatásáról kívántak dönteni, hogy a Nagy Imre tervezett szobrát majd felállíthassák a megye- székhelyen.- A Történelmi Igazságtétel Bizottság és Nagy Erzsébet azzal fordult hozzánk, az elhunyt miniszterelnök szülőhelyének gazdáihoz - mondta dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Tanács leköszönő elnöke -, hogy a tanács meghatározott pénzösszeggel járuljon hozzá a szobor megvalósulásához szükséges alapítvány megteremtéséhez. Az alapítvány létesítését nagy vita előzte meg, és bár az 500 ezer forintos összeget a végrehajtó bizottság testületé két tartózkodás mellett hét igennel szavazta meg, a pártok helyi képviselői tiltakoztak, mondván, hogy a szobor létesítésének szükségességéről má.' ne ez a testület, hanem a leendő önkormányzat döntsön. Másfelől 250 ezer forinttal támogatjuk a TIB-et, hogy azt a politikai okok miatt sérelmet szenvedett emberek kártalanítására fordítsa.- Hiúsági vagy hatalmi kérdés?- Bármi is legyen, nem értem a bizalmatlanságot, amely a tanács jószándékát kérdőjelezi meg, a pártoknak ez a testülettel szemben megnyilvánuló erőszakoskodása pedig ugyanazokat a pártállami, paternalista eszközöket idézi, amelyekről azt hittük, hogy végképp elmúlnak majd. A TIB szombati, országos értekezletén szeretném elmondani, hogy a jelenlegi, legitim hatalom rehabilitálta ugyan az 56-osokat, de omikor hatalomra kerültek, egyszeriben megfeledkeztek róluk. Erkölcsi kötelességük lenne a Történelmi Igazságtétel Bizottságot olyan helyzetbe hozni, hogy küldetésének megfelelhessen. Somogybán a 79 tanács helyett 238 önkormányzat veszi át az irányítást -, mondta a pénteki záró ülésen a tanácselnök. A megyei tanács arra törekszik, hogy a leendő ön- kormányzat rendezetten folyó beruházásokat és megfelelően előkészített terveket örököljön. Ezért is döntött a testület pénzügyi kötelezettséggel járó beruházások nagyobb mérvű ez évi támogatása mellett, amely elsősorban a megyei kórházat (élelmezési üzem, a szülészeti és sebészeti rekonstrukció) a marcali kollégium és a tabi 8 osztályos gimnázium építését érintheti kedvezően. Eredmény a közúthálózat fejlesztésében, hogy a verseny- tárgyalások eredményeként a 67. számú főút vitatott, városközeli szakasza fél évvel korábban, ez év végéig és 40 millió forinttal olcsóbban készül el. A talán nem is olyan távoli tervek közül kiemelkedik egy izraeli—amerikai tőkével létesítendő autópálya terve, amely Dél-Nyugat és Dél- és Kelet-Magyarországot kötné össze Szentgotthárdtól Záhonyig, haladva a Mecsek fölött, Nagykanizsánál balatoni, Ópusztaszernél északi—déli leágazással. ‘ A jugoszláv és olasz igényeket is szolgáló elképzeléssel a régi és az új kormányt is megkeresték a kivitelezésre vállalkozó cégek. A tanulmányterv elkészítéséhez az érintett megyék — Dunántúlon Zala, Tolna és Somogy - az eddigiek szerint hozzájárulnak. B. R. S. O. S. program és digitális központok Az új kertvárosi telefonközpont belépésével jelentősen javul Pécs telefonhelyzete Távközlési fejlesztések Dél’Dunántúlon Hiába is tárcsáznánk a múltat, hogy megtudjuk: miért is ilyen siralmas a hazai távközlési helyzet, szerencsére az a hívószám már nem él. Szerény számítások szerint évente 15, mások szerint 30 milliárd forintot is meghaladó az ország telefonhiányból adódó gazdasági kára. Európában a 100 lakosra jutó telefonellátottság terén o jelenlegi átlagunk 100/10 — amivel az utolsó helyek egyikén állunk —, az átlagos 100/30-cal szemben, s nem is szólva a fejlett országok 100/60-as arányszámáról. Kétmillió telefon hiányzik jelenleg ahhoz Magyarországon, hogy legalább a 100/30-as átlagot elérjük. A tényszerű, ám nagyon is lehangoló múltról ennyit. Tölö- si Péter, a Pécsi Távközlési Vállalat igazgatója a közeljövőt, az elkövetkezendő három évet már a nagy változások jegyében vázolja lapunk olvasóinak, hisz á dél-dunántúli régió a közeli években állami támogatós nélkül, tehát sajáterős és banki hitelekkel megfinanszírozott olyan 7 milliárdos fejlesztések előtt áll, mely ha alapjaiban nem is dólgozza le a távközlési hátrányt, de enyhít o még szorító gondokon, és lehetőséget teremt a távlati, még nagyobb mérvű fejlesztésekhez. — A hároméves tervünk sajátos fejlesztési stratégiája alapján azon területeken is előre kívánunk lépni, ahol egyelőre ■nem várható komolyabb fejlesztés — mondja Tölösi Péter. Most tehát a legsürgősebb: minden településen legyen legalább egy nyilvános telefon, mely része a távhívó hálózatnak, továbbá a gazdálkodó szervezeteket, a vállalkozókat és vállalkozásokat valamilyen eszközzel addig is telefonhoz akarják juttatni, amíg az adott térség végleges telefonellátottságát nem tudják megoldani. Ez tehát lényegében SOS-prog- ram. A nagyobb távbeszélő beruházásokkal is jelentősen gyarapszik, illetőleg minőségében gyökeresen változik a régió telefonhelyzete. De ez mit is jelent valójában? Zalaegerszeg és Lenti környéke új digitális (elektronikus) központot kap októberben, ezzel az egyszerűen, könnyen (és aránylag gyorsan, olcsón) bővíthető eléktronikus központtal idén már közel 100 zalai település kerül a mélypontról feljebb, s a belépő 2000, új telefonelőfizető után még 6000 újat is bekapcsolhatnak az elkövetkező néhány évben. Tolna megye ugyan az automatizáltság terén talán a legjobb a Dél-Dunántúlon, de ■máris hiánycikk a telefon, ezért 1991—92-ben Szekszárdon és Pakson háromezres központbővítést hajtanak végre, új háromezres központot kap Duna- földvár. Barcson már épül a majdani digitális központ. Nagykanizsa és környéke új központot kap 1993-ig. A pécsi Lvov-Kertváros'ban, az új műszaki épületben két év múlva helyezik üzembe a tízezret is meghaladó kapcsolási lehetőségű elektronikus központot, s ez egyben régióközpontként is tehermentesíti majd a meglévő ibelvórosit, melynek már végzik az ezres bővítését. A napokban helyezik üzembe Ko- zármislenyben az ezres konténerközpontot. Vasas (a hirdi régiót is kiszolgáló) új ezre, központot kap 92-ben, a helyi tanácsi és lakossági eszközök bevonásával. A '93-as tervekben szerepel Komló, Pécs- várad és Mohács új elektronikus központjának megépítése. A kisebbek között még megemlíthető az orfűi központ bővítése és a tengelici térség kisebb fejlesztése. Külön kell szólni a Balaton térségében 1993-ig végrehajtott, illetve megkezdett fejlesztésekről, hisz itt a helyzet katasztrofális. Az új ötezres crossbar-központ decemberben lép be Marcaliban, ezzel a Balaton déli partjának telefon- ellátottsága is nagymértékben javulni fog, hisz a Balatonsze- mestől nyugatra eső rész Siófok helyett Marcalihoz fog csatlakozni, Így Siófok túlterhelése is meg fog szűnni. Ahogy a távközlési igazgató ígéri: már 1991-ben érzékelhető javulást fognak elérni a Balaton déli partján. A meglévő 250 nyilvános távbeszélő állomás mellé száz újat is beállítanak, s a telefonfosztogatások megelőzésére szeretnék bevezetni az értékkártyás rendszert. Ba- latonmáriafürdő és Balaton- szentgyörgy is kap ezres kapacitású (konténert. Három éven belül új elektronikus központ könnyíti a telefonálást Siófokról, Balatonföldvárról, ugyanakkor a meglévő bogládellei és fonyádi központot is bővítik. S ■hogy 1993 végéig kielégíthessék o balatoni igényeket, Keszthely és Hévíz térsége is digitális telefonközpontot kap. Murányi László Verebes István humorista a rádiókabaré műsorvezetőiéként szerzett magának igazi népszerűséget az országban. Azután nem sokkal a rendszerváltás előtt egy meglehetősen keserűnek tűnő értékelés után megvált a konferanszié hálás szerepkörétől. — Mi állt a döntés hátterében? — kérdeztük az ismert személyiséget, aki a Narancs Klub első vendégeként járt Szekszárdon. — Úgy gondoltam, hogy magamtól kell félreállni, mert ellenkező esetben vagy félreállítanak mások, vagy a helyemen hagynak, s akkor az még rosszabb - válaszolt so- katmondóan Verebes István. — Utáltam már a kibérelt helyemet, azt, hogy kockázatmentesen dolgozom, hogy nem vagyok versenyben. — A bérelt helyről nem az jut sok ember eszébe, hogy ön ezek szerint kiszolgálta a régi rendszert? — Abszolút nem tartom magam kollaboránsnak. Nekem az volt a dolgom, amit én tettem. Ha én kiszolgáltam a régi rendszert, akkor az országban még 10 millió ember tette ugyanezt. A demokratikus ellenzékről pedig az a véleményem, hogy bár tisztességesen helytálltak, ám azért a falak nem voltak olyan nagyon erősek nálunk. Amíg Lengyelországban, Romániában, a Szovjetunióban az amerikai újságírók eldugott helyeken, erdőkben találkoztak az ellenzékkel, addig Magyarországon a pártközpont adta meg a címüket, s a Gellért Szálló teraszán beszélgettek. — Mindez azonban nem szolgálhat mentségként. . . — Persze, hogy nem! Csakhogy, aki elmegy egy tüntetésre bármelyik korban, vagy rendszerben, az a következő alternatíva közül választhat: vagy csattan a nyakán a gumibot, vagy nem. Én, miután ■nem szeretem, ha fejbe vágnak, ma sem megyek tüntetni, miint ahogyan korábban sem voltam. Gyáva típus vagyok, de azért szerintem nem lehet szemrehányást tenni. — A hatalomváltás köny- nyebbé tette a humorista sorsát? — Nem tartom magam csak humoristának, de ha ezt a műfajt gyakorlom, akkor az a dolgom, ami az elmúlt húsz évben. Tehát tükröt tartani a hatalom elé, függetlenül attól, hogy melyik hatalomról van szó. Nekik pedig az a dol- auk, hogy ezt pénzeljék — ha okosak. A Kádár-rezsim ebből a szempontból rendkívül okos volt, nem is beszélve Rákosiról. Rákosi úgy megfizette a színészeket, a művészeket, ahogyan az elmúlt 100 évben senki. A kérdés az, hogy a művész mennyire hajlandó korrumpálódni.- A jelenlegi helyzetben nem áll lenn az a veszély, hogy a művészre nehezedő korábbi, pártállami nyomás több pólusúvá válik?- De igen. Azt hiszem, hogy aki művészként elkötelezi magát bármelyik pártmozgalom mellett, az megszűnik művésznek lenni. Ez vonatkozik az általam igen becsült, illetve kevésbé becsült kollégáimra. A művész ne politizáljon, hanem a politikából kiindulva moralizáljon.- Ez is egyfajta politizálás, nem?- Pontosabban, a politika a politikusok dolga, mert az egy szakma. A művész adjon alkalmat a felismerésekre, hogy ezáltal az ember jobban megismerje önmagát. Ahogyan a Biblia a legkülönfélébb módon ad erkölcsi válaszokat a kortfliktusok megoldására, úgy a művésznek is minden művel a saját bibliáját kell megírnia. Még akkor is, ha poénokat mond, ha szórakoztat.- Ez így nagyon szépen hangzik, csakhogy bizonyos függetlenség nélkül nehezen megvalósítható.- Hiszen ez az új kor éppen ezt adja a művésznek, hogy végre megőrizheti a függetlenségét! Eddig kettő körül lehetett választani, méghozzá az egyetértés, illetve az egyet nem értés közül. Most meg léhet azt mondani, hogy én vagyok, s vagy egyetértenek velem, vagy nem. Senki nem kényszerít semmire egyetlen színészt vagy írót, csak a magas színvonalú alkotás a mérce. De hol vannak a remekművek? Szeri Árpád vasárnapi 3 Humor és politika Miért volt okos Rákosi és Kádár? Interjú Verebes Istvánnal
