Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-22 / 170. szám

1990. szeptember 22., szombat aj Dunántúli napló 3 Nem kísérlet, hanem kutató-fejlesztő munka Megbukik-e a leendő, új érettségi vizsgarendszer? Mekkora fába vágták a fejszét a pécsi pedagógusok? Amiről 30-án döntünk (I.) Az önkormányzat lényege Az önkormányzat létrehozása ALAPVETŐ EMBERI JOG. Alkot­mányunk szerint a község, a város, a főváros és kerületei, vala­mint a megye választópolgárainak közösségét megilleti az ön­kormányzás joga. A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg közvetle­nül, helyi népszavazással gyakorolják. Vajon «mekkora fába vágták a fejszéjüket a pécsi pedagó­gusok? Tavasszal Budapesten, a Kossuth Klubban rendezett vi­tán a pécsiek az elsők között ajánlkoztak, hogy az egysé­ges, az iskolaéveket végigki- sérő vizsgarendszer kidolgo­zásában részt vesznek. Rövi­desen pályáztak is, hogy né­hány gimnáziumi osztály - mindenekelőtt az Apáczai Ne­velési Központ gimnáziumának két harmadikos k’éttannyeivű osztályának pedagógusai —az érettségi vizsgarend megújítá­sára kapjanak az új művelő­dési tárcától megbízást, és éhhez 500 ezer forintos támo­gatást. Ma már eléggé köztudott, hogy a korábbi, kevéssé egy­séges, így kevésbé megbíz­ható érettségi szisztémát egy úi. nemzetközileg is „csere- szabatos” formának kell fel­váltani. Ebben a szakemberek •közt nincs vita. Beszélgeté­sünk résztvevői - Bernáth Jó­zsef , a megyei pedagógiai in­tézet igazgatója. Kozma László egyetemi tanár, a Jamus Pan­nonius Tudományegyetem fizi­ka tanszékének vezetője, Va­lentint Bertalan János, a pé­csi Apáczai Nevelési Központ gimnáziumának igazgatója - korántsem jutottak közös ne­vezőre a részletekben.- Mi az, ami már most, a kísérlet indulásakor összegez­hető?- A pályázat címe és tar­talma szerint „Általános mű­veltségi és standarizált érett­ségi vizsgarend kidolgozása és kipróbálása”, ami nem kísér­let, hanem ■ 'kutató-fejlesztő munka - mondja Bernáth Jó­zsef. - A pedagógiai intézet szervezésében a helyi oktatá­si intézmények együttműködé­sét is igényli, a vállalkozó egy-két gimnáziumi osztály mellett elsősorban az egyetem tanszékeit kerestük fel. 'Egye­lőre még néhány tanszék - így a művészettudomónyi, ahol az irodalmat is oktatják és az ének-zenei - valamint az orvostudományi egyetem vona­kodik, nem bízik abban, hogy oz érettségivel a felvételi vizs­ga megspórolható lenne. Pe­dig egyre több a példa az érettségi és a felvételi vizsga közeledésére, amit egy-egy tantárgy közös írásbeli vizs­gája is tanúsít. Készülőben a genfi nemzetközi érettségi alapszabályzat fordítása is.- Milyen konkrét lépéséket tehetett eddig a gimnázium?- Vizsgakövetelményeket elv­ben a felsőoktatás igényei ha­tározzák meg - «mondja Ber­talan János -, amely az érin­tett két osztályunkban óra­számemelkedést, bizonyos mód­szertani változásokat, vizsga- központúbb felkészülést jelent. És mert nem akarunk a gye­rekek bőrére kísérletezgetni, a mi gondunk most elsősor­iban az, hogy a felsőoktatás váljon elfogadja-e majd ezt az érettségit olyannak, ami az egyetemekre automatikus 'be­lépőt jelent! Erre még semmi garancia nincs, megkontráz­hatja az egyetemek erősödő autonómiája, az új metódus­ra való teljes átállás rendkí­vül költséges, és azt sem tud­ni pontosan, hogy mi lesz és mennyire lesz egységes a kér­désben a minisztérium, majd a kormányzat állásfoglalása. Egyelőre igen nagy a bizony­talanság a megvalósulása kö­rül. Gondoija meg. mit jelent­het majd ez a bizonytalanság a gyerekek számára, akiknek 1992-ben kellene érettségizni ezen a módon!- Úgy érzem, hogy a je­lenlegi, felvételi vizsgára épü­lő rendszert - amit az új érettségi szisztéma kiiktatna - részben a felsőoktatás sze­génysége kényszeritette ki és konzerválta. Ma sincs igazán felkészülve arra, hogy minden jelentkezőt a falai közé en­gedjen, és maga vállalja a szelekciót. — Amit mond, abban van igazság — mondja Kozma László. - Bár, ha még telje­sen ki is nyitnánk az egyete­mek kapuit, az is csak a di­vatosabb szakokon járna mér­téken felüli létszámnövekedés­sel! A vártnál sokkal kisebb, becslésem szerint mindössze 10-30 százalékos emelkedést jelent átlagosan ... A Buda­pesti 'Műszaki Egyetem az idén például már nem is tartott szóbeli felvételi vizsgát, és a mi tanszékünk is tudotosan törekszik arra, hogy majd min­den jelentkezőt felvegyen. Az érettségi nem mindig ad meg­bízható képet, és vannak ki­váló képességű gyerekek, akik éppen a középiskolás éveket csavarogják el! Ugyanakkor azt is tapasztalom, hogy az egyenlőtlenségek ellenére az elmúlt évtizedekben a közép­iskola lépett talán a legna­gyobbat előre, követve a vál­tozó világ ritmusát. Vannak elsőéves diákjaink, akik szá­mítástechnikából többet tud­nak, mint a végzős hallgatók! Az egyetem konzervatív intéz­mény maradt - a hallgatók joggal elégedetlenek! Min­denesetre én szeretnék part­ner lenni ebben a munkában. — Tehát az óhajtott egysé­ges, színvonalában nagyigényű érettségi követelményét egy színvonalában, követelményei­ben nem egységes felsőokta­tásnak kellene meghatá­roznia? — Az egymásra mutogatás­tól ma is nehezen szabadu­lunk — veszi át a szót Ber­náth József. — Az elemi is­kola az óvodát, a középisko­la az általánost okolja a diá­kok elégtelen felkészültségéért — «és így tovább. Mindeneset­re szükség van arra, hogy a különböző gimnáziumokban ta­nuló diákok tudását azonos elvek szerint, azonos követel­ményszinten mérhessük. Ehhez az iskolaéveket végigkísérő vizsgaszisztémára, majd az érettséginél pártatlan vizsga- bizottságra van szükség. Ez garantálhat egységesebb, az egyetem számára is objekti- ve'bb képet.- Sokan szélsőségesnek íté­lik a véleményemet — vála­szol mindjárt Kozma László -, de ez az objektivitás az, ami­ben én kevéssé hiszek. A diák valós tudásáról, képességeiről számot adni a tanára tud igazán, aki ismeri a személyi­ségét, aki tudja, hogy milyen munkát végzett az évek so­rán. Vannak sajátos képes­ségek is, és az arra érde­meset igenis protezsálni kell! Sajnos, mi a protekció ■ fogal­mát lejárattuk. 'Pedig az el­fogultságban, szubjektivizmus­ban, ha becsületesen gondol­kodunk, ráció van: nemegy­szer kérnek véleményt tanít­ványaimról külföldi egyetemek, és nem engedhetem meg ma­gamnak, hogy többször vagy nagyot tévedjek! Mert a má­sik véglet: nálunk gyakorlat lőhetett, hogy a szülök a te­hetségtelen gyereküket is 'be­erőszakolták mondjuk az or­vosegyetemre, míg Nyugaton a liberálisabb felvételi rend­szer mellett is fékező erő a szülők zsebe! Megtanulták, hogy szitába nem érdemes vi­zet méregetni . . . Summázat helyett maradtak a kényszerűen egymásra kö­vetkező kérdések: kiépül-e az egymást kölcsönösen informáló kapcsolat a különböző egye­temekkel és tanszékekkel, hogy igényeik érzékelhetők legye­nek? (Bertalan János) Tanít­hat-e csak nyelvtudományt az egyetem a .középfokú’ nyelv­tudásra építve? Mennyi és milyen diplomásra lesz szük­sége az országnak? (Kozma László) Sikerül-e olyan egy­máshoz csatlakozó szinteket találni, amely a különböző ké­pességű gyerekek számára vá­lasztékot, az iskolák közt „át­járhatóságot" biztosit? (Ber­náth József) Egyáltalán, el tudja-e fo­gadni, meg tudja-e szokni a társadalom, hogy élet — első­sorban az átalakulás előtt to- porgó gazdaság — egyik pa­rancsa a gyakori pályamódo­sítás, a bukás és felemelke­dés kockázata lesz? Bóka Róbert A tényleges önkormányza­tiság léte a hatalomgyakorlás demokratizmusának fokmérő­je. Az önkormányzat ALKOT- MÁNYBIZTOSITÉK, afféle „ne­gyedik hatalmi ág", általa ha­tékonyabb és egyensúlyosabb a demokrácia. Valódi önkormányzatot ne­héz elképzelni SZERVEZETI, HATÁSKÖRI ÉS GAZDASÁGI ÖNÁLLÓSÁG NÉLKÜL. A he­lyi önkormányzatokról szóló törvény — szakítva a tanács- rendszer szervezeti önállóságot kizáró vagy korlátozó megol­dásaivá! (pl. a végrehajtó bi­zottságok léte és kettős alá­rendeltsége, a tisztségviselők központi munkáltatói jogai stb.) — garantálja az önkor­mányzatok teljes szervezeti ön­állóságát az államszervezet egészében. Az önkormányzati rendszeren belül NINCSENEK ALÁ-FÖLÉRENDELTSÉGI KAP­CSOLATOK, a fennmaradó me­gyei és a települési önkor­mányzatok között sincs függő­ségi viszony. A helyi önkormányzat dön­tését csak az alkotmánybíró­ság, illetve a bíróság kizáró­lag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. A központi ál­lami-kormányzati szervek CSAK NORMATIV ALAPON IRÁNYÍT­HATJÁK AZ ÖNKORMÁNYZA­TOKAT. Ez alól két kivétel em- lithető: az egyik az önkor­mányzat országgyűlés általi FELOSZLATÁSA, a másik A KÖZTÁRSASÁGI MEGBÍZOTT ÁLTALI TÖRVÉNYESSÉGI EL­LENŐRZÉS az önkormányzatok felett. Az országgyűlés akkor osz­lathatja fel - a kormánynak az alkotmánybíróság vélemé­nye ismeretében előterjesztett javaslata után — a képviselő- testületet, ha annak működé­se az alkotmánnyal ellentétes. A helyi önkormányzatok tör­vényességi ellenőrzését az államfő által NYOLC RÉGIÓ­BAN KINEVEZETT KÖZTÁRSA­SÁGI MEGBÍZOTT látja el. A köztársasági megbízott a tör­vényességi ellenőrzés körében korlátozott, csak a jogszerűség biztosítására hivatott jogokkal (pl. felhívás, bírósághoz fordu­lás) rendelkezik. A HATÁSKÖRI ÖNÁLLÓSÁ­GOT az önkormányzati törvény első paragrafusa deklarálja: a helyi önkormányzat a helyi közügyekben önállóan jár el. A helyi önkormányzatok ön­ként vállalt és kötelezően elő­írt feladat- és hatáskörei a helyi közügyek széles, mond­hatni, teljes körét fogják át. Helyi közügyet más szervezet — pl. centrálisán szervezett ál­lami szerv —, feladat- és ha­táskörébe utalni, csak kivéte­lesen és törvény által lehet. A GAZDASÁGI ÖNÁLLÓ­SÁGRÓL, az önkormányzat gazdasági alapjairól az ön- kormányzati törvény IX. feje­zete szól, megteremtve az ön- kormányzati tulajdont és a be­vételi források kereteit. Nem árt hangsúlyozni: a gazdasá­gi önállóság az alapja az alkotmányjogi (szervezeti-ha­tásköri) értelemben vett ön­kormányzatiságnak. Történeti­leg a jogállamokra is jellem­ző, hogy a központosítás in­kább gazdasági, pénzügyi, mint adminisztratív-igazgatási esz­közökkel megy végbe. A tör­vény szabályrendszere nem zárja ki ennek gyakorlati le­hetőségét. A történetileg karakteriszti­kusnak tekintett önkormányzati jogok köréből az alkotmány és az önkormányzati törvény töb­bet kiemel. Ilyennék tekinthető az ÖNKORMÁNYZATI TULAJ­DONHOZ, a saját bevételhez, a helyi adók kivetéséhez való jog. Nagyon lényeges önkor­mányzati alapjog A STATU- TU'MALKOTÁS, tehát AZ ÖN- KORMÁNYZATI RENDELETAL­KOTÁS JOGA. A képviselő- testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokat eredeti módon szabályozhatja, önkormányzati rendeletében ÖNÁLLÓAN ALAKÍTHATJA KI SAJÁT SZER­VEZETÉT és működési rendjét, s a helyi szuverenitás kifejezé­seként önkormányzati jelképe­iket, helyi kitüntetéseket, cí­meket alapíthat. Az önkor­mányzatokat megilleti a SZA­BAD TÁRSULÁS JOGA, az ön­kormányzatok ' érdekképvisele­teket hozhatnak létre. AZ EMLÍTETT ÖNKORMÁNY­ZATI JOGOK minden helyi ön- kormányzat tekintetében EGYENLÖEK. Az önkormányza­ti jogok BÍRÓSÁGI VÉDELEM­BEN RÉSZESÜLNEK, jogai vé­delmében az önkormányzat az alkotmánybírósághoz fordul­hat. A helyi önkormányzatokat övező közjogi szabályrendszer —, amely felhasználta a hala­dó magyar önkormányzati ha­gyományokat és követi az Eu­rópai önkormányzati Karta alapkövetelményeit —, tartal­mazza a legfontosabb önkor­mányzati biztosítékokat. Ugyanakkor arról sem sza­bad megfeledkezni, hogy két dolog nélkül sehol a világon nem működik hatékonyan az önkormányzati rendszer: az egyik A CIVIL TÁRSADALOM, A HELYI TÁRSADALOM LÉTE, A MÁSIK A „TELI ZSEB" BIZ­TONSÁGA. Ha üres a zseb és nincs megszerveződött helyi társadalom - az önkormányzat léte legalábbis megkérdője­lezhető. Kukorelli István A pécsi Nevelési Központ Gimnáziumának kéttannyelvű kísérleti osztályának diákjai Fotó: Proksza László össze! is telt ház van a harkányi termálfürdő meleg vizes medencéiben. Fotó: Proksza László Minden eddigi rekordját megdönti Harkány ez évi láto­gatottsága. Az év végéig vár­hatóan a kétmilliót is megha­ladó vendégforgalmat könyvel­hetnek el. E forgalomnöveke­dés főként a nyári szezonnak köszönhető, hiszen ez egészen egyedülálló volt. Fóris Sándor, o fürdő mű­szaki vezetője mérgelődik:- Épp a legnagyobb csúcs­forgalom idején járt itt a Ku­rír újságírója. A medencék zsú­foltak voltak, s megkérdezte, én ilyenkor szoktam-e fürde­ni? Mondtam neki, dehogyis. De én arra értettem, hogy munkaidő alatt nem. Erre úgy fogalmazta meg a válaszom a riportjában, amiből azt lehe­tett kiérteni, hogy én bele nem mennék ebbe a vízbe. Harkány minden eddigit fe­lülmúló forgalma annak elle­nére jött létre, hogy a szezon elején 15 forinttal emelték a belépőjegyek árát. Ez sajnála­tosan olyképpen módosította a vendégösszetételt, hogy keve­sebb lett a hazai gyógyfürdő- ző, s több a jugoszláv és né­met.- Én tudom, hogy sokan, különösen, ha rendszeresen szeretnék a fürdőt igénybe venni, nem tudják ezt az árat megfizetni. Azt is tudom, hogy a nyugdíjasokat sújtja ez leg­jobban, akiknek pedig különö­sen szükségük lenne a gyó­gyító vízre. Nekik azt tudom tanácsolni, hogy kezelőorvo­sukkal írassák fel, s akkor té­rítésmentesen, vagy kedvez­ménnyel igénybe vehetik. Az áremelésre rákényszerültünk, mert a költségeink jelentősen megnövekedtek. Ezt is fedezni kell, plusz biztosítani a folya­matos felújítást. Nemrég külföldi vendégei­met kalauzoltam Harkányba, s a kellemes fürdőzés után az első medence melletti pihenő­ben levő büféből vendégeltem meg őket. Amikor leültünk a székekre, megláttam, hogy a büfépult alatt vastagon áll a ■kosz. A büfés helyett én szé­gyelltem magam. Nos, azóta alaposan megváltozott ennek a pihenőhelynek a képe — előnyére. A régi büfé eltűnt, a helyén a masszírozok számára — akik eddig meglehetősen ál­datlan körülmények között fo­gadták a betegeket - alakí­tottak ki tiszta, korszerű, szép és az eddiginél sokkal több helyiséget. A büfé pedig a pihenőhely végébe került, mu­tatós térelválasztóval különít­ve el a pihenőrészt a vendég­látó résztől. — Ezek már a tervezett, szín­vonalat emelő fejlesztéseink­nek az első lépései — folytatta Fóris Sándor. - Mindenképp szeretnénk a gyógyászati részt teljesen szeparálni a strandtól. És természetesen ezzel együtt ennek színvonalát is emelni, hogy a magasabb igényeknek is megfeleljünk. Azt tervezzük, hogy a nyugati gyógyfürdők mintájára a különböző gyógy­kezeléseket igénybe vevők számára mégneskártyót adunk ki — a befizetett szolgáltatásra és időre kódolnak. így a zsú­foltságot s a gyógyrészleg át­járóház jelleaét szüntetnénk meg. Továbbá mindenképp végre kell hajtanunk olyan be­ruházást, ami a termálvíz­bázis védelmét szolgálja. Mindezek megvalósítása 100 milliós nagyságrendű költséget jelent. Többek között ezért is kényszerültünk — illetve a jö­vőben egyes szolgáltatásoknál kényszerülünk — áremelésre. S. Zs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom