Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)
1990-09-21 / 169. szám
1990. szeptember 21., péntek aj Dunántúli napló 0Íitt«At«st€»: a tulof do nos olcncilc A Pécsiterv ajánlata az IMS-iigy megoldásához i A Pécsiterv (DTV) párbeszédet kezdett azokkal a háztulajdonosakkal - és beruházókkal, kivitelezőkkel, bonyolítókkal —, akiknek épülete IMS technológiával készült. Ez már önmagában lényeges dolog, hiszen a „jelentős károsodás” szenvedői ez idáig jószerével a fejüket kapkodhatták a riasztó hírek, mármint a korrózió következtében sérülő épület-tartószerkezeti hibák miatt, de útmutatót nemigen kaptak. A Pécsiterv ennél is továbbment: összeállított egy listát, amelyben jelzi, hogy az IMS-épületek vizsgálatát milyen ütemezéssel ajánlja a következő másfél évben, előbb- revéve a legidősebbeket, a legnagyobb terhelésnek kitetteket és azokat az intézményeket, amelyekben tömeges a tartózkodás. Emellett minden tulajdonos számára hozzáférhetően kidolgozta, milyen eljárási menetet ajánl, és milyen cégek, szervezetek bevonását javasolja a vizsgálattól az épület megerősítéséig, beleértve a peres eljárást is. A tervező cég tegnap találkozóra hívta a tulajdonosokat a teendők megvitatására. Több szempontból is felvetődött itt: miért a Pécsiterv? Megerősítették ismét a tényeket, amelyeket olvasóink már ismernék, hiába kérték a pécsiek a KÖHÉM-et és utód- szervezeteit az országos probléma átfogó koordinálására, elutasításon kívül nem volt érdemi válasz. Másrészt, bár a tervező cég, mint az IMS-há- zak generálkivitelezője, feltehetően alperes lesz az elkövetkezendő perekben, és ezzel jó híre csorbát szenved, de nem volt köze a most jelentkező hibákhoz. (Ezt a Bázis jelenlévő képviselője is megerősítette.) A lényeg végül is az, hogy valamennyi érintett kézhez kapott egy korrekt és hasznosítható útmutatót, amit egyébként komolyan kell venni. Az sem kétséges, hogy a Pécsi- terv ezzel az ojánlkozással bevételhez akar jutni, ám minden tulajdonos maga mérlegeli, mi a számára legelőnyösebb út a gond megoldására. Ehhez a mérlegeléshez viszont kapott egy jól hasznosítható támpontot. A gondok ott vannak, hogy mindehhez pénz kell -, a szakvélemény megszerzése még a legkisebb összeg, ezt mindenképpen ki kell adni —, és nem született még bírósági ítélet, ami legalább eligazít, kitől lehet majd ezt a pénzt visszakapni, a szakmának még nincs annyi ismeret a birtokában, ami alapján esetleg egyszerűsíteni lehet a feltárásokat és a megerősítést, és ma nem ismert olyan módszer, amellyel roncsolás nélkül megnézik a házakat. Az is látszik, hogy egy-egy önkormányzat nem bírja majd elviselni ezt a kiadást, míg egy hosszadalmas bírósági ítélet után visszakaphatja -, a pécsinek 49 háza van -, viszont az épületek állapota miatt ezt meg sem várhatja. Mindenképpen meg kell előlegezni a pénzt, és ez a hitelező a kormány (!) lehet. A budapesti tervező cég jelenlévő képviselője is ebből a megfontolásból hiányolta a hatósági közreműködést. A Modulterv Kft. képviselőjétől hallottunk egy nem hivatalos hírt, miszerint az ÉMI október elején minden tulajdonosnak eljuttatja azt a tanulmányt, amelyben összegyűjtötte az IMS problémával kapcsolatos, széles körű ismeretanyagot, valamint a kormány rövidesen egy koordinációs bizottságot hoz létre. Minden érintettet megnyugvással töltene el, ha ezeket az információkat megerősítenék . . . Gáldonyi M. Római kori előkelő ház fürdője a kútházzal, jobbról csatorna zetéséhez. a kútházból kifolyó víz elve- Fotó: Horváth Norbert Ne hallgassanak el a múzsák és szolgálóik A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat vándorgyűlése Pécsett I (Folytatás az 1. oldalról) gal, színes programokkal várták a házigazdák. Megismerkedhetnek az Újvári Jenő által tartott beszámolóban elhangzott eredményekkel és gondokkal, melyek egyrészt speciálisak, másrészt mindenki számára ismert, leginkább anyagi gondok. A Baranya Megyei Múzeum 1904 óta működik. A gondolat, hogy a megye és a város területén elkezdjék feltárni a régészeti anyagot, a város polgáraiban született meg. Egyesületek, bizottságok jöttek létre, hogy állami támogatást, műtárgyakat szerezzenek, hogy a könyvtárat fejlesszék. A Ma- jorossy Imre Múzeum anyagával egyesülve jött létre a mai Janus Pannonius Múzeum 1951- ben. „Jó alkalom ez a rendezvény az önvizsgálatra is - mondta a múzeum igazgatója a Művészetek Házában tartott megnyitó ünnepségen hogy számot adjunk eddigi munkánkról, terveinkről." Az ünnepség után elkezdődött a munka Gerő Győző előadásával. Ezután városnézésre indultak a vendégek, holnap pedig a környék nevezetességeit nézik meg az egész napos kiránduláson. Szombaton a régészeti szekcióban Ormos Mária elnököl, a művészettörténészek között pedig Németh Lajos: Csontvá- ry az újabb kutatások tükrében című előadása nyitja a sort. Zábrádi Marianno Vissza Paksra! Az eddigi vizsgálatok szerint feltételezhető, hogy a paksi erőmű 3-as és 4-es blokkjának építészeti terveit találják meg a napokban egy Hajdú- Bihar megyei kukoricásban - erről Gyarmati László, az erőmű tájékoztatási osztályának vezetője csütörtökön informálta az MTI debreceni tudósítóját. Elmondta: szinte kizárható, hogy a magyar és a szovjet nyelvű dokumentumok az erőművi selejtezések során kerültek volna a hajdú-bihari határba. Náluk a selejtezés ugyanis szigorú szabályok szerint történik: jegyzőkönyv kíséretében, zárt csomagokban, zárt autó szállítja a selejtezendő anyagokat a Dunaújvárosi Papírgyár zúzdájába. A dokumentumokat minden esetben fegyveres őr kíséri, aki a papírgyári megsemmisítésig végig a helyszínen tartózkodik. Gyarmati László szerint — az egyébként nem titkos - dokumentumok valamelyik kivitelező vállalat irattárából származhatnak. A paksi atomerőmű említett blokképületeinek kivitelező munkáiban ugyanis az ország szinte valamennyi megyéjéből részt vettek építőipari vállalatok. A dokumentumokon lévő kódszámok alapján igyekeznek kideríteni, hogy melyik vállalat hanyag iratkezelése folyón kerülhetett a dokumentáció a kukoricásba. A debreceni városi rendőr- kapitányság illetékese arról tájékoztatta az MTI-t, hogy csütörtökön útnak indították a dokumentumokat Paksra. Úf cukor Kábáról Nem kell hiánytól tartani Csütörtökön megkezdődött a cukorrépa-feldolgozási kampány a kábái Hajdúsági Cukorgyárban. A gyár 13,5 ezer hektáros termőkörzetéből -, mint azt Hubay Gyula termelési igazgatóhelyettes az MTI munkatársának elmondta — 600 ezer tonna répára számítottak, a rendkívüli aszály miatt azonban ennél 100 ezer tonnával kevesebbet kapnak. A répa cukortartalma viszont magasabb a vártnál. A nyolcvan—nyolcvanöt naposra tervezett kampány során 62-64 ezer tonna cukrot állítanak elő a kábái gyárban. A feldolgozás melléktermékeként mintegy 150 ezer tonna répaszeletet hasznosíthatnak állati takarmányként, s 30 ezer tonna melaszt adnak át a szesziparnak. Az új hajdúsági cukor a jövő héten kerül az üzletekbe, s mint azt a termelési igazgatóhelyettes elmondta: a cukor jelenlegi alacsony világpiaci ára miatt nem kell attól tartani, hogy az exportszállítások következtében cukorhiány keletkezne hazánkban. Hozzátette azonban: a kábái Hajdúsági Cukorgyár október elsejétől 11 százalékkal emeli termékeinek termelői árát. GyapjútermelSk! Figyelem! A Gyapjú és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat a felvásárlásra nem került gyapjút bizományosként átveszi. Célja a gyapjú állagmegóvása, - válogatása, mosása, tárolása - után a termelő gyapjújának az értékesítése. A bizományi szerződések megkötésével, valamint mindennemű felvilágosítással kirendeltségünk készségesen áll rendelkezésükre. Gyapjú és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat Kirendeltsége Pécs, Tímár u. 20. Telefon: 10-701 J4176I Tegnap megjött az első kamion Bedolgozói munkalehetőség 3-400 szigetvárinak Tegnap délelőtt megérkezett Ausztriából Szigetvárra az első kamion 7 200 000 darab töltőtoll patronnal és majd a csomagoláshoz szükséges kartonokkal. A Hungária Pen elnevezésű osztrák—magyar kft. — amelyet még tavaly hozott létre a Szigetvári Városgazdálkodási Vállalat egy osztrák céggel — tinta töltőtollak ösz- szeszerelésével teremt 3—400 embernek bedolgozói munka- lehetőséget. A töltőtollakat részben külföldön, részben itthon értékesítik. — Elsősorban a szigetváriakra, s főként a nyugdíjasokra, illetve a különböző szociális jellegű intézetek lakóira gondolva vállaltuk fel ezt a bérmunkát — hallottuk Mester Józseftől, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatójától. — Egyelőre 3—400 embert tudunk így foglalkoztatni december végéig, de a terveink szerint jövőre már nemcsak az összeszerelést, hanem a gyártást is szeretnénk elkezdeni, s akkor ez azt jelentheti, hogy nemcsak a szigetváriaknak, hanem a térségben élőknek is tudunk munkát kínálni. A városszépítők városismereti tevékenysége HUSYÄH JÁNOS 1407-1456 A TOROK HÁBORÚK LEGKIEMELKEDŐBB HADVEZÉRE, 1446-TOL HALÁLÁIG HAZÁNK KORMÁNYZÓJA, NÁNDORFEHÉRVÁRI diadalát hirdeti A DÉLI HARANGSZd. 1 I Magyarázó utcanévtáblák Amikor városunk utcáin sétálunk, s meg-megállunk egy- egy utcanévtábla előtt, gyakran előfordul, hogy nem tudjuk, ki rejtőzik az utcanév mögött, mikor élt a névviselő, milyen tevékenysége alapján érdemelte ki az utcanévtáblát. Kevesen vannak például, akik Atbinai Simonról vagy Móré Fülöpről olvastak. Ezen indítékoktól vezérelve, a Pécsi Vórosszépítő és Városvédő Egyesület már évekkel ezelőtt elkezdte a személyekről elnevezett közterületékre vonatkozóan a magyarázó utcanévtáblák összeállítását. Hatalmas anyag gyűlt össze, a kéllő értékelést és válogatást több szakbizottságra kellett bíznunk. Tervezetükkel aztán egyetértett, illetőleg értékes változtatási javaslatot tett a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Janus Pannonius Társaság vezetősége, a JP Tudományegyetem illetékes tanszékei. Elgondolásunkat beterjesztettük a városi szakhatóságokhoz, az építési és művelődési osztály jóváhagyta azt, azzal a feltétellel, hogy a műemlékileg védett, azaz a várfallal körülvett belvárosban kerámia- táblák elhelyezésére kerüljön sor, míg egyéb helyeken zománcozott táblák kihelyezése is elfogadható. Egyesületünk megrendelte a Bonyhádi Zo- móncárugyárnál a magyarázó utnanévtáblákat, és az első 30 kihelyezésére még ez év szeptemberében sor kerül. A táblák 40x60 cm nagyságúak. Fehér alapon fekete betűkkel a név alatt a születés és az elhalálozás időpontja szerepel. Ezek alatt foglal helyet a névmagyarázó szöveg, amely közel 200 .gépi leütésű értelmező ismertetést tartalmaz. A szöveg alatti részen található egyesületünk teljes neve és emblémája, amelyben az 1990-es évszám is szerepel. Példaként álljon itt egy tervezetünk: Madarász Viktor 1830—1917 A magyar történelmi fesztészet mestere. Részt vett az 1848—49-es szabadságharcban. Festményein a ma- gyár történelemnek az elnyomás ellen küzdő hőseit ábrázolta. Egyik alkotása a pécsi evangélikus temp* lom főoltárán látható. A tábláik elhelyezésére azokban az utcákban kerül sor az utca elején és végén, ahol ut- canéwáltoztatás számításaink szerint nem lesz. Amikor ezzel a tevékenységünkkel városismereti munkánkat igyekszünk gyarapítani, egyúttal kéréssel is fordulunk városunk segítőkész polgáraihoz. Felkérjük elsősorban a PVVE-tagságunkat, de mindazon pécsi polgárokat is, akik a városszépítő munkában segíteni akarnak és tudnak, hogy a magyarázó tábláknak az utcaifalakra történő kihelyezésében legyenék segítségünkre. Nemcsak olyan személyeikre van szükségünk, akik a falra szegecselésben segítenek, hanem olyanokra is, akik az érdekelt háztulajdonosokkal megbeszélik az elhelyezendő táblák helyét, a kihelyezés lehetséges időpontját. Ugyanakkor kérjük a művészeket, hogy a kerámiatáblákra készítsenek egyedi terveket, egyelőre a Munkácsy, Perczel, Kossuth, Szédhenyi, Hunyadi, Szt. István, Zrínyi, Mátyás király, Váradi Antal utcákra és terekre vonatkozóan. A magyarázó szöveget kérésre rendelkezésre bocsátjuk. Mindazokat, akik ebben a társadalmi munkákban részt kívánnak venni, felikérem, hogy a szükséges tájékoztatás és a megbeszélés végett szeptember 24-én, hétfőn délután 16 órakor irodánkban, Pécs, Széchenyi tér 1. (tanáoSháza), földszint 1. számú helyiségben megjelenni szíveskedjék. Dr. Marton István egyesületi elnök
