Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)
1990-09-20 / 168. szám
1990. szeptember 20., csütörtök qj Dunántúli napló Angol technológiát próbálnak ki Mohácson Megszűnik a Farostlemezgyár vízszennyezése? A sötét, tejeskávé színű löty- työt valószínűleg néhány héttel ezelőtt még nem mutatta volna ilyen diadalmasan Haltner György, a mohácsi Farostlemezgyár minőségellenőrzési és környezetvédelmi osztályvezetője a laboratóriumban. Ám most, az átláthatatlan barna folyadékkal teli üveghenger mellé szemmagasságba emeli a másikat, amelyben viszont egészen világos, kamillateaszínű a lé. Az eredményt, amelyet a farostlemez gyártáso során keletkezett viz tisztításával elért a gyár, már bárki megnézheti! Szeptember elején négynapos elsőüzemi kísérletet tartottak az angliai Allied—Col- loids-Limited cégtől kapott berendezésekkel és vegyszerekkel. A szennyvíz tisztításával évek óta küszködő gyárat e külföldi cég kereste meg az ajánlatával — örömmel fogadták a felkínált lehetőséget. Az első tapasztalatokat összegezve dr. Balogh Gábor műszaki igazgató elmondta, hogy a vegyszerek felhasználósával a víztisztítás a technológiai sorba épül be, és gyakorlatilag a termék, azaz a farostlemez működik szűrőként. Azontúl, hogy a környezetszennyezés a minimálisra csökken, jótékony hatással van az eljárás a lemezekre is, simábbak, tömörebbek lesznek. Az előzetes számítások szerint köbméterenként 3—400 forintos többlet- költséget jelent majd a tisztítás, de a bírságok nagysága remélhetően csökken. Októberben egyhónopos üzemelés közben alkalmuk nyílik a gyár szakembereinek átfogóbb információkhoz jutni a rendszerről. Külön beruházást nem igényel a tisztitó működtetése, de a lemezek tovább- feldolqozásának a kísérletei még hátra vannak, mint ahogy a vízjogi engedélyt is meg kell szerezniük. Berta Mária Magyar- jugoszláv közlekedési tárgyalás Másfél éves szünet után a közeli hetekben ismét összeül a magyar-jugoszláv köziekedé si vegyesbizottság - ebben ál lapodott meg Gyurkovics Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára azon a megbeszélésen, amelyet a hét közepén Budapesten folytatott Joze Slokar jugoszláv közlekedési és postaügyi szövetségi titkárral. Felújított termékek a pécsi tejüzemből A Baranya Megyei Tejipari Vállalat legalább fél éve nem gyártja a „Vajas márvány" sajtot, valamint a pécsi és a vasi sajtkrémet. Ez alatt tovább fejlesztette ezeket a közkedvelt termékeket és még ebben a hónapban megjelenik velük a piacon. Mindegyik 25 grammos lesz és tégelybe csomagolt. Polgármesterjelöltek találkozója Pécsett A TOOSZ és a Baranya Megyei Faluszövetség pénteken délelőtt 10 órakor találkozót szervez az önkormányzati választásokon induló pol- górmesterjelöltek részére. Az a cél, hogy jószolgálati szerepkörben információt adjanak a már megalkotott jogszabályokról és azokról a törekvéseikről, amelyek a még megalkotandó törvényekkel kapcsolatosak. A rendezvény színhelye: Pécs, Apáczai Nevelési Központ. Tagokat toboroz a Páneurápa Uniá A Nemzetközi Páneurápa Unió magyar egyesülete, omely a fővárosban működik, újabb és most elsősorban vidéki tagokat toboroz. A toborzó, agitáló munkával a Pécsett élő Bősz Vilmos faszobrászt bízták meg, aki baranyai, somogyi, zalai emberek érdeklődését várja. Cím: Pécs, Attila utca 19. Az unió a pécsi fiatalembert nemrég vette fel tagjai sorába azért, mert megalkotta az eszperantó továbbfejlesztett változatát, a viktó nyelvet. Kiegüjul e a uadászélet? A szarvasbika nem privatizálható Egyre sürgetőbb a vadászati törvény megalkotása Az előjelekből arra lehet következtetni: igen. Tudniillik —, hogy szorosabb környezetünkben maradjunk —, már az év elején a baranyai vadászok új vezetőséget választottak - a viharost súroló előzmények után. Most, szeptemberben pedig az országos szint is váltott, s a sportvadászok szövetsége védegyletté alakult. Pontosabb néven: Magyar Vadászok Országos Védegylete. Felkínálkozik persze a kérdés: ki, mi ellen kell védeni a vadászokat? Miért kellett a névcsere? Páldy Géza, a Baranya Megyei Vadászok Szövetsége elnöke szerint szabadulni akartak a korábbi elnevezéstől, mégpedig azért, mert a MAVOSZ sem elnevezésében, sem működésében nem felelt meg a vadászok igényeinek. Hosszú évek óta . . . Másrészt szükség van o védegyletre azért is - véli Páldy úr —, mert elképzelhető, hogy a privatizációt kísérő oldalvizeken olyanok is a vadászterületek közelébe evezhetnek, akik -, például külföldi tőkeerős érdeklődők -, a licitálás során könnyen juthatnak 50— 60 hektáros földekhez. Ami előrevetíti annak veszélyét, hogy erdőink, mezőink vadállományát nem tekintik nemzeti kincsnek, s a felaprózott területekről egyszerűen kipusztítják a szarvasokat, őzeket, muflonokat, dómokat ... Ezt megkontrázni egyik elsőrendű célja a védegyletnek. Az új, országos szervezetbe a 19 megye vadászszövetsége önként lépett be -, korábban ez kötelező volt. A fő elv: aki fizeti a szövetségi tagdijat, az mondja meg, hogyan és mi történjen a társasági sportvadászat területén. Egyebek között például azt is, milyen létszámmal dolgozzon az országos központ. Korábban 20 —30-an voltak, most már azonban csak 10-en. Van más is, amit a Védegylet a helyére akar tenni. Négy olyan vadászterületről van szó, amelyeket korábban a MAVOSZ minimális bérleti dij ellenében az államtól kapott. Pontosabban, most már csak három, mert a MAVOSZ még idejében az egyiken túladott . . . Ezeken a területeken protokollvadászatok folytak — nem kicsiben, van például a tábornoki karnak egy olyan tagja, aki az elmúlt húsz évben több tucat aranyérmes szarvasbika-trófeát gyűjtött össze, az ezüstökről és a bronzérmesekről nem is szólva -, tehát itt ingyen jutottak a nagy értékű trófeákhoz . . . A Védegylet alapkoncepciója: a vad nemzeti kincs, része a természetnek, nem privatizálható. A vadászterületek bérleti diját az önkormányzatok kapnák meg, ám ezt több oldalról támadják, például azok, akiknek eddig nem kellett bérleti díjat fizetniük. Enélkül is azonban bőven van még kiforratlan, formálásra szoruló területe a hazai sportvadász-életnek. Ezen belül - hallottuk a megyei szövetség elnökétől —, a vadásztársaságoknak fokozottabban kell figyelniük a jövőre, azon gondolkodniuk, hogyan tartják majd meg területeiket, lesz-e módjuk bérbe venni —, s mindezt úgy átgondolni, hogy teljesen kikapcsolják az egyéni érdekeket. Ami e folyamat végére pontot tehet: a régóta várt vadászati törvény megalkotása, elfogadása. Előkészítésén immár tíz éve dolgoznak ... Mészáros A. Több mint 12 ezer kit. Magyarországon A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gazdálkodó szervezetek - vállalatok, gazdasági társaságok, szövetkezetek - számának az utóbbi években tapasztalt gyorsuló növekedése az idén még erőteljesebbé vált. A gyarapodás 1986Jban még csak 662, 1989-ben már 4358, az idei első félévben pedig több mint 8 ezer volt. A növekedésre a kft.-k (korlátolt felelősségű társaságok) egyre nagyobb száma a jellemző. Idén az első félév végén 23 257 gazdasági szervezet működödtt az országban, ebből 12 159 volt a kft., ezeket a kis- srövetkezetek követik 3 ezret meghaladó számmal, majd a vállalatok és trösztök 2 ezerrel. Egy fesztivál tanulságai Demokrácia és önkormányzat a Dán Királyságban- Lipcsében új polgármestert választottak nemrég, egy hannoveri illetőségű férfit —, mondta az NDK-ból jött küldött, és a skótok rengeteget nevettek ezen, a dániai Aar- husban, ahol a hagyományos fesztivál idején amolyan Kelet -Nyugat szimpóziumon vettem részt Pécsről negyedmagam- mal. A fesztivál is Kelet- és Közép-Európa kultúráját igyekezett bemutatni, térségünk helyi szintű művelődéspolitikájáról, a kultúra demokráciájáról szólt a tanácskozás. Ám a delegációk összetétele azt mutatta, hogy a változások még csak folyamatban vannak a „Béketábor” térségében. Egy —Csehországban született -, párizsi lapszerkesztő derűsen köszönte meg a Le.nin- grádból jött hölgynek, hagy felszólalása alatt tizenöt évvel fiatalabbnak érezte magát, ugyanis akkor hallott utoljára szovjet delegátustól ilyen szöveget. De a legkeményebb hozzászólásokat is szovjet küldöttől, egy moszkvai írótól hallottuk. ie Tanácskozásunknál érdekesebb és aktuálisabb lehet az a tapasztalat, amit a másodic hét nyújtott, amikor Dánia hét városában, az ország közigazgatási, művelődési és önkormányzati modelljével ismerkedtünk. Dániában is négyéves ciklusra választják az önkormányzati képviselőket. Lehet személyre és listára szavazni, de a listáról a szavazatok átcsoportosíthatók, ha szükséges, egy jelöltre. A megválasztott képviselők választják maguk közül a polgármestert, a helyettesét, valamint az öt bizottság és hat albizottság élén álló „véneket" (elöljárókat). E bizottságok hatáskörébe tartozik az, ami nálunk egy tanácsi osztály feladata. A mi fogalmaink szerinti tanácsi osztályvezető, ott a bizottság titkára. Ő a fizetett szakember, ha elégedettek munkájával, több cikluson át is dolgozhat az új választás eredményétől függetlenül. A bizottságok tagjai és vezetői társadalmi tisztségviselők. A polgármesternek hármas funkciója van: az adminisztráció vezetője, minden bizottság közvetlen felettese és a költségvetés feje. Az önkormányzat nem hozhat törvényellenes döntéseket, de a törvény csak kereteket ad minden területen, s a költségvetés összegét is egy tételben biztosítja a tartományi vezetés a város számára. Az elosztás-beosztás a helyi ön- kormányzat dolga. Nincsenek rovatok. A közszolgáltatás, közlekedés, oktatás-művelőd és, szociális gondoskodás a város feladata, csak a kórházakat tartja fenn a tartományi vezetés. Mindehhez van városi, tartományi és állami adó. Mind a szociális helyzet függvénye. Koppenhágában pl. alacsony az adó, mert ott drága a megélhetés. Ha lakást, házat részletre vett valaki, a részleteket leírhatja az adójából, a munkája végzéséhez szükséges beszerzéseket is, a reklámot, az adományokat ... Az ott maradó adó mellé, a központi költségvetéstől indokolt támogatást igényel és kap a város. A képviselőtestületek pártállásra való tekintet nélkül nagyon fontosnak tartják oz oktatás és a kultúra magas színvonalon tartósát. Kaj Kjaer, Aalborg polgármestere elmondta: minden kultúrára fordított egy korona három koronát jövedelmez. (Ezt jó lenne megtanulni leendő városatyáinknak, hogy a tervgazdálkodásnak nevezett rabló- gazdálkodás gyakorlatát végre felszámolhassuk!) Az alapoktatás választhatóan kilenc vagy tíz osztályos. Az iskolát választott testület vezeti. Ebben helyet kap hét szülő, egy tanár, egy technikai dolgozó (takarító!) és két tanuló (mindegy, hogy hány éves). E testület titkáraként működik az igazgató. Nincs szavazati joga! Előkészíti és végrehajtja a döntéseket. E testület dönt a tényleges órák számáról, szemléltető eszközök megválasztásáról, a vallásoktatás mikéntjéről. Csak a matematika, fizika, kémia könyveket nem választják, a humán tárgyak tankönyveit már igen. Véleményezik a tanárok munkáját, de el nem küldhetik őket. A munkáltató a polgár- mesteri hivatal. A fizetésekről is a város határoz, nem az iskolavezetés. Az utóbbit is négyévenként választják újra. Az iskola mellett a könyvtár kap kiemelt támogatást. A világ legjobb könyvtári törvénye a dánoké. Hatvan éve biztosítja, hogy a közgyűjteményi könyvtárakba be kell szerezni mindazokat a könyveket, amelyek az egyetemi oktatás segítségére lehetnek! Ezt sem politikai, sem vallási, sem erkölcsi nézet nem korlátozhatja! Minden könyvtár köteles gyermekrészleget működtetni. Évente ezer új könyv jelenik meg gyerekek számára. Könyvtáraik csakúgy, mint múzeumaik, irigylésre méltóak. (Hogy a középületek építészeti megoldásairól ne is beszéljek I) * A vidéki dán városok létszáma általában csökken. Van néhány kivétel. Például Hols- tebroé. A 27 ezer lakosú város vezetői a hatvanas években a kulturális intézmények intenzívebb fejlesztését határozták el megtartóképességük növelése érdekében. Ide települt pl. a híres Odin Színház is, amely huszonöt előadást tart évente a kisvárosban, egyébként a világot járja. A városkának ma negyvenezer lakosa van. A köztéren Giacometti-szobor, a múzeumban Picasso, Chagall, Matisse képei, kitűnő zeneiskola. A pécsi Megyei Könyvtár kétszeresét kitevő modern könyvtár, nem csak az embereket, az ipart is a városba vonzotta. Itt kézzel foghatóan mérhető, hogy a kultúrára fordított pénzek megháromszorozódtak. Igen, van munkanélküliség is, tizennégy százalékos. Ha a munkanélküli szakszervezeti tag, előző fizetése kilencven százalékát kapja három évig. Közben elvégezhet egy olyan átképzőt, amely hiányszakmára képez. Ezeket a második szakmát biztosító tanfolyamokat is az adókból tartják fenn. Úgy gondolják, ez is hozzátartozik a szociális piacgazdasághoz. Bükkösdi László Kukoricásból kerültek elő az atomerőmű tervei A Paksi Atomerőmű magyar és orosz nyelvű tervrajzaira bukkantak egy Hajdú-Bihor megyei kukoricásban. A mintegy két kilónyi iratköt eget Zagyva Sándor sárrétudvari parasztember silókukoricája betakarítása közben találta a határban. A különleges körülmények között megtalált dokumentumokat megőrzésre átadták a Debreceni Városi Rendőrkapitányságnak. Gyarmati László, a paksi erőmű tájékoztatási osztályának vezetője az üggyel kapcsolatban elmondta: a kukoricásban minden bizonnyal olyan, a dunaújvárosi telepről származó iratokat találtak, amelyeket tavaly márciusiban selejteztek. Elképzelhető az is, hogy az erőművet tervező vállalat irattárából származnak a papírok. Az erőműben vizsgálják, hogy milyen dokumentumokról van szó, azt azonban megerősítették: az erőmű titkos iratait mikrofilmen, páncélszekrényben őrzik.
