Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)
1990-09-19 / 167. szám
IO aj Dunántúli napló 1990. szeptember 19., szerda Növényvédelmi tanácsadó __| Gy ümölcstermő növények talajigénye A kertjeinkben minél több gyümölcsfát szeretnénk telepíteni, ennek egyik akadálya a növények talajigénye, melyet szerves és műtrágyázással csak kismértékben tudunk befolyásolni. A gyümölcsfák vásárlása, telepítése előtt ajánlatos figyelembe venni a rendelkezésünkre álló területünk talaját, hogy a későbbiekben ne érjen kellemetlen meglepetés a termőreforduló növényeknél. AZ ALMA Legeredményesebben évről évre tápanyaggal jól ellátott, homokos vályogtalajon termelhető. A nehéz, kötött, hideg agyagtalajok termesztésre nem javasoltak. A kissé savanyú, illetve kissé lúgos talajokon egyaránt jól fejlődik (5,7—7,6 pH). Szereti a hűvös, nyirkos, de levegős talajt. Az almafa - az alacsony gyöke- resedési tulajdonságától füg- qően - sekélyebb (M 26, M 106 alanyon) és mélyebb (M 4-es, és vadalma alanyon) termőrétegű talajra is telepíthető. Kiskertekben a helyhiány és fajtaválaszték miatt az M 26-os és az M 106-os alanyú gyümölcsfákat javaslom telepíteni. A KÖRTE Az almánál igényesebb talajjal szemben. Vad alanyon gyökérzete mélyre hatol, nagy lombkoronát nevel. Birsala- nyon a sekélyebb termőrétegű talajokat is elviseli. A középkötött mély rétegű. meleg, nyirkos, tápanyagokban gazdag, jó vízáteresztő-képességű talajon díszük legjobban. Erősen kötött, sovány, humuszszegény talajokon még a vadkörte alanyon sem fejlődik megfelelően. Száraz, törmelékes, mészben gazdag talajon gyümölcse a magház körül kövecses lesz, idő előtti lombhullás is előfordul. Magas talajvízállású talajokra csak birsalanyú körtefát telepítsünk, mivel a vadkörte alany esetében időszakos magasabb vízállás is részleges ágszáradásokat idéz elő. A BIRS A jó vízqazdál'kodású, meleg, levegős talajt kedveli. Legjobban a középkötött, kissé savanyú kémhatású talajban fejlődik. Száraz, homok vagy erősen kötött talajban gyümölcse apró, kősejtes lesz. AZ ŐSZIBARACK Legkülönbözőbb talajokon termeszthető. A mély rétegű, nem túlsáqosan meszes, jó víz- és tápanyaggal ellátott és humuszban gazdag talajokat kedveli. Laza, mély rétegű talajokon az őszibarack- magonc, meszes, erősen kötött talajokon a keserűmandula alany használata ajánlott. A KAJSZI Meleg, levegős, jó vízgazdálkodású talajokat kedveli. Elsősorban vályogtalajok felelnek meg a kajszitermesztésre. Nem tűri a magas víz- állású területeket. Ahol a talajvízszint 1,5 méter felett van, nagymértékű a fák pusztulása. A semleges vagy kissé lúgos talajokat kedveli. A CSERESZNYE A talajjal szemben igényes, termesztésére középkötött, vályog jellegű, vagy homokos vályogtalajok felelnek meg legjobban. A cseresznye mély gyökeresedését figyelembe véve azokat a 2 méternél magasabb talajvízszintű területekre nem ajánlatos telepíteni. Az enyhén savanyú, semleges, vagy gyengén lúgos talajokon egyaránt díszük. Levegőtlen, savanyú talajokon az érés időszakában klorotikus tünetek jelentkeznek, mely korai lombhullást is okozhat. A MEGGY Talajra kevésbé igényes. A nehéz, kötött agyagtalajok, a futóhomok, valamint a szikes területek kivételével bárhol termeszthető. Czigány Csaba Gépjárművek üzemeltetési költségelszámolása önmagunkat kell legyőzni, nem a másikat! Aikido-klub Pécsett A tornateremben mély csönd van, levegő se rezdül. Kezdődik az edzés, ülnek, koncentrálnak. Meghajlással köszöntik az alapító mester képét a falon, aztán egymást, és kezdetét veszi a bemelegítés. Sok légzőgyakorlat, izomlazítás. A gyakorlatokat Monzák Gábor edzésvezető irányítja, aki 1987- ben a pécsi AIKIDO klubot alapította. Vele beszélgetünk.- Harmadikos gimnazista koromban Góllá Michaelnél kezdtem el aikidozni. Mikor Pécsre kerültem, itt még nem volt Aikido-klub, ezért az akkori edzőm úgy bocsátott utamra, hogy szervezzek. Második kyu-s voltam ekkor. Az aikido a japán harcművészetek fájának egyik legfiatalabb hajtása. Az 1920-as években alapította Uyeshiba. Az alapítónk apja egy faluban volt elöljáró. Politikai ellenfelei megverték. Vézna fia ekkor határozta el, hogy mindenkinél nagyobb harcművész lesz. Maga az elnevezés három szóból áll. Az AI — jelenti a szeretetet, harmóniát, lágyságot, a KI — az erőt, a keménységet, a DO — pedig az utat. összefoglalva — a harmonikus erő útja. De ez nem pontos fordítás. Az aikido szamuráj harcművészet. Ez a ruházatunkból is kiderül. A ha- kamát a szamurájok hordták, hogy ne lássák a lábukat. Az alapállás ugyanis sok mindent elárul. Nemzetközi edzőtáborban a hakamát az hordhatja, aki megszerezte a két kyu-t. A klubban pedig az edző saját belátására van bízva. Az én véleményem szerint az húzza fel, aki nem esik benne hasra. Egész más ebben dolgozni. Viszont ha valaki ezt megkapja, köteles hordani a legnagyobb melegben is. Az aikidoban három alapfegyver van: a kés, a bot és a kard. Ez mind egységes rendszert alkot a puszta kézzel. Az aikidoban nem a KI számít, az erő, mert az úgyis jön magától, hanem az AI — a szeretet. A KI - a külső és a belső erő harmóniája, egyensúlya. Ha valaki megszerzi ezt, ura lesz önmagának. Erről beszélni ahhoz hasonlít, mint mikor egy színvak embernek magyarázzák, hogy milyen a piros szín. A japán hit szerint a köldök alatt 5 cm-rel van a lélek központja, innen ered, innen áramlik oda, ahova akarod. Ezt érezni lehet, elmondani nem. Amikor elkezdtem ide Pécsre a Pollackra járni, több fórumot is megkerestem. Elutasítottak. Végül az MHSZ segített. Béreltek termet, vettek tatamit (szőnyeget). 1987 novemberében kezdtük. A sok induló közül csak a fanatikusok maradtak. Kialakult egy törzsgárda. Kiss Miklóssal régebbről ismerjük egymást, edzőtáborokból. Pécsett hamar ránk talált. Naqy segítségemre volt. Most, hogy végeztem a főiskolán és elmegyek, ő lép a helyembe.- Fanatizmusról beszélsz. Az aikido egyfajta hit?- Úgy érdemes valamit csinálni, ha komolyan vesszük. Annak nem sok értelme van, hogy - hát, most vasárnap van, akkor strandolok, hétfőn megyek edzésre, kedden - kedden is van edzés, de most meleg van, inkább megint strandolni megyek. így nem lehet, nemcsak aikidozni, mást sem.- Ha most megyek be kezdőként a tornaterembe, mi vár ott rám?- Először is nem kell megijedni. Az a cél, hogy megismerjük önmagunkat. Szeretni kell, amit csinálunk. A kezdőnek megmutatjuk az alapvető lépéseket, megismertetjük a klub-légkörrel, az alapvető DOZSO-szabályokkal. Ha ezeket megtanulta, akkor szép lassan belejön. Ha csak végiggondolja minden nap. amit az edzésen csinált, az már sokat jelent. Az aikidot főleg szellemileg kell megérteni. Aki csak a fizikai részét sajátítja el, abból sportoló lesz. Aki a szellemit is, abból harcművész. Az aikidoból sose lesz sport, mert nincs benne verseny. Itt önmagunkat kell legyőzni, és nem a másikat. Többfajta ember jár ide. Van aki azért akar aikidozni, mert ő lesz az utcán a „jani". ő hamar el is megy. Rádöbben, hogy ez önvédelem, és nem lehet rossz célokra használni. Van, aki azt mondja, van két óra szabadidőm hetente kétszer, lejövök, addig se hízom el. Van, aki azért, mert szép a mozgás. A negyedik fajta — akiből lesz valaki — az, aki azért jön, mert tetszik neki a filozófiája. Sokan azért jönnek, mert lelki támaszra van szükségük. Erős tapadókorong, ami tartást ad az embernek, mindenfajta értelemben. Nagyon sok embernek nincs sikerélménye. Belülről szorong, és ezt nem tudja levezetni. Itt az edzésen ez sikerül. Aki végigdolgozza itt a két órát, annak semmiféle olyan szándéka nincs, hogy villogjon a tudásával. Este azt mondia, kellemesen elfáradt, hú. de jó napom volt. A barátommal sétáltam, és elhúzott mellettünk egy biciklis, túl közel. A barátom: Ha ezt utolérem, lerántom a bicikliről. Nekem semmi meg sem fordult a fejemben. Istenem, legközelebb jobban vigyáz. Kiöli az emberből az agresszivitást. Harmóniába kerülsz önmagaddal. Ezt adja oz aikido. Sz. Lelovics Ilona Egyéni vállalkozók számára 1990. január 1-jétől a gépjármüvek költségelszámolási szabályai megváltoztak. Az elmúlt év során alkalmazott költségátalány helyett (amelynél a raksúly alapján már az egy kilométerre eső elszámolható forintösszeg meghatározható volt) a jelenlegi költség- elszámoláshoz már több adat és számítás szükséges. Ez indokolja a vonatkozó adózási és egyéb rendelkezések áttekintését. A járművek költségeinek elszámolását a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. számú törvény 1. számú mellékletének III. 5. pontja szabályozza. E szerint a járművek üzemelési költségeit háromféle ■módszer körül választva lehet meghatározni, egyrészt attól függően, hogy személy- vagy tehergépkocsiról van szó, másrészt, hogy adott gépjármű kinek a tulajdonában van. Adott gépjárműre a költségelszámolási forma adóéven belül nem változtatható meg. A választható módszerek a következők: 1. KÖLTSÉGÁTALÁNY: A 16/1987. (XII. 27.) KM. rendelet melléklete (a 17/1990. (V. 14.) KÖHÉM-rendelet), mely az 1990. évi 45. Magyar Közlönyben található 1990. jón. 16-tól az üzemanyag Ft/km értéke a 4/1990., (IX. 5.) KHM rend. alapján - melyet a Magyar Közlöny 87. száma tartalmaz - szorzó tényezővel vehető figyelembe. A költséq- átalány mellett az értékcsökkenési leírás külön költségként elszámotható. Alkalmazhatósága: kizárólag saját tulajdonú gépjármű esetén. 2. TÉTELES KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS (NORMA SZERINTI ÜZEMANYAGKÖLTSÉG): 1990. június 30-ig: a többszörösen módosított 17/1975. (XII. 29.) KPM. rendelet melléklete alapján, mely az 1981. évi Közlekedési Értesítő 14. ■számában található, melyet módosított a 9001/1983. KPMközlemény, mely az 1983. évi Közlekedési Értesítő 1. számában van közzétéve. 1990. július 1-jétől: a 11/ 1990. (IV. 30.) KÖHÉM-rendelet alapján, mely az 1990. évi 39. sz. Magyar Közlönyben található, a rendelet mellékletét pedig a Közlekedési és Hírközlési és Építésügyi Értesítő 1990. évi 17. száma tartalmazza. A norma szerinti üzemanyagon kívül elszámotható még a gépkocsi számlával igazolt fenntartási, javítási, felújítási költsége, valamintaz amortizáció. Alkalmazhatósága: saját, házastárs, alkalmazott esetén, de a nem saját tulajdonú jármű esetén is alkalmazható, pl. lízingelés. 3. GÉPJÁRMÜVEK HIVATALOS CÉLÚ HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK SZERINTI DÍJ: 1990. iúlius 15-ig: a 2/1990. (II.7.) KÖHÉM-rendelet alapián, mely az 1990. évi 11. Magyar Közlönyben van kihirdetve. 1990. július 16-tól: az 1/1990. (Vili. 5.) KÖHÉM-rendelet alapján, mely meqjelent a Magyar Közlöny 1990. évi 77. számában. Az elszámolt díj tartalmazza az amortizációt is. A'kalmazhatósága: saját, há- zostárs vagy alkalmazott tulajdonában lévő személygépkocsi esetén. A költségelszámolási módok a külföldön történő járműhasználat esetén a következő speciális szabállyal egészülnek ki. Az egyéni vállalkozó költségként külön elszámolhatja a tevékenységével kapcsolatban szükséges, külföldön vásárolt üzemanyag a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza, illetőleg valutavételi árfolyamon forintra átszámított - számlával igazolt - árának a belföldi beszerzési árat meghaladó különbözetét. (A cikk folytatása az Új Dunántúli Napló jövő szerdai számában jelenik meg, melyben részletezem az egyes költségelszámolási módok szabályait.) Dr. Iván László Még egyszer a „Vadkender”-ről örömmel olvastam az Új DN augusztus 22-i számában erről a kérdésről kis ismertetőt, gondolván, végre tisztába teszik a sokat emlegetett, virágporával allergiás tüneteket okozó gyomnövény nevét. Sajnos, most sem sikerült. A latin névelhallás, vagy helytelen olvasat következtében nem helyes. A név tehát: Ambrosia elatior L. Érvényes magyar neve pedig: Parlagfű. - A „vodkender" elnevezés, ami a határozókönyvben zárójelben szerepel, mint helytelen, de többfelé használt kifejezés, elvetendő, mert megtévesztő. Ez a parlagfű is Amerikából került hozzánk, és az 1960-as években igen nagymértékben elterjedt, főleg hazánk déli részein. Az ilyen gyors és erőteljes elterjedést az új környezet teszi lehetővé, mert nincsenek gátló, mérséklő tényezők, nincs állati fogyasztója, növényi betegségokozója. De a nagyarányú szaporodásban is beáll egy bizonyos egyensúlyi állapot. Ezután következhet természetes úton a visszaszorulás. Úgy látszik, ez már megkezdődött. Azt kellene tanulmányozni a helybeli kutatóknak, hogy ezt mi váltotta ki. Lehet, hogy a föld megmunkálásának különbözősége, a trágyázás minősége és mennyisége, a vetésforgó tagjainak egymásutánja, vagy még más is. A parlagfű szaporodása gátlásának az okát megtalálni bizonyára hathatósabb eredmény lenne, mint a lekaszálás iránti kérelmek. Egyébként kisebb területeken, házak környékén a fiatal növények kihúzkodása nem túl fáradságos és feltétlen eredményes. Dr. Vöröss László Zsigmond Pécsi utcák — híres emberek U Milyen volt Mátyás király? Ha az 500 évvel ezelőtt meghalt nagy királyról nem maradt volna ránk írásos Mátyás bautzeni képmása anyag, akkor is fogalmat alkothatnánk róla. Portréját tükrözi a bautzeni márványszobor, a bécsi Nemzeti Könyvtárnak egy szép reliefje; fellelhető arcképe több korvina miniatú- rájóban, a brüsszeli Missalé- ban és győzelmi bronzérmén is. A kolozsvári Fadrusz-lovas- szobor (1902), s a másutt föllelhető későbbi emlékek már a fentebb említettek figyelembevételével készültek. De milyen volt Mátyás király emberi mivoltában az egykorú források szerint? Udvari történetírója, Antonio Bonfini leírja, hogy alakja a közepesnél valamivel magasabb termetű volt, nemes tekintettel és lelki nagyságra való arckifejezéssel. Arca piros volt, a haja szögszínű, szemöldöke iveit, szeme élénk sötétbarna. Közismerten nagy orrát Bonfini ekként szépíti: „Hibátlan orra szintén nagy díszére volt.” Tekintete szabad és egyenes, nézés közben majdnem sohasem pislogott. Széles álla kissé elöre’hajlott. „Hatalmas testrészei arányosak voltak, a karja izmos, a kezefeje hosszúkás, a válla széles, a melle domború volt." Megtudjuk még Bonfinitől, hogy Mátyás előtt követendő mintaképként Nagy Sándor alakja lebegett, akihez hasonlóan igen könnyen tűrte a hideget, a meleget, az étlen- séget. Semmit sem gyűlölt annyira, mint a tétlenséget. Szerette az emberi élvezeteket. „Gyakran játszott a leányok szerelmével, de a férjes asszonyokat nem bántotta.” (?) Mielőtt e megállapítást kétségbe vonnánk, hadd említsük meg, hogy Mátyás őszintén szerette szépasszony feleségét, Beatrixot, akinek minden asz- szonyi kívánságát - a politikait kivéve — teljesítette, ékszereket, drága szöveteket hozatott részére Itáliából, ünnepségeket rendezett tiszteletére, többször magával vitte ausztriai várostromaihoz. Beatrix azonban meddő volt, és ezért állandó szorongásban élt ■Mátyás törvénytelen fiával, János herceggel szemben. Ma mór tudjuk, hogy Corvin János anyját Borbálának hívták, boroszlói polgárleány volt, aki Mátyás udvarában élt, még második házassága idején is. Fiát a szép arcvonású, de ■sánta herceget nagyanyja, Szilágyi Erzsébet nevelte, a király pedig többek között neki adományozta a vajdahunyadi uradalmat öt várossal és 155 faluval. Töredékes, de színes képet nyújt Mátyás egyéniségéről Goleotto Marzio, Janus Pannonius barátja, aki egy időben Mátyás udvarában élt, s ekként volt alkalma megfigyelni a királyt. Mátyásról szóló munkájában leírja, hogy a király minden neki szóló levelet átolvasott. Kéziratai gyönyörű átmenetet jelentettek a latin ábécé javára a gát betűk használatával szemben. Kitűnően tudott latinul, és Galeotto szerint tolmács nélkül el tudott beszélgetni a cseh, lengyel, német, rutén, dalmata, bolgár, krétai, szerb és sok másféle származású emberrel. Mátyás király étkezés közben sosem volt maszatos, bár ő is kézzel fogott meg mindent. Asztalánál hol komoly, hol tréfás beszélgetés járta. Ott voltak a zenészek és a hárfások, akik Galeotto szerint: „a hősök tetteit anyanyelven, lant kíséretével éneklik a lakomák alatt. A magyar nyelven írt költeményt paraszt és polgár, közép- és főrendű egyaránt megérti". Bárcsak ma is így volna! Tóth István dr.
