Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-02 / 150. szám

Újabb telkek vásárolhatók, út és strand épül Szezonzárás Dom bori ban 1990-ben üdülőhely lett Fadd-Dóm bori. Ennek voltak, okik örültek, mások kétkedve, bosszúsan fogadták. Elkészült a csatornahálózat, új pavilon­sor épült. A kajak-kenu pá­lyánál átadták az úgynevezett céltornyot, és ugyanitt feltöl- tötték a partot, hullámveröt építettek. A leg óbb vitát a bekerített strand váltotta ki. Sokan úgy érezték, ezzel Dom­bon elvesztette a varázsát Megszűnik a csend, a nyu­galom. — A gazdasági kényszer vitte rá a faddi tanácsot erre a változásra — mondja Hrr- mann Béla, a tanácsi kiren­deltség gondnokságvezetője. — Az üdülőhellyé nyilvánításnak szigorú feltételei vannak. Dom­bodban ezeket igyekeztünk megteremteni, ezért építettük ki társulási formában a csa­tornahálózatot. Az üdülőtelep fenntartási és fejlesztési költ­ségeit magunknak kell meg­teremtenünk. Erre kevés az adó és üdülési díj. Lépni kel­lett. így született meg a pa­vilonsor. és a belépés strand ötlete. Fadd-Domboriban az üdü­lési díj évente 700 forint, ami­Íz aszály meg a műszál Dél-Dunántúl szülészetében, borászatában hez az idegenforgalmi alapból 1400 forintot kap az üdülő­hely. igy összesen 2100 forint­tal számolhatnak házanként, ez 1,5 millió forint bevételt je­lent. Ehhez jön még a ven­dégéjszakákért fizetett összeg. Ez az előzetes számítások sze­rint 300 000 forint lesz. A strandbelépőkból közel félmil­lió forint volt a bevétel két hónap alatt, ugyanis nem készült el a kerítés május vé­gére. Az üdülótukíjdonosok négy állandó belépőt kaptak. Indokolt esetben kérhettek még, például akkor, ha a csa­ládban nem kettő, hanem en­nél több gyerek van vagy az idős szülőkkel élnek egy ház­tartásban. — A belépőjegyekből már az idén 100 000 forint a tiszta hasznunk, ezt már a további fejlesztésekhez használjuk fel folytatja Hirmann Béla. — Jö­vőre. ha már elő-, utó- és fő­szezonban is üzemel a strand, akár 750 000 forintos bevéte­lünk is lehet A faddi tanács a szekszárdi Szigma Szövetkezettel közösen •kft-t alapított. Ebben a for­mában üzemeltetik a csúzdát, építették, hirdették meg és ad­ták bérbe az új pavilonsort, és a strandon található sörözőt. Az idén három büfé, egy já­tékterem, egy butik és a faddi maszek pék kapott a pavilon­sorban helyet, kötött egy évre szóló bérleti szerződést, 100 000—150 000 forint közötti áron. A harmadik bevételi for­rós a közterület-felhasználási díjból származott, amit a sa­ját pavilonnal rendelkezők, a mozgóárusok, és a zöldséget, gyümölcsöt árusítók fizettek, ami csaknem 100 000 forint volt. Ebben a szezonban 3,2 millió forintos bevétellel szá­mol a tanács, valamint újabb nyolcvan közművesített telket alakított ki és kínál eladásra a központi résszel szemben az út túloldalán. Az üdülőhely szinte állan­dóan fejlődik, a harmadik strand építését az alacsony vizszint miatt fejezték be. A tervek szerint ősszel azonban folytatódik a munka, még eb­ben az évben elkészül az iszapkotrás, nádirtás és a part- védőgót. A kaják-kenu pá­lyánál konténeres WC.-két és két telefonfülkét állítottak fel. A mederkotrással javult a víz minősége. Továbbfejlesztik a közműhálózatot, ezért a na­pokban tárgyalásokat folytat­nak a DÉDÁSZ-szal az elavult hálózat cseréjéről. A volt KISZ-tábor sorsa is várhatóan rendeződik. A tervek szerint egy alapítvány üzemelteti majd. Kár lenne érte, ha el­hanyagolnák, mert kevés rá­fordítással kialaíkitható benne egy olcsó ifjúsági turisztikai centrum, ahol enni, aludni, sportolni lehet. Ehhez minden feltétel adott, van konyha, ét­terem, sportpályák, hat- és négyágyas, külön bejáratú szo­bák. A gyermektáborokat a tanácsok épitették, azokkal'ke- vesebb a gond. Sz. K. Keszthelyi mozaik Végig leeresztett rolók mögött varia a meteorológiai ősz első napjaiban látogatóit a zalai Balaton-part. Számos kereske­delmi és szolgáltató üzlet, vál­lalkozás már bezárt. Az árusok­nál a paprika-paradicsom ára vetekedik a banánéval, a cse­megeszőlő és főtt kukorica ára pedig végképpen nem a háti­zsákos turisták, a kispénzű ké­sei magyar nyaralók pénztárcá­jához igazodik. A szállodákban kezdetét vette a kongresszusi turizmus, tudo­mányos tanácskozások, szakmai továbbképzések szintére lesz Keszthely. Tudósok, orvosok, köz­gazdászok váltják fel a vidám, sokszor túl hangos nyaralókat. A kempingekben is felszedték sátorfájukat a fiatalok. Keszt­helyen, Hévizén és Zatakaroson most a gyógyulást kereső, idő­sebb generáció vette át a te­repet. A kőházak, bungalók, kényelmes lakókocsik késő őszig a nyugati utazási irodák és betegbiztosító társaságok révén a nyugdíjas nemzedékek üdülé­sé {-gyógyulását szolgálják. Ma fut ki a keszthelyi ki­kötőből az utolsó hajó Bada­csonyba, hétfőtől már a spor­tolók és a sirályok uralják a Ba­laton nyugati medencéjét is. A százéves szerelvénnyel közleke­dő nosztalgiavonat gőzöse még egy hétig pöfög Keszthely és Badacsony között. A város három múzeuma to­vábbra is várja egész éven át a látogatókat. A Balaton Mú­zeum két évezred történetét mu­tatja be. a Major Múzeumban pedig a legutóbbi három év­század mezőgazdasági könyveit, föld- és szölömüvelő eszközeit láthatjuk. A Festetics-kastély ban az állandó tárlatok, gyűjtemé­nyek mellett egy hónapon át helyet kap a kortárs képzőim*- I vészét is: ma délelőtt dr. Cso­rna László országgyűlési képvi­selő nyitja meg Reichstetter József keszthelyi festő-grafikus művész kiállítását. Sz. Cs Baranya legdrágább díszmadarai Kétlábú tollasok egy gépkocsi áráért Sem megbotránkoztatni, se.n megtéveszteni nem szeretnék senkit, igy inkább bevallom a memóriazavart: nem vagyok elég perfekt az ókori görög filozófiában, s így nem va­gyok bizonyos abban, hogy Platon. vagy Arisztotelész aposztrofálta-e úgy az embert, hogy kétlábú tollatlan. Ebből mindenesetre az következik, hogy ami kétlábú és tollas, az madár. De a szürke kis veréb is madár, meg azok a pécsi Helyőrségi Klubban ren­dezett díszmadár-kiállítás szi.v pompás, egzotikus szereplői is. Ám még ez utóbbi büszke rit­kaságok is elnémultak és ka­litkájuk legbelső sarkába hú­zódtok vissza. amikor tágas röptetőjét elképesztően han­gos rikácsolással birtokába vette a kiállítás igazán feje­delmien pompás párja: két zöldszárnyú Ara-papagáj. Kétségkívül e tarka madár- seregletben ők érdemelték ki a királyi trónt. S nemcsak a legimpozánsabb tollazatúak, nemcsak a leghangosabbak, de a legritkábbak és eszmei értékük szerint a legdrágáb­bak is. Tenyésztőjük, a bólyi Gálos István persze, egyéb jel­lemzőjüket is büszkén sorolja. Nemhiába: ők a kedvencei, pedig 40 faj közel 300 pél­dányát tartja bólyi madárhá­zában. — Az Ara-papagáj a legna­gyobb méretű papagájfaj. Két és fél kiló a súlyuk és méte­res a szárnyuk fesztávolsága. Közép- és Dél-Amerika a ha­zájuk egészen Bolíviáig, Bra­zíliáig bezárólag. Nemzetközi­leg is a leginkább veszélyez­tetettek, leqvédettebbek közé tartoznak, főleg, hogy most ott az őserdőt, az Ara-papagájok élőhelyét ilyen nagy mérték­ben pusztítja az ember. Fog­ságban nagyon nehezen sza­porodik, hosszú évek kellenek még a hím és a tojó össze­szokik és megbarátkozik a kör­nyezetével. Nekem most van otthon egy másik ilyen szapo­rodás előtt álló párom. Ez a papagájfaj 40 évet is elél. de foaságban vannak Európában 70—80 éves példányok is. Gálos úr aligha elfogultság­ból méltatja az Ara-papagá­jok okosságát, s azt a tulaj­donságukat, hogy nehéz a bi­zalmukat megszerezni és meg­őrizni. Példaként említi, hogy amikor o mostani pécsi kiál­lításra kellett az otthoni vo- lierből befogni őket, kényte­len volt álruhába öltözni és álarcot ölteni, hogy nehogy felismerjék gazdájukban azt a személyt, aki nyugalmukat megzavarta Ezeknek a madaraknak a tartása sem olcsó mulatság, hiszen földimogyorót, diót, napraforgómagot, kukoricát és ovümölcsféléket esznek. Eszmei értékük azonban igazán mell­bevágó: már egv személygép­kocsit is lehetne kapni egy- egy példány árából, hiszen 200-250 ezer forintra taksál­ják őket. Feltéve persze, ha ilyen áron lenne rá vevő. D. I. Lezárult a vizsgálat a júni­usban. a Pécsbánya melletti Czerélcvölgyben elkövetett gyil­kosság ügyében. A rendőrségi nyomozás az utolsó pillanatig is tartogatott újdonságokat. A gyanúsított előzetes letartóz­tatásban várja az ügyészség­nek átadott vádirat alapján a tárgyalást esetét könnyítheti, hogy részletesen beismerte tet­tét. A gyilkosság történetét Fülöp Rudolf, a rendőrségi nyomozás vezetője részletezte. A gyanúsított Gy. I. több­szörösen büntetett előéletű. Vagyonelleni bűncselekmények alapján ismerheti alaposab­ban a börtönök világát Má­jusban szabadult idős szülei­nél lakott ezután rövidebb ideig, majd ők feltehetően megunhatták, hogy fiúk nem dolgozik. Mindenesetre Gy. I. elköltözött otthonról. A vizs­gálótiszt szerint a negyedik évtizedében járó férfi jóindu­latú, de hirtelen agre'szivitás- ra is hajlamos. Néhány napi bolyongás után Gy. összetalálkozott régi ismerőseivel, köztük is a Gyilkosság Czerekuölgyben Megölte a föbérlőjét későbbi áldozattal, a valami­vel idősebb és erősebb fizi­kumú Lukácsi Pállal, aki la­kásába fogadta. Gy. tovább­ra sem dolgozott, hanem a kiesnek nem mondható Cze rékvölgyi tanyán töltötte nap­jait. élelmezését zsiroskenyér- rel, pipadohányból sodort szivarkákkal és a szomszédok­tól kapott ételadományokkal oldotta meg. Addig-addig, míg el nem lopta az áldozat Lukácsi Pál bérletét mivel az ember azért néha mozogni is akar. Az áldozat ezt az ötletet nem fogadta szívesen, és egy napon, június közepén rette­netes esemény történt A gyanúsított elmondása szerint vita közben Lukácsi feléje ütött mire ő felkapott egy közelben lévő húskloffo­löt amellyel az imént egy fo­telt szerelt és homlokon vág­ta főbériőjét. Meg is ijedt a gyanúsított, hiszen Lukácsi jó­val erősebb, odaütött hát még egyet. Folyt a vér, és közben fojtogatni is kezdte áldozatát aztán az elemyedt testbe egy 22 centiméternyi ollót szúrt, szívtájékra. Ez a szúrás okozta a halált Ki­gombolta ezután az áldozat ingét és meghallgatta, do­bog-e még a szive. Nem do­bogott. Igy semmi akadálya nem volt már annak, hogy az ágynemútartóba tegye és gondosan letakarja a tete­met. A következő napokban visz- szatért még a helyszínre két­szer is, egyszer mosakodni, borotválkozni, másodszor pe­dig ruháiért, hiszen a szülei újra magukhoz fogadták. Dol­gozgatott serényen a szülők szőlőjében egy hétig, senki­nek sem szólt semmit tetté­ről, a szomszédokat kétszeri látogatása alkalmával azzal nyugtatgatta, hogy Balaton­ra ment a főbérlő, egyelőre ne is várják vissza. A gyilkosságot követő má­sodik héten a szomszédok a Lukácsi-lakásból áradó búz alapján megtalálták a holt­testet, a bejelentést követően a rendőrség szülei lakásán elfogta az emberöléssel alaposan gyanúsítható Gy. l.-t, oki o nyomozók láttán nyu­godtan ennyit mondott: Már vártam magukat... (bozsik) Rossz hagyományok ufón nehéz a minőségef visszakapni az árban A korábbi évek fagy-, illet­ve jégkárai után idén az aszály rontja szőlőtermésün­ket mind a mennyiség, mind a minőség tekintetében. Pe­dig ez a termés néhány hó­napja még igencsak jónak ígérkezett. Mint Környei Béla, a Baranya "Megyei Tanács fő­kertésze mondja, az előzetes becslés hektáronkénti 6 ton­nás termést ígért. Rajta is van a tőkéken ennyi fürt, ám a csapadék elmaradása mi­att a súlyveszteség 15—20 szá­zalékos. A szokásos 75—80 százalékos arány, amennyi az összsúlyból léként nyerhető most alig érheti el a 65 szá­zalékot. A savak leépülése és az átlagosnál rosszabb cukor- képződés miatt minősége te­kintetében is közepes. vagy éppen gyenge közepesnek ígérkezik az 1990-es évjáratú bor Baranyában, Tolnában, történelmi borvidékeinken. A korai szőlőfajtákon már sem­mi sem segíthet — ezek szü­retelése részint már meg is kezdődött, —, de a később érő fajtáknál is erősen kérdéses, hogy egy esetleges szeptem­beri jelentősebb csapadék használhat-e, hiszen az aszály­perzselte levelek sok helyütt szinte már alkalmatlanok a vízfelvételre. A mostani aszálv ráadásul csak nehezíti a válaszút elé került maayar szőlőtermesztés és borászat irányváltását, laaz, a orobléma nem eqé- szen idei keletű: a korábban szocialistának nevezett keleti piac beszűkülése a 80-as évek véqére kétharmadára, 1 mil­liói hektoliterrel kevesebbre csökkentette a magyar bor­exportot. Ekkora mennyiséget p nyugati piacon még töre­dékében is nehéz eladni. An­nál is inkább nehéz, mert a világ bortermelésében már hosszú évek óta 10—15 száza­lékos túlkínálat jelentkezik, a borfogyasztás csökkenő ten­denciát mutat Európában. A piac mind igényesebb a mi­nőségre, ugyanakkor a fo­gyasztási szokások is egyre inkább úgy rögződnek, hogy a legszélesebb körben ismert úgynevezett világfajtákat pre­ferálják Japántól Kanadáig. Skandináviától Dél-Amerikáig. Mindez persze, a régiós vagy egyedi borfajták, szőlőfajták rovására történik. Nézzük csak Dél-Dunántúl három jelentős borgazdaságát, miként reagálnak a fent kör­vonalazott válaszútra, milyen értékesítési reményeik vannak. A Pannonvin az aszály el­lenére sem látja veszélyezte­tettnek, hogy a számára szükséges 130-140 ezer hekto­liter borhoz szükséges szőlőt felvásárolhassa. A felvásár­lási árban 5-10 százalékos különbözette! a minőséget dif­ferenciáltan preferálja. A fel­vásárlásnál viszont kevés koc­kázatot szándékozik csak vál­lalni: abból vesz, aminek pia­ca van. A termelőket igyekszik a világfajták telepítésére ösz­tönözni. Tapasztalatok szerint a piac a Cabernet, a Char- donnay, a Sauvignon iránt ér­deklődik leginkább, de a Mer­lot és a rizlingfélék is értéke­síthetők. Hogy mennyiért? Az árban még most is érződik a korábbi tervgazdasági borex­port-stratégia negatív követ­kezménye, amikor ezt az ága­zatot a minőségre tekintet nél­kül csak devizakitermelésre kár­hoztatták. Ma nyugaton ugyan­azon minőség esetén is fele ony- njriért veszik a magyar Shardon- nay-t, mint a máshonnan szár­mazót. Nehéz az árakkal fel­felé araszolni a korábbi ha­gyományok után. A Pannon­vin borexportja volumenében csökken, szerkezete azonban megváltozott: meglódult a nyugati piac. Idén közel 1 millió palack bort exportálnak főként Kanadába és Angliá­ba, s jövőre ez a mennyiség várhatóan növekszik. A válla­lat a 130 ezer hektolitert, bo­rának 30 százalékát exportál­ja. s hosszabb idő után idén várhatóan megtérülnek a költ­ségei az árbevételekkel. A Szekszárdi Mezőgazdasá­gi Kombinát szőlő-bor ágaza­ta az 1985—87 évek fagyká­rai után kisebb méretben és felületen új fejlődési pólyát kezdett. Stratégiai törekvésük a termőtájból adódó minőség elfogadtatásával és újszerű technológiák alkalmazásával, új exportpiacok elnyerésével a jövedelmezőség javítása. Har­madik éve foglalkoznak orga­nikus technológiával biobor előállításával. A termék nem­zetközi ellenőrzés mellett ked­vező fogadtatásra talált az NSZK, holland és angol ve­vőknél. Idén várhatóan 100 ezer palack biobort exportál­nak. A hagyományos eljárás­sal készült boraikkal szeret­nék visszaállítani a külföldi piacokon a Szekszárdi Bikavér hírnevét. Speciális, különleges minőségi boraikkal a szállo­daipar szállítója’ a szekszárdi gazdaság. Idén Szekszárdi Új­város néven olcsó árfekvésű primőr bort kívánnak megje­lentetni a piacon. Az ugyancsak szekszárdi Alisca Vin Rt.-nek a rubelel­számolású piacon nem volt je­lentős érdekeltsége, igy an­nak beszűkülése nem okozott különösebb gondot. A rész­vénytársaság össztermékének 25-30 százaléka nyugati ex­portra jut: Japánba, Svájcba, USA-ba, Ausztriába, s a hor­dós bor zöme az NSZK-ba. Ér­tékesítési gondjaik nincsenek, de árvitáik igencsak vannak az importőrökkel, akik egyéb­ként az Alisca Vin Rt.-nél is a világfajtákat keresik. Dunai Imre vasamapi 5 ! boriival ullám­verései Baranyában és Tolnában

Next

/
Oldalképek
Tartalom