Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-17 / 165. szám

1990. szeptember 17., hétfő aj Dunántúli napló 3 |Yan-e pénz a munkahelyteremtő beruházásokra? in az alap, hol az alap? A rendkívül alacsony vízállás mégínkább fokozza a mattyi tá elszennyeződését. Fotó: Proksza lászló Frissítés címén halálra ítélt tavak? Chipek a COCOM-listáról A Rank Xerox menetelése Eddig csak a BNV-ken ta­lálkozhattunk a neves Rank Xerox céggel, annak termékei­vel, a közkedvelt másolóbe­rendezésekkel. S talán keve­sen tudják azt, hogy vagy öt­ven évvel ezelőtt a másolás technikáját — a szerogrófiát - éppen ez a cég fedezte föl — találta ki —, készítette az első másolóberendezéseket, s jutott el a mai színvonalra, mely világszínvonal. Rácz Miklós, a cég magyar- országi vezérképviselője a hé­ten Pécsett járt, hogy egy nagybemutató helyszínével, a Hotel Palatínussal ismerked­jen. Mint az a hírlapok hirde­téseiben olvasható, a közeljö­vőben a Rank három város­ban - Pécsett, Budapesten és Miskolcon - tart bemutatót. Rácz Miklós elmondta: a Rank Xerox számára érdekes mó­don éppen a dél-dunántúli régió számit fehér foltnak, s többek között ez az oka, hogy éppen Pécsett lesz szeptem­ber 20-án és 21-én az első kiállításuk, melyre megérkezik Angliából a cég kelet-európai igazgatója is. De ennél fon­tosabb: sok újdonságot hoz­nak el, mely között nem egy olyan is akad, melynek apró alkatrészei - chipjei — nem is olyan régen még a COCOM- Iistán szerepelték. A bemuta­tó fő attrakciója az úgyne­vezett 50-es új család lesz — gépek és prospektusok érkez­nek, hiszen némelyik sokszo­rosító terjedelménél és súlyá­nál fogva nehezen szá 11ítható- kiállítható —, mely méltón tarthat érdeklődésre a szak­emberek körében. Az 50-es szerográfia-család vadonatúj, idehaza még nem láthatták. Köztük akad egy kétszinben is dolgozó, úgyne­vezett szerkesztőgép, mely alighanem szenzációszámba megy. K. F. Olcsóbb szántótraktorok Árengedményt ad az aszály sújtotta gazdaságoknak az őszi szántás kezdetéig egyes traktorok vásárlásánál az Ag- rotek Mezőgazdasági Terme­lőeszköz-kereskedelmi Vállalat, valamint a győri, a szombat- helyi, a budapesti, a veszpré­mi és a mályi Agroker Válla­lat. A cégek hétfőtől kezdve 30 százalékkal olcsóbban érté­kesítik a készletükben lévő DT-75 típusú lánctalpas trak­tort; a T-130M jelű erőgép árából pedig 250 ezer forin­tot engednek el. (Folytatás az 1. oldalról) A munkahelyteremtő beru­házásokhoz igényelt kedvez­ményes kölcsönöket pályázat útján lehetett igénybe venni, ezek elbírálásáról a Regioná­lis Egyeztető Fórum (REF) dön­tött. A fórum 1990 júliusáig 38 pályázó számára 156 millió forintnyi kölcsönösszeg odaíté­léséről döntött, és ennek nyo­mán 734 munkavállaló szá­mára létesült munkahely. 344 millió forintot lehetett volna még az év végéig felhasznál­ni, és erre volt is kilátás, hi­szen a pályázatok most kezd­tek volna „beérni”. Robbant a bomba Mint dr. Fodor Imréné, a Baranya Megyei Foglalkozta­tási Központ igazgatóhelyette­se mondja, a „bomba" az egyik - a megye hatáskörét értékhatárában meghaladó - beruházás kapcsán rob­bant. A Munkaügyi Miniszté­rium július második felében kelt levelében a támogatás odaítélését azzal utasította el, hogy a kormány július 5-ével belagyasztotta a munkahelyte­remtő beruházások támogatá­sát. A hírt a minisztérium ille­tékese telefonon megerősítet­te, azzal, hogy a folyamatban levő, illetve augusztus elejéig beérkező pályázatokat még el­bírálhatja a REF. Ezután még többször próbáltak pontosabb információkat szerezni, de hiába. Az említett — július 5-i kel­tezésű — kormányhatározatot végül augusztus 27-én kapták kézhez. Időközben az is kide­rült, hogy az 1990. július 6-a és augusztus 15-e között ho­zott támogatási döntésekre csak akkor köthető szerződés, ha a pályázatokat július 5-éig beadták, és ezek a pályázati feltételeknek megfeleltek. Hogy ez a kormánydöntés milyen károkkal jár, azt nem kell különösebben bizonygat­ni. Az csak a dolog egyix oldala, hogy a pályázók meny­nyit költöttek máj el a pályá­zatok szakszerű kidolgozására (volt olyan kisiparos, aki 70 ezer forintot), esetleg ingat­lant vásároltak, épitkezni kezdtek. Az anyagi kár mel­lett ugyanis ott van az erköl­csi is, hiszen a kormány és a megye illetékeseinek szavahi­hetőségébe vetett hit rendült meg, nemcsak a hazai, ha­nem a külföldi pályázók kö­rében is. Érthető, hogy a kormány döntése ellen tiltakozott a Pé­csi Ipartestület, a VOSZ Ba­ranya megyei területi csoport­ja és a Dél-dunóntúli Regio­nális Gazdasági Kamara. Mind ez idáig azonban a mi­nisztériumtól nem kaptak vá­laszt. Mint ahogyan a megyei tanács vb sem, amely augusz­tus 29-i ülésén állást foglalt az érintettek előzetes tájé­koztatása nélkül, azonnali ha­tállyal életbe léptetett,,titkos" kormányhatározattal kapcso­latban. Az állásfoglalás — amelyet elküldték az érintett kormány- szerveknek, a baranyai ország- gyűlési képviselőknek és a Ba­ranya megyei pártoknak is - keményen fogalmaz. Ez a ha­tározat lehetetlenné teszi az uránbányászat sorsáról ren­delkező, múlt év őszi kormány- határozat végrehajtását, nem teljesíthetők a bányászokon« tett ígéretek. Ehhez hozzátehetjük, bogy a helyzet azóta sokkal súlyo­sabbá vált Baranyában. A MÉV-nek az ír Glencar céggel kötött megállapodása alapján három év helyett még az idén el kell bocsátania mintegy 1400 embert. Az ő helyzetük rendezése érdekében nemhogy befagyasztani, hanem növelni (előrehozni) kellene a foglal­koztatási alap ez évre elő­irányzott összegét (mintegy 680 millió forintra lenne még az idén szükség). 9-10 ezer emberről van szó Az előbbiekhez járul még a Mecseki Szénbányáktól kényszerűen elbocsátandó 500-1500 (zömében nem fizi­kai) dolgozó, Máza bizonyta­lan sorsa, a Bázis Építőipari Vállalattól elküldendő 1500 ember, valamint a pályakez­dők nem kis száma, összesen 9-10 ezer emberről van szó, akik sorsát a megyei munka­ügyi szervek nem képesek ke­zelni. A kormánynak kellene tehát segítenie, akár úgy is - mint ahogyan ezt a megyei tanács elnöke kérte -, hogy a kormány komplex kérdés­ként napirendjére tűzné Bara­nya megye helyzetét. Ez azon­ban vélhetően túl sok időt venne igénybe, mivel a ta­vasszal benyújtott előterjesz­tést az előző kormány — ért­hető okokból - már nem tár­gyalta meg, az új előterjesz­tést pedig már az új önkor­mányzatnak kellene elkészíte­nie. Az idő pedig sürget, s a válaszok késnek. A következő REF-ülés időpontja szeptem­ber 20-a, de hivatalos válasz híján még nem lehet tudni, mire van még jogosítványa, mi lehet a benyújtott pályá­zatok sorsa. A cikk megírásának időpont­jáig, szeptember 14-éig - mint dr. Tóth Sándor elnökhelyet­testől értesültünk — a megyei tanácshoz semmilyen válasz nem érkezett. Ezért lapunk nevében információt kértünk Csuhaj V. Imrétől, a Munka­ügyi Minisztérium szóvivőjétől, aki a következőt mondta: — Valóban létezik a július 5-én született, 3227/1990. szá­mú belső kormányrendelet, amely azonnali hatállyal fel­függesztette a munkahelyte­remtő beruházások támogatá­sát, azzal, hogy az illetékesek vizsgálják meg a támogatá­soknak a munkahelyek létesí­tésére gyakorolt hatását, és dolgozzanak ki új koncepciót. A pályázatok közül tehát csak azokat lehet elbírálni, ame­lyek július 5-éig beérkezte.«; a Baranya megye számára el­különített alap még meglévő 344 millió forintjából sem le­het e célra további támoga­tást odaítélni. A kormány más­fajta konstrukció kidolgozásán munkálkodik, s ha ez elkészül, elsőként az Országos Érdek­egyeztető Tanács vitatja meg. Konkrét elképzelés még nincs, talán a jövő év elejére vár­ható. A megyei tanács és az érdekképviseleti szervek szá­mára a leggyorsabb megoldás az lenne, ha a megye sajátos problémáival az OÉT-hoz for­dulna. Kérdés' persze, hogy ez a megoldás nyújt-e bármi re­ményt. A Pénzügyminisztérium államtitkár-helyettesétől, Thu- ma Józseftől kapott informá­ció szerint ugyanis a költség- vetés kiadási oldalát - ahhoz, hogy a hiány az év végére ne haladja meg a 10 milliárd fo­rintot — kb. ugyanekkora ösz- szeggel kellene csökkenteni, a jogosnak tekinthető többlet- igény pedig mintegy 20 mil­liárd forint. A pénzügyi kor­mányzat tehát csak arra lát lehetőséget, hogy a foglalkoz­tatási alap kimerülése esetén is folyósítsa a munkanélküli segélyt, ennél többre az év végéig nem lehet számítani. Mit lehetne tenni? Kemény, elszomorító tények ezek. Éppen ezért - úgy gon­dolom - nem arról kellene a sajtóban hosszasan polemizál­ni, titkos-e az említett hatá­rozat vagy sem, hanem arról, mit lehetne tenni, hogyan le­hetne mégis segíteni az utcá­ra kerülő emberek ezrein, és hogyan lehetne mégis vállal­kozásra ösztönözni az elbi­zonytalanodott hazai és kül­földi vállalkozókat. Sóvári Gizella A szárazság, az idei nyár szokatlan időjárása - egyesek szerint ilyen már régen volt — kiapasztotta a vizeket, ke­ményre szárította a földet. Az aszály ellenére egy közelmúlt­ban készített program megva­lósulásaként, vastagon folyik a vízutánpátlás a dél-baranyai Matty község közelében lévő két horgásztó egyikébe, a Ho- tedra-tóba. A másik a mattyi tó, mindkettő tulajdonképpen kifliforma kanyarulat, egykori Dráva-holtág. A környékbeliek paradicsoma. A viz, amelyik dúsan folyik egyelőre a Hotedra-tóba, amúgy fekete, s nehéz meg-' ítélni, de a szennyvízminőség­nél nem jobb. A Kelet-bara­nyai'Vízgazdálkodási és Talaj- védelmi Társulás egyik tervét láttam, mely címében a „Maty- tyi- és a Hotedra-tó üzemel­tetési terve” címet viseli, s a koncepció lényege: valahon­nan frissítő víz érkezik egy csatornán a két tóba, melyet amúgy összekötnek, s aztán a fölösleg - megannyi mű­tárgy és vfzátemelő épült már — bekerül a Drávába. Tartok tőle, hogy a terv, némi csúsz­tatással siklósi és harkányi szennyvizet óhajt ekként meg­tisztítva, a tórendszéren ke­resztül a Drávába juttatni. (A tavakat működtető horgász­egyesület mindenesetre kézje­gyével látta el a programot, örvendve a tavak vizutánpót lásának megoldásán!) Minden érdekelt széljegyzetté, aláirtó a tervet, mindössze a helyie­ket, a drávaszabolcsi tanácsot felejtették el értesíteni róla, s Matty éí Gordisa lakói is csak most vették észre, miként kapja meg még föl se állt önkormányzatuk a leckét, ho­gyan fogják kiperelni majd ta­vaikból a közeli város és nem­zetközi fürdőhelyünk „ajándé­kát" ! Mitagadás, a ..megoldás ol­csó: a nemkívánatos szenny­víz, s az elmocskolt fürdővíz- hévíz — ilyetén ülepítése, tisztítása kevesebbe kerül, mint egy szennyvíztelep építése. Át­menetileg - ha szőrit a cipő — jobb nincs, még a haszna is kimutatható. Mindenesetre a Hotedra-tó — és egyelőre csak ebbe folyik a fekete lé, mely bővizű, s esős évszakban ta­lán nem is olyan veszélyes a tavak élővilágára (?) - elég szomorú látványt mutat. Ke­gyetlenül elmocsarasodott, fel­buggyant vízfelületén itt-ott habos. A horgász mondja: olyan vastag a víz, hogy a be­dobott horog nem merül le, nem tudja az ólom lehúzni. A mattyi tóba bevezető csa­torna még nem kész: csak a tervrajzon áll. A mattyi tó még1 szép. A kérdés: meddig? Erre a vidékre üdülőtelepet álmodtak a helybeliek. Gyaní­tom, hogy a vízfrissités cimen halálra Ítélt tavak közelébe, ha csak valaki nem parancsol megálljt a mattyi és a Ho­tedra-tó ilyetén üzemeltetési programjának, kevesen fognak víkendházat építeni. Kozma Ferenc Kígyózó „ufó” Nem mindennapi eset tör­tént a legutóbbi zivatar al­kalmával Szaván. A késő esti órákban egy hatalmas vörös csík húzott át a falu felett, és ebből aztán egy 7—8 méter hosszú, fekete, füstszerű gomolyog maradt meg, ami kígyóként ráteke- redett a Gazéból hazafelé tartó Kovács Dezső 43 éves traktoros lábára. Mindkét lábát körbefonta, ahogy ő mondja, a fekete ufó, és alig tudott mozdul­ni. Mintha mocsárba sül­lyedtem volna, vagy ólom húzná le a bokám. így me­sélte a bajbajutott. - Négy­öt métert tettem meg így, és amikor kiáltottam segít­ségért, hisz már láttam a szélső szavai házat, akkor tekeredett le rólam ez a va­lami. S eltűnt kígyózva a fák között. A természetsze­rető és a sötéttől, lidércek- től sose félő ember volóban bajba jutott, hisz kapáló­zott, es ezalatt horzsolta uj­jaival, tenyere hatóval a gomolyagot, következtében több ponton megsebesült, vérzett. Térdkalácsai alatt pedig patkó alakú égési seb keletkezett. — Nem merek most már egyedül járni a sötétben. Az ürömben egy kis öröm, hogy azóta a jobb kezemen lévő csúnya zsircsomó el­apadt, nem fáj a gyomrom, a fogam. — Szinte biztos, hogy Ko­vács Dezsőt egy elektromos erőtér vette körül, és ez akár gyógyitólag is hatha­tott rá - mondta G. Nagy Pál tanító, aki a szomszé­dos Gazéban lakik, és ufó- megfigyelő klubot vezet. — Fekete ufóról nem tud a szakirodalom, sőt kígyóként tekeredőröl sem. Én egyéb­ként rendszeresen látok tűz­gömböket, amelyek Szava irányából tartanak a Ko­pasz-hegynek. Cs. J. Két amerikás magyar feltalált egy kenőanyagot Hamisítják a Slick 50-et! „Sima ügy” — vagy csak varrógépolaj ? Két magyar szépen kivóndo rolt Amerikába - mintegy 40 évvel ezelőtt -, s gyorsan fel­talált egy kenőanyagot, amely­nek leglényegesebb része a politetrafluoretilén, röviden és érthetően teflon, bár ezt a megjelölést a név védelme mi­att eltiltották. A találmányu­kat megvette a Slick-cég, s most a két magyar a Slick európai főnöke. A múlt év vé­géig a termék COCOM-listán volt, talán ezért is lett azóta olyan kapós. 1989 szeptembereben meg­jelent magyar földön is: az Amero-Hun Kft. vegyesválla­lat megvásárolta a Slick-töl a jeles kenőanyag forgalmazási jogát. Baranya és Tolna me­gyében egyetlen megbízottjuk a pécsi Enduro motorosbolt. Ezen a bolton kívül senki sem árulhat jogosan és eredeti Slick-et. Vagy nem közvetlenül az egyetlen európai, az ang­liai gyártól szerzik be, vagy hamisítvány.- Az angliai gyár Magyar- országon csak az Amero—Hun- mai áll szóba — mondja Nádor Lajos, az Enduro tulajdonosa —, csak neki szállítanak. Lera­kató viszont számos nyugati országban van, a többi, hir­telenjében a Slick-re repült kis cég innen szerzi be a kenőanyagokat. Miután kami­onszám behozták, az Amero- Hun szórólapjait és plakátjait használták a reklámhoz . . . Mindenesetre az a Slick nem hamisítvány, csak némileg drágább, mint a kft. által for­galmazott, lévén még egy ár- résnyi költség rajta. Am ez tízmilliós üzleti kárt okoz a ki­zárólagos forgalmazónak. A hamisítványok ismertető- jegye: nem az eredeti gyári csomagolásban vannak, s nin­csen rajtuk a kulcsmondat: „Sima ügy". Ha a csomago­lás gyanús, ha a jelzett szlo­gen nem olvasható rajta, gon­doljuk meg - mondjuk a pé­csi vásárban —, hogy szimpla varrógépolaj fél literjéért adunk-e közel négyezer forin­tot. . . Mert ha már a motor­ba töltötték, lehetetlen kimu­tatni, mi került bele. A napokban hallottuk a hamisítások elleni fellépés leg­újabb fejleményét: az Amero- Hun a Slick-cégtől megvette a Slick 50 terméknevet. Har­minc napon belül el kell tűn­nie a kizárólagos forgalmazás­sal felhatalmazott boltokon kí­vül mindenhonnan, mert a cég ezt követően jogi eszközökkel szerez ennek érvényt. — Nem csak a Slick 50 tar­talmaz politetrafluoretilént - mondja Nádor Lajos. - Szá­mos ilyen termék, kenőanyag van már - svéd, NSZK, sőt, hozzá hasonló magyar is —, ám ezek nem állták ki a negyven éves használat min­den próbáját. A gond ezekkel: az etikátlan reklámjuk. így hir­detik: olyan, mint a Slick. Csakhogy a Kőbányai világost sem lehet úgy reklámozni: olyan, mint a Tuborg. Hogy miért hamisítják a Slick 50-et? Persze, a pénzért. Az autósok ugyanis villám­gyorsan ráharaptak, nagyon hasznos a motorba töltése. A Slick 50 belekerült a Guiness- be is: a rekordok könyve sze­rint á PTFE-nel kezelt felület súrlódási tényezője a legki­sebb, 0,01, amely azonos a nedves jégen nedves jég súr­lódásával. Ez tényleg „sima úgy" - amíg valóban Slick 50-ről van szó. Ami tehát csak eredeti gyá­ri csomagolásban, s csak a kijelölt boltokban az! Mészáros A. Az idő sürget, a megoldás késik Szennyvíz folyik a tavakba?

Next

/
Oldalképek
Tartalom