Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)
1990-09-13 / 161. szám
2 aj Dunántúlt napló 1990. szeptember 13., csütörtök Szócsata a Külügyi Bizottságban (Folytatás az 1. oldalról) leménycserét. Ellenérvként — elsősorban az ellenzék — azt hangsúlyozta, hogy végveszélybe került a parlamenti - és azon kívüli — pártok együttműködési készsége a magyar külpolitika irányításában; megszakadt az ellenzéki pártok és a külügyminiszter között lehetséges kommunikáció: olyan ■helyzet alakult ki, amely súlyos következményekkel járhat a magyar külpolitikára. Az e bizottságban korábban tapasztalt pártsemlegességnek, a pártokon felüli nemzeti külpolitikát reprezentáló magatartásnak ezúttal nyoma sem volt: kemény szócsata bontakozott ki a kormánykoalíció és az ellenzék képviselői között. Az utóbbiak többször is utaltak arra: új helyzet alakult ki azzal, hogy a külügyminiszter lemondását a bizottságban részt vevő ellenzéki pártok is követelték. A kormánypártiak ugyancsak a vita helyett többször szavazást sürgettek, aminek eredménye az összetétel miatt sem lehetett kétséges. Horváth Balázs belügyminiszter Pécsett és Szigetváron (Folytatás az 1. oldalról) selőnk, ki legyen az a polgár- mester, aki az adott község, vár-s polgárait képviselni tudja, az adott település polgárainak érdekeit szolgálja. Módjuk lesz a választási kampány során programokkal ismerkedni, s módjuk eldönteni: önök a koalíció pártjaira szavaznak-e, avagy más pártokra, pártocskákra? Utalt arra Horváth Balázs, hogy mind maga, mind a kormány szándéka: jót s jól tenni. De mindezt irgalmatlanul nehéz akkor, ha olyan ■hagyaték nyomja a vállát, amit az elmúlt negyven év hagyott örökségbe. A sorsdöntő idők, események, melyek egy részén túljutottunk, s melyek előttünk állanak, nem hagynak kétséget afelől, hogy még iqen nehéz küzdelmek előtt állunk, s hogy nem lehet máról holnapra csodát művelni. S a múlt nem csak a pénztárcáinkat ürítette ki, hanem o maga politikai-erkölcsi nyomásával a gerinceket is alakíthatóvá tette, s ma tolón nehezebb azt pótolni, amit erkölcsnek nevezünk. (Közbeve- tőleg: a miniszter kitérve o parlamenti botrányra, mely során az ellenzék pártjai a külügyminiszter lemondását követelték, minősítve az akciót, azt mondto: a támadás az ellenzék kiszámítható és ösz- szehongoli akciója volt!) Szólt a belügyminiszter a rendőrségről, mondván: hite- hagyott, lerüllesztett szervezetet örökölt a tárca, mert minden diktatúra az elkötelezettségre, a politikai meghajlásra és nem a tiszta erkölcsre épit. A rendszer saját kinyújtott karjának tekintette, s ezért aztán, akik gyűlölték a diktatúrát, a múltat, őzt ótsugároztatták a rendőrségre is. A rendőri munka pedig nem politikai, hanem szakmai munka: ezért rövidesen törvény- tervezettel áll a parlament elé, melyben átmenetileg - ez lehet akár 5 év — szeretné mindenfajta politikai ténykedéstől, párthovatartozástól megtiltani az állományt, s bár lehet, hogy sértő e kemény de- politizóló intézkedés, erre most éppen az átmenet éveiben van szükség. Intézkedések sorával eljuthatunk a „polgárbarát" rendőrhöz és a ..rendőrbarát" polgárhoz, s ehhez nem csak rendőrség életfeltételeit és munkakörülményeit kell alapvetően megjavítani, hanem szemléletváltozás is szükséges. A helyi ön- kormányzatok feladata lesz a helyi rendőrkapitányok meg- választatása-meqválasztása. A fórumon több kérdésre is válaszolt Horváth Balázs, ezek közül egy, az úgynevezett Jusztícia-tervezetre vonatkozott. A nyilvánosság a múlt rendszer bűnöseinek legnagyobb büntetése, de azért - például az 1956-os mosonmagyaróvári események vizsgálata kapcsán — olyan dolgok is felszínre kerülnek, amitől „egykét embernek lönn log akadni a szeme a meglepetéstől" - mondotta. A fórumon elnöklő bejelentette : a jelölési határidő épp ezekben az órákban ért véget, s elmondhatja; a koalíció pártjainak — az MDF, az FKgP és a KDNP — minden jelöltje megszerezte a kellő ajánlócédulát. Horváth Balázs ezt követően Szigetvárra ment, ahol hasonló választási fórumon vett részt és találkozott az ott-tartózkodó francia polgármesterek küldöttségével. Kozma Ferenc Hirdetmény BEFEKTETŐK, VÁLLALKOZÓK FIGYELEM! Agrárszövetkezetek Kereskedőháza Részvénytársaság Pécs RESZVENYJEGYZEST HIRDET A tevékenység szélesítése és a piád kapcsolatok fejlesztése miatt a TSZKER RT. Pécs felemeli 55.550.000 Ft értékű alaptőkéjét. Jogi és magánszemélyek 50.000 Ft névértékű részvényt jegyezhetnek. Jegyzési határidő: 1990. december 31. A részvényjegyzéssel egyidejűleg kell a részvények névértókét az OKHB Rt. (Pécs, Széchenyi tér 9.) pécsi fiókjánál vezetett 242-10124 7007 számú számlára befizetni. Azon magánszemélyek részére, akik 1990. november 30-ig befizetik a jegyzett részvények névértókét, időarányos osztalékot fizet társaságunk. A részvényjegyzési Ivet és a részvénytársaságról szóló tájékoztatót az alábbi elmen lehet megtekinteni, illetve postán vagy személyesen kérni: TSZKER RT - Pécs, Nagyvárad u. 1. sz. A hirdetmény közzétételét az Állami Értékpapír Felügyelet ÁÉF (20005 90) számon engedélyezte. (3939) Antall József a Jeszenszky-ügyről „Nem fogom egyetlen miniszteremet sem feláldozni" „Nem fogom egyetlen minisiteremet sem feláldozni” - mondta Antall József azzal kapcsolatban, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter keddi parlamenti megnyilatkozása heves vihart váltott ki a képviselők és a közvélemény körében, az ellenzék pedig egyenesen Jeszenszky lemondását követeli. A miniszterelnök szerdán délután fogadta Kun Erzsébetet, az MTI munkatársát, s kifejtette az üggyel kapcsolatos álláspontját. Miniszterelnök úrnak mi a véleménye az MSZP képviselőjének interpellációjára adott válaszról, s annak következményeiről? — Úgy gondolom, hogy az interpellációkban, a kérdésekben szükségszerűen benne foglaltatnak olyan elemek, amelyeket a válasznál később kifogásolnak. A külügyminiszternek feltett kérdés volt ideologikus - szemben az utólag szóvá tett kifogással -, miután az a Magyar Nemzetben közölt levélre hivatkozott. A külügyminiszternek szükségszerűen arra kellett felelnie, azt kellett magyaráznia, ami a levélben szerepelt. Amit válaszában elmondott, az bizonyos politikai értékek - vagyis a nemzeti, az európai értékek, a szociális érzékenység, a szo- badelvűség — összefoglalását jelentette, amely értékek az interpelláló kérdésében szerepeltek. A külüqyminiszter ezek együttes meglétét a koalíció pártjaiban vélte hitelesebben érvényesülni, mint más pártoknál. Ezzel — a bírálók állításával ellentétben - semmiféle kizárólagosságot nem fogalmazott meg — ez a véleménye. Többpártrendszerben a pártok nyilatkozhatnak önmaguk eszmei elkötelezettségéről, s feltehető, hogy mindegyik úgy gondolja: amit képvisel, azt hitelesebben képviseli, mint a másik. Ebből következik, hogy ilyen viszonyok között senkit nem sért meq eqy politikus, ha azt mondja, hogy bizonyos európai vagy politikai értékeket szerinte az ő pártja, vaqy a kormányban részt vevő koalíciók jobban képviselnek. Annál is furcsább ennek a zokonvétele, mivel különböző ellenzéki pártiaink — parlamenten belül és kívül — olyan kijelentéseket tettek, amiben „mucsainak" nevezték a kormánykoalíciót, külföldön és belföldön azt hanasúlyoz- ták, hogv ők képviselik az európai és a nyugati orientációt, a kormánykoalíció keletre taszítja ezt az országot. Az ellenzék egyes pártjaj — mint például a Szabad Demokraták Szövetsége — a Jeszenszky Géza által sorolt eszmééről, ezek egy részéről 'korábban azt állították, hogy ők képviselik, s ezt nyugodtan ■megtehették. S ha a stílust kifogásolják, akkor számos olyan kijelentést szóvá tehetnék, amit a kormányról tettek, om-rben becsmérlően nyilatkoztak a kormány programjáról, s ezt is tudomásul vettük. Nagyon furcsának találom azt a szemléletet és azt az eljárást, hogy ha valaki agresszíven kérdez vagy agresszív Kijelentéseket tesz, s arra valahonnan válasz érkezik, az már felháborodást vált ki. Hasznosnak tartanám, ha a többi politikai párt is megvizsgálná saját, mind a parlamentben, mind egyéb helyeken elhangzott megnyilatkozásait, s akkor aligha mondhatnák azt, hogy a Magyar Demokrata Fórum, vagy a koalíció pártjai tettek csak olyan nyilatkozatokat, amiben saját magukat helyezték előbbre bizonyos értékek birtokában. Megítélésem szerint az elmúlt három és fél hónap alatt igen furcsa módon éppen a többi párt részéről nyilvánultak meg kifejezetten sértő, ócsároló kifejezések, amelyekre soha nem reagáltunk. Rendkívül jellemzőnek tartom azt, hogy lölgyessy Péter a rádióban olyan nyilatkozatot engedett meg magának, amelyben Imrédy Béla beszédekhez hasonlítja Jeszenszky Géza megnyilatkozását. Nem emlékszem, hogy Imrédy Béla a polgári demökrácia kérdésében kívánt volna versenyre kein: bármelyik másik szónokkal. Úgy gondolom, nem az a cél most, hogy újra a Kén- ügyhöz hasonló politikai viták legyenek a meghatározóak az országházban. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy a képviselők valóban a törvényhozó munkára koncentráljanak. Ugyanakkor a politikai pártoknak nem kell megsértődniük egymásra, amikor politikai eszmék miatt versengenek, sőt az mindig hasznos, ha igazi európai értékek képviseletéért teszik ezt. Az ellenzék együttes fellépése sem lehet ebben a vonatkozásban sértő. Nyilvánvalóan nem azonos politikai irányzatot képvisel a Magyar Szocialista Párt, , a Szabad Demokraták Szövetsége és a FIDESZ. Mind a három párt más politikai értékekre helyezi a fő hangsúlyt, s nyilván .más tradíciókkal rendelkezik, más értékéket vállal akkor is, ha vannak közösen vállalhatók is. Az sem sértő, ha egy politikai párt vagy több párt a balközéphez vagy a jobbközéphez sodródik. Igen nagy értékeknek tartam az európai baloldali értékeket is, amelyek egyensúlyban jelentkeznek a jobbközép vagy a centrum értékeivel.- Hogyan Ítéli meg az ellenzék együttes fellépését Jeszenszky Géza lemondatása ügyében? — Ez hozzátartozik a választási kampányhoz. Az ellenzék pártjai - végére jutva annak az úgynevezett türelmi ■dőnek, amelyet egyáltalán nem tartottak be - a választási kampány időszakában szükségszerűen minden eshetőséget és lehetőséget kihasználnak arra, hogy megfelelő propagandát fejtsenek ki. Minden eszközzel igyekeznek a kormányt lejáratni, s a testület nyilvánvalóan támadható, hiszen rendkívül súlyos örökséaqel, nehéz körülmények között, népszerűtlen intézkedéseket téve kell kormányoznia. Ezért ebben a kérdésben az ellenzék együttesen lép föl. Ami pedig a külügyminiszter lemondását illeti: ahogy nem voltam hajlandó MDF- politikust ért támadás esetén egyszer sem feláldozni az illető személyt, visszautasítottam a különböző szalámitaktikát képviselő metodikát, nyilvánvaló, hogy a legkevésbé sem kívánom a kormány tagjait efféle politikai támadások következtében lemondásra felszólitani. Annál kevésbé, mivel az alkotmány a konstruktív bizalmatlansági indítvány alapján a jelen politikai erőviszonyok mellett nem ad esélyt az ellenzéknek arra, hogy a kormányt meg tudja buktatni, kívánságukra pedig nem fogom egyetlen miniszteremet sem feláldozni. Göncz Árpád: Higgadt átgondolást Jeszenszky Géza külügyminisztert semmiféle jogszabály nem kényszeríti orra, hogy a keddi plenáris ülésen történtek után benyújtsa lemondását. Az érdemi kérdés az: a miniszter alkalmas-e, képesnek tortjo-e magát a történtek után a konszenzuson alapuló magyor külpolitika következetes alakítására és képviseletére. Ez tehát nem személyi kérdés, hanem a magyar külpolitika központi jelentőségű problémája — ekképpen kommentálta az Ország- gyűlés keddi ülésének botrányos mozzanatát, az ellenzéki képviselők kivonulását, és Jeszenszky Géza lemondásának követelését Göncz Árpád. A tengerentúli útra készülő köz- társasági elnök szerdán parlamenti dolgozószobájában fogadta a magyar sajtó képviselőit, és kötetlen beszélgetésen fejtette ki álláspontját a honi parlamentarizmus újabb, közfigyelmet keltett fejleményével kapcsolatban. A köztársasági elnök elöljáróban elmondta, hogy bár másirányú elfoglaltsága miatt - éppen Írószövetség! elnökségéről köszönt le a szervizet választmányi ülésén - nem tudott részt venni a parlamenti plénum tanácskozásán, a sajtóból részletesen tájékozódott a történtekről, s ennek alapján fogalmazta meg álláspontját. Göncz Árpád vélekedése szerint a legújabb fejlemények, a jelek szerint, igazolják annak a korábbi figyelmeztetésnek az időszerűségét, amelyet az ülésszak kezdetén intézett o törvényhozáshoz, s amelyben felhívta a pártokat: tartózkodjanak egymás minő- sítgetésétől; érvvel érvet, elvvel elvet szegezzenek szembe. Ami a kivonulás tényét illeti, Göncz Árpád szerint ez sem újdonság a parlamentáris gyakorlatban; máskor és máshol is előfordult már, hogy a kisebbség ily módon adott hangot tiltakozásának. A Parlament munkáját az ellenzéki „exodus" egyébként csak rövid időre tartotta fel, s a törvénykezés menetét legfeljebb hangulatilag zavarta meg. A külügyminiszter lemondását szorgalmazó ellenzéki követeléssel kapcsolatban a köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy Jeszenszky Géza válaszát a lavinát elindító interpellációra a törvényhozás végül is elfogadta. A pártatlanság egyik legfőbb őrének tisztét elfoglaló Göncz Árpád végezetül mindenkit arra szólított fel, hogy az ülésteremben kedden elhangzottakat higgadtan, tiszta fejjel gondolja át. Az államfő megfontolásra ajánlotta: a nemzet érdekét a Parlament egésze képviseli. Ennek alap- feltételeit - az elhangzottak következtében felvetődött politikai és személyi kérdések egyértelmű tisztázása révén - mielőbb meg kell teremteni. Ehhez mind a két fél felelősségteljes erőfeszítése szükséges. Ezt várja a Parlamenttől a helyhatósági választásokra készülő ország is. Végezetül Göncz Árpád figyelmeztetett arra, hogy ami kedden az ülésteremben elhangzott, az nem marad sem a falak, sem az ország határai között. Következetes nemzeti külpolitikát pedig konszenzus nélkül folytatni nem lehet! Aláírták a szerződést a német újraegyesítésről (Folytatás az 1, oldalról) A német egységhez vezető folyamatban kulcsfontosságú dátum 1990. szeptember 12. - hangsúlyozta szerdán Bonnban Helmut Kohl nyugatnémet kancellár. A Németország újraegyesítésének külső feltételeit rendező dokumentum szerdai moszkvai aláírása annak a ténynek a kifejeződése, hogy a német egység „az összes barát, szövetséges és szomszéd egyetértésével” valósul meg. Különösen nagy jelentőségű a két német parlament korábbi állásfoglalása a német—lengyel határ kérdésében. A kettő plusz négy-szerződés a modern történelemben először teszi lehetővé egy ország egyesülését, háború, szenvedés és összecsapások nélkül - mondotta a nyugatnémet kancellár. A német—szovjet kapcsolatok jövőiére vonatkozóan Kohl megerősitette, hogy hamarosan jószomszédsági és partneri szerződést köt egymással a két fél, készülőben van a aazdasógi, ipari és tudományos eqyüttműködésről szóló szerződés, valamint a Kelet- Németorszáqban maradó szovjet katonák óllomásoztatósá- nak, kivonásának és hazai beilleszkedésének a költségeit rendező megállapodás. Botrány a bolgár parlamentben A bolgár Nagy Nemzetgyűlés kedd délután felújított ülésén újabb éles vita alakult ki — ezúttal a tanácskozás egyenesben történő rádió- és tévéközvetítése kérdésében —, majd botrányba fulladt az ülés, mert az egyik szavazóinál az ellenzéki „számláló" ötvennel több voksot jelentett az elnökségnek, mint ahány képviselője a Demokratikus Erők Szövetségének a teremben volt. A rádió- és tévéközvetítés leállítását még oz ülés elején Alekszandr Lilov, a BSZP parlamenti csoportjának elnöke javasolta, mondván, hogy ez rontja a parlament munkájának hatékonyságát, egyfajta „rádió- és televíziószínházzá" változtatja a tanácskozást. Az ellenzék rendkívül élesen reagált. A botrány akkor hatalmasodott el, amikor a bírák felmentése és kinevezése ügyében megtartott egyik szavazáson’ az ellenzék szavazatait összeszámláló Venceszlav Me- darszki - maga is ellenzéki képviselő — ötvennél több szavazatot jelentett az elnökségnek, mint ahány ellenzéki képviselő egyáltalán a teremben tartózkodott. Építkezők figyelem! Hazai csempék és padlólapok nagy választékban olcsó árakon 325-800 Ft/m2 Hagyományos akác, tölgy és kőris parketta 620-1100 Ft/m2 Ez egy fantasztikus lehetőség! Cím: ÁTRIUM BT. Siklós, Felszabadulás u. 64. Tel.: 73M1-230 Nyitvatartás: h-p: 8.00-16.00, sz: 8.00-12.00 ^{4004^
