Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)

1990-09-11 / 159. szám

1990. szeptember 11., kedd üj Dunántúli napló 3 Az Országgyűlés törvényalkotásai A belügyminiszter elbocsátotta a verekedő pécsi rendőröket A városi kapitányság elnézést kért a sértett algériaitól (Folytatás oz 1. oldalról) Sürgősségi tárgyalást kért Kávássy Sándor (FKgP) a Köl­csey Ferenc érdemeit és em­lékét megörökítő törvényjavas­latára. Az Országgyűlés elve­tette az indítvány napirendre tűzését. Zsíros Géza (FKgP) a ter­mőföld tulajdonjogi rendezé­sének egyes kérdéseiről nyi­tott be törvényjavaslatot ön­álló indítványként, ám elállt tervezetének napirendre tűzé­sétől, bízván abban, hogy a kormány mihamarabb a ház elé terjeszti a földdel kapcso­latos törvény javaslatát. A törvényhozás felvette na­pirendjére Eörsi Mátyás és Fodor Tamás (SZDSZ) ház- szobály-módositó indítványát, amelynek lényege, hogy a gé­pi szavazást a hagyományos, kézfelemeléssel történő vokso­lás kísérje. A kormány javaslatára az Országgyűlés napirendre tűzte a polgármesteri tisztség ellá­tásának egyes kérdéseiről szóló törvény módosítását; a •fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állomá­nyának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvény- erejű rendelet módosítását; a politikai felelősséget vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javas­latot. A napirenden szereplő elő­terjesztésekre áttérve az Or­szággyűlés elsőként a társa­dalmi szervezetek kezelői jo­gának megszüntetéséről szóló törvényjavaslatról határozott. A részletes vitában az egyes módosító indítványok nyomón paragrafusról paragrafusra át­tekintett jogszabálytervezetet egészében nagy szótöbbség­gel, 251 szavazattal, 3 ellené­ben 9 tartózkodás mellett hagyta jóvá a törvényhozás. Az újonnan elfogadott tör­vény intézkedik arról, hogy kártalanítás nélkül megszűnik o társadalmi szervezeteknek az állami tulajdonú ingatla­nokra vonatkozó kezelői joga. E jog ezentúl a Pénzügymi­nisztérium Zárolt Állami Va­gyont Kezelő és Hasznosító Intézményét illeti meg. A ke­zelői jogot az úgynevezett használati jog váltja fel. A törvény erről úgy intézkedik, hogy a társadalmi szervezete­ket ingyenes használati jog il­leti meg azokra az ingatla­nokra. amelyekre vonatkozó kezelői jog e törvény folytán szűnt meg. A törvény előírást tartalmaz a használati jog időtartamára vonatkozóan is. Üay fogalmaz, hogy egy kü­lön törvényben megállaDÍtott Ihotóridőia illeti meg a hasz­nálati iog a társadalmi szer­vezeteket. Külön törvény ielöli majd ki azt a szervezetet, amelv az inaatlanok haszná­latáról szerződést köt a tár­sadalmi szervezetekkel. Fontos garanciális elem az is, hogy a törvényben biztosított hasz­nálati jog alapján az inact­ion használata nem engedhe­tő át másnak. Ezzel együtt a kezelői jog megszűnése nem érinti harmadik személvnek a törvénv hatálvba lépésekor nz érintett inaatlanokra fennálló ioaait. Módosító inditvánv nvomán született a határozat, m;«zerint az inaatlanok haszno­sításából származó bevételek a Társadalombiztosítási Alaoot illetik mea. A társadalmi szervezeteknek meglehetősen rövid határidőn belül, október 15-ig kell be­jelenteniük a ZÁVKI-nak, hogy o törvény alapján mely ingat­lanokra szereztek használati jogot. A kormány pedig no­vember 30-ig tesz javaslatot oz Országgyűlésnek a törvény alapján megszűnt kezelői jog­ijai érintett ingatlanok hasz­nosításának módjáról. A törvény tervezetéhez fű­zött általános indoklás szerint -a kezelői jog megszüntetésével új alapokra kívánják helyezni az állami tulajdonú ingatla­nok használatának rendjét. Ez­zel megszűnik az az ellent­mondásos állapot, amikor is a földtörvényben meghatáro­zott kezelői jog a tulajdonos­sal azonos jogokat biztosított a kezelő részére, s ennek kö­vetkeztében háttérbe szorult az állam tulajdonjogának ér­vényesítése. Az új szabályozás szolgálja a piacgazdaság jog­rendszerének megfelelő jog- intézményének kiépítését, ugyanakkor szem előtt tartja azt a célt is, hogy egy egysé­ges rendezés után az ingat­lanok jelentős részének állami tulajdonból önkormányzati tu­lajdonba kell kerülnie. A társadalmi szervezetek o társadalomban betöltött sze­repüknek és súlyuknak meg­felelően juthatnak majd hoz­zá az állami tulajdonú ingat- lanohoz, később meghatáro­zandó elvek szerint. Ennek so­rán bérlet, illetve tulajdonba adás egyaránt szóba jöhet. Sokszor és sokan beszéltek arról, követelték a Parlament Falain belül és kívül azt, hogy el kell számoltatni a volt MSZMP-t a vagyonáról. A kép­viselőiház hétfőn végre pontot tett e — úgymond a nép ne­vében megfogalmazott — kö­vetelések végére; számos mó- dosiitást figyelembe véve elfo­gadta az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szer­vezetek vagyonának elszámo­lásáról szóló törvényjavaslatot. Ennek lényege, hogy az MSZP-aek, a DEMISZ-nek, a Társadalmi Egyesülések Szö­vetségének, a Magyar Nők Országos Szövetségének, mint az MSZMP, a KISZ és az Út­törőszövetség, a HNF, a nő­tanács utódszervezeteinek, to­vábbá az MSZBT-nek, a MEASZ:nak és az MHSZ-nek, illetve utódszervezeteiknek el kell számolniuk ingatlanaikról, az 50 ezer forintot meghaladó beszerzési értékű felszerelése­ikről, berendezéseikről, vé­dett műalkotásaikról, a saját maguk alapította vagy részvételükkel működő gazdálkodó szervezetekről, alap itvá nyok ról, értékpap iro k - ról, pénz- és bankszámlákról. Az elszámolás kiindulási dá­tuma 1949. január 1. Az elszámoltatás körüli vi­tában a leginkább érintett Magyar Szocialista Párt tör­vénymódosító javaslatait rend­re elvetették, pedig ahogyan Pozsgay Imre fogalmazott: a párt rendkivül nagy önmérsék­letet tanúsított ebben az ügy­ben, mert fontosnak tartja a kérdés végleges tisztázását, és komolyan veszi a népszava­zással is megerősített elszá­molási kötelezettségét. Kifogá­solta viszont azt a javaslatot, hogy a vagyontárgyakat az Országgyűlés további intézke­déséig elidegeníteni vagy megterhelni tilos. E Horváth Bélától (MDF) származó in­dítvány védelmére kelt viszont Torgyán József (FKgP), han­goztatva: e javaslat éppen a szocialista párt vagyonának védelmét szolgálja. Mindemel­lett az MHSZ-szel összefüggés­ben szóba került még a ka­tonai előképzés fontossága is. A végül is nagy szavazat- többséggel elfogadott törvény szerint a kormány az elszámo­lások alapján 1991. január 31-ig javaslatot tesz az Or­szággyűlésnek a szükséges in­tézkedések megtételére. Rövid részletes vita után az Országgyűlés döntött az ál­lami vállalatokra vonatkozó egyes jogszabályok módosítá­sáról. A változások érintik az állaimi vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvényt, illetve az ál­lam vállalatokra bízott vagyo­nának védelméről szóló 1990. évi Vili. törvényt. A jogszobálymódositások célja, hogy a kormányprog­ram irányelveivel összhangban elősegítse a magántulajdon dominanciáján alapuló piac­gazdaság kialakítását, ugyan­akkor továbbra is kellő véde­lemben részesítse a nemzet tulajdonát képező állami va­gyont. A piacgazdaság fej­lesztésével összefüggően a törvényjavaslatban megfogal­mazott jogszabályok megköny- nyitik az egyes gazdasági egy­ségek önállóvá válását az anyaszervezettől. Ennek szel­lemében a most jóváhagyott törvény első paragrafusa ki­mondja: az önkormányzó-ön­igazgató vállalatnál, az elkü­lönült gazdasági egység dol­gozói kétharmadának indítvá­nyára, a vállalat általános ve­zetését ellátó szerv 30 napon belül dönt az elkülönült gaz­dasági egység önálló vállalat­tá alakításáról. A képviselőtársak 'hozzászó­lásainak minősítése és ma­gyarázata jellemezte az át­alakulási törvény módosításá­ról folytatott törvényhozási vi­tát. Szabad-e a kormány erő­teljes centralizációs törekvé­seinek teret engedni? He- lyes-e az Állami Vagyonügy­nökség hatáskörét a javasolt mértékben kiszélesíteni? - so­rolta az alapkérdéseket újra Eörsi Mátyás (SZDSZ), az el­lenzék véleményét tolmácsol­va. Ezt a véleményt példák­kal erősítette Kosa Lajos (FIDESZ) és Solt Ottilia (SZDSZ). A kormánypártok közül jó­szerivel csak az MDF képvi­selői hallatták hangjukat, a kormány sokszor hangoztatott érveit ismételgetve, és — ízek­re szedve ellenzéki képviselő- társaik szavait. Dénes János szerint Eörsi Mátyás megma­gyarázta a magyar csodát, és ezzel együtt mindjárt „mohó kecskére bízná a káposztát”. Szabó Ivántól azt tehetett megtudni, hogy a privatizá­ciót nem a mintegy 30 em­bert foglalkoztató vagyonügy­nökség fogja önmagában megoldani, hanem több száz (!) kis- és középméretű szer­vezet segit neki ebben. Palo­tás János megítélése szerint a privatizációt nem szabad le­egyszerűsíteni a decentrali­zációra. A többszöri hozzászólásma­gyarázat után Szűrös Mátyás a vitát lezárta. A miniszter kedden kap lehetőséget a vá­laszra, s a képviselőház ez­után dönt a törvényjavaslat elfogadásáról. Az ülésnop utolsó napirendi pontjaként a megüresedett bi­zottsági helyeket töltötték be. ezekre a kormánykoalíció há­rom pártja tett javaslatot. A belügyminiszter szeptem­ber 15-i hatállyal elbocsátotta a testületből azt a két pécsi rendőrt, akik egy önkéntes rendőrrel együtt ittasan bele­kötöttek egy algériai üzletem­berbe, és súlyosan bántalmaz­ták. A Pécsi, Városi Rendőr- kapitányság vezetője az ön­kéntes rendőrt kizárta a tár­sadalmi segítők sorából. •Négyes Zsolt 31 éves rendőr zászlós és Orsolics Zsolt 25 éves rendőr törzsőrmester Sza­bó István önkéntes rendőr tár­saságában, szolgálati időn kí­Elmarad a doni emlékűt Elmarad o doni emlékűt. A szervezőbizottság értesítette az MTI-t, hogy belátható időn belül sajnos nem indulhat út­nak a megemlékezés, a meg­békélés és a kegyelet vonata a Don-kanyarba, a 2. 'Magyar Hadsereg tragédiájának a színhelyére. A második éve tervezett, s májusban már „zöld utat" kapott vonat előtt ezúttal ismét pirosra váltották a szemafort, mégpedig min­den indoklás nélkül. Az út technikai lebonyolítását szer­vező utazási irodát ugyanis arról értesítette szovjet part­nere, hogy a „Voronyezsben székelő megyei politikai bi­zottság visszalépése miatt" a 100 fő számára szervezett utat kénytelen lemondani. Az út iránt országszerte nagy volt az érdeklődés, a hajdani csaták résztvevői, il­letve az elesettek hozzátarto­zói közül több százan jelezték, el kívánnak zarándokolni a hajdani harcok színhelyére. Nyomozás közösség elleni izgatás miatt A Legfőbb Ügyészség közleménye A Legfőbb ügyészség ál­lampolgári bejelentés alapján szeptember 3-án tényfeltáró vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, hogy a „Szent Korona" című hetilap működése megfelel-e a tör­vényes előírásoknak. A Legfőbb ügyészség hét­főn tájékoztatta az MTI-t ar­ról, hogy a vizsgálatot befe­jezte. Megállapította, hogy a hetilap működése formailag megfelel a jogszabályi rendel­kezéseknek. A vizsgálat kiter­jedt a hetilapban megjelent cikkek tartalmára is. Az ennek során feltárt tények arra utal­jak, hogy a lap több Írása a 'közösség elleni izgatás bűn­tettének alapos gyanúját kel­ti, ezért a legfőbb ügyész­ség nyomozást rendelt el, amelynek lefolytatásával a Budapesti Rendőrfőkapitánysá- got bízta meg. Ázakciónak vége A Magyar Szent Korona Szövetség közleménye A Magyar Szent Korona Szö­vetség megelégedésére szol­gál, hogy kezdeményezése foly­tán élénk vita bontakozott ki a Trianonhoz fűződő történel­mi események megítélésével, az arról történő megemléke­zéssel kapcsolatban. Különö­sen megnyugtatónak találta az olyan állásfoglalásokat, ame­lyek - a budapesti önkor­mányzat döntésétől függően - (lehetségesnek látják egy új emlékmű létesítését egyik leg­nagyobb nemzeti tragédiánk emlékére. Ennek alapján és az elhangzott vélemények fi­gyelembevételével a szövetség úgy döntött, hogy a hajdani tiranoni emlékműegyüttes hely­reállítására létrehozott kuratóri­um tevékenységét beszünteti. vül a pécsi Júlia eszpresszó­ban italoztak augusztus 31-re virradó éjszaka. Provokálták az arab üzletembert, kivonszolták őt a szórakozóhelyről, bán­talmazták, majd egy körzeti megbízotti irodába, később a város szélére vitték, ahol is­mét megverték, és magára hagyták. Az idegennél lévő 10 ezer forint és 800 francia frank eltűnt. A súlyosan sé­rült emberre másnap hajnal­ban talált rá egy járókelő, aki a mentőket is értesítette. A kaposvári ügyészség nyo­mozóhivatala a pécsi rendőr­A két évvel ezelőtt Pécsett megrendezett horvátországi magyarok bemutatkozása vi­szonzásául idén szeptember 13-15. között rendezik meg Zágrábban a magyarországi horvátok bemutatkozását. A háromnapos rendezvénysorozat részletes programjairól tartot­tak tegnap sajtótájékoztatót Pécsett, a megyei tanácson. Mint Lantos József, a nem­zetiségi bizottság elnöke el­mondta, már két évvel ezelőtt, a pécsi rendezvényen megfo­galmazódott az igény, hogy ez a kapcsolatfelvétel ne csak Baranya megyére korlátozód­jon, hanem az ország más vidékei is bekapcsolódhassa­nak a programokba. Ennek megfelelően a háromnapos rendezvénysorozaton a Bara­nya Táncegyüttesen és a pé­csi August Senoa Nemzetiségi Klub Asszonykóruson kívül fel­lép a Garai Népi együttes, a Kópházi Népiegyüttes és a budapesti szerbhorvót gimná­zium énekkara is. A komlói kórház felújításá­nak helyzetét tekintette át a városi tanács végrehajtó bi­zottsága hétfői ülésén. Meg­állapították, hogy az építke­zés a terveknek megfelelően közeledik a befejezéshez, an­nak ellenére, hogy bizonyos megígért támogatások elma­radtak. Két általános iskolai Tegnap megkezdődött a ta­nítás Pécsett, a látássérült gyerekek rehabilitációs köz­pontjában. Hoffmann Judittal, aki a Bárczi Gusztáv Gyógy­pedagógiai Főiskolán a vak szakot végezte el, a gyere­kekről beszélgetünk. Aki sajnálattal jön ide, an­nak nem való ez a hivatás. A vakok világa egész más vi­lág. Olyan, mintha egy idegen nyelvet beszélnél, mert egész más dolog, fontos számukra. Olyanokat vesznek észre a vi­lágból, ami fölött egy látó el- siklik. Amikor először bemen­tem a Vakok Iskolájába és az osztályban köszöntem a gye­rekeknek: Jó reggelt kívánok! — kórusban fölkiáltottak: Jé, de pici a tanár néni! Csodál­koztam, honnan tudják. Hát onnan, hogy a hang ala­csonyan jött. Egy másik pél­da. Álltam a folyosón. Elment mellettem egy gyerek. Megsi­mította a kezemet, és azt mondta: Csókolom, tanár néni! Pedig egy szót sem szóltam. kapitányság vezetőjétől ka­pott értesítést követően a gya­núsítottak előzetes letartózta­tásba helyezése után csopor­tosan elkövetett kifosztás, kü­lönös kegyetlenséggel végre­hajtott súlyos testi sértés ügyé­ben folytat vizsgálatot az el­követők ellen. A rendőrség elnézést kért a sértettől a történtekért, sze­mélyi állománya elhatárolta magát a volt kollégáktól, és bízik abban, hogy a lakosság nem e szélsőséges eset alap­ján értékeli a testület tagjai­nak 'munkáját. A rendezvény szeptember 13-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődik a horvát par­lament kulturális bizottságá­nak székházában egy nemze­tiségi fórummal, ahol a ma­gyarországi horvátok és hor­vátországi magyarok helyzeté­vel foglalkoznak a szakembe­rek. Délután nyílik a magyar- országi horvátok etnográfiai kincseit bemutató kiállítás a zágrábi Néprajzi Múzeumban, este a Baranya Táncegyüttes mutatja be önálló gálaműso­rát az Ifjúsági Kulturális Köz­pontban. Pénteken tudományos előadások hangzanak el, 20 órától irodalmi estet rendez­nek a magyarországi horvát írók részvételével. A zágrábi eseményeken k!vül Adamove- cen, Samoborban és Buseve- cen rendeznek kulturális prog­ramokat. Szombaton a külön­böző intézmények további eqyüttműködési lehetőségeiről tárgyalnak a résztvevők, majd este folklór műsorral zárul a rendezvénysorozat. igazgatót nevezett ki a bizott­ság a tanári kar hozzájáru­lása alapján. Jóváhagyták a November 7. úti általános is­kola névváltoztatási kérelmét, amelynek alapján az intéz­mény október 1-jétől a „Szil- vási Általános Iskola" r nevet fogja viselni. Érdekel a gondolkodásuk. Szigorúbb vagyok velük, mint akár egy „normál" gyerekkel. Megtanítom őket gyakorlatia­san élni. Hogy egyedül tud­janak WC-re menni, öltöz­ködni, közlekedni, vagy akár úszni. Ez a vágyam, mert úsz­ni tanítottam mozgássérült gyerekeket is. Hogy egy kö­zegben legalább szabadon tudjanak mozogni. A vakokkal a főiskola óta foglalkozom. Nem merül fel bennem semmiféle rossz ér­zés, ha köztük mozgok. Ök Így születtek, vagy ilyenné lettek, így kell őket megtanítani élni. Hogy ne legyenek annyira ki­szolgáltatottak. Az intézmény támogatások­ból tartja fönn magát. A se­gíteni szándékozók az 1910 Budapest, postahivatal 581-11048-8 számla javára fi­zethetik be az adományokat. Sz. Lelovics Ilona A Parlamentben megkezdődött szeptember 10-ikén az Ország­gyűlés ülésszaka. Képünkön: lsépy Tamás igazságügyi állam­titkár felszólal. MTI-fotó: Kovács Attila Magyarországi horvátok zágrábi bemutatkozása Kórházépítés, iskola névváltozás Komlón Látássérültek iskolája Pécsett

Next

/
Oldalképek
Tartalom