Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)

1990-08-10 / 128. szám

1990. augusztus 10., péntek oj Dunántúli napló 3 Mohácson sok a panasz Mohácshoz közel a Duna, mégis drága a vizdij Hétszeresére nőtt a víz ára (Folytatás az 1. oldalról) nünk, hogy hány köbméter vi­zet termeltünk, és ennek csak a 78 százalékát tudjuk érté­kesíteni, a többi csőtörések vagy a rendszer egyéb más hibája miatt elfolyik. A vízdíj eddig sem volt egy­forma: a városokban - Mo­hács, Pécs, Szigetvár, Komló - 2 forintot fizettek köbméte­renként, míg a községekben 3,80-at. 1990-ben a vízdíjat egységesen 14,50-re emelték. A városokban így hétszeresé­re, míg a községekben a négyszeresére nőtt a kifizeten­dő összeg. Az ivóvíz előállítá­sa 31,50-be kerül köbméteren­ként, a vízművek ennek 50 százalékát mint állami támo­gatást megkapják, ezért kell a lakosságnak 14,50-et fizetni. A Baranya Megyei Vízmű Vállalat mohácsi üzemmérnök­ségéhez eddig 73 reklamáció érkezett a vízszámlák miatt, a jogosságukat kivizsgálják. Kö­zülük 42-en magasnak találták a vízdíj összegét, 22-en óra- ellenőrzést kértek, 4-en ked­vezményes részfizetésre nyúj­tottak be kérelmet, amelyről a vállalat igazgatója dönt. — Az emberek először ta­lálták szembe magukat a meg­emelt vízdíjjal. Az egyre nö­vekvő élelmiszerárak mellett egy-egy családnak nem kis anyagi megterhelés a 2400- 2700 forintos vízszámla kifize­tése. A vízmű évente kétszer ad végszámlát, és negyed­évente előleget is szed. A megemelt vízdíjjal most küld­tük ki az első számlákat. Az első félévi díjjal együtt eddig a díjbeszedőink beszedték az első negyedévi előleget is. Várhatóan ezzel a lehetőség­gel most nagyon kevesen él­nek, mert nem futja a pén­zükből. A mohácsi üzemmér­nökség közüzemi szolgáltató vállalat, csak végrehajtója egy kormányrendeletnek. Raj­tunk csapódik le a „nép ha­ragja". A vállalat a ki nem fizetett vízdíjak miatt is vesz­teségessé válhat, hiszen az ál­lami támogatást csak a be­szedett vízdíjak után kapja meg. A csatornadíjnál sem jobb a helyzet, hiszen 80 fil­lér helyett most 6,80-at kell fi­zetni köbméterenként a szenny­vízért is. Talán az önkormány­zati rendszer javulást hoz, hi­szen ezeket az ellentmondá­sokat felülről jövő utasítások­kal nem lehet feloldani. Sz. K. Betiltották a szegedi KGST-piacot Az egy hete ideiglenesen bezárt *KGST-piac ügyében ülésezett csütörtökön a piac helyzetének rendezésére ala­kult koordinációs bizottság Szegeden. A városi tanács, c rendőrség, a Vám- és Pénz­ügyőrség, valamint a helyi pártok képviselőiből létrejött bizottság elsősorban a lakos­sági tiltakozások és a vésze­sen megromlott közbiztonsági helyzet hatására döntött a KGST-piac megszüntetéséről. A területen működő Piac Kft. azonban, az eredeti engedély­nek megfelelően használtcikk- piacot működtethet a csere­pes soron, amennyiben telje­síti a koordinációs bizottság feltételeit - megfelel a szi­gorú közegészségügyi, közle­kedés- és közbiztonsági köve­telményeknek. A koordinációs bizottság ez­zel érvényt szerzett annak c hatályos jogszabálynak, amely tiltja külföldi állampolgárok árusító tevékenységét. A b!- zottság még az elmúlt héten levelet küldött Rabár Ferenc pénzügyminiszternek az ügy jogszabályi rendezését sürget­ve. Most arról döntöttek, hogy több „KGST-piac által sújtott” várossal összefogva követelik az egyértelmű kormányzati döntést a bazárturizmus lega­lizálásáról vagy betiltásáról. A koordinációs bizottság . ülése alatt a piac környéké­nek lakossága tiltakozó de­monstráción követelte az ille­gális kereskedelem fölszámo­lását a szegedi városi tanács épülete előtt. Falutévé - szeptembertől Szeptember első heté­ben megkezdi adását a Falutévé. A minden szom­baton reggel 6.30 perc­kor induló, félórás adás friss információkat nyújt a vidéken élőknek. Pálify G. István, a Híradó fő- szerkesztője az MTI kérdé­sére elmondotta: intézmé­nyük abból a tetemes adósságiból akar törleszte­ni, amely az elmúlt há­rom évtized alatt jelent­kezett. Arról van szó, hogy amíg a Falurádió minden hajnalban friss ri­portokkal, tudósításokkal folyamatosan szolgálta és szolgálja ki a vidéken élő­ket, addig a televízió ke­vésbé volt következetes ebben a tekintetben. A televízió 1-es csator­náján jelentkező műsor alcímei is sokat sejtetnek a Falutévé programjából: egyebek között a Faluha­tár a nagy- és a kisüze­mekben folytatott gazdál­kodásról, a Faludoktor az állat- és a növénybe- tegségek megelőzéséről, gyógyításáról szól, a Fa­lumeteorológia időjárási előrejelzést ad a gazdák­nak, a Falukonyha a ré­gi paraszti ételek főzésé­re tanítja meg a nézőt, a Falucsalogató a vidéki turisztikában rejlő lehető­ségeket mutatja be. A Falutévének - amely a Híradó stábjának pro­dukciója — kisébb állan­dó stábja lesz Práger György vezetésével. Ugyan­akkor számitanak a vidé­ket és a külföldet járó újságírókra is. Fellebbezési csúcs a JPTE-n Egyetemeinken, főiskoláinkon a jelentkezések száma gya­korta meghaladja a férőhelyek tízszeresét is. Olyan szak idén sem akadt a pécsi Janus Pan­nonius Tudományegyetem egyik karán sém, ahova az összes jelentkező bejuthatott. A J'PTE rektori tanácstermé­ben a felvételi utolsó stáció­jaként a fellebbezést benyúj­tók kérelmeit bírálta el az Ormos Mária rektorasszony ve­zette bizottság, melynek tag­jai a karok oktatási dékánhe­lyettesei, az egyetem főtitká­ra, a rektori hivatal vezetője, valamint a karok felvételi mun­káját irányító vezetők voltak. Az előző évek gyakorlatától eltérően, a végső döntési jog az egyetemeké lett, a minisz­térium csak a jegyzőkönyvek alapján kap tájékoztatást. A két természetes állapot között, hogy egyrészt minden­ki be szeretne jutni, másrészt a keretszámok limitáltak, sok esetben az óbjektív szabály­zók, a pontok sem tudnak igazságot szolgáltatni, Justitia megfellebbezhetetlen mérlegé­vel mérni. így, sajnos, minden évben sok a csalódott pályá­zó. Csalódásuk oka persze, számtalan lőhet, s ezt az okot legegyszerűbb a felvételi „rendszerben” megtalálni. Kétségtelen, láttunk már pél­dát bizottságok felületességé­re, apróbb-nagyobb hibák most is előfordulhatnok, de jóval több az olyan eset, ahol a jelöltek produkciójából a megfelelő tudáson kívül már „csak" az önismeret, az esé­lyek reális felmérése hiányzott. Jogsértés nem történt A hallgatójelöltek nagy ré­sze utólagos átirányítása ér­dekében fellebbezett. Másoka kivánt pontszám alatt méltá­nyosság révén a legkülönfé­lébb indokokkal kérték felvé­telüket, néhányon pedig az írásbeli dolgozatuk újrajavitá- sót kérelmezték, pontjaik szá­mát ily módon kívánva nö­velni. Átkos pontok! Kétségtelen, az objektív el­bírálásnak egyelőre nincs más, jobb módja, 'de hogy ez is tud fonákul alakulni, arra pél­da egy, az állam- és jogtu­dományi karra érkezett kér­vény, melyben a magyar irás- beli-teszt inkorrektségét rekla­málja a pályázó. A teszt köz­ponti volt, a hozzá tartozó kó­dot is a minisztérium küldte, amely két dolgot kifelejtett a csomagból: az 1945 utáni po­litikai természetű kérdések mel­lőzését {mig a történelem­tesztben utasítás is volt erre vonatkozólag), hiszen ez való­ban nem volt tananyag. A' másik, még súlyosabb mulasz­tás: a pontos utasításokon alapuló, korrékt javítási kul­csot megadni. Ilyen módon az elbírálás, a pontozás a javí­/M/nden kar túllépte a keretet Válságkezelő programiroda a minisztériumban Egyre súlyosbodó szociális gondokról beszélt tegnap reg­gel a Kossuth Rádióban dr. Jávor András népjóléti minisz­tériumi államtitkár. Az akut problémák enyhítésére válság- kezelő programirodát hoztak létre, egyezkednek a pénzügy­minisztériummal és bíznak o különböző jótékony szerveze­tek, csoportok, személyek tá­mogatásában. — Érzékelhető-e ennek az irodának a létrehozása Bara­nyában? - kérdeztük dr. Rú­zsa Csaba, megyei főorvost.- Igen, a minisztérium kéri tőlünk a konkrét adatokat ar­ról, hogy a gyermek- és a fel­nőttvédelem területén milyen gondjaink vannak, az egyes tanácsok mennyi pénzt hasz­náltak fel. Az adatok ezekben a napokban érkeznek, becs­lés szerint 50 000 000 forintra lenne szükségünk.- Mik a megye legégetőbb gondjai? •- Mindenekelőtt a segélye­zés. Úgy látjuk, hogy a taná­csok az éves keret ismereté­ben rendkívül visszafogott se­gélyezési gyakorlatot folytat­nak. A szükségesnél kevesebb támogatáshoz jutnak a rászo­rulók. A szociális intézeteknél ugyan még nincs fennakadás, de ha nem kapunk az áreme­lések hatását kompenzáló lá­tók szubjektív önkényének volt kitéve. A jelöltnek igazat adott, pontokat viszont nem tudott megszavazni a bizottság. Gyen­ge vigasz, hiszen erkölcsi győ­zelemmel még nem lehet egyetemista az ember. Egy közgazdászjelölt, min­den szemérmet félretéve, az átjelentkezési variációk teljes tárházát kimerítette, felettébb fúnmányos módon, „a vala­melyik csak bejön” reményé­ben. A pontok, sajnos, min­den szinten ellene beszéltek. A miniszter azt mondta Évek óta gondot okoz a közgazdasági karon a másod- diplomások felvétele. Az ő esetükben a bizottság nem ki­fejezetten a tudásra, mint in­kább a jelölt szándékára kí­váncsi. Ezért a 'HVG-szintű teszt teljesítése még nem elég a felvételhez, az különben is csak egy belső, nem közpon­ti tájékozódási rendszer, ami az intézmény jogkörébe tar­tozik. iHiióba hivatkozik tehát a pályázó Andrásfalvy Bertalan miniszterre, aki azt mondta, hogy a ponthatárt elértek au­tomatikusan felvételt nyernek. Ez a teszt ugyanis nem egyen­lő a ponthatárral. Lehet, hogy a miniszter nem gondolt nyi­latkozatában a másoddiplo­mások helyzetére, az 5s lehet, hogy gondolt, csak valamiért nem tette hozzá, hogy a ki­jelentése a nappali tagozato­sokra vonatkozik. így stimmel minden. Jogsér­tés tehát, a példák is mutat­ják, egyik karon sem történt. Méltányossági alapon fogad­tak el kérelmeket, de a hely­szűke miatt csak igen keveset. A karok vezetősége Ormos Mária véleményét osztva, igyekezett minél kevesebb fia­tal sorsot derékba törni. A javaslat pedig az volt, hogy „vegyünk fel mindenkit, akit a kar javasol, és el tud he­lyezni". Több figyelmet Az egyetem legnagyobb ka­ra a tanárképző. Van olyan intézete, amely egymaga több hallgatót foglalkoztat, mint a másik két kar létszáma össze­sen. A költségvetés viszont há­rom egyenlő részre oszlik. Ez valóban méltánytalan, 'bár a felvételin történt kuszaságokat önmagában nem magyarázza. .Lassan talán megérik a hely­zet arra, hogy az ügyek haté­konyabb intézése, az átlátha­tóság érdekében a kar veze­tését megosszák a különböző szakterületek szerint, így ta­lán lesz felelőse a különleges szakoknak is. Ebben az eset­ben talán nem fordulhat eiő az, ami a rajz-vizuális nevelés szakra jelentkező fiatalember­rel történt meg. Ő a vizsgán maximális pontszámot ért el, jog szerint azonban mégsem vehető fel, mert a hozott pont­ja nem számítható a tájékoz­tatóban előírt szabályzat sze­rint, négy évnél korábban érettségizett ugyanis. A különleges, nem a szoká­sos 120 pontos felvételi rend­szert kidolgozó tanszék nem volt elég körültekintő, Így kénytelen magát megfosztani a legtehetségesebbektől. Egy jelöltnek elveszett az Írásbeli dolgozatát felülbírálni hivatott kérelme. Lehet ugyan azt mondani, hogy az esetleg sosem íródott meg, de a ta­nulságot mindenképpen le kell vonni. Az ügyiratok iktatása, lehet, hogy avíttas, de célra­vezető módszer. A bizottság nem hirdethet eredményt Mindhárom karon előfordult számos kérvény, mely azt sé­relmezte, hogy a felvételi bi­zottság elnöke azt mondta, elég lesz a pontja, akkor meg miért nem vették fel. Talán azért, mert a ponthatárt a minisztérium a vizsgák után ■kb. két héttel hozta meg, er­ről előre egy elnöknek sincs tudomása. De ebből 'is lát­szik: felelőtlenség a jelöltek bíztatgatása, hiszen a bizott­ságnak nem más a feladata, mint a szóbeli feleletek meg­hallgatása, igazságos elbírá­lása. Az idei eljárással kapcso­latos sérelmek közül 34-ből 9 a földrajz szakkal volt kap­csolatos. Itt bizony az a je­lentkező, aki elkérte a dolgo­zatát, talált furcsa dolgokat. Akárhogy forgatta a lapot, azokon csak egy, a végleges pontszám volt feltüntetve. Va­jon hogyan sikerült kihozni a tisztelt javítónak részpontok híján az összeget? Hogyan tud így egyes feladatok helyessé­gére, illetve helytelenségére hivatkozni? Talán külön papír­ra vezette rá a részpontokat? Ez szabályellenes. Az előző évekhez képest, némileg egyszerűsödött a fel­vételik ügymenete azzal, hogy a végső döntési jog az egye­temeké lett — mondja Gáspár János, az egyetem főtitkára. —• De maradt Így is még elég orvoslandó probléma A meg­oldás, persze, a felvételi nél­küli rendszerben lenne, de ez a jelenlegi anyagi, elhelyezé­si viszonyokat tekintve, fizikai képtelenség. így is minden karon túlléptük a kereteket. Zábrádi Marianna mogatást, akkor a negyedek negyedévben komoly működ­tetési gondjaik lesznek.- Milyen jótékony szerve­zetekkel, cioportokkal van kapcsolatuk az elesettek se­gítésére? A különböző intézetek, egyesületek jórészt tőlünk függetlenül találtak partnere­ket, akiktől konkrét segítséget kaptak. Több alapítványt is ilyen céllal alapítottak. Hogy konkrét példát is mondjak a támogatásra, nemrég a Mál­tai Szeretetszolgálat küldött a bólyi gyermekotthonnak nc- gyon értékes műszereket. T. É. Augusztus 15-én szentmise, kiállítás, műsor 300 éves jubileum Pécsvűradon Háromszáz éve, hogy az apát hívására Pécsváradon az első német családok le­telepedtek. A nagyközség ebből az alkalomból ünne­pi megemlékezésre hívja mai és egykori lakóit. Augusztus 15-én, Nagy­boldogasszony napján, este 6 órakor ünnepi német nyel­vű szentmise lesz. Michael Haydn miséjét a pécsváradi tűzoltózenekar adja elő, énekel a Lenau-ház, a vé- méndi, a palotabozsoki és a hímesházi egyesített ének­kar. 19 órakor a várban meg­nyílik a Duna menti németek kiállítás, köszöntőt mond Karl-Heinz Lehmann, a ba- den-württembergi Duna menti Svábok Alapítvány el­nökhelyettese és Hambuch Géza, a Magyarországi Né­metek Szövetségének főtit- ká ra. 20 órakor a mecseknádas- di német nemzetiségi együt­tes ad műsort, majd va­csora és bál következik Zeh- mann István zenekarával. Vacsorajegyek augusztus 10- ig a pécsváradi művelődési házban rendelhetők. Ebből az alkalomból jele­nik meg öhler Anna tanul­mánya a pécsváradi néme­tekről német és magyar nyelven.

Next

/
Oldalképek
Tartalom