Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)
1990-08-30 / 147. szám
1990. augusztus 30., csütörtök aj Dunántúli napló 3 Mi történt, mi nem történt? Gyorsmérleg a kormány WO napjáról 1990. május 23-án a kormányalakító parlamenti ülésen letette az esküt az új magyar koalíciós kormány, Antall József miniszterelnök vezetésével. A független, felelős magyar kormányban ekkor 16 miniszter kapott megbízatást, közülük három tárca nélküli. Az MTI összeállítása az eltelt csaknem 100 nap kormánytevékenységének ténydit idézi fel. A hivatalba lépő kormány az új szervezet kialakításával létrehozta a Miniszterelnöki Hivatalt és a 13 minisztériumot. A kormányzati szervek munkáját a miniszter, a politikai és a közigazgatási államtitkár, valamint a helyettes államtitkárok irányítják. A miniszterhelyettesi beosztás megszűnt. Strukturális átalakítások Az új kormány a strukturális átalakítás során szűkebb körű gazdasági és nemzetbiztonsági kabinetet, valamint a külgazdasági feladatok összehangolására tárcaközi bizottságot hozott létre. A privatizációs kormánybizottság a tulajdonreform és a privatizáció koncepciójának kidolgozásával foglalkozik. Határozatot Hozott a kormányszintű bizottságok, kollégiumok és tanácsok új miniszteri felügyeletére, egyesek fenntartására, mások átalakítására vagy megszüntetésére. (Megszűnt például a Minisztertanács Gazdasági, valamint Tanácsi Kollégiuma, az Országos Vallásügyi Tanács stb.). Módosította a különböző minisztériumok hatáskörét: a titkosszolgálat felügyeletét kijelölt miniszter látja el, a Munkaügyi Minisztériumhoz tartozik az egész szakoktatás, a középfokú intézmények koordinációja, az építőipar az Ipari és Kereskedelmi, a területfejlesztés központi igazgatási feladatait pedig a Környezetvédelmi Minisztériumihoz. Parlamenti jóváhagyással a miniszterelnök felügyelete alá került a privatizációban fontos szerepet játszó Állami Vagyonügynökség, új vezetővel. Kormányhatáskörbe tartozik a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda, valamint a Pallas Lap- és Könyvkiadó és a Hírlapkiadó Vállalat. A három tömegtájékoztató média vezetőjét a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök ellen- jegyzésével. A kormány több új kormány- intézményt is létrehozott. A Kárpótlási (Kártalanítási) Hivatal az 1945 és 1963 közötti időszakban személyes szabadságukban politikai okokból korlátozottak erkölcsi és anyagi rehabilitációjával foglalkozik, szeptember 1-jétől. Tervezik egy kártérítési hivatal felállítását is a tulajdonsérelmek felülvizsgálatára. A felállítandó gazdasági verseny- hivatal, kartellhivatal feladata: ügyeljen a tisztességtelen versenyhelyzetek elkerülésére, és akadályozza meg a monopóliumok kialakulását. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a hazai nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati feladatokat látja el. Új törvények, címer, amnesztia A türelmi időszak alatt a kormány által beterjesztett javaslatok alapján 23 törvényt és törvénymódosítást fogadott el a Parlament. Közülük az ön- kormányzati törvény az ország működéséhez, a helyhatósági választások lebonyolításához volt elengedhetetlenül szükséges. Döntés született államiságunk jelképéről, a koronás címerről. A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény által biztosított amnesztia 12 ezer jogerősen szabadságvesztésre elitéltet és 120 ezer elzárással sújtott szabálysértőt érintett. Várhatóan a termőföld tulajdonjogi, de általában a tulajdonviszonyok rendezésének egyik sarkalatos jogszabálya lesz a földtörvény, amelynek tervezetét a kormány szövegfelülvizsgálatra a gazdasági kabinetnek visszaadta. A folyamatos szervezeti átalakítások és személycserék mellett az új kormány a törvényjavaslatokon kívül - saját hatáskörében — számos intézidőben hozzákezdett az új vállalkozásélénkítő intézkedések kidolgozásához is. Jóváhagyta a telefonfejlesztés tízéves, hosszú távú programjának alapelveit, melynek során az első három évben 520 ezer új vonallal bővül a jelenlegi hálózat. A kormány irányelveket fogadott el a 3 éves gazdasági" program kidolgozásához, melynek célja a piacgazdasági rendszerre való áttérés. Az új kormány alakuló ülésének másnapján állást foglalt nagykövetek visszah.'vásáPRÁGA: Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter (B) és magyar kollégája, Jeszenszky Géza augusztus 28-i megbeszéléseiken. MTI Telefotó kedést tett, amelyek lényegében a július elején ismertetett gazdasági gyorsprogram szellemében történtek. A gyorsprogram a privatizációra, a hitelezők sorban állásának rövid időn belüli felszámolására, a kis- és közép- vállalatok ösztönzésére, a költségvetés egyensúlyának gyors javítására és a szociális védőháló kiépítésének megkezdésére helyezi a hangsúlyt. Az eddigi intézkedések: a korengedményes nyugdíjazást csak különösen indokolt esetben engedélyezik; a kamatadóról szóló törvényt — bevezetésének napjától kezdve - hatályon kívül helyezték: módosították a külföldön foglalkoztatott dolgozók egyes járandóságairól szóló rendelke- zást; korlátozták a vállalati vezetők keresetét; 5600 forintra emelték a minimálbéreket. Előkoncepciót dolgoztak ki a tanácsi felügyelet alatt működő kórházak-rendelőinté- zetek kollektív testületi vezetésére, annak megpályázására. A kormány elrendelte, hogy szeptember 15-éig az állami vállalatoknál ismételten létre kell hozni a vállalati tanácsot, mely legitim munkahelyi testületként bírálja el a vezetői munkakörre pályázókat. A nehéz helyzetű iparvállalatok ügyében kezdeményezéscso* magot készített. A kormány augusztus végén nyilvánosságra hozta a tulajdonreformra és a privatizációra vonatkozó tézisgyűjteményét az átfogó koncepció elkészültéig. A 100 nap alatt jelentős áremelések történtek a költségvetési egyensúly javítása érdekében. Július közepéig átlagosan 25 százalékkal emelkedett a cigaretta, a dohányáruk és az égetett szeszesitalok ára, a benzin ára 20, a gázolajé pedig 30 százalékkal nőtt. Augusztus elsejétől a háztartási energiahordozók átlagosan 29,7 százalékos áremelésére került sor. Ezzel egy időben erőteljesen csökkentették az állami támogatások körét, illetve mértékét. A kormány számos egyéb ügyben is döntött, többek között elhalasztotta a gyógyszer- áremelést; a búza termelői árát nem emelte fel; megszüntette a soron kívüli gépkocsi-kiutalásokat; határozott arról, hogy január 1-jétől a kötelező gépjármű felelősség- biztosítási rendszert felújítja, a biztosítás költségeit mind a magánszemélyeknek, mind a közületeknek maguknak kell fedezniük. Módosította a kitüntetések rendszerét. Felfüggesztette az újrakezdési kölcsön folyósítását, s ezzel egy ról, illetve felmentéséről. A közeljövőben több mint húsz új misszióvezető foglalja el állomáshelyét. Elénk diplomáciai élet A 100 napot élénk diplomáciai élet jellemezte: magas szintű külföldi tárgyalások és szakminiszteri megbeszélések folytak, amelyeken a magyar gazdcság adottságairól, a külső források bevonásának lehetőségeiről is szó esett. (Pl. Moszkva - VSZ PTT; Brüsszel - EGK; Velence - Duna-Ad- ria regionális együttműködés.) A kétoldalú kapcsolatok erősítését szolgálták többek között a miniszterelnöknek az osztrák, az NSZK-beli kancellárral, a francia és belga vezető politikusokkal, valamint a finn, a lengyel, a szovjet, a keletnémet miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai. Jeszenszky Géza külügyminiszter számos kollégájával folytatott megbeszélést: Koppenhágában részt vett az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet „az emberi dimenzióról" folyó megnyitó tanácskozásán, s itt több résztvevő külügyminiszterrel tartott kétoldalú találkozót, így Eduard Sevardnadze szovjet, majd James Baker amerikai külügyminiszterrel. Július 18-án Antall József Brüsszelben hivatalosan felvette a NATO-val a kapcsolatot-. Brüsszelben aláírták az Európai Közösség budapesti képviseletének megnyitásáról szóló egyezményt. Diplomáciai kapcsolatot létesített Magyarország és az Ománi Szultánság, hazánk és a Szuverén Máltai Lovagrend; Münchenben magyar főkonzulátus nyílt. Júniusban átadta megbízólevelét Angelo Acerbi apostoli nuncius, a Szentszék nagykövete, s ezzel 45 év után ismét van képviselete a Vatikánnak Magyarországon. Június 6. és 8. között a VSZ PTT Moszkvában megtartott ülésén a magyar fél tárgyalásokat kezdeményezett a Varsói Szerződés jellegének, funkciójának és tevékenységének felülvizsgálatáról, a katonai együttműködésnek és szerveinek fokozatos felszámolásáról. Az Országgyűlés június 26-án határozatot fogadott el arról, hogy a kormány indítson széles körű tárgyalásokat a Varsói Szerződésből a bécsi konvenció 63. cikkelye alapján való kilépésünk érdekében, és addig is szüneteltessük részvételünket a VSZ katonai szervezetében. Bővülő gazdasági kapcsolatok Gazdasági kapcsolataink bővültek; a kormány képviselője Göteborgban júniusban aláírta az EFTA és Magyarország együttműködési nyilatkozatát. A Világbank 366 millió dolláros kölcsönnel támogatja a magyar pénzügyi rendszer korszerűsítését, a gazdasági szerkezetátalakítást, valamint a mezőgazdaság korszerűsitését; további 100—120 millió dolláros kölcsönt az oktatás támogatására juttatott; az EEB-hitel a távközlés fejlesztését, a kis- és középvállalatokat segíti; az Európai Közösségek Bizottsága 20 millió ECU-val a mezőgazdasági magánszektort, 5 millióval a privatizációs ügynökség kialakítását, a felsőoktatást és képzést Lengyelországgal közösen 18 millió ECU-val hitelezi; az EIB 15 millió ECU-t juttat (kelet-európai országnak először) a villamosenergia-há- lózat fejlesztéséhez. A nyugatnémet bankok 500 millió márkás hitelt nyújtottak, valamint megnyílt az NSZK legnagyobb kereskedelmi bankjának, a Deutsche Banknak a budapesti irodája is. Együttműködés az agrárkamarák és szövetségek között Stájermarkiba ranyai megállapodás Hogyan látja mezőgazdaságunk jövőjét a Stájer tartomány mezőgazdasági minisztere? Rangos küldöttség élén szerdán Baranyában járt az ausztriai Stájer tartomány mezőgazdasáai minisztere, Herman Schaller. Az őt elkísérő Erik Pöltl (a Stájer- marki Parasztszövetség elnöke, az Osztrák Mezőgazdasági Kamara alelnöke), valamint Allred Petautschnig (a Hatzendorfi Mezőgazda- sági Szakiskola igazgatója) társaságában a miniszter baranyai agrárszakemberekkel találkozott Pécsett, a Baranya megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének (TESZÖV) székházában. A TESZÖV és a Baranya megyei Mezőgazdasági Kamara áItalt szervezett találkozón az osztrák mezőgazdasági szakemberek országuk mezőgazdaságának jövőjéről, fejlődésének irányairól, a Parasztszövetség, s az ottani mezőgazdasági kamara feladatairól, valamint az osztrák mezőgazdasági szakképzésről tartottak előadásokat. Délután a termelőszövetkezetek 'harkányi üdülőjében találkoztak az osztrák vendégek, akik a Stájermarki Parasztszövetség, valamint az osztrák Mezőgazdasági Kamara nevében együttműködési megállapodást írtak alá a Baranya megyei Mező- gazdasáqi Kamarával és a megyei TESZÖV-vel. A megállapodás csereüdültetésről, szakemberek cseréjéről, kulturális és sportkapcsolatokról, Stájer tartománybeli és baranyai falvak kapcsolat- felvételéről, valamint konkrét gazdasági lépésként a privatizációt elősegítő közös project elkészítéséről szól. A pécsi előadássorozat végén Herman Schaller mezőgazdasági minisztertől kértünk villáminterjút:- Miniszter úr! Előadásában az osztrák mezőgazdasági termelés jövőjéről szólt. A magyarországi változások ismeretében miként képzeli hazánk mezőgazdaságának lejlödési irányait?- A kiindulópont hazájukban .most egészen más, mint nálunk, hiszen AusztriáHerman Schaller előadást tart ban a kistermelői ágazat már teljesen kiépült. Mindenesetre úgy gondolom, hogy a kisgazdaságoknak bárhol a világon jövőjük van. Márcsak azért is, mert a környezetvédelmi szempontoknak jobban megfelelhetnek, mint a nagyüzemek.- És a jól gazdálkodó szövetkezetek, állami gazdaságok?- El tudom képzelni, hogy a kialakuló kisgazdaságok és nagyüzemek kombinációjaként egy igen termelékeny, teljesítményre orientált mezőgazdaság alakulhat ki Magyarországon. Kölcsönösen előnyös kooperáció jöhetne létre a „kicsik" és a „nagyok" között.- Előadásában említette, hogy alacsony áraikkal az NDK-sok tönkretették az önök olaszországi borjúpiacát. Nem lélő Ausztria számára, hogy a Közös Piacon mi is komoly konkurensként jelenünk meg?- Ha nem lesznek dömpingárak, én a konkurenciát alapvetően jónak tartom. De az együttműködés területén is vannak lehetőségeink. Például a szakképzésben, az energia-ellátásban, vagy akár a növény- olajipar területén. Balog Nándor Ülésezett a Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Tegnap ülést tartott a Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülés első napirendi pontjaként Piti Zoltán tanácselnök számolt be az ún. lejórtidejű vb-határozatok végrehajtásáról. Mint elmondta, nem vitték keresztül Máza és Szászvár különválásánál« ügyét, ez majd az új önkormányzatok feladata fesz. A továbbiakban dr. Cseh Sándor mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető tájékoztatta a bizottságot a megye vadgazdálkodásának helyzetéről. Mint beszámolójából megtudtuk, a vadállomány környezete az utóbbi időben jelentős változásokat szenvedett el. A kemizálás, az egész évben folyó fakitermelés, a terjeszkedő urbanizáció károsan hatott, főleg az apróvadakra. A nagyvadak viszont úgy elszaporodtak, hogy jelentősen megnőtt az általuk okozott kár értéke. A fácánt és a fogolyt a kipusztulás fenyegeti Baranyában. A megye bor- és szőlőtermelésének helyzetéről pgyan- csak dr. Cseh Sándor tartott ismertetőt. Elmondta, hogy a Tájékoztató, beszámoló a vadgazdálkodásról, szőlészetről, gazdasági intézkedésekről és egyéb témákról környék éghajlati és talajviszonyai kedveznek a szőlőtermesztésnek. Ennek köszönhetően két történelmi borvidék is található a környéken, a mecsekaljai és a villány-siklósi. A terület egyharmadát magángazdálkodók művelik, a fennmaradó hányaddal nag/- üzemek rendelkeznek. A jövőbeni feladatok közé tartozik a nemes fajták részarányának növelése. Negyedik napirendi pontként az „időszerű gazdasági intézkedések” kerültek terítékre. Dr. Szűcs Józsel pénzügyi és ellenőrzési osztályvezető ismertette a határozati javaslatot. Eszerint szóba került a községi rendőrlakások építési támogatásának átcsoportosítása, nevezetesen a Bükkösdön tervezett szolgálati lakás helyett (amely telekgondok miatt nem került kivitelezésre) Mecsekná- dasdon járul hozzá a tanács 1,5 millióval a-szolgálati lakás építéshez. A községi útfelújítások dolgában az előre beütemezett felújítási munkálatok Geresdlak és Peflérd kivételével (ahol a munkák a gázvezeték, illetve vízvezeték fektetése miatt elhúzódnak) szeptember 30-ig elkészülnek. A Baranya Megyei Temetkezési Vállalat társadalmi, hatósági, illetve hamvasztásos temetés esetén árkiegészítésben részesül, az év végéig várhatóan 3 imillió forint értékben. Az előterjesztésben szerepelt még az éves lakóházfelújítási alap tartalékainak felhasználására tett indítvány. Az összeg 25,7 millió forintot tesz ki, Pécs 14,4, Mohács 4, Szigetvár 4, Siklós 3,3 millió forintot használhat fel a tartalékból. Végül az előterjesztésben szó esett az új minimálbér eléréséhez szükséges kiegészítésről, 2265 munkaviszonyban álló dolgozót érint, és a megye nem tudja saját erőből, finanszírozni a kiegészítést, ezért az érintett minisztériumok segítségét kéri. A Tanácsi Környezetvédelmi Alapból nyújtandó támogatásokra a Mecseki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság pályázott a Hosszúhetényi Fafeldolgozó üzem légszennyezésének visszafogására, valamint a Baranya Megyei Közegészség- ügyi és Járványügyi Állomás a garéi veszélyes hulladéklerakók légszennyezésének megállapításához szükséges felmérések finanszírozásához kért segítséget. A vb foglalkozott még a harkányi termálvízkutak vízhozamcsökkenésének és a nyári ivóvízellátási gondok orvoslásának lehetőségeivel. További két napirendi pontról, az IMS-rendszerrel épült épületek állapotáról és a munkahelyteremtő beruházások lehetőségeiről olvasóink a tanácsülést követő sajtótájékoztatóról szóló tudósításban olvashatnak' bővebben. G. Gy.
