Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)

1990-08-27 / 144. szám

/ / / Öböl-válság: Nem a háború az egyetlen megoldás (2. old.) A tartalomból Udvarias futárszolgálat (3. oldal) ♦ Békeszolgálat angol nyelven (3. oldal) ♦ Úttörő a Makár Egyletben (3. oldal) KÖZÉLETI NAPILAP i napló I. évfolyam, 144. szám 1990. augusztus 27., hétfő Ara: 4,30 Ft Matty: ünnepélyes alapköletetel Lezsák Sándor az MDF ügyintéző alelnöke (a képen balról), és Kőcser László iró-újságiró a majdani iskola rajzait, valamint az iskolaépítésről tudásitó újságokat is hagytak az utókornak az alapkőletételnél. Fotó: Horváth Norbert IskolQf köp o kiskoiseq Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnökhelyettese: „A jövőt építik már a szabadság kis körei..." Sányasrerencsétlenség Jugoszláviában Súlyos gázrobbanás történt vasárnap egy jugoszláviai szénbányában. Az első jelen­tések szerint a detonációnak legalább nyolc halálos áldo­zata van - eddig ennyi holt­testet találtak de további 180 bányász is a föld alatt rekedt a bosznia-hercegovinai Tuzlo bányájában. A Tanjug hírügynökség sze­rint félő, hogy „a szerencsét­lenség következményei ka­tasztrofálisak". A jelentés sze­rint a mentőalakulatok kétség- beesett erőfeszítéseket tesznek a külvilágtól elvágott bányá­szok elérésére.-14 milliárd éhes ember A Világbank statisztikái sze­rint a Földön legalább egy- milliárd embernek - vagyis az összlakosság durván egyne­gyedének — évente 370 dol­lárnál kevesebb pénzből kell megélnie. A népesedési kérdésekkel foglalkozó szakemberekkel együtt a nemzetközi pénzinté­zet is kezdte felismerni: a problémát egyféleképpen le­het megoldani - a családter­vezés népszerűsítésével és anyagi támogatásával. Az el­múlt tíz évben azonban a Vi­lágbank igen óvatosan bánt a családtervezéssel. Az ok: az Egyesült Államok — amefy a legnagyobb összeggel járul hozzá az intézmény pénzalap­jához - Reagan elnöksége idején azt vallotta, hogy a családtervezést sem kormány-, sem nemzetközi szinten nem kell támogatni. Ez az állás­pont George Bush elnökké választása után fokozatosan változott, s Washington is egyre határozottabban kiállt a népesség növekedésének szabályozásáért. A Világbank a tavalyi pénzügyi évben 623 millió dollárt, a nyáron lezá­rult esztendőben pedig már 993,4 millió dollárt folyósított ezekre a célokra. Jó volt látni, hogy az Új Dunántúli Napló egy példá­nya is bekerült abba a fém­hengerbe, amely a mattyi is­kolaszervezés alapdokumentu­mait tartalmazta, s melyet a tegnapi ünnepen helyeztek a földbe, üzenet o jövőnek: e Dráva menti kisközség élni, lélegezni akar . . . Indoklásként országos adakozásból - társa­dalmi munkában - iskolát épí­tenek. Egy kis emlékeztető: a ha­táron, a mattyi faluszél köze­lében 32,6 hektáros ,,őserdő" áll háborítatlanul. A határőri­zet úgy kívánta, hogy az el­múlt 40-50 évben ide senki sem tehette a lábát. Most, hogy megváltozott a politika, arra gondoltak a helybéliek, hogy kitermelik az erdőt, s a pénzen iskolát építenek. A ter­mészetvédők a 24. órában szerencsére közbeléptek, s Ka­csot László író és újságiró kezdeményezésére az adakozók kiváltották forintban az erdő árát, s így kettős az öröm: a kormoránparadicsom védett erdővé lett, s az iskolaépítés sem maradt el. Az ünnepen -, kevesen em­lékeznek ilyen megkapó ren­dezvényre Mattyon —, Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnökhelyet­tese előbb Antall József mi­niszterelnök személyes üdvöz­letét tolmácsolta, majd kije­lentette: az ország vezető pártja védnökséget vállal az iskola fölött. Ajándékként komplett audio-vizuális cent­rumot kap . többek között. Az UVATERV ingyen készítette a tanépület terveit, s hogy megannyi helyről, intézmények­től, magánszemélyektől érkezett kisebb-nagyobb összeg. (La­punk a gyűjtés indulásakor el­sőként küldte a községi egy­számlára befizetését.) Lezsák Sándor példaértékűnek Ítélte a mattyi kezdeményezést, mondván: Most, amikor még a helyhatósági választásokra készülünk, amikor a vidéken a rendszerváltás még nem zaj­lott le, jó érzéssel lehet kons­tatálni: itt-ott már a jövőt építik a „szabadság kis kö­rei". Szólt az egybegyűltekhez Balogh Antal tanácselnök, megköszönve az ország figyel­mét. Fehér György, a Gondo­lat Kiadó igazgatója, a Ma­gyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesülésének megbí­zott elnöke a leendő iskolának komplett könyvtárát ajándéko­zott, mondván, legyen ez magva a helyi kultúrának, s legyen ez a kisdiákoké és a lakóké egyaránt. Az ünnepség az alapkőleté­tellel, s a dokumentumokat tartalmazó fémhenger elhelye­zésével fejeződött be. Kozma Ferenc Tragikus és magyar Mayer Mihály megyés püspök szenteli fel a tiz méter magas keresztet az egykori csatatéren. Fotó: Läufer László 1526-1990 Tizennégyezren estek el o mohácsi síkon négyszázhat­vannégy évvel ezelőtt, de hogy a II. Lajos és Tömöri által ve­zetett, a törökökéhez képest maroknyi magyar sereg hány katonája hitt igazán a győze­lemben, azt valószínűleg soha nem fogjuk megtudni. Pedig talán nem lenne hiá­bavaló. Nem mintha nekik, akik örökre ott maradtak a sí­kon, nem lenne mindegy, hogy mártíroknak, vagy „csak egy­szerű" hősöknek tekinti őket az utókor, de ha tudnánk, hogy ők is tudták, a biztos halálba mennek,. s így is vál­lalták a harcot - nos, ez er­kölcsileg is egészen más mi­nőséget jelentene. Vajon tisztában voltak-e az­zal, mire vállalkoznak, vagy fűt-fát Ígérgetve, őket is fél­revezették? Vajon tudták-e, hogy a birodalommal szemben esélyük sem lehet? Vajon hi­tükért, országukért, becsületü­kért ragadtak-e fegyvert, vagy főként birtokaik, önös érde­keik védelmében? Tudom, nem szabadna így feltenni a kérdést, hisz végső soron hősök voltak ők vala­mennyien. És sorsúk nemzeti­ségüktől, társadalmi helyzetük­től füoaetlenül tragikusan ma- gyár. Tragikus és magyar . . . Mohács óta a nemzet apró, rövid szünetektől eltekintve há­rom különböző birodalom igá­ját nyögte. Időnként ugyan a függetlenség kivívására meg­volt az esély, de igazán élni nem nagyon tudtunk vele. És most mi lesz? . . . A sátorhelyi emlékparkban tegnap 2000 ember jelenlété­ben emlékeztek meg a mohá­csi csata évfordulójáról. A tiz méter magas tölgyfakeresztet dr. Mayer Mihály püspök szen­telte fel. P. Zs. Működik a kuvaiti magyar nagykövetség Változatlanul működik a ku­vaiti magyar nagykövetség. Herman János, a Külügymi­nisztérium szóvivője oz MTI munkatársának érdeklődésére vasárnap délben elmondta: kapcsolatban vannak a nagy- követséggel, új fejlemények azonban nincsenek. A követ­ségen tartózkodó ideiglenes ügyvivő, valamint felesége és adminisztratív munkatársa a körülményekhez képest jól van. Munka- és életfeltételeik viszont szombat óta is jelen­tősen romlottak az iraki kor­látozó intézkedések miatt. Legutóbbi értesülések szerint is a misszió épületét körülvevő katonai kordon megakadályoz­za, hogy a nagykövetségről bárki eltávozzék, illetve oda bemenjen. Speciális inkubátorban újszülöttek az intenzivoszályon 3obb körülmények között az újszülöttek Amikor három évvel ezelőtt dr. Méhes Károllyal, a POTE Gyermekklinikájának igazgató­jával beszélgettem, a remény­kedő tervek mellett hosszan kellett sorolnia azokat a hiá­nyosságokat, amelyek megne­hezítették a klinika Perinatá- lis Intenzív Centrumának mun­káját. A PIC fő feladata nem más, mint az, hogy megfigyelje és kezelje a Dél-Dunántúlon szü­letett kóros és igen alacsony súlyú újszülötteket. Évente 300-320 csecsemőt látnak el ebben a centrumban, s Méhes professzor tapasztalata sze­rint, enyhe mértékben, de emelkedik a fejlődési és ge­netikai károsodással világra jövő gyerekek száma. Hogy ebben környezeti ártalmak is szerepet játszhatnak-e? Méhes professzor se kizárni, se egy­értelműen megerősíteni sem tudja ezt a feltételezést, hi­szen ehhez hosszú, igen rész­letes és nagy számú megfi­gyelést kellene végezniük va­lakiknek. A gyermekeket vi­szont el kell látni, s ezt a ko­rábbi felszereltséggel jófor­mán nem lehetett már tovább vállalni. Mindössze két léle­geztető készülékük volt, az in­fúziós pumpák és egyéb mű­szerek hiányáról nem is be­szélve. Egy ideje azonban valami­vel nyugodtabban megy reg­gelente a klinikára az igaz­gató. Nyolc lélegeztető készü­lék, az életfunkciók követésé­re alkalmas monitorok, kor­szerű inkubátorok, megfelelő mennyiségű és minőségű „apró" műszerek állnak az orvosok, nővérek rendelkezé­sére a csecsemők ellátásában. Hogyan sikerült a fejlesztés? Kapott a klinika némi támo­gatást az egyetemtől, valami­vel többet a minisztériumtól és a legtöbbet a nyugatné­met és svájci gyermekklinikák­tól, amelyekkel a pécsi klini­ka régóta tudományos kap­csolatot tart. A műszerek egy része vadonatúj, a másik fele használt, de igen jó minősé­gű berendezés. Megszerzésük­ben a pécsi Lenau Egyesület is segített a gyermekkliniká­nak. Lehet, hogy kicsit kolduló íze von a fejlesztésünknek, jegyzi meg Méhes Károly, de egyetértünk abban, hogy a gyermekek és szülők érdeké­ben csak örülni tudunk a kor­szerűsödő gyógyítási feltéte­leknek. Reménykedve ugyan­akkor, hogy a jövőben hazai összefogással és erővel lehet majd pótolni az évek alatt el­használódó berendezéseket, s javítani az újszülötteknek a klinikára való, jelenleg sem tökéletes, szállítási körülmé­nyein. Barlahidai A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom