Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)

1990-08-22 / 139. szám

1990. augusztus 22., szerda aj Dunántúli napló 9 Törődjünk többet az egészségüggyel! A magyarságot ma már vi­lágszerte a pusztuló nemzetek közé sorolják. A születéskor várható életkor az 1930-as évek szintjére esett vissza. A halálokok között kiemelkedő helyen szerepel a szív és ér­rendszeri megbetegedések ará­nya (51%). amely a társadal­mi produktivitás szempontjából igen fontos 40—50 éves korosz­tályt érinti. Az elmúlt évtize­dekben több mint hárommillió abortuszt végeztek el. Jelentős részüket nem orvosi indikáció alapján. A másodlagos med­dőség okának közel felét a megelőző abortusz vagy abor­tuszok okozzák. Ugyanakkor folyamatosan és egyre inkább Kedvezményes, kiadós ebéd a kis­nyugdíjasoknak A Magyar Politikai Foglyok Szö­vetségének kezdeményezésére a kis­nyugdíjasok • részére kedvezményes áron ebédet szeretnénk biztosítani. Az akció lényege az, hogy 30 fo­rint összegért, 45 forint értékű két­fogásos ebédet biztosítanánk. A 15 forint különbözetet Pécs Város Ta­nácsa egészségügyi és szociális osz- táiya biztosítaná. Szeretnénk tudni azonban, hány nyugdíjas venné igénybe a ked­vezményes ebédet. Felkérjük tehát az érdekelteket, akiknek 6500 fo­rintnál kisebb a nyugdijuk jelent­kezzenek a Magyar Politikai Fog­lyok Szövetségénél augusztus 21-én és 22-én 8-15 óra között. Hozzák magukkal személyi igazolványukat és nyugdíjas igazolványukat, vala­mint ez évi bármelyik havi .nyug­díjszelvényt. Ha minden ^képzete­sünk szerint történik, szeptember 3- tól kaphatnak nyugdíjasaink olcsó, kiadós, minőségi ebédet. Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Az FKgP felhívása Az FKgP Baranya megyei elnök­sége kéri a városok, községek ve- zetöitt és a pártonkivüli szimpati­zánsokat is, hogy 1990. augusztus 23-án, csütörtökön 17 órakor feltét­len jelenjenek meg az FKgP me­gyei központjának (József A. u. 10.) nagytermében, ahol a hely- hatósági és önkormányzati válasz­tásokról kaphatnak részletes tájé­koztatást. Helyreigazítás Augusztus 8-án az Új DN-ben „Mit mondott Deák Ferenc?" cím­mel a sajtóval kapcsolatos kérdé­sekről írtam. A szövegbe sajnos értelemzavaró hiba került. A „Nem szeretjük a sandaságot." mondat helyett a következő jelent meg: „Nem szeretjük a szabadságot." Természetesen helyreigazítást kér­tem, ami 11-én meg is jelent, így: „Nem szeretjük a sunyiságot." Miután ezt a szót én nem hasz­náltam, soha nem is használnám műsorvezetők, vagy riporterek minő­sítésére, kérem, hogy az ominózus mondat — most már helyesen— szö­vegkörnyezetével együtt jelenjen megl „Egy láp esetében nem lehet napi, heti egyenleget csinálni, mert szükségszerűen torz képet ad. Hosz- szabb távon viszont megítélhető, hogy egy független lap mindenki­től független-e, vagy csak néhány párttól tartja a három lépést. Nem szeretjük a sandaságot. A helyi televízió ifjú riporterhölgye az utca emberét kérdezte a val­lásoktatásról, aki véletlenül az MDF megyei elnöke volt. Ha a megyei elnökkel csinált volna riportot, sza­vunk sem lenne." Papp Béla SZDSZ pécsi csoport * Nekünk ez esetben szavunk sem lehet (a szerk.). Közlemény Ai 36-01 Szövetség, a Magyal f üggetlenségi Pórt, ai Október Párt é> a Hátrányéi Helyietűek Pártja lelkéri a tagjait ét a ro- konizenvexáit, begy a közelgő hely- tiotóiági válaiztásakra való tekin­tettel legyenek szivetek jelentkezni a 28-217-ei telefonizómon, vagy személyeién: Péei, Hegyalja u. 31. zzám alatt, a választállal kapcsa- latos tennivolék megbeszélése vé­gett. elöregszik nemzetünk. Lehetne folytatni a nemzetünk egészsé­gét fenyegető tényezőket. Ezen folyamatok következményeinek jelentős része az egészségügy területén csapódik le. Ügy gondoljuk, hogy a népegész­ségügy "problémáit nem lehet kizárólagosan az egészségügy­re hárítani. Most nézzük meg az egész­ségünkért felelős intézménye­ket. A meglévő épületek tekin­télyes része elavult, szűkös, a kor színvonalának nem felel meg. A műszerezettség közel 50%-a elavult. Az egészség­ügyben is jelenlévő pártirányí­tás a vezetők kijelölésénél a koátraszelektiv hatást érvénye­sítette. Az egyetemeken már a felvételi pillanatában működni kezdett a kontraszelekció és az értelmiségellenes politika, hi­szen egyes rétegek származá­suk, vagy politikai kapcsola­taik révén előnyben részesül­tek a felvételi kérelem elbírá­lásakor. Ezen viszonyok az el­múlt évtizedek társadalmi-gaz­dasági helyzetének tükörképe. A társadalom és a gazdaság más területén is működő egy- központú, paternalista, elvonó — újraelosztó szemléletmód az egészségügyben is megtette hatását. Az áttekinthetetlen biztosítá­si rendszeren keresztül a közös államkasszába befolyó összeg a nyilvánosság kizárásával, el­lenőrizhetetlen módon és hely-^ re áramlott. Hazánkban • a költségvetésből 3% körüli ösz- szeg jutott az Európában ál­talános 7—8%-kal szemben. Ez a szűkös keret, a finanszírozási szabályok lehetetlenségei miatt, az intézmények pazar­lásával lett elköltve. Mindezt akkor, amikor az ellátás sze­mélyi és tárgyi feltételeinek biztosítósára szolgáló anyagi keretek ijesztően alacsonyak. A háromlépcsős béremelés a rohamosan növekvő infláció miatt csak egyes területen ho­zott némi javulást. Az egészségügyi ellátás szemlélete nem egészségmeg­őrző, preventív szemlélet, ha­nem szinte kizárólag a már bekövetkezett állapotromlás megszüntetésére irányul. A há­rompólusú betegellátási mo­dell bebizonyította életképte­lenségét. Ebben a rendszer­ben mind az állampolgárok, mind az orvosok a betegállo­mányba vételben érdekeltek. A lélektelen, túlbürokratizált ellá­tás, a szakrendelőkben uralko­dó túlzsúfoltság, a személyte­len, sokszor alacsony színvo­nalú és elhúzódó kórházi ellá­tás, egyrészt a betegek elide­genedéséhez, másrészt az egészségügyi dolgozók jelentős presztízsvesztéséhez vezetett. Mindez szükségszerűvé tette az orvosok túlhajszoltságát eredményező másod- és har- modállások vállalását. Előse­gítette a fenti káros hatások kivédése érdekében juttatott hálapénz intézményének elter­jedését, melyet a személyi jö­vedelemadó rendszere szente­sített. Az így ,.elfogadót” pa-. raszolvencia rendszere elterje­dése során súlyos lelkiismereti problémák mellett, jelentős szakmai aránytalanságokat, egyes szakterületek vonatkozá­sában mesterséges szakember­hiányt okozott. Ne felejtsük el, hogy az egészségügyben nem csak or­vosok dolgoznak. A diagnoszti­kai és ápolási munkakörökben dolgozók munkakörülményei az utóbbi évtizedekben jelentősen megromlottak. A munkahelyek zsúfoltsága, egyes munkakörök"- ' ben tapasztalható szervezetlen­ség jelentős fluktuációt idéz elő, ezzel is még nagyobb ter­het rakva a törzsgárda vál­lára. Sok régi dolgozót már csak a megszállottság tart a pályán. Közvetlenül nem a be­tegellátásban dolgozó gazda­sági-műszaki dolgozóknak is jelentős az aránya, ők azok az egészségügyi dolgozók, akik még nem részesültek a három­lépcsős béremelésből. Kár, hogy az infláció ezt nem tud­ja! Ezen heterogén összetételű intézményrendszer személyi ál­lományának közel háromne­gyed része nő, akiket a mun­kahelyi problémákon kívül nyomaszt a csalód gondja is. Az elmúlta évtizedek alatt az érdekképviseleti szervezet a fent említett munkakörök dol­gozóit nem a súlyának megfe­lelően képviselte. A jövőre nézve javasoljuk, hogy az ipar­ban meglévő munkástanácsok mintájára alkalmazotti tanácsot hozzanak létre minden egész­ségügyi intézményben. Amint látjuk, az egészségügy gazda­sági, szervezési, technikai át­alakítása, felújítása mellett a dolgozók munkakörülményei és megbecsülése is felújításra szorul. Nyilvánvaló, hogy egy beteg nemzetet nem lehet egy még betegebb egészségüggyel meg­gyógyítani. Szükség van tehát egy alapjaiban, koncepciójá­ban, struktúrájában, működé­sében, vezetésében új, az ed­diginél lényegesen nagyobb mértékben és okosabban fi­nanszírozott egészségügy ki­alakítására. A kialakult hely­zet megváltoztatásához először is szükség van egy új egész­ségügyi és betegbiztosítási tör­vényre. Szükséges továbbá, hogy jogi lehetőséget és ga­ranciát biztosítsunk a területi betegbiztosítási intézménybe kiépülésére és funkcionálására. Oly módon, hogy az önkor­mányzatok is felelősséget vál­laljanak kreatív módon a nép­egészségügyi feladatok végre­hajtásában. Tekintettel arra, hogy a tulajdonviszonyok vo­natkozásában jelentős változá­sok következnek, az egészség- ügyi intézmények sem lesznek kivételek ezek alól. A fejlett egészségüggyel ren­delkező, és állampolgárainak széles körű szabadságot bizto­sító civilizált államokban már hosszú ideje ismert az úgyne­vezett beteg jog fogalma. Ezen fogalom alatt elsősorban a szabad orvosválasztás, orvosi dokumentáció ismeretét, titok- védelmet, szakmai felülvizsgá­lat és a bírósági jogorvoslat joaát értjük. összefoglalva, elképzelé­seink szerint az alapszintű té­rítésmentes ellátás minden ember alapvető joga. Anyagi fedezetét a társadalombiztosi- tási-alap biztosítaná kettős fi­nanszírozás keretében; egy­részt kötelező járulékból, más­részt adó jellegű befizetések­ből biztosíthatnánk. A beteg- ellátás reformja során vissza kell állni a magyar hagyo­mányoknak és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő két­pólusú betegellátási rendsze-- re. A kétpóTusú betegellátás keretében az alapellátást a háziorvosi rendszer, valaminta különböző társulási formákban és vállalkozási alapon működő orvosi rendelők biztosítják. A teljesítményarányos díjazásnak vissza kell állítania az orvosi hivatás presztízsét, meg kell szüntetni a hálapénz intézmé­nyét, el kell ismernie az orvo­si munka társadalmi hasznát és kockázatát. A másik póluson a kórházi kezelésre szoruló betegek jól felszerelt, korszerű, betegköz­pontú-, a betegek lelki egész­ségével is törődő kórházakkal szembetalálnia magát. A kö­telező és kiegészítő biztosítá­si rendszerek, a biztosítók versenyhelyzete garantálja a teljes körű alapvető ellátás mellett az igény szerinti diffe­renciálás lehetőségét, a bete­get érdekeltté teszi a meg­előzésben, az alapellátókat o területen történő, minél szé­lesebb körű, lehetőleg végle­ges ellátásban, a fekvőbeteg­ellátókat pedig a magasszív vonalú, gyors, humánus kórhá­zi kezelésben. KDNP Baranya megyei egészségügyi munkacsoport Vélemények a privatizációról Karnyújtásnyira Még néhány nap és megszületik a privatizációs törvény. A földtör­vény mellett talán leginkább köz- érdeklődésre számot tartó téma. Mielőbbi szükségesség« egyáltalán nem kérdőjelezhető meg, annál in­kább a mikéntje! Magánkézből állami tulajdonba juttatni valamit, úgy tűnik, egyszerűbben volt bo­nyolítható, főként egy diktatórikus berendezkedés rendszerében. Ám ezt a túlnyomórészt állami tulajdo­nú rendszert lebontani az igazsá­gosság szellemében irdatlanul ne­héz feladat. Ki lehet a vevő? Aki­nek pénze, tőkéje van. És kinek , van egyre szegényedő társadal­munkban mindez? Jórészt olyanok­nak, akik kihasználva a régi rend igazságtalanságait, felülkerekedve a társadalmi korlátokon az egyéni gazdagodás útját választották. Többségük vagyonának törvényes volta nem kétséges, ám ha jogos­ságát, és főként etikusságát fir­tatjuk, az eredmény aligha vitat­ható. Többnyire tehát azok rendel­keznek ma tőkével, akiket a köz­nyelvben „vörösbáráknok" nevez­nek. Olvasva a privatizációs törvény előterjesztését, majd törvényterveze­tét, szociális érzékenységünk húrjai pendülnek: — már megint azok ke­rüljenek előnyös helyzetbe, akik ed­dig is a nép bőrére gazdagodtak? Ezt szeretnénk írásunkkal megaka­dályozni! Ehhez azonban ki kell emelnünk a fent említett tervezetek­ből néhány ide vonatkozó részletet. Először is az előterjesztésből: a III. fejezet 3/b pontja második bekezdéséből idézve — „Szerződé­ses üzletvezetők részére biztosított kedvezmények. Elővásárlási jog biz­tosítása (10/b pont), illetve a tör­vényben meghatározott rövid határ­időn belül az üzlet megvásárlásá­nak lehetősége a megállapított forgalmi értéken versenytárgyalás nélkül". Még azon gondolkozunk, hogy az elővásárlási jogot kikre terjeszthetnénk ki az igazságosság szellemében, amikor meglepve ta­pasztaljuk, h^gy a törvénytervezet még ezt a* csekély kedvezményt is megvonja, idézzük: 9. §. A vagyonügynökség az üz­letet annak a vállalkozónak érté­kesíti . . . aki a nyilvánosan meg­hirdetett pályázat alapján közjegy­ző jelenlétében lefolytatott verseny- tárgyaláson a legkedvezőbb aján­latot ,teszifc 10. §. Egyező ajánlat esetén a következő sorrendben — előnyben kell részesíteni a) azt, aki az ellenértéket kész­pénzben megfizeti, b) a szerződéses ’üzlet vezető­jét . . . Mint ezekből is kitűnik, a ked­vezmény itt már csak másodsorban és csak egyező ajánlat esetén ér­vényesülhet. De ne álljunk meg a kritikánál. Javaslattal élünk éppen az egy­szerű dolgozó, ha úgy tetszik, a „kisember" védelmében, ö az, aki évek óta szorgalmasan, saját hasz­nára kevésbé, a „köz" hasznára már annál inkább látja el feladatát nap mint nap igen -felelősségtelje­sen, a privatizálásra szánt objektu­mok vezetője vagy dolgozójaként. Ám mint ilyen — köztudomású — vagyonra nem tehet szert. Most abban bízik a rendszerváltás után, is tegyük hozzá joggal, hogy végre ő is érvényesülhet, nemcsak a „nagykutyák". őket segíteni erköl­csi kötelességünk, hisz az új rend­szer a „népfelség" jegyében mű­ködik. A nép pedig széles töme­gekből áll és nem az oligarchiá­ból. Javaslatunk tehát: mivel a tör- , vénytervezet is többször hivatkozik 1988. dec. 31. terminusra illesse meg versenytárgyalás nélkül forgal­mi értéken elővásárlási jog azt a vezetőt (vezetőket) vagy dolgozót (dolgozókat), aki (akik) nevezett határidő előtt a privatizáció tár­gyát képező egység (üzlet, bolt stb. . . .) dolgozói voltak és'"élni kívánnak elővásárlási jogukkal. Versenytárgyalásra tehát csak azok az objektumok bocsájtassanak, ahol a nevezett feltételekkel működő személyzet nem kíván élni privati­zációs jogával, hozzátéve még, hogy banki vagy más úton támo­gatni kell annak lehetőségét, hogy biztosítva legyenek az elővásárlási jog megtartására. Lehetségesnek tartjuk, hogy ja­vaslatunk bizonyos részletei még pontosításra szorulnak, ám ha par­lamentünk annak a megbízatásának kíván eleget tenni, amire a nép választotta, úgy érezzük, hogy a lényeget tekintve eleget tesz a ja­vaslatunkban leírtaknak és ennek szellemében alkotja meg a privati­zációs törvényét. SZOCDEM pécs-barcnyai szervezet Néhány gondolat Iparvállalatainknál teljes erővel folyik az új tulajdonformák kiala­kítása. Mivel a radikális privatizá­ció nem lehet általános módszer minden egyes vállalat részére, ezért kívánatos egy olyan eljárás kidol­gozása, amely legalább körvona­laiban meghatározza az átalakulás folyamatát. Szükséges, hogy ez az, eljárás törvényerejű rendelet formá­jában jelenjen meg, mert közismert a visszaélések, pozíció- és vagyon- átmentések azon sorozata, amelyet azok a vezetők követnek el, akik még a rosszemlékű hármas követel­ményrendszer alapján kerültek ura­lomra. Javaslatunkat a legáltalánosabb vgllalati formára adjuk meg: — A küldöttgyűlés azonnali felosz­tása. — Új küldöttgyűlés választása, amely nem jelöléssel, hanem demok­ratikusan, titkos szavazással tör­ténjék. A kollektív szerződések jelenleg meghatározzák, hogy egyes területekről (műhely, mű­szaki, adminisztratív stb.) hány v küldöttet kell delegálni. Ezen most nem- célszerű^ változtatni. — A demokratikusan választott küldöttgyűlés megv.álasztja tagjai sorából a vállalati tanács (to­vábbiakban # vt) tagjait, lehető­leg a korábbi létszámnak meg­felelően, de természetesen titkos szavazással. — Mind a küldöttgyűlés, mind a vt-vál osztások lebonyolításánál felügyeleti szerepe legyen a megújult szakszervezetnek, és ha létezik a vállalatnál, akkor a munkástanácsnak is. — A demokratikusan választott, új vt saját hatáskörén belül kell hogy eldöntse: marad a régi vállalatvezetés vagy sem. Java­soljuk, hogy a vt írjon ki pá­lyázatot a vállalatvezetői tiszt­ségekre, melyen indulhatnak a régi vezetők, a vállalaton belüli új jelöltek, és külső jelentke­zők is. — Az új vezetők kiválasztása a vt hatáskörébe tartozzék. Vélemé­nyezési joga legyen a munkás­tanácsnak és a megújult szak­szervezetnek. Az új vállalatvezetés a vt-vel kö­zösen hajtsa végre — a jelenleg érvényben lévő Átalakulási Törvény alapjá« — a privatizáció valami­lyen formáját (rt., kft., vegyesvál­lalat stb.). Ha „Álldmi Vállalat" jellegű ma­rad az intézmény — itt elsősorban az alapvető energiahordozókat szol­gáltató vállalatokra gondolunk, ak­kor az új vezetés a vt-vel együtt dolgozza ki a vállalat további mű­ködését biztosító új szervezeti sza­bályzatot, átszervezést, az új vál­lalati, ^'hierarchiát. A jelenlegi helyzetben, a közép- kc.tugóriájú ipari üzemek számára c részvénytársasági (rt.) forma lát­szik n legkedvezőbbnek. Részvény- társaság alakítása esetén nem va­gyunk hívei az „ingyen" részvény kibocsátásánaK, mert az eleve nem alakít ki tulajdonosi szemléleteket, viszont a bankhitel közbeiktatását elfogadhatónak tartjuk. Tekintettel arra, hogy nálunk a részvények -eladásával kapcsolato­san a Polgári Törvénykönyvnek az értékpapírokra vonatkozó rendelke­zései vannak érvényben, szükséges­nek tartjuk az alkalmazotti részvé­nyekkel kapcsolatos új törvények és rendelkezések alkotását. “ A különféle privatizációs eljárá­sok még mindig nagyon sok időt vesznek igénybe, ezért kívánatos lenne az eljárásokkal kapcsolatos adminisztrációk felgyorsítása. A vállalatok döntő többségénél él, véd- és dacszövetség jellegűvé alakul a régi kádárista szellemisé­gű vezetés. Ereje, a régi beideg­ződésekből, a félelemből eredő ha­tása nem elhanyagolható. Eltorzít­hatja a vállalatok belső demokra­tikus átalakulását. Szükségesnek érezzük, hogy a demokre^ikus át­alakulás időszakára, a kormány a törvényesség ellenőrzésére és a de­mokratikus folyamatok kibontakozta­tásának segítésére, a folyamatot ellenőrző, független, hiteles * sze­mélyt nevezzen ki. Pécsi Mérnök Klub alapító tagsága Nyílt levél Pécs megyei jogú város végrehajtó bizottságához Szolgáltássanak igazságot! Tisztelt bizottsági tagok! Ez év április 4-én o PIK üzemel­tetési osztálya orról értesítette Pécs város területén a több mint 1500 garázsbérlöt, hogy ez év április 1- jétől újfent 40%-kal megemeli a sa­ját magunk által épített, de 20 évvel ezelőtt önkényesen állami tu­lajdonba vett garázsok bérét. Ma, egy elhanyagolt garázs négyzet- méteréért 7-12 Ft-tal több bért fi­zetünk, mint egy modern, össz­komfortos lakás négyzetméteréért. Számos tárgyaláson, megbeszélé­sen vett részt jelen sorok írója, így felelősen kijelenthetem, lett és volt alternatív megoldás. Példa er­re a Páfrány utcai garázsok na­gyobb része, amikor is 1974-ben, kezdeményezésemre, sikerült meg­alakítani az első garázsszövetkeze“ tét, amely még ma is létezik. Saj­nos, a további kezdeményezés meg­hiúsult. A 20 év óta folyó hadakozásunk igazságunkért: a garázsok vissza­adásáért, vagy legalább a túlzott bér csökkentéséért, úgy látszik a megváltozott politikai viszonyok el­lenére is még most is falba ütkö­zik. Ma, 1990-ben is elutasítják igényünket, mondván: csak a föld­terület kerül egyelőre visszaadásra, semmi egyébl Tisztelt Bizottsági Tagoki Augusztus 24-én, újból összeül a végrehajtó bizottság, talán utoljára a helyhatósági választások előtt. Kérelmünk is a megtárgyalondók között szerepel. Újfent önökhöz fordulunk, ismételten »kérve, taná­csi mandátumuk lejárta előtt szol­gáltassanak igazságot: vonják visz- sza a 40%-os béremelést és tegyék lehetővé, hogy a 20 évvel ezelőtt jogtalanul elvett garázsokat, a kis­emberek tulajdonát — tárgyalások útján, mindkét fél megelégedésére - a volt tulajdonosok visszakaphas­sák I Az igazságtalanság megszünteté­se nemcsak a jövő helyhatóságá­nak feladata, hanem a leköszönő* nek is lelkiismereti kötelessége. Több ezer lakos, garázsbérlő vár­ja ezt önöktől I Zethner György 1500 garázstulajdonos nevében f& MPFSZ Hírei A mindig nagy szómban hozzánk fordulók ügyeit intéz: vén, nyári szünet tartására nem is gondolhatunk, de az előttünk álló feladatok nagy száma is ezt parancsolja. Ezekben a hetekben történik meg a mohácsi vezetőváltás - Paska Elemértől Berg János veszi át az ügyek 'intézését és Mohácson az eddigi állan­dó irodártkat föladjuk a pár­tok házában, és ezentúl csak alkalmáéként működünk ott, ha az ügyeink intézésének üteme megkívánja. Megnyitottuk viszont állan­dó irodánkat Szigetváron, a Felszabadulás téri volt párt­házban, ahol kedden és pén­teken 9 és 12 Iközött várjuk a környékbeli érdeklődőket, tag­jainkat. Siklós és környékén a megbízott vezető Szabó Gyu­la, az itteni regionális szerve­zet kialakítása a jövő felada­ta. A Komló és környéki ügye­ket Dékány József intézi, Mi- kóla Gyula alelnökkel közö­sen. Pécs és környékének fele­lőse Sólymos Gyula, ő a Jó­zsef Attila u. 10. sz. alatti központunkban található meg a hétfő, szerda, pénteki ügy- félfogadási napokon. Leghatékonyabb és legna­gyobb 'regionális szervezetünk a könnyebb közlekedési viszo­nyok miatt hozzánk csatlako­zott iBarcs és környéke, az ot­tani munkát Tamás József al- elnökünk irányítja - minden­ki közmegelégedésére. Katonai szekciónk vezetői. Bódis János ezredes, Puchert János őrnagy, Méder Ferenc százados e hó 15-én találkoz­tak a megyei kiegészítő pa­rancsnokság vezetőivel, és megbeszélték az együttműkö­dés módozatait. Sokan jelentkeztek közpon­tunkban a szeptember 15-16-i imáriazeili útra, amely 1520 Ft-ba kerül tagjainknak. Készülünk a helyhatósági választásokra, jelöltjeink listá­ját már el is juttattuk az iMDF, az FKgP és a KDNP helyi SZ'.-. ez'tériek. Kérjük tagjainkat hogy c helyi vá­lasztási b'- sttságokban rés..-' telükkel »egítsák munkánké* JV’FSZ Bare ' gy-.' í-ret * ‘"ibCí»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom