Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)
1990-08-18 / 136. szám
aj Dunántúli napló •r 1990. augusztus 18., szombat 11 Nemzetközi összehasonlító kutatások Mi okozza a gyermekkori diabetest? Az orvostudományi kutatás versenyfutás a 'különböző betegségekkel. Ez a leegyszerűsített képlet látszik igazolódni a POTE Gyermekgyógyászati Klinika diabeteses centruma munkájában is. Egy kis csapat, dr. Soltész Gyula docens vezetésével naponta több cukorbeteg gyermeket vizsgál, kezel a Dél-Dunántúlról, de kapcsolatot tartanak az ország többi gyermekosztályával és számos külföldi kutatócsoporttal is. Megalakították az országos szervezésű gyermekkori diabetes epidemiológiai munkacsoportot is, melynek szintén dr. Soltész Gyula a vezetője. A versenyfutás a cukorbetegséggel egyre sürgetőbb, hiszen statisztikai adatok szerint Magyarországon 1978 és 1987 között a gyermekkori diabetes gyakorisága több mint kétszeresére nőtt. A cukorbetegség kezelhető, de a tudomány mai állása •szerint o mindeonapos inzu- ‘ininjekció, az igen rendszeres, fegyelmezett életmód nem hagyható el, végigkíséri az életet. A lehető legpontosabb, a természetest a leginkább utánzó vércukorszint-beállitás nyújt ugyanis reményt arra, hogy a felnőttkorban kifejlődő szövődmények egyre később vagy egyáltalán pe jelentkezzenek. A nyomasztó betegség ugyanakkor drága is, hiszen az inzulintól a. különböző műszereken át a minőségi étrendig sok mindent követel. Amit a kutatásoktól mindenki vár, oz az, hogy egyszer majd meggyógyítható betegségként lehessen beszélni róla, illetve lehetőség legyen a megelőzésere és tömeges szűrésére., Dr. Soltész Gyula óva int attói, hogy egy Írás keretében esetleg hiú ábrándokat keltsünk arra nézve, sogy a várt felfedezések, megállapítások már igen 'közeliek. Folynak kutatások, s ezek egy részében a gyermekklinika munkacsoportja is dolgozik. A nemzetközi összefogás ígérvény arra, hogy mielőbb örömteli eredményekről lehessen beszámolni, de hogy ez öt—tíz, vagy még több évi munkát igényel-e, nem lehet kijelenteni.- Még nem ismerjük teljesen a cukorbetegség eredetét sem A század húszas éveiben kiderítették ugyan, hogy az inzulinhiányt a hasnyálmirigy beta-sejtjeinek pusztulása okozzo, s funkciójukat más szerv vagy szövet nem képes pótolni. Ezért kell kívülről bevinni az inzulint — mondja dr. Soltész Gyula.- A beta-sejtek pusztulását mi okozhatja? — Rész'ben a hajlamosító, öröklődő tényezők, részben a környezeti ártalmak, A genetikai tényezőket vizsgálva, az derült ki, hogy a cukorbeteg gyerekek öt—tizenöt százalékában a szülők vagy testvérek valamelyike is diabeteses. Azt is megállapították már, hogy az apa körülbelül kétszeresen erősebben örökíti ezt, mint az anya. Viszont egypetéjű ikrek vizsgálata azt bizonyította, hogy a hajlamosító tényezők mellett a környezeti tényezők is alaposan belejátszanak a betegség kialakításába.- Milyen tényezőket lehet említeni? — Először is arról beszélnék, hogy az egyes országokban nem egyforma a cukorbetegség előfordulásának gyakorisága. Koreában például alig jelentkezik, mig Finnországban a leggyakoribb, és Magyarországon sem ritka, sajnos. Ma még nem tudjuk, hogy ezek a különbségek földrajziak vagy genetikaiak-e. Mindenesetre a kutatások szerint az ártalmak között szerepelhetnek étkezési szokások, vegyi, klimatikus hatások, de bizonyos tartós vagy ismétlődő lelki stresszhatások, viruso'k fellépése sem zárható ki. Éppen ezért kellenek a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok. Mi együtt dolgozunk svéd, finn, amerikai kutatók kai, különböző családokat, gyerekcsoportokat vizsgálunk, melyhez kiterjedt laboratóriumi hálózat is szükséges töb bek között. Egy-egy betegség történetét egész a terhességig kell visszavezetni. Némely megállapítás szerint például a terhesség alatti túlzott ká véfogyasztás is szerepet játszhat o gyerek későbbi cukor- betegségében. A nemzetközi kutatás egyik jelentős állomása lesz az az Eurodiab-kongresszus, melyet novemberben Pécsen tartanak, S addigra talán megjelenik dr. Soltész Gyula „Cukorbetegek vagyunk, de a többiektől nem sokban különbözünk" című könyve, mely tájékoztat o szükséges életmódról, s arrói is, hogy a betegseg nem zorja ki, sőt igényli a sok mozgást. A klinika nyári táborai is erre tanítják meg a betegeket, melyeket, ha anyagilag bírják, évente egyszer rendeznek. Sze retnének alapítványok segítse géve! szövetséget is létrehoz ni a cukorbeteg családok ré- szére, hogy azzal is segítsek o betegséggel való együttélést, amíg a megfelelő gyógy -módok nem adottak. B. A. Középkori egyetemünk és a kutatás Pécs városának az egyetemhez történeti joga van Akinek életszemléletében nem csupán a „hol élünk”, vagy a „hova megyünk", de a „honnan jöttünk?" kérdése is meghatározó, azoknak mindig is sokat mondott az a történelmi tény, hogy több mint 600 évvel ezelőtt, 1367-ben Pécsett alapították az első hazai egyetemet. És, hogy nem csupán életszemléletet alakít, de adott esetben cselekvésre is ösztönözhet az idevonatkozó történelemismeret, jól példázzák a következők:- 1467-ben, tehát a pécsi egyetem alapítást követő kerek századik évben megkezdi működését Pozsonyban Mátyás és Vitéz János egyeteme, az Universitas Istropolitana. Születésénél - bizonyára nem véletlenül — a pécsi püspök, Janus Pannonius az egyik meghatározó személyiség. A pápai jóváhagyással kapcsolatos dokumentumokból többek szerint az a következtetés is leszűrhető, hogy a pécsi újjáalapi- tás kérdése is szóba került.- 1767-ben, a középkori egyetem alapítást követő 400. püspökség történetének is fontos dokumentumai.)- 1867-ben, a kiegyezés s a középkori egyetem alapításának félévezredes jubileuma - évében még „csupán” ünnepi megemlékezésekre nyílik alkalom Pécsett. Ezek ózonban mintegy a nyitányát képezik annak az egyetem alapítási mozgalomnak, mely a századfordulót követően egyfajta, a leuvenihez hasonló katolikus egyetem, s egyáltalán: o pécsi egyetem létrehozásának követelésében kulminál. Ezt a törekvést sokkalta inkább, mint az akkori városatyák, a tudomány is támogatja. Békefi Rémig, a középkori egyetem első tudományos monográfiájának szerzője 1909-ben így ír: „A pécsi egyetem története is fényesen igazolja, hogy a magyar nemzet az európai fejlődéssel lépést tartott. Az első magyar egyetem alapítása 1367-ben nemcsak Pécs városára, hanem egész magyar hazánkra dicsőséget áraszt, s egyúttal meggyőző bizonyíték arra, A védőtető alatt mór látszanak az egykori egyetem falmarad Läufer László felvételei vanyai évben kap megbízást a későbbi „tudós prépost", Koller József a vatikáni levéltárban őrzött azon dokumentumok lemásolására, melyek az egykori „Studium generale” létét bizonyítják, s mint ilyenek, alkalmasak Klimó püspök egyetem alapítási kérelmének történeti alátámasztására. (S egyszersmind persze, a pécsi hogy Pécs városának az egyetemhez történeti joga von." Tudjuk, hogy az első világháború küszöbén végül is Pozsonyban hozták létre a „negyedik" mogyar egyetemet, melyet aztán — városatyáink fogadókészségére rálicitálva — a történelem „helyez át” Pécsre 1922-ben. ,,Ö” a ludas abban is, hogy az Az ásatás egy részét vastag, fekete kátrányborítású tető védi az időjárás viszontagságaitól Erzsébet Tudományegyetem csonkán, bölcsészkarát elveszítve „kerül ki" az újabb világháborúból, s „régi” nevét sem sokáig viselheti. Végül emlékeztetünk arra, hogy:- 1967-ben, az egyetem alapítás immáron a 600. évfordulója alkalmából, nemzetközi tudományos ülésszakot rendez, jubileumi tanulmány- köteteket ad közre az akkoriban már „egykarúságban szenvedő" Pécsi Tudomány- egyetem. A középkori egyetem örökségének tudatosítása és vállalása, s a tudományos hitelesség igénye, azt eredményezték, hogy az emlékezetes jubileumi ünnepségek szellemi hozadékának jelentős- szerepe lehetett a hamarosan meginduló egyetemfejlesztési folyamat előkészítésében. Az 1967. évi események tudományos rangját fémjelzi olyan személyiségek, mint a főszervező Csizmadia Andor, Kardos Tibor, Petrovich Ede, Adom Velulani, Frantisek Kalka, Bónis György, Meze y László és Székely György közreműködése. A rangos publikációjával külföldön jelentkező Gábriel Asztrikot feltétlenül „közreműködőnek" kell tekintenünk, továbbá azokat is, akik a későbbiek folyamán az egyetemtörténeti kutatás egészébe helyezve elemezték és értékelték a tudományos ülésszakot és kiadványokat, mint tette Klaniczay Tibor az Irodalomtörténeti Közlemények 1974. évfolyamában, vagy Kovács Endre, aki így ír (Népek országúján, 1972): .......valóban fo ntos és új források nem kerültek elő, biztosnak mondható tudásunk az egyetem sorsával kapcsolatban nem gyarapodott, s o hipotézisek száma sem lett kevesebb. Mégis jelentősek ezek az új kutatások, már csak azért is, mert a gazdasági-társadalmi-kultu- rális múlt mélyebb rétegeibe világítanak be, mint a korábbi publikációk". Ismeretes, hogy örömünket, s egyszersmind — úgy vélem — a „hipotézisek számát" is gyarapította dr. Sándor Mária régész kandidátus a székes- egyház mögötti középkori épületmaradványok felfedezésével és feltárásával, melyeknek „egyetemi minősítése" alaposan megosztotta a tudományos - és a tudományos kérdések iránt érdeklődő — közvéleményt. Mindannyiunk érdeke, hogy ilyen vagy olyan irányban, de csökkenjen a tudományos megítélés bizonytalansága, hiszen mindenképpen európai jelentőségű leletekről van szó. Ügy gondolom, minden — régészeti segédtudományként is számbajöhető - diszciplina művelői hozzájárulhatnak a vitás kérdések tisztázásához, egyetemtörténeti vonatkozású kutatásaikkal. (Olaszországi kutatóutam alkalmával magam is beleártottam magam ezekbe a kérdésekbe, s kivált az egyetem alapítás előzményeit illetően, nem is egészen eredménytelenül.) Jó lenne, ha az egyetem alapítás közelgő 625. évfor dulójo alkalmából, 1992-ben, újabb nemzetközi egyetemtörténeti konferencia megrendezésére kerülhetne sor Pécsett. Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy 1995-ben egy nemzetközi egyetemtörténeti ki állítás legyen városunkban o világkiállítás első számú „ott rakciója", melynek megváló sítására igen „testhezálló" keretnek ígérkezik a Duna-Ad ria együttműködés. Boda Miklós A kutató levéltárom Dr. Szita László Történésznek, kutató levéltárosnak készült gimnazista kora óta dr. Szita László, s e célja mellett tántoríthatatlanul kitartott, évtizedeken át. Nem eredménytelenül. Számos publikáció, tanulmánykötet jelzi, Írójuk, szerkesztőjük jól hasznosította a bonyhádi gimnáziumban és az ELTE-n tanultakat, kimunkálva saját rendszerező, kutatói módszerét, stílusát. — Most, ötvenhet évesen egyik főmunkám befejezésén dolgozom, de nyugdíjas ko romban újra hozzáfogok korábbi nagy témám, a Dél-Du- nóntúl nemzetiségeiről szóló kutatás folytatásához - jelentette ki Szita László, amikor találkoztunk a Baranya Megyei Levéltárban, hogy az augusztus 20-i Szabó Ervin-dij átve- vése alkalmából arra a nem könnyű feladatra vállalkozzunk, hogy röviden elmélkedjünk eddigi tevékenységéről. Volt általános iskolai, főiskolai oktato, tudományos intézeti munkatárs, es 1971-ben igazgatónak hívták vissza a levéltárba, ahol oz egyetem után ugyan dolgozott néhány évig, de akkor eltanácsoltak onnan. Vezetése alatt a levéltár komoly tudományos kutatóműhellyé vált, munkatársaival együtt elismertségre tett szert, kiadványaik külföldre is eljutottak. Ugyanakkor sosem voltak könnyű helyzetben, hiszen a levéltárat szinte folyamatosan toldozgattók, bővít- gették, mígnem most értek el odáig, hogy a Kossuth utcai központjuk udvarában lévő épület felújításával tágas, korszerű raktárhoz juthatnak. Igaz, a raktár berendezéséhez még sok-sok forint szükséges, de remélik, tartják annyira fon tosnak a munkájukat, hogy megkapják az ehhez kellő összeget. Török alóli felszabadító háborúk. Szita László azt mondja, ez igazi csemege egy kutatónak, noha a magyar történetírásban nem tartozott a közkedvelt témák közé. Talán ez is vonzotta, amikor belefogott ebbe a roppant munkába, melyhez még sosem közölt forrásokat kellett átböngészni olasz, francia, német, lengyel, orosz, svéd, ausztriai levéltárakban. Egy részüket, mig finanszírozni tudta kinttor tózkodásait, a helyszíneken tanulmányozta, o többihez le velezés útján jutott hozzá Máig sem felejthette el azt a különös érzést, amikor a XVII. századi müncheni válosztófeje delem titkos levéltárában kutatva egy magyar nyelvű feljegyzésre is bukkant. A számlák arról . tanúskoltak, hogy Pécsen bőrt, Mohácson kényé rét, Vörösmarton bort adtoké! a török ellen vonuló császári hadaknak. A történelmi esemenyeket Belgrádtól Karlócáig kísérő kötet várhatóan sok új adattal, vonással gazdagítja majd az e korra vonatkozó ismereteinket A kutatástól visszakanyarodunk az iskolákig, mert a kettő nem választható el egymástól. Szita László ma is példaképének tartja bonyhádi éveinek legfőbb formálóját, a nagytudasu rir. Kotta lo.: lót, az egyetemről Szobád Györgyöt, Hanak Pétért, Sin- kovits Istvánt S egyetértünk, hogy a kiváló tanárok meg határozó jelentőségűek n tanítványok pályára való fe »-• szíté seben,- elindításába n. Barlahidai A. Versenyfutás a betegséggel
