Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)

1990-08-11 / 129. szám

2 üj Dunántúli napló 1990. augusztus 11., szombat Öböl-konfliktus Á NATO-külügyminiszterek támogatják a katonai fellépést A NATO külügyminiszterei pénteken Brüsszelben teljes egyetértésben támogatták a szövetség több tagállama, köz­tük az Egyesült Államok, Ang­lia és Franciaország által az iraki agresszió által fenyege­tett országok felkérésére telt katonai lépéseket. Mint Man­fred Wörner főtitkár beszá­molt róla, abban is konszen­zus volt, hogy minden tagáj- lam az általa megfelelőnek tartott módon járul hozzá a fenyegetett térség védelmé­hez. A tagállamok teljes szo­lidaritásukról biztosították a szövetség Irakkal határos egye­düli tagját, Törökországot és jelezték, hogy az egész szö­vetség elleni támadásnak te­kintenek minden ellene irá­nyuló támadást. Az Atlanti Tanács külügymi­niszteri szintű üléséről nem adtak ki közleményt. A több mint két és fél órás tanács­kozásról először Wörner NATO- főtitkár, majd Baker amerikai külügyminiszter számolt be az újságíróknak. Világossá tették, hogy a szövetség a politikai lépések összehangolásában, a konzul­tációban, a tagállamokkal való szolidaritás kinyilvánításá­ban tölt be közvetlen szere­pet. A közel-keleti térségbe katonai erőket küldő NATO- tagállamok viszont maguk alakítják ki a katonai össze­hangolásra szolgáló módszere­ket, gépezetet. Ez hem a NATO feladata, mivel alap­okmánya szerint csak a szö­vetség területének védelmére foganatosíthat integrált kato­nai szervezete révén katonai lépéseket. Ez lenne az az eset, ha Törökországnak, tag­államának biztonságát fenye­getné közvetlen veszély. Mind Manfred Wörner fő­titkár, mind Baker elégedetten nyilatkozott a pénteki tanács­kozásról, amely megerősítette azt, hogy a NATO továbbra is fontos szerepet tölt be a háború utáni korszakot követő új helyzetben, ennek az úi szakasznak első, Európán kí­vüli válságában is. Az MTI tudósítójának kérdésére vála­szolva Wörner főtitkár az idők jeleként értékelte, hogy — a londoni csúcsértekezlet nyilatkozatának szellemében — a szövetség azonnali tájékoz­tatást ad azoknak a VSZ-or- szágoknak, amelyeknek (köztük Magyarországnak) brüsszeli nagykövetét, illetve misszióve­zetőjét hivatalosan felhatal­mazták az Atlanti Szövetség­gel való kapcsolattartásra. Baker amerikai külügymi­niszter cáfolta, hogy repedé­sek mutatkoznak az öbölbeli válsággal kapcsolatban kez­detben kialakult szovjet—ame­rikai együttműködésben. Hang­súlyozta, hogy a szovjet ma­gatartás jótékony hatásának m^aértéséhez meg kell gon­dolni, milyen más lett volna a helyzet, ha a válság akár csak egy, másfél évvel ezelőtt tört volna ki. Az amerikai külügyminiszter jelezte: Washington nem éri be az iraki csapatoknak Ku- vaitból való kivonásával. Kö­veteli a korábbi politikai hely­zet visszaállítását, és a tér­ség biztonságának, ezen belül a hajózás szabadságának ga­rantálását — így érzékeltette, hogy az amerikai erők kivoná­sa semmiképpen sem várható a közeljövőben Szaúd-Arábiá- ból és az öböl térségéből. Erőteljesen követelte az Irak­ban visszatartott amerikai és nyugati állampolgárok moz­gásszabadságának visszaadá­sát is a bagdadi hatóságoktól. Baker a tanácskozáson el­mondott beszédében, amely­nek szövegét közzétették, ki­jelentette, hogy az ENSZ ha­lálát jelentené, ha az Irak ellen életbe léptetett embar­gó kudarcot vallana. Jelezte, hogy pillanatnyilag Washing­ton még nem tartja szüksé­gesnek írok blokádját, de az is szükségessé válhat — külön­ben az ENSZ a Népszövetség sorsára jutna, fejtette ki. New York: Mohammad A. Abul-Haszan kuvaiti ENSZ-nagykövet (b) kezet fog Javier Pérez de Cuellárral, az ENSZ főtitkárával, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa augusztus 9-i ülésén sem­misnek nyilvánította Kuvait iraki bekebelezését------------------------------------------------------------------. * ---------------------------------------------------------------­A bagdadi vezetés terrorcselekményekre buzdít A bagdadi vezetés pénteken felszólította az arabokat és a világ muzulmán lakosságát, hogy az Egyesült Államok Irak-ellenes támadása esetén álljanak bosszút az amerikai érdekeltségeken. A dokumen­tum - amelyet a bagdadi rá­dióban olvastak be — azt kö­vetelte, hogy ebben az eset­ben mindenütt égessék fel az amerikai érdekeltségeket és „semmisítsék meg az agresz- szort". - Mindenkinek ki kell választania egy célpontot, amin majd bosszút állhat - hangzott el a rádióban. Bush elnök az Egyesült Ál­lamok törvényeinek megfelelő­en pénteken hivatalosan is ér­tesítette a washingtoni kong­resszust az amerikai erők Szaúd-Arábiába küldéséről. A képviselőház és a szenátus el­nökeihez intézett üzenetében Bush biztosította a törvényho­zókat: a csapatok pusztán vé­delmi feladatokat látnak el, s ő maga jelenleg nem számít ellenségeskedésre. A brit Külügyminisztérium szóvivője pénteken arról szá­molt be, hogy az addig Ku­vait fővárosában állomásozó iraki csapatokat széttelepitik az ország partvidéke mentén. A szóvivő emellett elmondta: értesüléseik szerint az iraki csapatok morálja nagyon ala­csony, s a kuvaiti fővárosban nő a fosztogatások száma. Londonban azt is bejelentet­ték, hogy az iraki felszólítás ellenére sem zárják be kuvaiti nagykövetség ükét. Egy magát megnevezni nem hajlandó magasrangú PFSZ- tisztségviselő szerint palesztin és líbiai csoportok érkeztek Jemenbe, hogy megbosszulja­nak bármiféle Irak-ellenes amerikai támadást. Az illető a UPI amerikai hírügynökség­nek adott nyilatkozatában nem mondta meg, hogy a harco­sok a PFSZ melyik tagszerve­zetéhez tartoznak, ám leszö­gezte: a palesztin és a líbiai erők akár öngyilkos akciókra is készek az amerikai csapa­tok ellen. A jemeni fővárosban pén­teken mintegy ötezren tüntet­tek az Egyesült Államok és arab szövetségesei ellen, egy tunéziai iszlám szervezet pedig „szent háborúra” hívott fel. Bagdadban bejelentették, hogy egy hét alatt több mint egy­millió önkéntes jelentkezett az iraki milíciába, s a helyi napilapok szerint más arab államokból is több ezren ér­keztek ügyük védelmére. A Magyar Köztársaság kormányának nyilatkozata A Külügyminisztérium pénte­ken az alábbi kormánynyilat­kozatot juttatta el a 'Magyar Távirati Irodához: A Magyar Köztársaság kor­mánya mély megdöbbenéssel és aggodalommal fogadta a Kuvait Irak általi bekebelezé­séről augusztus 8-án Bagdad­ban nyilvánosságra hozott döntést. E lépés - megítélése szerint - összeegyeztethetet­len az ENSZ Alapokmányával és a nemzetközi jognak az államok közötti kapcsolatokra vonatkozó elveivel, ezért sem­mis és érvénytelen. A magyar nép legújabbkori történelmi tapasztalatai tükré­ben ellenérzéssel tekint kül­földi csapatok „segítségnyúj­tás" címén történő bármine­mű alkalmazására. Ezért a kormány különösképpen indít­tatva érzi magát arra, hogy nyilvánosan is felemelje sza­vát Irak törekvése ellen, amely az elfogadhatatlan katonai agressziónak törvényes látsza­tot kíván adni. A Magyar Köztársaság kor­mánya a Biztonsági Tanács 660., 661., és 662. számú ha­tározatával összhangban kö­veteli Kuvait állami szuvereni­tásának helyreállítását és te­rületi sérthetetlenségének biz­tosítását. Álláspontja szerint a helyzet rendezésének alapfel­tétele az iraki csapatok hala­déktalan, teljes és feltétel nélküli kivonása Kuvait terüle­téről. Magyarország magára néz­ve kötelező érvényűnek ismeri el az ENSZ Biztonsági Tanács 661-es számú, szankciókat el­rendelő határozatának végre­hajtását, mivel az a válság mielőbbi megoldását szolgál­ja. A rendezés előmozdítása érdekében javasolja ENSZ bé­kefenntartó erő felállítását és a térségbe irányítását. Csatlakozva az Európai Kö­zösségek 1990. augusztus 10-i, brüsszeli miniszteri találkozó­ján elfogadott nyilatkozathoz, a Magyar Köztársaság kor­mánya kész . közreműködni bármely, az ENSZ keretében foganatosított, a térség bé­kéjének és biztonságának helyreállítását szolgáló akció­ban. Bízik abban, hogy az arab állam- és kormányfők csúcsértekezlete a mielőbbi rendezést hatékonyan szolgáló eredményt hoz. A magyar kormány értetle­nül áll szemben azzal a tény­nyel, hogy többszöri kérése ellenére az iraki hatóságok ez ideig nem tették lehetővé a Kuvaitban tartózkodó magyar állampolgárok szabad távo­zását. Biztonságukért minden felelősség az iraki felet ter­heli. Ugyanakkor a kormány továbbra is elvárja, hogy az iraki hatóságok tegyék lehe­tővé a magyar állampolgárok azonnali, biztonságos, lehető­leg légi úton történő haza­utazását. A magyar kormány kifejezi őszinte reményét, hogy a sú­lyos válság mihamarabb, bé­kés eszközökkel nyer rende­zést. Kohl levele Gorbacsovhoz Kohl nyugatnémet kancellár megismételte azt az ajánla­tát, hogy a Szovjetunió és az egyesült Németország az egye­sülés után amilyen gyorsan csak lehet, átfogó együttmű­ködési megállapodást kössön egymással. A kancellár július­ban Moszkvában tett ilyen ajánlatot, a felvetés megerő­sítését pedig az a pénteken nyilvánosságra hozott levél tar­talmazza, amelyet Koíhl inté­zett Mihail Gorbacsovhoz a szovjet—nyugatnémet szerző­dés aláírásának 20. évfordu­lója alkalmából. A szovjet^nyugatnémet szer­ződést Willy Brandt és Alek- szej Koszigin írta alá 1970. augusztus 12-én a moszkvai Kreml Katalin-termében. A felek a szerződésben lemond­tak az erőszak alkalmazásá­ról, és kötelezettséget vállal­tak, hogy tiszteletben tartják az európai határok sérthetet­lenségét. A moszkvai szovjet —nyugatnémet szerződés mér­földkövet jelentett az európai enyhülési folyamatban, és ki­tárta a kaput az NSZK és ke­let-európai szomszédai közötti többi szerződés előtt. Kohl évfordulós levelében le­szögezte: a németek az or­szág újraegyesítésekor tisztá­ban vannak európai kötele­zettségeikkel. Német földről csak béke és szabadság in­dulhat ki a jövőben. Litván küldöttség Moszkvában Haderők az Öbölnél 1. EGYESÜLT ÁLLAMOK:- Pensa-(Arab-)öböl: 9 hadiha­jó, 2 cirkáló, 1 romboló, 5 fregatt;- Vörös-tenger: Eisenhower repü­lőgép-hordozó 5 kisérőhojóval eb­ből 3 romboló;- Indiai-óceán: Independence re­pülőgép-hordozó, 6 hadihajó; J Szaúd-Arábia: a 101-es légi­hadosztály (15 ezer katona, 123 helikopter), a 24-es gyalogos had­osztály (lé ezer katona, 174 harc­kocsi, 162 harci jármű, tüzérség), o 82-es légihadosztály (12 800 ka­tona, 180 hardtocsi-elháritó fegy­ver, 14 F-111-es bombázó, ezenkívül F-15-ösök és A-10-es támadó-repü­lőgépek). 2. ARAB ORSZÁGOK:-Egyiptom: 320 000 fős reguláris hodsereg, 72 000 fős félkatonai had­erő, 2425 harckocsi, 517 harci re­pülőgép;- Jordánia: 74 000 fős reguláris hadsereg, 15 GC0 fős félkatonai had­erő, 1131 harckocsi, 111 harci re­pülőgép;- Oman: 25 000 fős reguláris hadsereg, 3500 fős félkatonai had­erő, 39 harckocsi, 31 harci repülő- öép;- Katar: 6000 fős reguláris had­sereg, 24 harckocsi, 19 harci repü­lőgép;- Bahrein: 2300 fős reguláris hadsereg, 250 fős félkatonai had­erő, 54 harckocsi, 12 harci repülő­gép;- Egyesült Arab Emírségek: 40 000 fős reguláris hadsereg, 131 harckocsi, 38 harci repülőgép;-Jemen: 59 000 fős reguláris hadsereg, 40 000 fős félkatonai had­erő, 1044 harckocsi, 197 harci re­pülőgép;- Szíria: 360 000 fős reguláris hodsereg, 118 000 fős félkatonai haderő, 4050 harckocsi, 499 harci repülőgép. 3. FRANCIAORSZÁG: Franciaország egy repülőgép-hor­dozóval és annak kiséröhajóival erősíti meg az Arab-(Perzsa-) öböl­ben levő flottáját. iA Clemenceau repülőgép-hordozót erre az alka­lomra elsősorban helikopterek in­dítására és fogadására teszik al­kalmassá, így körülbelül 30-40 csa­patszállító és harci helikoptert vi­het magával. A hajó egy-két na­pon belül útnak indul, kísérőhajói­val együtt. Az intézkedést a védel­mi minisztérium jelentette be, azt követően, Hogy Mitterrand elnök közölte: megerősítik a Közel-Kelet térségében a francia haditengeré­szeti és légierőt. Párizs jelenleg két kisebb hadi­hajót és egy fregattot állomásoz­tál a Hormuzi-szoros térségében, de a közelben levő francia támasz­pontokon, Dzsibutiban, Reunion és Mayotte szigetén mintegy hétezer főnyi katonai alakulat állomásozik, köztük idegenlégiósok, tengerész- gyalogosok. Jelentős számú harci repülőgép és helikopter is von a három támaszponton, ezen felül a Földközi-tengeren is teljesítenek szolgálatot francia hadihajók, köz­tük a Foch repülőgép-hordozó. Franciaországban megelégedéssel fogadták a döntést. Mitterrand el­sősorban azt hangoztatta, hogy Fran­ciaország véleménye szerint g kér­dést maguknak az arab államok­nak kell megoldaniok, s bár igen határozottan elítélte Irak Kuvait el­leni agresszióját, elfogadhatatlan­nak minősítette az ország bekebe­lezését, azt is jelezte, hogy Párizs — bár nem zárja ki a katonai ak­ciót sem - egyelőre nem kíván részt venni a szárazföldi alakula­tok Szaúd-Arábiába történő kikül­désében. 4. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: A nyugatnémet kormány pénteken úgy döntött, hogy négy-öt aknasze­dő hajót és egy ellátóhaját küld a Földközi-tenger keleti medencé­jébe - közölte Bonnban Hans Klein kormányszóvivő. Nem zárta ki an­nak lehetőségét, hogy az egységet szükség esetén a Perzsa-(Arab-) öbölbe is átirányítják. Nyugatnémet hajók küldése a Földközi-tenger keleti medencéjébe alkotmányjogi szempontból nem je­lent problémát, mert nem lépik át a NATO illetékességi területének határát. Hasonló eset történt há­rom évvel ezelőtt, az iraki-iráni háború idején, amikoris nyugatné­met haditengerészeti egység fog­lalta el a Földközi-tengeren a Perzsa-(Arab-) öbölbe vezényelt egy­némely amerikai hadihajó helyét. A nyugatnémet aknaszedő flottil­lát - összesen körülbelül kétszáz emberrel a hajók fedélzetén -„vi­szonylag defenzív megbízatással" indítják útnak. Feladata abból áll majd, hogy nemzetközi hajózási út­vonalak esetleges elaknásítása ese­tén gyors segítséget nyújtson — hangzott el Hans Klein tájékozta­tóján. 5. SZOVJETUNIÓ Nem tervezik a szovjet haditen­gerészeti egységek részvételét egy Irak elleni tengeri blokádban vagy más fegyveres akcióban - jelen­tette ki A. Kariin ellentengernagy, a szovjet haditengerészet politikai csoportfőnökségének helyettes veze­tője a Krasznaja Zvszdának adott nyilatkozatában. A lap pénteki szá­mában megjelent interjúban Karlin azt is elmondta, hogy a haditen­gerészet kész az öböl térségéből tengeri úton kimenekíteni a szov­jet állampolgárokat, ha ilyen fel* adatot kap. Tegnap Pécsett alakul ülést tartott az Épületgépé­szek Központi Szövetsége. A szervezet a vízvezeték- és köz­pontifűtés-szerelő, valamint o klímaberendezésekkel és csa­tornázásokkal kapcsolatos munkákkal foglalkozó iparoso­kat fogja össze. Az épületgé­pészek július 31-én a Lenau- házban kezdték meg szervező munkájukat. A megalakulás­ban a hasonló nevű, NSZK- beli szervezet nyújtott, illetve nyújt segítséget. A tegnapi tanácskozáson részt vett Theo­dor Zens, az NSZK pécsi kon­zulja is. — A szabad vállalkozók sa­ját elhatározásukból hozták létre a szövetséget - mon­dotta Cserkúti László, a szer­Egy litván küldöttség még c. pénteki nap folyamán átadja a szovjet vezetésnek a moszk­vai és a vilniusi kormány kö­zött tervezett tárgyalások fel­tételeit litván részről rögzítő dokumentumot. A Bronislavas Kuzmicdas litván parlamenti elnökhelyettes és Romualdos Ozolas miniszterelnök-helyet­tes által vezetett küldött.ég pénteken délelőtt érkezed Moszkvába. A vilniusi parlamenti és kor­mányküldöttség Jurij Maszlju- kowal, a szovjet miniszterel­nök első helyettesével, a ter­vezett tárgyalásodon részt ve­vő szovjet küldöttség egyik tagjával folytat majd megbe­szélést, és neki adja át a vilniusi feltételrendszert tar­talmazó dokumentumot. Épületgépész szövetség alakult Pécsett vezet elnöke. - Az épületgé­pész szakma új alapokon tör­ténő megszervezésére alakul­tunk meg. Szervezetünk fenn­tartása és országos szintű el­terjesztése az elsődleges cé­lunk.- Milyen előnyöket hozhat az épületgépészek új szövet­sége? — Az egymás közötti szak­mai és emberi kapcsolatok ki­építését és továbbfejlesztését szeretnénk elérni - folytatta Cserkúti László. - A szerve­zettség előnye a külföldi kap­csolatban is megtalálható. A ‘hosszabb távú terveinkben kü­lönösen a német szövetséggel történő viszony kiépítése sze­repel. A nyugatnémet épületgépé­szek iparostestülete több mint 100 éves, 22 ezer tagja van. A szakma az NSZK-ban 33 ezer embert foglalkoztat, és 33 milliárd márka évi forgal­mat bonyolít le.- Meg akarjuk ismerni a • Magyarországon folyó magán- vállalkozásokat - mondotta Ludwig Ruckelshausen, a nyu­gatnémet épületgépész szö­vetség NDK-beli és magyar- országi különmegbizottja. Fel szeretnénk mérni az itteni épületgépészet szintjét, mert segíteni, támogatni akarjuk a magyar kollégákat. Ezzel is ki kívánjuk fejezni a hálánkat Magyarországnak. Sí. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom