Új Dunántúli Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 119-148. szám)

1990-08-10 / 128. szám

1990. augusztus 10., péntek aj Dunántúli napló 5 A népballadák motívumait is szívesen alkalmazó szegedi grafikusművész, Papp György tűzzo­máncaiból rendezett kiállítást a Képcsarnok Vállalat a pécsi, Kossuth Lajos utcai bemutató- termében. A tegnap nyíló, vásárlással egvbekötött tárlat augusztus 15-ig látogatható. Fotó: Szinnay Zsolt Üvegház a fejünk fölött? Nemzetközi biofizikai kongresszus Vancouverben Újra pécsi főtitkár Amióta végre Magyarorszá­gon is felfigyeltek a környe­zetvédelem, az ember és az emiber élettere védelmének szükségességére, nálunk is egyre többször báliunk az üvegházhatás fenyegető veszé­lyére. A levegőbe kerülő szén­dioxid és szén-monoxid egyik káros mellékhatása a légkör hőmérsékletének várható nö­vekedése, amely maga után vonná egyebek mellett a Föld vegetációjának megváltozását. Az általános felmelegedéssel számos tudományág foglalko­Ájándék a német katolikusoktól A Szent István harang története Augusztus 20-án helyezik el a budapesti Szent István ba­zilika déli tornyában a „Szent- István-harangot”, amely a né­met katolikusok ajándékaként szerdán hajóval megérkezett Budapestre. Alább közöljük r harang öntésének történetét. 1990. május 23-án öntötték o passaui Perner-féle öntő­műhelyben a harangot. A ha­talmas agyagforma megmun­kálása már januárban, a sab­lon elkészítésével megkezdő­dött, amelybe Max és Rudolf Perner a harang hangzására vonatkozó diszpozícióit egy ősi családi titok alapján beledol­gozta. A harangöntésig terje­dő időszakban a téglamagra ,(— belső formázó rész) agyagrétegeket hordtak fel, egészen addig, amíg a „ha­mis harangot" (az eredeti mo­dell agyagból) képpel és fel­irattal (viasszal) díszíthették. Amint a külső formázó rész, c „köpeny" elkészült, megkez­dődhettek az öntési előkészü­letek. A harangformát az öntőve­rembe ásták, az öntőkemen­cében fával tüzet gyújtottak, hogy a nagy mennyiségű ha­rangbronzot (78% vörösréz, 22% ón) megolvasszák. Ehhez 1000 C feletti hőmérséklet szükséges. A fortyogó, bugy­borékoló fémet időnként hosr- szú fenyőtörzzsel megkeverget- ték, hogy az ötvözet jól össze­álljon. Röviddel ezután a ke­mencét megcsapolták és Max Perner harangöntő vezénysza­vára a fémfolyamot a kifala­zott téglacsatornán keresztül a harangformába folyatták. Ahol a formázási munkála­tok idején a „hamis harang", a mag és a köpeny között volt található, ott volt most az az üreg, ahová a harang­bronzot betöltötték. A műhely minden munkatársa segítette az öntést a forró olvasztóke­mencénél és az öntőveremnél. Közben Rudolf Perner úr a fémfolyam gyorsaságát irányí­totta. A harangnak több héten keresztül teljes nyugalomban kellett hűlnie, mielőtt a földel az öntőveremből eltávolíthat- ták. A külső formázó részt, a köpenyt és a belső téglama­got ezután széttörték. A sike­res munka feletti öröm szinte leírhatatlan volt, amikor a ha­rang egyre felismerhetőbbé vált. A budapesti Szent István Bazilika új harangja az iránt a magyar nép iránti köszönet jele, amelyik az elmúlt évben a kelet-európai politikai vál­tozásokat lehetővé tette. A Szent István-harang újraönté­sét a „Neue Bildpost” kato­likus hetilap olvasóinak nagy­szabású gyűjtési akciója tette lehetővé. A Bazilika tornyába a Per- ner-féle harangöntőműhely szerelő szakemberei építették be a teljes harangozó- és óraszerkezetet. Két hatalmas mágneskalapács jelzi majd a beszerelés után a negyed-, fél-, háromnegyed- és egesz órákat. A harang feliratai Első oldal: Latin: Magyar: Német: Hátsó oldal: Magyar: Anno Domini MCMXC. Szent István király emlékére a Bildpost szer­kesztősége és olvasóinak ajándékaként II. Já­nos Pál pápa látogatására készülve, Paskai László bíboros főpásztorsága, a Bazilika fel­újítása idején. Az előző harang, mely Szent István király és felesége, Boldog Passaui Gizella fiának, Szent Imre hercegnek emlékére készült 1930-ban Szlezák László műhelyében, 1944. május 20- án hadi célra elvitetett. Köszönetül a magyar népnek, amely 1989 ny^ rán bátorságával egy új szabadság dia^^ menetét indította el. A német katoliki^^^eti- lap, a „Neue Bildpost" olvasóinak aromá- nya. Ez a harang hirdesse Isten dicsőségét, vigye imáinkat Isten elé; élőkért és holtakért, né­pünk áldozataiért és Magyarország feltáma­dásáért. Ámen. Hiteles nyugati orientáció „Kül­politikánk alapelve a nemzet érdeke” Interjú Jeszenszky Géza külügy­miniszterrel (Folytatás az 1. oldalról.) tikója az elmúlt másfél-két évben nagymértékben köze­ledett a formálódó ellenzék kívánságaihoz, felfogásához. Tehát elvégzett egy sor olyan feladatot, amelyet a volt szo­cialista országoknak most kell megoldaniuk.- Az új kormány külügymi­nisztere miben látja a tovább­fejlődés lehetőségét?- Nem kívánok arra a köz­helyre hivatkozni, hogy nincs olyan dolog, amit ne lehetne jobban csinálni. Az új kor­mány — amely kizárólag olyan személyekből áll, akiknek sem­mi közük nem volt a kommu­nista rendszerhez - sokkal hi­telesebben képviselhet egy nyugati orientációt. Még ak­kor is, ha Horn Gyulával kap­csolatban nagy rokonszenv mutatkozott meg a német kér­désben tanúsított lépései mi­att. Am egészében ez az első szabadon választott kormány, amelynek miniszterével azéit másképp tárgyalnak a politi­kai tényezők.- Az ön által említett nyu­gati orientáció a két Német­ország küszöbön álló egyesí­tése után nem jelent majd egyfajta egyoldalú csatlaxc- zást ehhez az országhoz? Azaz a korábbi kizárólagos szovjet érdekszféra után ha­zánk német érdekszférává vá­lik?- Ez egyáltalán nem kép­zelhető el. Aki figyeli a ma­gyar külpolitikát, akár csak az újságokon keresztül is, ezt nem gondolhatja komolyan. Ugyanakkor Németországot természetszerűleg fontos té­nyezőnek tekintjük, jelentős szerepe van a magyar gazda­sági átalakulás terén. Ám kül­politikánk alápelve a nemzet érdeke, amit nem szűk látó­körűen, hanem harmonikus kapcsolatrendszer keretében kell értelmezni.- Ez kizárja azt, hogy egy ponthoz kössük ha­zánkat. Az Európa-orientáció nem azt jelenti, hogy Európa egyenlő Németországgal. Igyekszünk mindenkivel jó kapcsolatokat kialakítani, s ez a törekvésünk, úgy érzem, visszhangra is talált.- Talán egy kivételével. Már Horn Gyula is megjegyez­te annak idején, hogy Ro­mánia ilyen szempontból ke­zelhetetlen. A tavaly decem­beri változásokat követően is­mét szertefoszlottak a remé­nyeink. Mit lehet ilyen hely­zetben tenni?- Románia esetében is na­gyon világosak a kívánalma­ink. Alapfeltételnek tartjuk a demokratikus jogok biztosító­sát, kiemelten a kisebbségi jogok megadását. Sajnos, nem látom azt, hogy mindezt Románia tiszta szívvel vállal­ná. Mégis, úgy vélem, hogy Románia ezekkel az igények­kel nem fog olyan mértékben szembeállni, mint tette azt a Ceausescu-diktatúra idején. A mai román vezetés nem en­gedheti meg magának, hogy teljességgel figyelmen kívül hagyja más országok, nemze'- közi szervezetek véleményét.- A romániai magyarság helyzete javult ugyan vala­melyest, de még messze nem irigylésre méltó. Külügyminisz­ter úr szerint a többi volt szo- szocialista országban is be­következett néhány olyan vál­tozás, amely kedvező a ma­gyarságra?- Ez kétségtelen, hiszen a magyarságnak mindenütt van­nak pártjaik, törvényes kép­viselőik, akik megfogalmazzák a célokat, törekvéseket. Ez mór önmagában egy óriási változás. Olyan emberek jut­nak szóhoz, akiket korábban megakadályoztak a beszéd­ben. A magyarság helyzetét összességében ez befolyásol­ja, hogy az érintett országok mennyire állnak közel, vagy mennyire maradnak el az európai államoktól.- Az iraki—kuvaiti konflik­tus következtében egyebek mellett öt magyar állampol­gár is eltűnt. Vannak hatásos eszközök a magyar külügymi­nisztérium kezében ilyen ese­tekben?- A helyi képviselet termé­szetesen keresi az eltűnt ma­gyarokat, de az eszközök kor­látozottak, hiszen hadiállapot van Kuvaitban. Ezen túlmenő­en a magyar kormány meg­tette a lépéseket a közel kétszáz magyar állampolgár evakuálására. A kimenekítés érdekében már tárgyaltunk az illetékes iraki személyekkel. Hogy mi lesz, azt nehéz meg­jósolni, mert a katonai hely­zetre való tekintettel az iraki fél konkrét határidőt nem vál­lalt. Az ügyet napirenden tart­juk, mert nem mondunk le egyetlen magyar állampolgár­ról sem. Szeri Árpád zik, Így a nemrégiben Van couverben megrendezett X nemzetközi biofizikai kong resszuson is foglalkoztak ez zel a jelenséggel. A kong resszuson húsz magyar kutató is részt vett; Pécsről öten utaztak Vancouverbe, köztük a POTE Biofizikai Intézetének tu­dományos főm unka társa, dr. Lőrinczi Dénes fizikus: — Az amerikai Weinberg professzor tartott plenáris elő­adást a légkör felmelegedésé­ről. A századforduló óta ösz- szegyűjtött adatok szerint amennyiben az ipar levegő­szennyező mértéke nem csok­ikén, az elkövetkező száz év­iben 0,5 Celsius-fokos hőmér­séklet-emelkedés várható. Ez lényegében egy önmagát ger­jesztő folyamat, amelynek kö­vetkezményei riasztóak. Ez vo­natkozik például a jégmezők olvadására, a tengerék víz­szintjének emelkedésére, a si­vatagok kiterjedésére, a nö­vény- és állatvilág megválto­zására. Mindettől az emberi­ség nem vonatkoztathatja el magát. Az ipari termelést mo­dern technológiák és energia- hordozók bevezetésével kell megoldani, s akkor a levegő szennyezettsége nem emelke­dik a prognosztizált mérték szerint. — Melyek voltak a kong­resszus legfontosabb témakö­rei? — Kilencven előadás hang­zott el, huszonöt szimpóziu­mot tartottak, és 1400 posz­tert állítottak ki. Ebből is lát­ható, hogy igen széles volt a témák köre. Talán a biotech­nológiához kapcsolódó elő­adásokat említeném, s azo­kat, melyek az én kutatási te­rületemhez is kapcsolódnak. — Nevezetesen? — A különféle izmok inge­rületi folyamatainak vizsgála­tához, speciális mérési mód­szereihez. Kollégáimmal együtt vizsgáljuk például a biológiai rendszerek vízkötési tulajdon­ságait. — Eme alapkutatás gyakor­latban is hasznosítható jelen­tőségéről mondana néhány szót? — A biológiai rendszer het­ven—nyolcvan százaléka víz, s ennek szerepét az életfolya­matokban, gondolom, nem kell külön említenem. Legnagyobb energiaforrásunk az izom- rendszerünk, melyben a víz szintén jelen van. Ennek a víznek bonyolult változásai pe­dig hatással vannak az izom­működésre, és az erre vonat­kozó ismereteket a sporttevé­kenységeknél, a munka fizio­lógiájában, és bizonyos izom­betegségek gyógyításában le­hetne hasznosítani. Mindezzel már nem mi foglalkozunk, de vizsgálataink eredményét re­mélhetőleg mielőbb hasznosít­hatják az ezeken a területe­iken dolgozók.- A nemzetközi kongresszus mit nyújtott az ön számára?- Megismertem a kutatá­saimhoz is alkalmazható, új mérési vizsgálati módszert, ké­pet kaptam a biofizika más területeinek fejlődéséről, s nem utolsósorban ilyenkor van lehetősége az embernek arra, hogy felvegye a kapcsolatot külföldi kutatókkal, intézetek­kel, s amikor a kutatásával olyan ponthoz ér, hogy azt saját intézetében technikai akadályok miatt nem bírja folytatni, tudja, kihez fordul­jon, hol végezheti el a szük­séges méréséket, lépéseket. Ez a fejlett országokban is így van, hiszen mindenfajta kutatást mindenütt nem lehet és nem is érdemes folytatni, mert csak szétforgácsolódná- nak az anyagi, szellemi erők.- Ez igy rendben is van, de az sem ritka Magyarországon, hogy a küllöldi intézmények­be hosszabb-rövidebb ideig eljutok a kutatás sikeres to­vábbvitele vagy befejezése után nem jönnek vissza.-t Ez részben az anyagi vonzás következménye, de an­nak is, hogy egy nyugati ku­tatóintézetben a kutató nap­rakészen megkap mindent, ami a munkájához kell, s nem várakozik tétlenül hóna­pokon ót. Igaz, ez sem men­tes a pénzügyi háttértől, de ehhez szakmai elismerés is járul, amit, leqalábbis eddig, itthon nem minden arra érde­mes egyén kapott meg.- Visszatérve a kongresszus­hoz. Úgy tudom, tisztségvá­lasztó közgyűlést is tartottak, s ismét pécsi főtitkárt válasz­tott magának a Nemzetközi Biofizikai Társaság.- Igen. A nemzetközi kong­resszusokat háromévenként rendezik, Vancouverben a ko­rábbi főtitkárt, dr. Tigyi Jó­zsef professzort erősítették meg tisztségében, aki immár harmadik ciklusban látja el ezeket a teendőket. A XI. vi­lágkongresszust pedig Buda­pesten tartják meg, amelyhez várjuk a szponzorok jelentke­zését. B. A. A Baranya Megyei Cipőipari Szövetkezet felvételt hirdet cipőfelsőrész-készítő munkakörök betöltésére a vonatkozó szakmában, vagy rokonszakmában szerzett képesítéssel, kezdő és gyakorlattal rendelkező dolgozók részére, egymüszakos foglalkoztatással. Kereseti lehetőség: normateljesítés esetén garantált a ha­vi 10.000,- -13.000,- F-os jövedelem. Betanulási időre (3 hónap) minimális bér: 6.000,-Ft/hó. Kedvezmények: vidékieknek utiköltségtérítés, 500,-Ft/hó étkezésiköltségtérítés. Jelentkezés: Pécs, György-akna (31 -es autóbusz végállomása) termelési vezetőnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom