Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-01 / 88. szám

A Kereszténydemokrata Internacionálé csúcsértekezlete Budapesten (Folytatás ai 1. oldalról) A megnyitó beszédek utón o Kereszténydemokrata Inter- nacionólé első csúcstalálko­zójának délelőtti zárt ülésén a jelen lévő állam- és kor­mányfők, valamint pártvezetök megvitatták a közép-, kelet- európai országokban végbe­ment változásokat, amelyek a pluralista társadalom, a jog- államiság és a piacorientált gazdaság felé mutatnak és üdvözölték a keresztényde­mokrácia e folyamatban be­töltött szerepét, valamint azt a tényt, hogy o térség or­szágai közül többen a keresz­ténydemokrata orientációjú pártok alakíthattak kormányt. Szót ejtettek arról, milyen le­hetőségek nyílnak az új de­mokráciák számára az euró­pai intézményekben, ezen be­lül az Európa Tanácsba és az európai ' közösségekbe való felvételre és kedvezően Ítélték meg e lehetőségeket. Ugyan­csak megvitatták és egyben üdvözölték a két Németország egyesítésének folyamatát és az ebben elért haladást. Vé­gül, de nem utolsósorban a zárt ülés résztvevői szót ejtet­tek arról is, milyen hatással lesznek a kelet-európai válto­zások a világ számos pontján a demokratizálódásért folyta tott harcra. ről biztosította Mihail Gorba­csov politikáját, amely - mint mondta - a valós változások irányábo vezet. Eduardo Fernandez bejelen­tette: a Kereszténydemokrata Internacionálé legközelebbi csúcstalálkozóján az Észak- Dél problematikáját vitatják meg, s ezen belül különös fi­gyelmet szentelnek majd a nemzetközi kereskedelem, a küladósságok, valamint a fej­lődés finanszírozása kérdései­nek. Antall József arról szólt, hogy a közép-kelet-európai népek előtt még nehéz esz­tendők állnak, de remélhető: a nehézségek után a privati­zálás révén magánkézbe ke­rülő gazdaság lehetővé teszi a felzárkózást Nyugat-Európá- hoz, s mindehhez hozzájárul a politikai szabadság növekvő foka, amelyre a térség népei a Szovjetunió befolyásának csökkenésével tesznek szert. „Az Európai Parlament ke­reszténydemokrata frakciója mindent elkövet annak érde­kében, hogy Romániát a tes­tület ne részesítse a többi volt szocialista, de ma már a va­lós reformok útján haladó or­szágokhoz hasonló kedvezmé­nyekben" - mondta többek között a tanácskozás szüneté­ben tartott sajtóértekezleten Egon Klepsch, a frakció veze­tője. Egy újságíró kérdésére vá­laszolva hozzátette: ahhoz, hogy Románia is elnyerje az Európai Parlament jóindula­tát, Bukarestnek fel kell hagy­ni a demokratikus ellenzék üldözésével, gondoskodnia kell arról, hogy az eddigiekhez ha­sonló incidensek ne fordul­hassanak többet elő, és egy­értelművé kell tennie, hogy demokratikus társadalmat épít,• nem pedig egy újabb totali­tárius állam berendezésén fá­radozik. A magyar miniszterelnök a tanácskozás számos fejlődő országból érkezett résztvevője előtt hangsúlyozta: megalapo­zatlan a fejlődő országok azon aggodalma, hogy Közép —Kelet-Európa elvonja az esz­közöket ezektől az országok­tól. Kelet-Éurópában olyan tér­séget kell látni, amelynek problémái ugyancsak megol­dásra várnak, de országainak fejlődése közvetlenül hozzájá­rul a világ problémáinak megoldásához. Késő délután, a tanácsko­zás befejeztével tartott sajtó- értekezletén Eduardo Fernan­dez egy kérdésre válaszolva elmondta: a tanácskozás jó­váhagyta javaslatát, s eldön­tötte, hogy az egyes pártok lépéseket tesznek annak ér­dekében, hogy országaik a leszerelés útján megtakarított pénzből bizonyos százalékot egy nemzetközi szociális alap­ra fizessenek be. Az alap cél ja, hogy a demokratizálás irá­nyába mutató, kedvező válto­zásokkal együttjáró, az egyes emberek számára gyakranfáj- dalmas következményeket eny­hítsék. A sajtóértekezleten egyéb­ként Eduardo Fernandez, a Kereszténydemokrata Interna- cionálé elnöke, a venezuelai kereszténydemokrata párt fő­titkára a szervezet nevében megemlékezett mindazokról, akik a kelet-európai változá­sok kivívásáért vívott harcnak estek áldozatul, s elismerésé­A tanácskozáson elfogadott üzenet kifejezésre juttatja o kereszténydemokrata pártok szolidaritását a magyar ven­déglátókkal és a többi közép- kelet-európai keresztényde­mokrata párttal, s elismerésé­ről biztosítja ezek tevékenysé­gét. A dokumentum üdvözli a térség országaiban végbeme­nő változásokat, s ezen belül méltatja a kereszténydemokra­ta pártok e folyamatban ját­szott szerepét. Dr. Pálffy György köszöntése Hetvenéves dr. Pállly György egyetemi tanár, aki 1972-től 1988-ig a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatói tisztét is betöltötte. Pálffy profesz- szor az egyik rettegett beteg­ség, a sclerosis multiplex tu­dományos kutatásának nem­zetközi hírnévvel rendelkező szakembere. A neurológiai kl;- nikán példaszerűen megszer­vezte többek között a sclerosis multiplexben szenvedő bete­gek kezelését, gondozását. Di. Pálffy György most nyugállo­mányba vonul, de tudományos tanácsadóként továbbra is se­gíti a neurológiai klinika mun­káját. A Pécsi Akadémiai Bizottsá­gon tegnap ünnepséget ren­deztek Pálffy György tisztele­tére. Dr. CropI lózsel egyete­mi tanár, a Neurológiai KIini ka igazgatója ismertette Pálffy professzor tudományos és kli­nikai munkásságának eredmé­nyeit, majd több kiselőadás hangzott el a klinika tevé­kenységéről. Dr. Pálffy György eddigi munkájának elismeréséül pén­teken vette át Budapesten dr. Surján László népjóléti mi­nisztertől a megtisztelő Ma­gyar Köztársaság Csillagrend je kitüntetést. Templom­szentelés Siófokon Szombat délelőtt nem sok­kal 10 óra után csengeni-bon- gani kezdtek a siófoki Oulu parkban felépült új evangéli­kus templom harangjai, ün­nepre szólítottak, örömünnep­re: a Dunántúl talán legszebb e században emelt temploma nak felszentelésére. ■Makovecz Imre, a tervező építész dr. Harmati Béla ke­zébe adta Isten új hajléká­nak kulcsait, a déli egyház- kerület püspöke pediq átnyúj­totta azokat Blázy Árpádnak, a siófoki gyülekezet lelkészé­nek, aki szélesre tárta a ka­pukat minden keresztyén em­ber előtt. Az ünneplőknek csak egy töredéke jutott be a templomépületébe: sok százan voltak, akik a park fái alatt vagy a tűző napon állva, hangszórók segítségével kísér­ték nyomon az avatás' perce­it. Nemcsak a siófoki hívők jöttek el, de a környékbeli falvak, városok népe is: So- mogytól Zaláig az egész déli egyházkerület képviseltette magát. Érkeztek vendégek Tü- ringiából, Luther szülőföldjé­ről, Bajorországból, Vesztfá- liából - s természetesen Finn­országból. Finn fából épült a templom, Siófok északi testvér­városa, Oulu segítségével va­lósulhatott meg a régi, dédel­getett terv. Dr. Harmati Béla, valamint a finn Oulu helyettes püspö­ke, Arvi Seppánen avatták fel a templomot. Az ünnepi isten- tisztelet után Somogyi Gyula, a Siófoki Városi Tanács elnök- helyettese köszöntötte az egy begyűlt hívőket. (Képünk az építkezés utolsó napjaiban ké­szült.) Siklósi Erika NSZK: beköszönt a német­Reményteljes, ünnepélyes pillanatként, az egész német történelem egyik jelentős állo­másaként várják az NSZK-ban is a német—német pénzügyi, gazdasági és szociális unió vasárnapi életbe léptetését, a márka törvényes fizetési esz­közként az NDK-ban való be­vezetését, nemkülönben a bel- német határellenőrzés meg­szűntét. Helmut Kohl szövetségi kan­cellárnak a Bild-Zeitung című napilap szombati számában megjelent nyilatkozata szerint a németség gazdaságilag még soha nem volt ilyen erősen felvértezve hazája ' egyesülésé­hez: a gazdaság virágzik, a növekedés immáron nyolc éve tart, és semmi sem mutat ar­ra, hogy vége lesz. A bonni kormányfő mindemellett jelez­te, hogy a nyugati németség­nek is áldozatot kell hoznia NDK-beli honfitársainak javá­ra, s tetterővel melléjük kell állnia. Most már vállvetve lát­hatlak hozzá a közös cél német valutaunió kiteljesítéséhez: az egység betetőződéséhez az egységes és szabad Európában. A Frankfurter Allgemeine Zeitung immár körvonalazott­nak tekinti, hogy az összné- met választásokat már decem­ber 2-án - és nem később megejtik, és két héttel ké­sőbb, röviddel karácsony előtt, az egész német népet képvi­selő szövetségi gyűlés, a Bun­destag a berlini Reichstagban megtarthatja alakuló ülését. A nyugatnémet sajtó egyön­tetűen megállapítja, hogy Kohl bejelentett moszkvai út­jára nem utazik el majd üres kézzel. A Stuttgarter Zeitung szombati vezércikkében azon­ban a német egység közeled- tén azt tartja legfontosabb­nak: végzetes lenne, ha most a németek diadalmámorba es­nének, és Moszkvának olyan érzése támadna, hogy a győ­zelem után negyvenöt évvel mégiscsak elvesztette a hábo­rút. És éppen mert a német egység már kikerülhetetlen, parancsolóan szükséges a le- geslegnagyobb tapintat a ke­let-európai partnerek iránt. A lap szorgalmazza, hogy a két német állam elkötelezet­ten fáradozzék az európai bé­kerendszer megteremtésén és a leszerelés előrevitelén, mert így küzdhetik le Moszkva biz­tonságpolitikai aggályait. Más­felől a németek mind készsé­gesebben segítenek gazdasági és műszaki tekintetben azok­nak az országoknak, amelyek­ben eddig a „szocializmus a valóságban létezett", annál gyorsabban nő majd az a bi­zalom, amelyből Európa két­ezer éves történelme során bizony a kelleténél mindig ke­vésbé részesedett. Becs: Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter június 29-én részt vett azon a nemzetközi tanácskozáson, ame­lyet Becsben rendeztek „Közép-Európa a demokrácia útján” címmel. Képünkön: a miniszter Lech Walesával, a lengyel Szo­lidaritás szakszervezet elnökével beszélget. MTI TELEFOTO Rektori konferencia Nem tartható fenn a jelenlegi beiskolázási eljárás A (elsóoktotás teljes átala­kítása nélkül elképzelhetetlen, hogy hazánk a világ fejlet­tebb Vészéhez kapcsolódjék. Vagy gyorsan a perifériára ke­rülünk, és teljesen leszaka­dunk, vagy az alkalmazkodás és az együttműködés útját vá­lasztjuk - hangzott el szom­baton a rektori konferencia, a főigazgató konferencia és az Országos Felsőoktatási Ér­dekképviseleti Szövetség kibő­vített ülésén, a SOTE díszter­mében, Budapesten. A tanács­kozáson a résztvevők a felső­oktatás átalakításának lehető ségeit, illetőleg a felsőokta­tás aktuális kérdéseit vitatták meg. A tanácskozáson elhang­zott: felsőoktatásunk létszám- arányait, működési módját, struktúráját tekintve kirí azon országok közül, amelyekhez csatlakozni kívánunk. Ugyan­akkor a felsőoktatásban fenn­maradtak igen színvonalas. is­kolák, amelyek alapot adnak a megújuláshoz. A mostani válság részben morális, rész­ben anyagi természetű. Az intézmények a működésképte­lenség felé sodródnak. Ugyan­akkor a felsőoktatással szem­ben támasztott követelmények nőnek, éppen ezért nem tart­ható fenn tovább a jelenlegi beiskolázási eljárás. A felső­fokú képzésben való részvétel az előirt előtanulmányokkal rendelkezők számára állam- polgári jog, ennek érvényesü­lése ugyancsak halaszthatat­lan, és azt eredményezi, hogy az egyetemisták számát két­szeresére, a középfokú oktatás fejlesztése után háromszoro­sára kell növelni igen rövid időn belül. Ezzel párhuzamo­san szükséges emelni az egye­temi képzés színvonalát, az általános műveltség szintjét, a képzésben részt vevők nyelv­tudását, innovációs készségét Szóba került az is: a hall gatókat nem „oktatni" kell, hanem lehetővé kell tenni számukra, hogy az oktatók irányításával tanulmányokat folytassanak, és így alkalmas­sá váljanak a társadalomban felmerülő feladatok ellátására. Mindennek megvalósitásához elengedhetetlen a képzés és a kutatás területén a szeles körű autonómia. A felsőoktatás átalakulásá­nak alapvető feltétele az is, hogy az intézményalapítás alanyi joggá váljék minden magánszemély és közösség számára, amennyiben eleget tesz a felsőoktatással szem­ben támasztott követelmények­nek. Csak az oktatás és a kutatás szabadsága révén vá­lik lehetővé, hogy egyetemeink szervesen bekapcsolódhassa­nak a felsőoktatás nemzetkö­zi rendszerébe, amely elen­gedhetetlen, ha hazánk az egységes Európához kíván tar­tozni — mondták el többen is az ülésen. Politikai foglyok: egymás ellen... (Folytatás oi 1. oldalról.) gadta ugyan, a megyei MPFSZ-szervezetnek azonban új elnöksége továbbra sincs. Az előzetesen az IB által elő­terjesztett névsort a folyosói beszélgetések alapján néhány újabb névvel kiegészítve egy 29 tagú választmányra bízták végül a megjelent tagok az új elnökség megválasztását. A kívülállóknak valószínűleg jó szórakozást nyújtott a há­rom és fél órás nyiltsziní „show", a tisztes szervezet tör­ténete azonban újabb, sajná­latos botrányfejezettel gazda­godott. Nemcsak, mert az ed- -dig^csak vezetőségi funkciója ból felmentett volt megyei el­nököt, KiszeíyHCfirné11 jnegje lenése, s néhány közbeszólása " miatt közfelkiáltással kizárták az MPFSZ soraiból. de mert akadt, akinek a szócsata nem volt eléa: egy folyosói dula­kodás közben hátulról ököllel vágta tarkón a levitézlett ve­zetőt. A leváltott és a hat hete megválasztott vezetöséq közöt­ti taktikai csata egyébként már az első perctől nyomon követhető volt. Előbbiek - hi­vatkozva a jelenlegi IB eav- részének feqyveres testületek­ben véqzett valamikori munká­jára — elsősorban azt szeret­ték volna elérni, hoav a . köz- nvnlés kimondia: sem volt MDP-. MSZMP-taaok, sem ka­tonai vaqy rendőri .múlttal ren­delkezők ne vállalhassanak ve­zetői tisztséqet az MPFSZ-ben. Egy székesfehérvári küldött méq azt sem tartotta szükséq- telennek ennek kapcsán el­mondani, hoay „jó kommunis tők egyáltalán nem voltak, csak rosszak". Persze, volt aki meqkérdezze: ,,Nagy Imrét Maiétert is ide sorolod? . . . A látottakat-hallottakat ösz- szefoglalva azt kell monda­nunk, a Politikai Foglyok Szö­vetségének baranyai szerveze­tében (830 fős tagságról van szó) továbbra sincs béke. S amíg a szószólók között nem születik kompromisszum, nem is lesz egyhamar. Kár, mert a széksorok között helyet foglaló nénikék és bácsik egészen mást érdemelnének- végre . . . Pauska Zsolt MHSZ helyett MTTSZ (Folytatás az 1. oldalról) élniük majd a kluboknak, amelyek közül a repülök és az ejtőernyősök nem csatla­koznak a szövetséghez. Sok a nyitott kérdés a tevékenysé­gükkel és a vagyonukkal kap­csolatban is. Bár nyílt színi állásfoglalások nem voltak, a folyosói megjegyzésekből, az ülés alatti közbeszólásokból arra lehet következtetni, hogy nem lesz könnyű dolga a-me­gyei szervezetnek, s nem ígér­kezik'" harmonikusnak a kap­csolat a pécsiekkel. A küldöttközgyűlés tegnap csak arra vállalkozott, hogy megválassza a testületeket, tisztségviselőket, elfogadva az alapszabályt és a program- tervezetet. A megyei szerve- _zet társadalmi elnökének dr. Farkas Zoltánt, a Baranya Megyei Vendéglátó Vállalat igazgatóját választották. Az ügyvezető elnökre két jelölt volt, Bosznay Pál, aki eddig az MHSZ munkatársaként dol­gozott, és Fábos György sza­badfoglalkozású festő, grafi­kus. Bosznay Pál lett az elnök, 53 szavazattal, Fábos György­re 17-en voksoltak. Az MHSZ -megyei titkára, László Emil nyugdíjba ment. T. É. 2 vasárnapi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom