Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)
1990-07-08 / 95. szám
Romlásnak indult az Üdülőtelep A kihalt part és park Fotó: KpM Mar nem KISZ, de nem Is tábor Időtlen időknek előtte osztályrészemül adatott, hogy részt vehettem egy amatőrfilmes táborban a Tolna megyei Fadd-Domboriban lévő Holt-Duna mentén. Felettébb romantikus környezet volt, sátrakkal és ezek mellett, sőt kő-- zött legelésző tehénkékkel. Egykori legelőjük helyén most részben az üdülőtelep legelőkelőbb villasorá van. Ifjabbak lévén, romantikáztunk is annak idején éppen eleget. Azóta változott a világ és mi is változtunk benne. A Má- tai Antalról elnevezett KISZ- tábor súlyos tízmilliókért jött létre. Gyönyörűen parkosított, majdnem arborétum. Étterme, nagy előadóterme és nagyjából mindene van, ide értve a mólót, a csónakázási lehetőségeket és az úszást is, ami szem-szájnak ingere. -Lehetne. . . Csakhogy napjainkban csupán két idős ember kaj szálgatja a füvet, hogy a parkot fel ne verje a gaz. A, konyha palatetejét szélvész tépte, beszakadt. Most egy nejlonlepedő igyekszik elhárítani a később majd bizonyára több tízezer forintra rúgó kárt. A strand kihalt. Ffirmann Béla, az üdülőtelep gondnoka, a nagyközségi tanács képviselője elárulta, sejtelme sincs a volt KlSZ-tá- bor sorsáról.- Állítólag a TOMISZ-é (Tolna Megyei Ifjúsági Szövetség) és a FIDESZ-é. üres. Mi ugyanakkor, főleg a vízi-sport- versenyek idején elszállásolási gondokkal küzdünk. Hely ott bőségesen lenne. Ezenkívül behatolási lehetőség betörőknek, akiknek már csak azért se akarunk tippeket adni, mert a KMB-s rendőr közel lakik. A ki tudja, kinek a gondozásában lévő, tábor menti kisvendéglőnél lévő kapu azonban éjjel-nappal nyitva van. Minden felszerelés a házakban, csak az nem fosztogat, aki nem akar. Ennyire gazdagok vagyunk? O. I. Üdülőhelyi díj Mire fordítják Fonyódon? A fonyódi tanács idei bevételi terve 368,5 millió forint. Ebből várhatóan 25 milliót a polgárok fizetnek üdülőhelyi díj címén; amennyiben ez az összeg befolyik a tanácsi kasszába, úgy az állam 50 millióval „megfejeli" ezt a pénzt. Ez azt jelenti, hogy mintegy 75 millió forint áll rendelkezésre. Mire költik el ezt az összeget? Mint megtudtuk, nagyobb részét fenntartásra fordítják: utak, hidak állagmegóvására, a területükhöz tartozó 16 strand működtetésére, köztisztasági szolgáltatásra, a 780 000 négyzetméter parkfelület gondozására. Várhatóan 35 millió forint jut az úgynevezett üdültetést közvetlenül elősegítő fejlesztésekre. Ezek közé tartozik például, hogy egy egészségügyi komplexumot — orvosi rendelőt, lakásokat, gyógyszertárat — építtetnek Balatonfenyvesen, hozzájárulnak a fonyódi gyalogos aluljáró - a 7-es számú fő- közlekedési út és a vasútállomás vágányai alatt vezet majd a strandhoz — létesítéséhez. Ezeken kívül újabb utakat és járdákat alakíttatnak ki, rendezik a belterületi vizeket, hozzájárulnak a fonyódi kikötő rekonstrukciójához, s a városszépítő egyesület javaslatára egy zenepagodát hoznak létre a kikötői pavilonsor közelében. R. N. Besúgók nélkül sehol a világon nem megy A belbiztonsági hálózat működik, mert működnie kell Interjú a Nemzetbiztonsági Hivatal pécsi irodájának vezetőjével (Folytatás az 1. oldalról)- A politikai belbiztonság védelme . . . Elég rossz ízű kifejezés. — Nos, a meghatározás a következő: a mindenkori alkotmányos kormány politikájának szakmai feladatok végrehajtásával való segítése. Lojálisnak kell lennünk, megákkor is, ha az itt dolgozó állomány egy része esetleg bármely, éppen hatalmon lévő kormány politikai irányvonalával nem tud egyetérteni. — A lojalitás is elég tág fogalom . . . Teszem azt, a belügyminiszter a kormányon lévők érdekében elrendeli, 'hogy a hivatalnak információkat kell gyűjtenie az ellenzéki pártokról ... Mi a garancia arra, hogy a Hivatal ezt nem fogja megtenni? — A,z alkotmány. Olyan parancsot, mely az alikotmány- nyal ellentétes, nem hajthatunk végre.- Watergate, Dunagate? — Nézze, ha nekem ilyen parancsot adnának, azonnal lemondanék. — S a nyilvánossághoz fordulna? — Nem. Venném a kalapomat és keresnék más munkát magamnak.- De talán lenne, aki végrehajtaná. — Lelke rajta. Egyébként ilyen szituációt nemigen tudok elképzelni ma mór.- Az, hogy átalakult a hivatal, szinte biztosra veszem, hogy létszámleépítéssel járt. — így van — az itt dolgozóknak több mint ötven százaléka vagy nyugdíjba megy, vagy más munkát keresett magának. Anyagi kondícióink is jócskán megcsappantak a tavalyihoz képest — A besúgói hálózatot is felszámolták? — Nézze, a hivatalnak kell hogy legyenek kapcsolatai, a világon egyetlen titkosszolgálat sem dolgozhat nélkülük. Besúgóknak viszont nem nevezném a „kapcsolatrendsze- rürfben” ténykedőket. A rendszerváltás kapcsán viszont valóban megváltozott a helyzetük, s egy részük munkájára nem is tartunk igényt.- A listáról tehát ijó néhány név lekerült? — Nézze, én nem hiszem, hogy lenne ilyen lista - a munka konspírácíós jellege miatt ez csak ártana a résztvevőknek. Hogy a hálózatnak kik a tagjai, azt a világon sehol nem tartják nyilván. S azt, hogy ilyen hálózat létezik, kár lenne tagadni. Azt kell inkább tudatosítani a közvéleményben, hogy a hivatal ’kizárólag törvényes eszközöket vehet igénybe munkája során, s valóban az alkotmányos rend és a magyar állam érdekében dolgozik. Persze akadnak az országban, akik más hatalmak érdekében ténykednek, s akik az ellenük folytatott munkában segítenek nekünk, azokat erkölcsileg is becsülnünk kell.- Hogyan honorálják a hálózatbon dolgozókat? *- Ha honoráljuk, ugyanolyan rendszert feltételezhet, mint a polgári életben. De nem kell feltétlenül honoráriumban gondolkodni.- Más előnyei 'is lehetnek a hálózatban dolgozóknak? Mondjuk: gyorshajtását nem veszik annyira komolyan? . . .- Ez a konspiráció miatt elképzelhetetlen, hiszen nem szólhatunk át más osztályra, hogy ennek és ennek ezt és ezt nézzék el. . . Azonnal híre menne, hogy . . .- Egy csomó helyen már nincs meg a kapcsolatuk. Van, ahol viszont megtartották őket. . .- Minden olyan helyen, ahol feltételezhető, hogy az ellenség ártani akar és tud is az országnak. Persze az is nagy kérdés manapság, hagy mely országokat és szervezeteket tekinthetjük potenciális ellenségnek? Vannak feltételezéseink, de erről ne kérdezzen. Aki a politikai sajtót figyeli, úgyis sejti kikről van szó. Aztán figyelnünk kell arra is, hogy az országban más országok ellen ne követhessenek el provokációt.- Például arabok, izraelita objektumok ellen?- Például ... De erről sem nyilatkozhatunk, talán érthető miért.- Mit kell tennem, hogy felhívjam magamra az Önök figyelmét?- Ha fasiszta jellegű, vagy ultrabalos cselekményre készül, hamar megkeressük. S ha bebizonyosodik a gyanúnk, átadjuk Ont a rendőrségnek, ahol a büntetőeljárás szabályai szerint járnak el ügyében. Pauska Zsolt Hadid mellett, Péntek reggel azt mondja egy vendéglős - magántulajdonos -, hogy a Szerzői Jogvédő Hivatal felszólítotv ta, fizessen jogdíjat, amiért ő és vendégei a kocsmában rádiót hallgat, pontosabban a rádió által sugárzott z e • nét élvezi: nem is keveset, mondjuk napi 35-45 forintot, ami évente meghaladja a 10 ezer forintot. Mit mondjak: a vendéglős hü- ledezett. Én is. Igaz, arról már tudtam — régi dolog hogy az élőzenét szolgáltató szórakozóhelyeken a vendéglátó vállalatok jogdíjat fizetnek az említett szervezetnek, tekintettel arra, hogy a zenekarok széles repertoárjában olyan számok kapnak helyet, amelyeknek szerzői jogosultak a jogdíjra. Na, de a rádió után is fizessenek?. Hiszen a rádió- gondolom - -egyszer már küldi a forintokat a szerzőknek — amennyiben jogosultak rá —, annyiszor, ahányszor csak a nagy „mű” elhangzik. Vagy nem így van? Mindegy. De nézzük csak: a vendéglős - mert unatkozik - saját készülékét felteszi egy polcra és naphosszat hallgatja, prózát, zenét egyaránt. Meghallgatja a híreket, külföldi eseményeket, belföldi tudósításokat, a krónikát, időjárásjelentést és országgyűlési közvetítést és persze zenét. A rádió - szükséglet. Nekem elhlhetik. A vendéglős fizet ezért. De, ha teszem fel, a vendéglő egybeépült derék kocsmárosunk lakásával, akkor a készülék elhelyezendő a konyhában, ami ugye már nem hivatalos helyiség, csupán kinyitja a konyhaajtót és felerősíti a készüléket. Ekkor mi van? A rádió riportere megkérdezett egy hölgyet a Szerzői Jogvédő Hivataltól, hogy tulajdonképpen hogyan ellenőrzik a vendéglősöket, hogy milyen minőségben hallgatja ezt a nyavalyás készüléket? Azt mondja a hölgy, hogy tervezik: vidéken is nyitnak irodákat, ahonnét egy-két ellenőr naponta kirajzik az életbe, bejárnak a kocsmákba, vendéglőkbe és meglesik, hol tartják a rádiókat. És akit rajtcsípnek a turpisságon, azzal mi lesz? Hát elnézőek lesznek iránta és ráveszik, ne hülyéskedjen, ne szolgáltasson zenét — Ingyen. Nem is tudom, mit mondjak. Aki ezt a jogvédőknél kiötlötte, pénzügyi zseninek tartom. Hogy-hogy még nem nevezték ki pénzügyminisztériumi osztályvezetőnek? Amennyi adóssága van széphazámnak, igazán jól járnának vele. Bizonyára akad még néhány remek ötlete ... a 20 milliárd dolláros sárunkat illetően . .. A kereskedelem világából nekem is lenne néhányaján- latom. Emlékezetes, hogy a közelmúltban újabb örömhírrel lepték meg derék lakosságunkat. Fölemelik a tüzelő, fűtés, továbbá cigaretta, benzin, szeszféleség árát. Már csak napok — esetleg hetek — kérdése és az elképzelés realizálódik. De nem mostl Sőt, még a következő hét hétfőjén sem, talán még kedden sem. Az áremelést először a parlamenti ülés elé terjesztik. Csakhogy - amint a rádió hírt adott róla — Pesten jó néhány cég már felárazto a dohányárut meg a piát, és az új áron árusítja boldog vevőkörének. A túlbuzgó mó- csingok elébe sietnek a rendeletnek. ügyesek. Hátha még dicséretet is kopnának? Ebben reménykednek. Annak ellenére, hogy kereskedők, egyáltalán nem érdekli őket kialakult vevőkörük hangulata, ami egyébként sem örömteljes. A vevőnek le kell nyúzni a bőrét. A boltvezető nyilván beszerezte magának már előre a még olcsóbb (?) cigarettát — esetleg néhány hétre - meg az italt is, hogy könnyebben vészelje át az átmenetet. így aztán mondhatja — utánam az özönvíz. Lehet, szakmai körökben azt mondják: Ez igen! Ez aztán a jó kereskedő. A vásárló nem mond semmit Csak érzi, hogy megint becsapták. Kalmárok... A katyni fák hosszú árnyékot vetnek Hol hunyt el a lengyel katonatiszt apa? Hol lőtték tarkón, elszállítva a 4500 katonát számláló kozielski, a 6500-at számláló osztaskovi vagy a 4000-es lélekszámú sztáro- bielszki táborból? Konrad Sa- turski, az ötvenes éveiben járó, magas, ősz hajú lengyel már nem kutatja a tetteseket. De emlékezik. Ha nem másra, akkor a hiányra és arra a fájdalmat legyőző küzdelemre, amely az apátion nemzedékeknek, s mi több, amit sokat szenvedett nemzetének kellett túl- és megélnie. Konrad Sa- turski nevét az irodalmi berkekben jól ismerik. Magyarországra nősült, felnőtt fia van, gépészmérnök és verset ír. És természetesen fordít is. Ö volt a közvetítője annak a katyni eseményeket dokumentáló kiállításnak, amely a budapesti Történeti Múzeum után elsőként Pécsett, a Néprajzi Múzeumban nyitotta meg kapuit a napokban, s a fekvő fekete keresztre helyezett gyertyák lángjánál az ő tört magyarsága borzongatta meg a jelenlévőket, szavait is igazolván: Katyn valamennyiünk számára, egész Európa számára tanulság. 1940 júniusáig, a Molotov— Ribbentrop paktum következményeként két tűz közé került Lengyelországban 240 ezer lengyel katona, katonatiszt esett szovjet fogságba, 2 millió lengyelt deportáltak a Szovjetunió belsejébe. — A TASZSZ 50 évvel az események után, 1990. április 13-án, az említett táborok kiürítése után elismerte a szovjetek bűnösségét — mondjo Konrad Saturski. — A ko- zielszki tábor lakóit Katynba hurcolták, ott ölték meg őket, az osztaskoviak azóta sem tudni, hová kerültek. A szta- robielszkiek, köztük édesapám, valószínűleg Harkov börtönében és vélhetően a szomszédságában fekvő Pjátihátkiban pusztultak el a KGB jogelődjének, az NKVD közreműködésével. — Hogyan jöhetett létre ez a kiállítás? — A Krakkói Fotótörténeti Múzeum a közelmúltban felhívást tett közzé, így magán- gyűjteményekből is nagyon sok dokumentum került elő. Másfelől a hallgatás évtizedeiben is létezett Lengyelországban egy föld alatti bizottság, amely a katyni deportáltakkal, és olyan is, amely a hitleristák rémtetteivel foglalkozott. Két hónapja hivatalosan megalakult sztálinista, illetve hitlerista bűnöket vizsgáló osztály. A Szolidaritás napilapjának egy tudósítója, Bajko a neve, ha jól emlékszem, szovjet ellenzéki csoporttal együttműködve nemrégen jutott el Har- kovba. Az NKVD nagyon precíz statisztikákat vezetve dolgozott . . . Amikor szerveződött a kiállítás, valaki beszélt is velem a Művelődési Minisztériumból, minek bemutatni Budapesten, amikor a lengye- i lek és a szovjetek még nem is tisztázták ezt egymás közt. Ha ilyen szempontot figyelembe vennénk, élhetnénk örökös félelemben, mint egy behúzott farkú kutya . . . Egyébként a Babits Kiadó most jelenteti meg Jesewski Katyn 1940 című könyvét, és a piacon lesz rövidesen Jakofski és Missak Katyn - az emberirtás szimbóluma című könyve is. Bóka Róbert vasárnapi 3
