Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-02 / 89. szám

2 uj Dunántúlt napló 1990. július 2., hétfő A Kereszténydemokrata Internacionálé csúcsértekezlete Budapesten ÓRA A NAGYVILÁGBAN Százmillió dolláros hitel a Világbanktól Antall József kormányfő különmeghivására, a Kereszténydemok­rata Internacionálé csúcsértekezlete alkalmából Budapestre ér­kezett Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnök. A lengyel kormányfő június 30-án különmegbeszélést folytatott Antall Jó­zseffel és Helmut Kohllal, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjával. MTI Fotó: Kovács Attila MTI Telefotó (Folytatás az f. oldalról) a magyar kormányfő előbb négyszemközti találkozón tár­gyalt Mazowiecki lengyel mi­niszterelnökkel, majd Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral, később Mazowiecki-Antall- Kohl hármas találkozóra ke­rült sor. A megnyitó beszédek után a Kereszténydemokrata Inter- nacionálé első csúcstalálko­zójának délelőtti zárt ülésén a jelen lévő állam- és kor­mányfők, valamint pártvezetők megvitatták a közép-, kelet­európai országokban végbe­ment változásokat, amelyek ö pluralista társadalom, a jog- államiság és a piacorientált gazdaság felé mutatnak és üdvözölték a keresztényde­mokrácia e folyamatban be­töltött szerepét, valamint azt a tényt, hogy a térség or­szágai közül többen a keresz­ténydemokrata orientációjú pártok alakíthattak kormányt. Szót ejtettek arról, milyen le­hetőségek nyílnak az új de­mokráciák számára az euró­pai intézményekben, ezen be­lül az Európa Tanácsba és az európai közösségekbe való felvételre és kedvezően ítélték meg e lehetőségeket. Ugyan­csak megvitatták és egyben üdvözölték a két Németország egyesítésének folyamatát és gz ebben elért haladást. Vé­gül, de nem utolsósorban a zárt ülés résztvevői szót ejtet­tek arról is, milyen hatással lesznek a kelet-európai válto­zások a világ számos pontján a demokratizálódásért folyta­tott harcra. A sajtóértekezleten egyéb­ként Eduardo Fernandez, a Kereszténydemokrata Interna- cionálé elnöke, a venezuelai kereszténydemokrata párt fő­titkára a szervezet nevében megemlékezett mindazokról, akik a kelet-európai változá­sok kivívásáért vivott harcnak estek áldozatul, s elismerésé­ről biztosította Mihail Gorba­csov politikáját, amely — mint mondta — a valós változások irányába vezet. Antall József arról szólt, hogy a közép-kelet-európai népek előtt még nehez esz­tendők állnak, de remélhető: a nehézségek után a privati­zálás révén magánkézbe ke­rülő gazdaság lehetővé teszi a felzárkózást Nyugat-Európá- hoz, s mindehhez hozzájárul a politikai szabadság növekvő foka, amelyre a térség népei a Szovjetunió befolyásának csökkenésével tesznek szert. A magyar miniszterelnök a tanácskozás számos fejlődő országból érkezett résztvevője előtt hangsúlyozta: megalapo­zatlan a fejlődő országok azon aggodalma, hogy Közép —Kelet-Európa elvonja az esz­közöket ezektől az országok­tól. Kelet-Európábán olyan tér­séget kell látni, amelynek problémái ugyancsak megol­dásra várnak, de országainak fejlődése közvetlenül hozzájá­rul a világ problémáinak megoldásához. Késő délután, a tanácsko­zás befejeztével tartott sajtó- értekezletén Eduardo Fernan­dez egy kérdésre válaszolva elmondta: a tanácskozás jó­váhagyta javaslatát, s eldön­tötte, hogy az egyes pártok lépéseket tesznek annak ér­dekében, hogy országaik a leszerelés útján megtakarított pénzből bizonyos százalékot egy nemzetközi szociális alap­ra fizessenek be. Az alap cél­ja, hogy a demokratizálás irá­nyába mutató, kedvező válto­zásokkal együttjáró, az egyes emberek számára gyakran fáj­dalmas következményeket eny­hítsék. A tanácskozáson elfogadott üzenet kifejezésre juttatja a kereszténydemokrata pártok szolidaritását a magyar ven­déglátókkal és a többi közép- kelet-európai keresztényde­mokrata párttal, s elismerésé­ről biztosítja ezek tevékenysé­gét. A dokumentum üdvözli a térség országaiban végbeme­nő változásokat, s ezen belül méltatja a kereszténydemokra­ta pártok e folyamatban ját­szott szerepét. A Világbank szakemberei készek terveket kidolgozni a magyar agrárkereskedelem, a marketing tevékenység fejlesz­tésére, majd szó lehet hite­lekről e területen is. Erről be­szélt Mándy Endre földműve­lésügyi államtitkár az MTI tu­dósítójának. Az államtitkár pénteken irta alá az amerikai fővárosban az egyezményt, amelynek alapján a Világbank százmillió dollá­ros hitellel támogatja a ma­gyar agrárexport korszerűsíté­sét, a kistermelőket. A hitel­megállapodást hosszabb elő­készítő munka előzte meg, ami azt jelenti, hogy a for­rások alapján a magyar ke­reskedelmi bankok már a kö­vetkező hónapokban folyósít­hatják az első összegeket a követelményeknek megfelelő ügyfeleknek. Az új világbanki hitel várhatóan elsősorban a kisállattenyésztés, a húsfeldol­gozás fellendítését, korszerűsí­tését szolgálja majd. A Világbank részéről nagy érdeklődést és támogatási kedvet tapasztalt a tárgyalá­sokon — mondotta Mándy Endre. Áremelések Lengyelországban (Folytatás az 1. oldalról) bank által támasztott egyik feltétel volt. Július elsejével megszűnik a Szejm által törvénytelennek minősített háromlépcsős szál­lodai szobaárrendszer, vagyis az a valóban képtelen hely­zet, hogy ugyanazért a szol­gáltatásért más összeget kel­lett fizetnie a hazai vendé­geknek, az egykori szocialista és a tőkés országból érkezők­nek. Az egyesítés azonban azt jelenti, hogy míg a nyugatiak az eddiginél valamivel keve­sebbért kaphatnak szobát a lengyel szállodákban, a len­gyeleknek az eddigi összeg 8—10-szeresét, a magyaroknak pedig mintegy háromszorosát kell fizetniük. A varsói Fórum szállóban például egy két­ágyas szoba egy éjszakára ezentúl mindenkinek egyfor­mán egymillió zlotyba fog ke­rülni, azaz mintegy száz dol­lárba — vagyis valamivel töb­be, mint egy lengyel munkás átlagos havi fizetése. SZDSZ-határozatok < a hitoktatásról A Szabad Demokraták Szö­vetségének Országos Tanácsa szombati, az éjszakai órákba nyúlt ülésén három, egymás­sal összefüggő határozatot fo­gadott el a hitoktatás kérdé­séről. A tanács megerősítette az ügyvivői testület állásfoglalá­sát, amely síkra száll mind a hitoktatás szabadsága, mind az állam és az egyház követ­kezetes elválasztása mellett. Az állásfoglalás szerint az ál­lami iskolákban csak a tan­renden és órarenden kívüli fa- kutatív hitoktatás teszi lehető­vé, hogy a különböző vallási felekezetekhez tartozó, vala­mint felekezeten kívüli szülők gyermekei kényszer és meg­különböztetés nélkül tanulhas­sanak együtt. Az SZDSZ sze­rint a hitoktatás az egyházak missziós feladata, ugyanakkor a szabaddemokraták javasol­ják egy, a zsidó-keresztény hagyományokról, a nagy val­lásokról szóló kulturális tan­tárgy mindenki számára köte­lező felvételét. Úgy döntött a tanács, hogy az Országgyűlés hétfői ülésén az egyházi törvény kiegészíté­séről javaslatot terjeszt be. E módosítás megengedhetetlen­nek nyilvánítaná, hogy a hit­oktatás az álami iskolákban a tanrend része legyen; a hit­oktatók a tanári kar tagjai le­gyenek; a vallási tárgyak be­kerüljenek a tanulók bizonyít­ványába, továbbá, hogy a hitoktatás az iskola költségve­tését terhelje. Úgy döntött to­vábbá a tanács, hogy ameny- nyiben az Országgyűlés ezt 0 törvénykiegészitést elveti az SZDSZ az Alkotmánybíróság­hoz fordul, hogy az Andrá’s- falvy Bertalan miniszter által javasolt megoldással szemben érvényesítse a lelkiismereti szabadság, az egyházak auto­nómiája, az állam és az egy­ház elválasztása alkotmányos előírásait. Végül az SZDSZ külön hatá­rozatban sürgeti a kormány­zatot: mielőbb biztosítsa az egyházak működéséhez szük­séges ingatlan igények kielé­gítését, hogy a hitoktatást sa­ját erejükből is képesek le­gyenek megoldani, s fakulta­tív, órarenden kívüli módon se szoruljanak az állami isko­lák közreműködésére. A német valutaunió első napja (Folytatás az 1. oldalról) ren várakoztak a Deutsche Bank kék-fehér zászlóival fel - diszitett kirendeltség környé­kén. A fülledt melegben töb­ben rosszul lettek, elájultak. Tizenhárom személyt a men­tőknek kellett orvosi ellátás­ban részesíteniük. Pontosan éjfélkor lépett be a sorban elsőként várakozó Hans-Joachim Corsalli a bank­fiókba, hogy átvegye 2000 márkára szóló nyugtájának el­lenértékét. (A nyugtát még jú­nius folyamán kapták a kelet- — németek, amikor kérvényt nyúj­tottak be bankjukhoz, illetve takarékpénztárukhoz DDM-ben levő megtakarításaik DEM-re való átváltása végett.) A cég nevében a kelet-berlini fiók vezetője köszöntötte az első ügyfelet, száz DEM-re kiállított takarékbetétkönyvvel jutalmaz­va több órás sorban állását. Vasárnap reggel az NDK valamennyi pénzintézete kinyi­tott, hogy megkezdje a nyug­tákon jelzett első készpénzösz- szegek kifizetését. A berlini városkép Így nem sokban tér el a júniusban megszokottól: valamennyi bank, takarékpénztár, postahi­vatal előtt százméteres sorok kígyóznak, annak ellenére, hogy a hivatalok megerősített személyzettel készültek fel a várható hatalmas rohamra. Az emberek az elmúlt hónapban átváltási kérvényeik benyújtása végett várakoztak három-négy órát, most pedig az első, 2000 DEM-re korlátozott készpénz- összeg felvételére. A pénzügyi unió napjával megszűnt mindennemű ellenőr­zés a két német állam belső határán, illetve az NDK és Nyugat-Berlin közötti határát­lépő-helyeken. Alighanem a keleti határok­ra áttevődött nyugatnémet el­lenőrzés és vízumkényszer okozta, hogy szombaton — az utolsó ellenőrzésmentes napon — tpbb százezer lengyel indult végsq rohamra Németország ellen. Egyedül a Swiecko-i ha­tárállomáson ötvenháromezren léptek be az NDK-ba, fölte­hetően azzal a céllal, hogy NDK-márkájukat elvásárolják. A pánikhangulatban nyilván szerepet játszott a július 1-jé- re meghirdetett szigorúbb len­gyel vámtörvény (behozatali korlátozásokkal és drasztikus illetékekkel), és annak híre, hogy vasárnaptól csak érvé­nyes nyugatnémet vízummal rendelkezők utazhatnak be az NDK-ba is. Hétfői jegyzet A politika diszkrét bája Persze, hogy mindig az a rossz, aki nem ért egyet azzal, omivel kellene. Most éppen Király Zoltán a bűnös. Azért említem elsősorban a népszavazási indítvány és aláírásgyűjtés kapcsán a szegedi képviselőt, mert az, hogy az MSZP és az MSZMP a bűnbak szerepét tölti be, talán érthető. Király bűnössége azonban újkeletű, alig egyhónapos, s még a fejlettebb államokban is szenzációszámba megy. Talán Király is válaszolhatta volna Tölgyessy Péternek azt, amit Pozsgay mondott neki a Parlamentben, vagyis hogy ő már évek óta azért verejtékezik, hogy Tölgyessy (is) kifejthesse álláspontját, de hát . . . Király Zoltán kevésbé diplomatikus. Lapunkban nemrég Így nyilatkozott: „Csinálhat Tölgyessy és színtársulata amit akar, úgyis a népakarat fog dönteni". Király azonban naiv. Népszavazást akarsz? - kérdez vissza Tölgyessy. Megkapod. Július 29-én. Azért akkor, mert a nép, ha teheti, inkább nya­ral, mint szavaz. Kiváncsi vagyok, hány országban merne megtenni ilyesmit egy legitim parlament . . . Persze, hogy mindig az a rossz, aki nem ért egyet azzal, amivel kellene. Antall József fontosnak tartja, hogy a „sajtó tovább tudjon lépni kialakult szerepköréből, nem engedelmeskedve mindig mindenütt annak a reflexnek, amelyik eleve a szembenállásból indul ki". Pedig egy miniszterelnöknek tudnia kell: a sajtó jellegénél fogva ilyen. Nem azért, mert nem szereti Antall Józsefet vagy Raffay Ernőt. (A honvédelmi államtitkárra egyébként rájár a rúd. Nem elég, hogy a Kapu közzétett egy levelet, amit Raf­fay még egyetemi oktatóként írt Szegeden, s melyben a poli­tikai rendőrséggel fenyegeti kollégáit, egyik napilapunk nem­rég sejtetni engedte, az államtitkár, alighogy elfoglalta hivata­lát, egy barátjának átjátszott olyan titkos iratokat, melyből az megírhatta nem kis haszonnal kecsegtető „Vezéráldozatok'' cí­mű könyvét. S ki tudja, kit illet a haszon? . . .) A politika jól fizet. Mennyit morfondíroztunk azon, felelőssé­géhez képest milyen röhejes pénzt kap egy országgyűlési kép­viselő ! A 32 500 forint persze csak relatíve kevés, okos taktikával megsokszorozható. A parlamenten belüli álláshalmozás egyik példája Kónya Imre lehet, aki frakcióvezetőként, bizottsági el­nökként és egy másik bizottság tagjaként bruttóban 97 500 fo­rintot kap minden másodikén. Tölgyessy Péter 84 500, Torqyán József 78 000, Fodor Gábor és Demszky Gábor pedig 71500 forintot keres. S ez még nem a plafon. Az országgyűlési kép­viselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szó­ló új törvény elfogadása esetén (a_ HVG számításai szerint) Kónya Imre fizetése 117 ezer forintnál nem lehet kevesebb. De a honatyáktól ne irigyeljük a pénzt, szenvedtek, szenved­nek érte eleget. S a Parlament munkájának eredményei láttán azt kell mondanom, jól jártunk velük. Egyáltalán nem osztom Tamás Gáspár Miklós azon nézetét, mely szerint a nép unal­mában fogja elzavarni őket, A nép nem unatkozik. Pauska Zsolt Megemlékezés Megemlékezésre gyűltek össze vasárnap délelőtt fél ti­zenegykor a pécsi Mártírok út­ján lévő MÁV bérház előtt, amely az 1944-es pécsi gettó központja volt, és ahol né­hány év óta emléktábla hir­deti aíon négyezer mártír em-i lékét, akiket Baranyából és környékéről hurcoltak el a né­met koncentrációs táborokba. Megemlékező beszédet tar­tott a Pécsi Izraelita Hitköz­ség nevében Berger István rabbi, majd dr. Vargha Dezső szólott az egybegyűltekhez a Pécsi Városszépítő és Város­védő Egyesület nevében. A megemlékezés zárásaként a Pécsi Izraelita Hitközség, a Városszépítő és Városvédő Egyesület, a MÁV Pécsi Igaz­gatósága és a Magyar Poli­tikai Foglyok Szövetsége Ba­ranya Megyei Szervezete koszo­rút helyezett el az emléktáb­lán. A megemlékezést délután istentisztelet és izraelita teme­tői tisztelgés zárta. SZENZÁCIÓS BARANYATRADE AJÁNLAT ; előlegfizetés nélküli fagyasztó vásár Julius 2-től 13-ig a siklósi Takarékszövetkezet pécsi kirendeltségében ( csak pécsi vásárlók részére ) Pécs,Kertváros Kodolányi u.35-37. Telefon : 72/41-611 Ön kiválasztja, mi díjmentesen ( Pécs területén ) hazaszállítjuk ! Ügyintézés helyben ! Kínálatunk : Gorenje 240 1 szekrény 29.9jjöft 24.900,- 300 1 szekrény ^T^OO,- 27.800,­ENNYIÉRT - CSAK NÁLUNK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom