Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-30 / 117. szám

1990. július 30.. hétfő aj Dunántúli napló 5 Mx: európai okleuélérl Mit ér a diploma, ha magyar? Hazánknak és Lengyelországnak van a legnagyobb esélye Útban az egyesült Európa felé, a kelet-európai térség egységének felbomlásával a kérdés egyre gyakoribb: mit ér a diploma, ha magyar? A megoldás egyre sürgetőbbé válik. A diplomahonosítás problémáját o volt szocialis­ta országok kormányzatai meg­oldani vélték - a még ma is működő szerződés, az ún. Prágai Konvenció révén. A kelet-európai országok között ilymódon a diplomák tranzitál- hatóságo működött viszonylag sgyszerű, bár annál érthetet­lenebb módon. Az eltérő ok­tatási struktúrák és a még‘kü­lönbözőbb oktatási anyagok ideológiai síkon történő át­hidalása több veszéllyel, mint haszonnal járt. A diplomaegyenértékesités problémáját vélhetőleg nem az egyenlőség forradalmi ki­kiáltásával, hanem inkább egy alaposan kidolgozott, szigorú, az előírásokat, egységesítő oktatási tartalmakat magában foglaló szervezetnek kell meg­oldania. Nyugot-Európában sem tar­tozik a zökkenőmentes ügyek közé a diplomával történő munkavállalás. Bizonyítékként a számtalan ok közül csak egy a szellemi tőke védelme, s az. hogy a mun'kerőpiac erősen korlátozza a külföldről érkezők munkavállalását. De van a diplomának egy másik, nem a konkrét munka­vállalásra vonatkozó természe­te is, és ennek útjai már jó­val járhatóbbak akár a nyu­gat-európai országok, akár az Egyesült Államok között. Ez pedig a továbbtanulásra, rész­képzésekre, kutatámurfka vég­zésére, s más hasonló tudo­mányos tevékenységre vonat­kozik. Hazánk e tekintetben is óiiási lépéshátrányban van. A hazai egyetemeinkről, főisko­láinkról ösztöndíjakkal külföldi egyetemeken tartózkodó hal I- gctók résztanulmányaik elvé- geztével hátrányos helyzetbe kerülnek itthon, mert tanulmá­nyaikat csoki félév-halasztással folytathatják. Ez a probléma a magyar egyetemeken tartózko­dó külföldi ösztöndíjasokra nem vonatkozik, hisz az ö egyetemeik az itt elvégzett szemesztereket integráns mó­don beépítik a tanulmányi idő egészébe. Ez a helyzet Így tarthatat­lan. Ez év elején Párizsban volt egy diploma-egyenértékű- sitési konferencia, ahol nyil­vánvalóvá vált, hogy a volt szocialista országok közül ha­zánk és Lengyelország előtt állnak reményteljes perspektí­vák az európai szintű oktatá­si rendszerbe való bekapcsoló­dásra. Ennek első lépcsője az ún. TEMPUS programban való részvétel lenne. A TEMPUS- program segítségével lényegi­leg kényszeríthető, de igen célravezető módon olyan tar­talmi. oktatási, srámonkérési normákat lehetne megállapito- m a magyar felsőoktatásban, amelyek lehetővé teszik az európai oklevél megszerzését. Természetesen idegennyelvű program lévén, olyan standard európai praxissal ruháznák fel a végzetteket, amely egyben a munkavállaláskor is jelentős könnyebbséget jelentene. A folyamot sajnos, lassú, gyökerei egészen a középfokú oktatásig, az érettségi egysé­ges kvalifikációs rendszerének k;olakításáig nyúlnak vissza. Néhány éve létrehozták ha- zánkben az Országos Ekviva­lencia Bizottságot, melynek ha­sonló a célja. Nemzetközi ta­pasztalatokkal rendelkező pro­fesszorok segítségével tanács­adó szervezetként működne, moly jelentősen megkönnyíte­né a munkavállalók helyzetét bármely külföldi országban. Mindez persze, még jövő idő, és a végső cél eléréséig számtalan gyökeres oktatási, szervezeti változtatást van szükség. Európai oklevéllel valamely európai országban már cse­kélyebb akadályok állnának a munkavállalók útjában, mert jelenleg a létező vagy nem létező államközi szerződések bonyolult, szövevényes, ellen­őrizhetetlen . újravizsgáztató rendszerben a megfelelő kis­kaput megtalálni elég nehéz. Zábrándi Marianna 8# Némajáték a csillagos égen Bikák, Bakok, Szüzek : ..■ Porból készült fagylaltok... A minőség „a keverőkön" múlik Fagylalt van vanília, csoko­ládé. kókusz, málna. eper. puncs, barack, pisztácia, dió, kiwi, Mozart, malibu ... S fagyi von főzött és porból készült. Manapság főleg az utóbbi, fagylaltjaink ugyanis porrá lettek . . . Csak elvétve okad olyan cukrászda, fagy- ialtozó, ahol klasszikus eljá­rással állítják elő a hűsítő nyalnivalót. A magyarázat roppant egyszerű: a porból kevert fagylaltok könnyebben kezelhetőek, hosszabb az el; tarthatóságuk, s nem utolsó­sorban egyszerűbb, a készíté­sük. A Mecsek cukrászdában e „poros” előnyök ellenére főzik a fagylaltot.- Egy első osztályú helyen természetesnek tartom, hogy főzött fagylaltot árusítunk, mert véleményem szerint sokkal jobb, mint a porfagylalt, — mondta Kasznai Józsel, a pé­csi Nádor cukrászüzemének a vezetője. - Igaz, több mun­kát és nagyobb odafigyelést igényel ez o hagyományos eljárás.- Hogyan készül a főzött lagyi? — A tejet, a tojást, a cuk­rot felfőzzük, hozzátesszük a természetes Ízesítő anyagokat - például kakaót, diót, mákot, az általunk készített gyümölcs- velőket -, a készítményt le­hűtjük, s megfagyasztjuk.-5a poriagy Iáit? — Megmondom őszintén én még soho nem dolgoztam por alapanyaggal, de úgy tudom ezt csak vízzel kell keverni. Az ország egyik legnagyobb fagylaltpor gyártója a Móri ÁFÉSZ, melynek fehérvárcsur­gói üzemében 16 esztendeje állítanak elő fagylaltporokat, jelenleg 71-féle ízben. Hogy mekkora mennyiséget, az ti­tok, mint ahogy az is, hogyan készülnek a fagylaltporok. Si­mon Attilánétól, az üzem ve­zető-helyettesétől annyit sike­rült megtudni, hogy termé­szetes alapanyagokból gyárt­ják a porokat, s szerinte a porfagyik ize semmiben nem különbözik a főzött fagylalto­kétól.- Persze csak akkor, ha a felhasználók betartják az uta­sításunkat: tejes fagylaltnál 2,2 kilogramm porhoz 3,8 li­ter vizet, gyümölcsfagyiknál 2 kilogramm porhoz 4 liter vizet kell keverni. Ha a hígítás na­gyobb, akkor megváltozik az ízhotás, s o fagylalt vizessé válik.- Ez lehet az oka, ' hogy igen gyakran Íztelennek érez­zük a fagylaltot?- Minden bizonnyal, de ez ellen nem sokat tudunk ten­ni, a fagylaltkészítés is tisz­tesség dolga. Természetesen az nem zárható ki, hogy né­hányon gyorsan akarnak meg­gazdagodni .. . Hogy a porfagylalt rossz-e avagy jó.' ezek szerint a „ke­verőkön" múlik. Mi minden­esetre nyaljuk, nyaljuk ... Rosxprim Nándor ... jólesik egy kis fagyi a hőségben Horváth Barna felvétele Vegyszerezik-e az abaligeti barlang növényzetét Cseppkövek kontra páfrányok és mohák „Ne bántsák az abaligeti barlang hívatlan növényvendé­geit!" címmel jelent meg ol­vasói cikk a Búvár környezet- barát ökológiai magazin egyik legutóbbi számában. irójo amatőr természetbúvár, s arról is tudósíja a magazin olvasóit, hogy az abaligeti barlangban a növényzetről érdeklődve azt a választ kapta az idegenve­zetőtől, hogy „a mohók mó- lasztják a sziklát, ezért nagyon károsak, a barlangászok már készülnek a vegyszeres irtás­ra". Ez a felröppentett vészhír megért némi nyomozást, mert az abaligeti cseppkőbarlang valóban nemcsak cseppkövei­ről nevezetes - arról inkább csak azért, mert a Dél-Dunán- túl egyetlen, turisták által is látogatható ilyen barlangja —, hanem érdekes élővilágáról is: közel 200 állatfaj él ben­ne. köztük néhány egészen kü­lönleges és ritka, mint például két vakrák faj. De nevezetes a barlang arról is, hogy sajá­tos klímája az idült légzőszer­vi betegségek jórésze ked­vező hatású, s így a Pécsi Tü­dőgyógyintézet kihelyezett osz­tályt működtet itt. Ebből adó­dik az első kérdés: milyen ha­tással lehet erre a gyógyító klímára a barlangban kifejlő­dött növényzet esetleges elbur­jánzása, illetőleg ennek vegy­szeres megakadályozása? A másik: a barlang kezelője, a Mecsektourist vagy barlangá­szok miképpen kezdhetnek vegyszeres növényirtásba, ami­kor mint minden jelentősebb barlang, az abaligeti is foko­zott védelem alatt áll, s bár­miféle beavatkozás csak az il­letékes természetvédelmi ható­ság engedélyével történhet? Az első kérdésre válaszolva dr. Paliké Zoltán, a Pécsi Tü­dőgyógyintézet osztályvezető főorvosa elmondotta, hogy a légzőszervi betegeknek az ed­digi tapasztalatok szerint nem árt a barlang növényzete. A barlang klímáját bármivel meg­zavarni semmiképpen nem len­ne szerencsés. A beláthatatlan következményekkel járó fenye­gető vegyszeres beavatkozás ellen mindenképpen tiltakozna a tüdőgyógyintézet, ám ilyen szándékról nem kaptak hírt. A másik kérdésre az illeté­kes hatóságtól, a Dél-dunán­túli Környezetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatóság természetvé­delmi osztályától kértünk vá­laszt, s az mégiskább megerő­síti, hogy a Búvárban a bar­lang növényzetéért szót emelő természetbúvár félrevezető in­formációt kapott. Valós és bo­nyolult probléma, hogy az aba­ligeti barlangba került spórák a mesterséges megvilágítás ré­vén sikeresen megszaporították a növényzetet. Ezek, köztük kü­lönösen a mohák gyökérzete, bontják a cseppkövet. Viszont az igy kifejlődött .növények kö­zött különösen értékesek, vé­delmet érdemlők is akadnak. Például egy olyan páfrányfaj­ta, amely hozzánk legközelebb csak a Keleti-Kárpátokban ta­lálható. Szó sincs a növényzet vegyszeres irtásáról! Ennek egyébként sincs igazán kifor­rott módszere, s ha lenne is, azt aligha kellene bevetni a viszonylag gyéren cseppköve­zett abaligeti barlangban. Szó van viszont a barlang elavult világításának több szakaszos korszerűsítéséről, amely lehető­vé tenné az igazán értékes cseppkőképződmények védel­mét a megvilágítás időtarta­mának és fényerejének csök­kentésével. A terv három hó­napja a Környezetvédelmi Mi­nisztériumban fekszik engedé­lyezésre várva. A jóváhagyó pecsétet azonban egyelőre nincs túl sok értelme sürgetni, hiszen a beruházás fekezete kétséges az idén. Dunai Imre Tegyük fel, hogy szeptem­beri vagy, és Szűz. Kis ba­rátod egy csibész Nyilas, és talán ez az oka annak, hogy idővel szétmegy a parti oly­annyira, hogy épp csak kö­szönsz neki, mert hát a zodi- ákusod szerint sem vagy bár- dolatlan. Az új fiú, akiről az első pillanattól érzed, hogy végre az igazi, a réginek megnyugtató ellentéte: hatá­rozott. nyílt és szenvedélyes. Örömöd egészen addig tart. míg egy beszédes, óvatlan pillanatban ki nem deríted: 6 is Nyilas . . . Hát ennyit a csillagokról. Tényleg, csak eny- nyit? Az persze, tagadhatatlan, hogy legtöbben szívesen bele­nézünk a különféle újságok szűkszavú napi vagy heti ho­roszkópjaiba, mert hát. ugye, nem árt tudni, mitől kell óva­kodnunk. Biztos, ami biztos, talán valami fontosat üzennek a csillagok. Kétségtelen, hogy az aszt­rológia, a csillagfejtés több ezeréves tudománya ma ismét reneszánszát éli, újabb és újabb könyvek jelennek meg, tanfolyamok indulnak, válla­latok hirdetnek számitógépes horoszkópkészítést. Igazán egyetlen történelmi korban sem tűnt el teljesen az em­berek életéből, és sokan azt tartják: semmiféle „tudomány" vagy szokás nem maradhat fenn ennyi időn át, „ha nincs benne valami". Az égi mozgások vizsgálata, értelmezése egyidős a civilizá­cióval. Kaldeus, egyiptomi, asszír, görög, perzsa napok, tudósok foglalkoztak vele, a horoszkópkészitést Kepler sem vetette meg. A kaldeusok sze­rint a csillagok, bolygóistenek némajátéka az értőnek kife­jezi a világegyetem uralkodó törvényeit, a csillagokból jós­latok, titkok és prófétikus sza­vak is kiolvashatók. Az ókori görögök meggyőződéssel val­lották, hogy az ember jellem­vonásait, intellektuális képes­ségeit az égitestek együttál­lása már a születés pillana­tában meghatározza, s ez a hatás halálig tart. A keresz­ténység nem tagadta, ha vi­tatta is a csillagok befolyá­sát az ember isteni lényére, bár Aquinói Szt. Tamás sokat idézett megállapítása az em­ber szabad akaratáról is be­szél, amikor azt mondja: ,,a bölcs uralkodik a csillago­kon". Nyilván csők abban az esetben, ha a szenvedélyein is. Az közismert, hogy o köze­li bolygók, csillagok hatnak az emberekre. A Napról tud­juk, hogy meghatározó a sze­repe a földi életben. Tudjuk, hogy vannak emberek, akik kedélybetegek lesznek, ha nem süt a Nap, és ehhez o csillaghoz kötjük a napi, évi ciklusok, a növekedés és pi­henés időszakait. A legtöbb vallási ünnep is asztrológiai vonatkozású. Ez a kis Hold is képes rá, hogy hatalmas tö­megű vizet mozgasson, házte­tőkre csábítsa az érzékenyebb halandót, holdtöltekor több a gyilkosság, feszültebbek az emberek, mint máskor. A koz­mikus sugárzás 1911-es felfe­dezése után úgy húsz évvel az is kiderült, hogy ezek a sugarak a víz fél kilométerrel is érzékelhetők. Ha tehát tud­juk, hogy a közeli égitestek hatnak ránk, teljességgel lo­gikátlan lenne feltételezni, hogy a távolabbiak nem. Dr. Tóth László, a TIT Ba­ranya Megyei Szervezete csil-' lagászati szakosztályának el­nöke azonban szkeptikus:- Ezek a babonák akkor indultak útjukra, amikor az emberak még nem ismerték a csilalgok fizikai természetét" — mondja. — A csillagképeket alkotó csillagok között sincs az asztrológián túl összefüg­gés, az, hogy egymáshoz tar­tozónak látszanak, csak a fantázia műve. Ráadásul a Nap 26 ezer év alatt hátráló mozgást végez, ma sem ott tartózkodik, ahol az első csil­lagjósok idejében volt, így az akkori megállapítások ma már nem érvényesek. De gyakor­lati példák is mutatják, hogy még egy napon születtek esetében is óriásiak a különb­ségek. Csak az érdekesség kedvéért: egy kollégámmal egy időben születtünk, mind­ketten Mérlegek vagyunk. Mégis más lett a sorsunk, azonosság néhány évig csak a fizetésünkben volt. Sajnos, mára ez sem áll, ő többet keres ... A csillagászat egyéb­ként elveti a csilagjóslást. Az igazság viszont az, hogy tudományos módszerekkel még nem sikerült megcáfolni az asztrológia tételeit. Igaz, meg­erősíteni sem. Az asztrológia továbbra is gyakorlati, ta­pasztalati „tudomány" maradt és bár művelőit gyakran ál­tudósnak, vásári kuruzslónak tartják, a régi csillagászati munkák, de a mai naiv aszt­rológiai „szakácskönyvek" is a legigazibb misztikummal foglalkoznak: az emberrel. Hodnik Ildikó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom