Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)
1990-07-30 / 117. szám
1990. július 30., hétfő uj Dunántúli napló 3 Itallal leozás támogatás nélkül Turistákra vár a bicsérdi faluház Nincs könnyű dolga hazánkban egyelőre a falusi turizmust szorgalmazóknak. Az idegenforgalmi irodák még mindig csak a zsúfolt városokra vagy a felkapott üdülőhelyekre koncentrálnak. Pedig a lényegesen alacsonyabb árak, a helybeli kiránduló programok, a nyugalom sok turistát vonzhatnak a kisebb falvakba is. Próbálkozók azonban mégis egyre többen akadnak, Így a Bicsérdi Aranymező tsz is. Négy évvel ezelőtt faluház építésébe fogtak, ami mostanra rendezvényteremmel, panzióval, étteiemmel, sportolási lehetőségekkel ellátott, hangulatos épületté sikeredett. A faluház jelleget megtartotta annyiban, hogy a helybelieknek bálokat, lakodalmakat, családi összejöveteleket szerveznek, biztosítják a tsz és a krönyékbeli üzemek dolgozóinak étkeztetését, esetleg időnként a szállását. Mint szolgáltató épület a novemberi átadás óta nagyon jól kihasznált a bicsérdi faluház, a panziórész átadásával azonban az építtető Aranymező Tsz. az utazó turizmus felé kacsintgat. Az ide látogatóknak kisebb programokat, étkezést biztosítanának, a környékben orvosi rendelők, fodrász, posta, takarékszövetkezet is rendelkezésre állnak, de kiadásra vár a faluházbon egy húsboltnak tervezett helyiség és a 10ó négyzetméteres, 3 szoba, összkomfortos lakás is. Szívesen elszállásolnák a Pécsett vendégszereplő sportolókat, a rendezvényteremben pedig akár tudományos konferenciák résztvevőit is fogadni tudnák. A környékben ilyen jelleggel egyetlenként működő faluházzal a lakosok sem járnak rosszul, hiszen nagyrészük a tsz-ben dolgozik. Ök is igénybe vehetik a szolgáltatásokat. mint ahogy tette az a helybéli asz- szony is, aki vendégeit a panzióban helyezte el. A tsz saját vágóhídjanak megteremtésével pedig az itt étkezó dolgozók is lényegesen olcsóbban ebédelhetnek. Ötletek, tervek tehát van nak, csak egyelőre vendégek Tudomány vagy kóklerség? Nyugalom testben - lélekben XV Italában szeretünk élni. Lehetőleg hosszan, sokáig. Nem “ " hátrány az sem, ha testben és lélekben egészségesen. Ki-ki a maga módján hosszabbítja-rövidíti életét, mai napság pedig gombamód szaporodnak azok a szerek és módszerek, melyek mind-mind segítséget ígérnek ahhoz, hogyan töltsük el néhány földi évtizedünket a lehetőségek szerint minél jobb kondícióban és lelki állapotban. Egyre többen mondanak le a recepteken rendelt dilibogyókról, egyre többen próbálkoznak azzal, hogy mérgek helyett maguk gyógyítsák magukat. A lehetőségek száma ma már szinte végtelen, és ha valaki új a témában,,nehezen tud választani, hogy vajon vegetáriánus legyen-e, gin- zenggyökeret rágcsáljon, egy-egy szabadnapját tűztánccal töltse vagy magnetikus karperecét vásároljon; hogy Agykontroll segítségével vagy a keleti meditációs gyakorlatsorok valamelyikével jusson el egy felszabadult, nyugodt testi-lelki állapotba, hogy a pszichológusok által javasolt önismereti technikák közül vá- laszon-e, vagy egyszerűen csak egy amulettet akasszon magára. Ez utóbbi az afrikai népeknél állítólag bizonyítottan hatásos. Nálunk talán csak az éghajlat teszi, hogy nem fűszoknyában, mezítláb járunk a dolgaink után, nyakunkban egy vasdarabbal. Bármilyen furcsán hangzik is, e pillanatban nemigen merészelnek a hozzáértők sem mást mondani, csak azt: amitől rosz- szabbul lesz az ember, az árt, amitől meg jobban, az használ. De hát hogyan is lehetne nyugodt lélekkel bárkit is lebeszélni valamely módszerről, amikor a migrénes fejfájást például meg lehet szüntetni akupresszurával, reflexmasszázzsal, agykontrollal, sőt angol tapasztalatok azt mutatják, mértékletes, de rendszeres almaevéssel is. Tény az is, hogy sokan csak úgy érik el belső békéjüket, ha egész életmódjuk megváltozik, de az már megint csak más kérdés, hogy mindehhez milyen segítséget választanak. A z, hogy a lelki egészség támasza a testinek, igaz, évezredek tapasztalata bizonyítja. Egyedül üdvözítő módszerről azonban mégsem sikerült tudomást szereznem. De akárhogyan is, bármilyen gyakorlat szerint dolgoznak is a lélek legkülönbözőbb gyógyászai, abban egyértenek: minden erőlködés csak akkor lesz eredményes, ha akarjuk és hisszük a sikert. Ez akkor is így van, ha sokaknak túlságosan hétköznapinak tűnik. Pedig nemcsak az emberi agy nagyobb hányada kihasználatlan, hinni sem tudunk önmagunkban eléggé . . H. I. Kik főjcg a41ole a Jajgatok uölgyeben? Boranyja: Baranya Polgár Zoltánék villánykövesdi pincéjében több száz éves szőlészeti eszközök gyűjteménye Fotó: Szundi György Villányi bort- az országgyűlésnek! Számos császár, király, herceg és egyéb nagyúr esett hajdan italozó mulatozásban merénylet áldozatául, olyanról azonban nemigen tud a történelem, akit a szőlőművelés fizikai munkája közben ért volna erőszakos halál. Talán csak egy kivétel akad Probus, aki a III. században volt a római birodalom császára. Kedvelt székhelyének városában, a sze- rémségi Sirmiumban a szőlőültetéssel foglalatoskodó, egyszerű ruhába öltözött császár egy katonai lázadás során a kertjében verekedésbe keveredett és agyonverték. Tisztázatlan maradt, hogy tévedés volt-e vagy ügyes merénylet. Már a fenti példából is kitűnik, hogy milyen nagy időtávlat áttekintésére vállalkozott az Ifjú Borászok Egyesülete. amikor elhatározta: feldolgozza Pécs és Baranya szőlészetének, borászatának történetét. Azt tartják ugyanis, hogy Probus császár idején honosították meg a rómaiak a szőlőt Baranyában. Más közvetett bizonyíték szerint viszont legalább egy évszázaddal korábban: 200 éve Hadrianus császár idejéből származó faragott kőoszlopot találtak Pécs környékén, s ezen a régészeti leleten szőlőmotívum is van. A rómaiak után is töretlen maradt a szőlő- és borkultúra ezen a tájon. Bizonyíték erre egy 890-ből fennmaradt okirat, amelyben Arnulf frank király Vittmár salzburgi érseket megerősíti pécsi szőlőinek birtokában. E dátumtól számítva egy évtizeddel később a honfoglaló magyarok Baranyát is meghódították. Egyes feltevések szerint bőséges bortermelése miatt kapta a nevét a magyaroktól: Boranyja. Az uralkodó felfogás szerint viszont Borana vára volt a névadó. Akárhogy is, az első változatban való sok évszázados hit jól jellemzi, hogy milyen jelentőséggel bírt Baranyában a bortermelés. Szent István királyunk 1015-ben 110 szőlőmunkással és 6 kádárral ajándékozta meg a pécsváradi apátságot, ugyanakkor mindössze 36 földművessel. S bár az ezt követő időszakból vajmi kevés dokumentum maradt fenn, egy XIV. századból származó, nemcsak a megye bortermelésére, de borkereskedésére is utal, amikor az ország híres bortermelő vidékei között sorolja fel Baranyát, megemlítve, hogy a baranyai borokért is közönségesekért járó vám kétszeresét kell fizetni. A török hódoltság 150 éve alatt fokozatosan csökkent a bortermelés a megyében, de ennek legfőbb oka a lakosság megfogyatkozása lehetett. Az 1690-es évektől aztán újabb fellendülés következett, s a rác, majd a sváb betelepülők jóvoltából ekkor vált gyorsan híressé bortermeléséről Villány. Már 1700-ban megyénk rendjei országgyűlési követeikkel küldöttek a villányi borokból, hogy „utasításaikat hathatósan pártolhassák". Villány környékéről érdekes földrajzi elnevezés az egyik dűlői: Jammertal, vagyis a Jajgatok völgye. Egy változat szerint az 1687-es Harsány-hegy melletti csatában a völgyben csapdába szorult janicsárok jajgatásáról kapta elnevezését, ám a másik változat szerint a villányi férfiak annyira kedvelték a borukat, gyakran annyira eláztak tőle, hogy ezzel jajgatásra késztették házuk népét. Az utóbbi közel három évszázadban Villány mellett a legnagyobb hírre Pécs, mindenekelőtt a káptalan szent- miklósi borai jutottak. A pécsi káptalan ezen a kiváló adottságú szőlőhegyen a tokajihoz hasonló aszú termelésével is megpróbálkozott. Állítólag nemcsak szőlővesszőt, de földet is hoztak Tokajról, a próbálkozás azonban mégsem sikerült: a Mecsek déli lejtőinek éghajlata nem kedvez az aszu- sodásnak. Külön fejezet lehetne a borkereskedelem. A baranyai borok, illetve a szőlő 150—200 évvel ezelőtt eljutott Brazíliába és New York városába is, a külkereskedelem szokásos iránya azonban Bécs, Graz, Trieszt és Prága volt. Ennek a prosperitásnak — szinte mindmáig hatóan — 1886-ban a fi- loxéra vetett véget: Baranya akkori 45 000 katasztrális hold- nyf szőlőterületéből 26 000 elpusztult. D. I. A győztes: Hegedűs Anita Szabályosan közlekedő gyerekek Magyar győzelem a nemzetközi viadalon Hiába, a folyamatosan bevezetett, egyre szigorúbb forgalmi rendszabályok, a közúti ellenőrzések, az elmúlt évtized alatt csak nőtt az utakon a halálos balesetek száma. És ami. a legszomorúbb: egyre több áldozat a 15 év körüli gyerekek közül kerül ki. Ezt egyrészt figyelmetlenségüknek, nemtörődömségüknek köszönhetik - aminek egyik legjobb példái az autók között cikázó ablakmosó gyerekek —, másrészt a szabólyokbeli járatlanságuknak. Az iskolában ugyanis a létező tankönyvek ellenére nem tanítanak KRESZ-t a kisdiákoknak. Ezt a hiányt igyekszik kipótolni évek óta a Közlekedésbiztonsági Tanács a városokban, megyékben és országos szinten megrendezett Kerékpáros Iskola Kupával. Ezen a versenyen az általános iskolások elméleti, szabályossági, ügyességi feladatokat oh danak meg, lehetőleg életszerű körülmények között. Mint eddig minden évben, idén is képviseltette magát Pécs a Szombathelyen megrendezett országos versenyen, ahol újdonságként szerepelt, hogy a szabályossági vetélkedőt a városi forgalomban bonyolították le, plusz feladatként pedig beiktatták a kerékpárszerelést. Ez sem hozta azonban zavarba a legeredményesebb baranyai kislányt, a 14 esztendős Hegedűs Anitát: a harmadik helyen végzett, és ezzel bejutott a nemzetközi mezőnybe.- Egyáltalán nem számítottam rá, hogy a nemzetközi versenyen jó eredményt érhetek el, hiszen a megyei döntőn is még mint tartalék szerepeltem csak. De itt már nem izgultam annyira, mert ez volt az utolsó állomás, gondoltam, mindegy milyen eredményt érek el, már az is jó, hogy részt vehettem - mondja Anita, aki végül bármennyire nem számított is ró, első lett a debreceni nemzetközi viadalon. A Közlekedésbiztonsági Tanács Célja, hogy megtanítsák a gyerekeknek a KRESZ-t ony- nyira, hogy az elvárásoknak a közutakon is megfeleljenek, Hegedűs Anitánál eredményre vezettek. Anita saját bevallása szerint, mióta ilyen versenyeken részt vesz, mindig betartja az életben is a szabályokat, de nem mereven, erőltetetten, csak úgy, mint más szabályos közlekedők.- Gyors helyzetekben köny- nyebben tudok dönteni, és jobbon tudok koncentrálni. Mindenesetre még most is éreztem, hogy sokkal kön y- nyebb lett volna ezen a versenyen is a részvétel, ha az iskolában már kaptunk volna egy alapot. Egy-két hónap alatt szerintem ugyanis nehéz megtanulni a KRESZ-t. Anita szeptembertől gimnáziumba megy, de úgy döntött, ha mái belefogott, nem, hagyja'abba a versenyzést. Jövőre a középiskolásoknak rendezett hasonló versenyen segédmotorral :ndul. Addig pedig lakóhelyén, Bolyban szorgalmasan gyakorol a Babettájóval. P. V. nincsenek. Ahhoz, hogy látogatók is akadjanak, a faluház vezetője szerint a vállalkozók erőfeszítésein kívül az utazási irodáknak is komolyabban kellene venni a falusi turizmust. Pataki V.
