Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-26 / 113. szám

8 aj Dunántúli napló 1990. július 26., csütörtök D Baranya Megyei Kdáfelügyelöség tájékoztatója A vállalkozók bejelentési kötelezettsége Az adókötelezettség a jogszabályban előirt bejelentési, nyil­vántartási, adóbevallási, adómegállapitási, adóelőleg-fizetési, adófizetési, bizonylatkiállitási, bizonylatmegőrzési, valamint va- gyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget foglalja magában. Általános szabályként az adózónak az adókötelezettsé­get érintő körülményt (az adó­kötelezettség keletkezését, vál­tozását, megszűnését, vagy kü­lön jogszabályban előírt egyéb körülményt, pl.: név, lakcím, székhely, telephely megválto­zását) a bekövetkezésétől szá­mított 15 napon belül az ille­tékes adóhatóságnak írásban be kell jelentenie. (Ha az adókötelezettség vál­tozásához hatósági jóváha­gyás, bejegyzés szükséges, a határidőt ennek megtörténtétől kell számítani.) Az adóhatóság az adózót bejelentése alapján nyilván­tartásba veszi, és adószámot ad részére. Az adózónak bejelentkezé­sével egyidejűleg nyilatkoznia kell arra is, hogy az áfa tv^ szabályai szerinti adómentes­séget választja, termékét, szol­gáltatását kizárólag tárgyi adómentes tevékenységhez ér­tékesíti, illetve az adómegál- lapítás különleges módját kí­vánja alkalmazni, vagy kizá­rólag tárgyi adómentes érté­kesítést végez. (Az áfa szempontjából tör­ténő bejelentési kötelezettsé­gekre vonatkozó előírásokat egy, a későbbiekben megjele­nő cikkünkben fogjuk szíves tudomásukra hozni.) A bejelentési kötelezettsé­gekre vonatkozóan előirt kö­telező normák más feltételek­hez kötöttek a magánszemé­lyek, és más az egyéni vállal­kozók vonatkozásában. MAGÁNSZEMÉLYEK VONATKOZÁSÁBAN: — ha költségeit a vállalko­zói adó szabályai szerint kí­vánja elszámolni, erről előze­tesen, de legkésőbb az adóév december 31-ig kell bejelen­tést tennie; — az a mezőgazdasági kis­termelést folytató magánsze­mély, akinek a tevékenységé­ből évi 2 millió forintot még­haladó árbevétele származik, egyéni vállalkozónak számít, és ezért a fenti értékhatár el­érését követő 15 napon belül köteles az adóhatóságnál je­lentkezni ; — az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély­nek csak abban az esetben kell bejelentést tennie, ha áfa köteles értékesítést végez; — az a magánszemély, aki áfa köteles értékesítést végez és ipénztárkönyv vezetésére kötelezett, bejelentését a pénz­tárkönyv hitelesítésével egyide­jűleg teszi meg; — az áfa szempontjából nem kell bejelentkeznie a mező- gazdasági kistermelőknek, a bort értékesítő magánszemé­lyeknek, a magánerős házila­gos lakásépítést, -bővítést, -korszerűsítést, -közművesítést, -felújítást végzőknek, ha áfa fizetésére egyébként nem kör telezettek, de beszerzéseik so­rán megfizetett adót vissza­igényelhetik; — ha nem vállalkozó, illető­leg költségeit nem a vállalko­zói adószabályai szerint szá­molja el, bejelentést nem kell tennie; — ha az egyéni vállalkozó­nak nem minősülő magánsze­mély a bevallás után úgy vál­toztatja meg a lakóhelyét, hogy más adófelügyelőség il­letékességi körébe kerül, az első alkalommal, BTníkor 'vala­mely adóügyével az adóható­sághoz fordul, közölnie kell előző lakcímét, illetve, hogy az adóbevallását mely adófel­ügyelőséghez nyújtotta be; — bármely magánszemély, aki adószámmal nem rendel­kezik, nevét, állandó lakóhe­lyét és személyi számát kell feltüntetnie az adó kötelezett­ségével, adó, illetve adóelő­leg fizetésével, valamint az adóvisszatérítés vagy -juttatás igénylésével összefüggő min­den iraton és bizonylaton. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK vállalkozási tevékenységüket bejelentés alapján vállalkozói igazolvány birtokában gyako­rolhatják. Ez a bejelentési kő telezettség egy erre szolgáló formanyomtatványon az egyén vállalkozó óltol történő kitől tésével történik. Az illetékes tanács vb igaz gatási feladatokat ellátó szak igazgatási szerve hatáskörébe tartozik a vállalkozói igazol vány kiadása és az ezzel kap csolatos igazgatási eljárás. A szakigazgatási szerv zá radékkal látja el a vállalkozó igazolványt, és az egyéni vál lalkozónak ettől az időponttól számított 15 napon belül kell az adóhatóságnál nyilvántar­tásba vétel végett bejelent­keznie. Az adóhatóság az adózót bejelentése alapján nyilván­tartásba veszi, és adószámot állapit meg a részére. Az adózónak a bejelentke­zést követően az adókötele­zettségét érintő valamennyi változást — név, lakcím, telep­hely, újabb telephellyel törté­nő bővülés, további, bejelen­tés alá eső tevékenység el­kezdése, alkalmazott, segítő családtag foglalkoztatása, szü­netelés, megszűnés, juttatás igénylés, adóvisszatérítés so­rán - 15 napon belül az adó-< hatóságnál írásban, az adó­szám feltüntetésével be kell jelentenie. Az adózással kap­csolatos bejelentéseket a Ba­ranya Megyei Adófelügyelőség ügyfélszolgálati irodájában is be lehet nyújtani, vagy postán is fel lehet adni. Dr. Fényes Éva csoportvezető Növényvédelmi tanácsadó Július 26 - augusztus 2 közötti aktuális növényvédelem NÖVÉNY Ká rosító Növényvédőszer Dózis — Megjegyzés neve forg. 0. 0 10 lit. permetlé ALMA Li sztharmat Systhane 12 EC Rubigan 12 EC Sápról Afugan Kén 800 FW Nimród 25 EC Sz. Sz. Sz. 0,06 0,06 0,15 6 ml. 6 ml. 15 ml. varasodás ellen is F. 0,10 Sz. ; 0,40 Sz. 0,08 1Ö ml. 4 dkg. 8 ml. Varasodás Dithane M-45 ' Sz. 0,2 Cineb 80 Sz. 0,3 Polyram Combi Sz. 0,2 2 dkg. 3 dkg. 2 dkg. Sodrómolyok, Lombrágó hernyók, Almamoly Bi-58 EC Unifosz 50 EC Danitól 10 EC Nomolt 15 SC Sz. 0,1 Sz. 0,1 F. 0,1 F. 0,05 10 ml. 10 ml. 10 ml. 5 ml. Takácsatka Nissorun 10 WP Apollo SC Sz. 0,08 Sz. 0,06 8 ml. 6 ml. GYÖKÉRZÖLDSÉGEK Li sztharmat Nedvesíthető kén Topsin metil 70 WP Afugan Microthiol Special Sz. 0,4 Sz. 0,1 F. 0,08 Sz. 0,4 4 dkg. 1,0 dkg. 80 ml. 4 dkg. Tárolási betegségek, /szürkepenész,fehér- penészes rothadás/ Sumilex 50 WP Topsin-Metil 70 WP Sz. 0,1 Sz. ,0,1 1 dkg. 1 dkg. Septoriás levél­betegség , Takácsatka Rézoxiklorid 50 WP Dithane M-45 Pol-Akaritox Sz. 0,3 Sz. 0,2 Sz. 0,2 3 dkg. 2 dkg. 20 ml. UBORKA Sz ögletes levélbetegség Kasumin 2 L Rokkol 400 SC Rézoxiklorid 50 WP Sz. 0,2 h~2Ö sir Sz. Sz. 0,3 0,4 30 ml. 4 dkg. Peronoszpóra ellen is. Peronoszpóra Ridomil Zineb 72 WP Mikai C 64 Dithane M-45 Sz. Sz. Sz. 0,3 0,4 0,2 3 dkg. 4 dkg. 2 dkg. Lisztharmat Rubigan 12 EC Karathane FN-57 Szulfur .900 FW Nedvesíthető kén Sz. Sz. Sz. Sz. 0,03 0,05 0,2 0,25 3 ml. 0,5 dkg, 2 dkg. 2,5 dkg. Levéltetű Karate 5 EC Unifosz Sz. Sz. 0,01 0,1 1 ml. 10 ml. Sz F Szabadforgalmú növényvédőszer Feltételes forgalmú növényvédőszer. Pécsett, a Malomvölgyi úton, az 508. Számú Szakmunkásképző Intézet négy tantermes tan- mühelyszárnnyal bővül. A kivitelezéssel várhatóan még idén, ősz derekára végeznek. Fotó: Proksza László Az Árpádok családjából négy kirányunk, s több her­ceg viselte a Béla nevet. A név eredetére legvalószínűbb a török-bolgár „boilu" méltó­ságnévből való származtatás. I. Béla (1060-63) Szent István öccsének, Szár László­nak második fia, aki Péter herceg pártja elől Cseh-, majd Lengyelországba menekült, ahol elnyerte a fejedelem leá­nyának, Richezának kezét. Endre király azonban nem bí­zott benne, s a közöttük ki­robbant háborúban Béla győ­zött, akit 1060 decemberében a püspökök királlyá koronáz­tak. Béla rövidesen ország- gyűlést tartott Székesfehérvá­rott, és szétverette azt a tö­meget, amely lármásan köve­telte az ősi vallás visszaállítá­sát. Béla pénzt veretett ezzel a felirattal: Rex Béla - Sancta Maria. Szekszárdon bencés apátságot alapított, ahol hamvai is nyugszanak. Béla királyaink A halál Dömsödön érte, ahol összeomlott alatta a királyi szék és halálosan megsebesült. 1063. szeptember 11-én halt meg. Magatartásában volt va­lami István királyéhoz hasonló a kereszténység védelmében és a vendégek megbecsülésében. Kemény Zsigmond őt tartotta a magyar képviseleti rendszer mega lapítójának. II. vagy Vak Béla (1131- 41). Álmos fia volt, akit Kál­mán király megvakíttatott. II. István király elől a pécs- váradi apátságban rejtették el, később azonban a nagy beteg, gyermektelen király hozzájárult Béla megkoronáz- tatásához. Nem annyira az ő, mint inkább Ilona felesége nevéhez fűződik az aradi or­szággyűlés, amelyen az urak a Béla megvakításábon részK vevők közül hatvannyolcat fel­koncoltak. III. Béla (1173-96). II. Gé­za második fia volt, akit Má- nuel görög császár trónutód­lási ígérettel Konstantinápoly- ba csábított, itt görög módon neveltette, nevét is Alexioszra változtatta. Mindezek fejében Mánuel a Szerémséget és Dalmáciát követelte, és el is foglalta. A hazatért és meg­koronázott Béla azonban Má­nuel halála után mindkét te­rületet visszacsatolta Magya'- országhoz. Zárát visszaszerezte Velencétől, megerősítette, és Calanus pécsi püspököt ren­delte kormányzónak. Nevéhez fűződik a közigazgatásban az írásbeliség bevezetése, a kancellária reformja, az ipar, a kereskedelem és a tudo­mányok pártfogása. Feljegyez­ték róla, hogy világias, gya­korlati észjárású, határozott uralkodó volt. IV. Béla (1235-70). II. End­re fia, akit már kétéves ko­rában (1208-ban) magyar ki­rállyá koronáztak. Laszkarisz Mária görög császárleányt vette feleségül. Nevéhez nem­csak édesanyjának, a pilisi erdőben meggyilkolt Gertrúd- nak tragédiája tapad, de a tatárdúlás, a Mohi-pusztai ve­reség és az új honalapítás ténye is. A Trau várából hazatért ki­rály az országot nagy nyo­morúságban találta. Az éhség csillapítására külföldről gabo­nát és igavonókat szállíttatott, a szétszórt kunokat a mai Kunságba letelepítette, új, erős városokat létesített, és felépíttette Buda várát. Az ország második alapító­ja 1270. májusában halt meg. Két fián kívül hét leánya volt, köztük Szent Margit. Tóth István dr. Az uborka növényvédelme Az utolsó 3 évben az ubor­ka termesztése országosan komoly gondot jelent a kis­termelők és a nagyüzemek körében. A virágzás után a terméskötődéskor az uborka 1-2 nap alatt ,,leszúrod”. A levélszáradás oka ikét beteg­ség, a szögletes levélfoltosság és a gombaeredetű peronosz- póra. A tünettan részletesen korábbi növényvédelmi tájé­koztatókban már leírásra ke­rült. Az uborkatermesztők kö­rében felvetődik a kérdés, megvédhető-e az uborka be­tegségek ellen, mi játszik fő­szerepet a kórokozók terjedé­sében, valamint a rendelke­zésre álló és az engedélyezett növényvédő szerek közül me­lyek a jó hatásúak? E fontos kérdések tisztázása végett kisüzemben már enge­délyezett és az engedélyezés­re váró szerek hatását vizsgál­tuk. Tapasztalatok: A betegség és károsítás mértéke függ — az időjárástól, — a tábla fekvésétől, — a fajtától. A klimatikus tényezők közül a csapadékos, párás idő ked­vez a peronoszpóra, szögletes levélfoltosság, fehér- és szür­kepenészes rothadásnak, ugyanakkor a száraz, meleg idő a lisztharmat és atka­fertőzésnek nyit utat. A véde­kezés általános szempontjai: Agrotechnikai, biológiai és ké­miai védekezési mód együttes alkalmazásával küzdhetjük le eredményesen a termésünket veszélyeztető kórokozókat, il­letve kártevőket. Alapvető szempontok: — Termőhely kijelölésénél kerüljük a mélyfekvésű, zárt, párás, ködös helyeket. — Hagyományos kistermesz- tésről át kell térni a támbe- rendezéses termesztésre (csök­ken a páratartalom, permete­zési alkalmazástechnika ma­gasabb színvonalon). — Fajtaválasztás (érzéke­nyebb fajták többszöri védel­met kívánnak). — A növények sebzéseinek lehetőségét minimálisra csök­kentjük, mert a kórokozók egy része ezeken a sérüléseken fertőz. — A beteg, vagy gyanús tö­veket, hajtásrészeket azonnal szedjük' le és semmisítsük meg. — Kerüljük a túlöntözést, mely kedvez több kórokozó szaporodásának. Az uboilkaállomány védel­mében a gombás és baktériu­mos eredetű megbetegedések (szögletes levélfoltosság, pe­ronoszpóra, lisztharmat, szür­ke- és fehérpenészes rothadás, fuzárium) állati kártevők kö­zül az atkák és a levéltetvek ellen együttesen kell védekez­ni. A baktériumos szögletes levélfoltosság ellen preventiven már az uborka kétleveles kor­ban réztartalmú szerekkel kell védekezni. A peronoszpóra ellen szintén preventiven 4—6 leveles korban réz-, illetve szisztematikus, hosszabb ha­tástartalmú készítményekkel védekezünk '(Ridomil, Zineb 72 WP, Mikai C 64). A lisztharmat és egyéb gombás eredetű megbetege­dések ellen lehet preventiven vagy a tünet megjelenésekor ajánlott védekezni. A szedés közeledtével, illetve a szedé­sek között is védekeznünk kell, a szereket úgy kell megvá­lasztani, hogy az élelmezés­egészségügyi várakozási idő szigorúan betartható legyen! Jól kiválasztott termőhely, fajta és okszerű integrált nö­vényvédelemmel az uborka megvédhető. Nem cél a tünet­mentes növény, hanem minél olcsóbban, környezetkímélő készítményekkel az uborkát a kiültetéstől, illetve vetéstől a szedésig olyan növényegész­ségügyi állapotban tartjuk, hogy a termésünket ne veszé­lyeztesse és járványhelyzet se alakuljon ki. Csörnyei Lászlóne

Next

/
Oldalképek
Tartalom