Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-26 / 113. szám

1990. július 26., csütörtök aj Dunántúli napló 3 Patthelyzet a Parlamentben Sok napirendi pont, gyors ügymenet Ülést tartott a megyei tanács vb „Nem kívánatos” a veszélyes hulladék Levél a miniszterelnökhöz Könyvkiadót létesítettek Pécsett (Folytatás az 1. oldalról.) Alop forráshiányának csök­kentése, a járuléktartozások pótlékának emelése. A Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Bizottság egy tartózkodás mellett egyhangú­lag támogatta a törvénymó­dosítást, s ugyancsak elfoga­dásra ajánlotta azt a Költ­ségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság előadója. A hozzászóló képviselők valamennyien egyetértettek abban, hogy a mostani nyug­díjkiegészítés csak az első lépés lehet, s volt, aki szóvá tette azt is, hogy az 5000 ló­riét feletti nyugdijasok számá­ra semmit sem juttatott a költségvetés. Azt is elismerték a képviselők, hogy a Társa­dalombiztosítási Alap több mint 15 milliárd forintos kint­levősége valóban szinte meg­bénítja a társadalombiztosí­tást. Éppen ezért sürgették a a központi költségvetés és a társadalombiztosítás költség- gazdálkodásának határozott szétválasztását. Az új biztosí­tási rendszer beveztéséről azonban már megoszlottak a vélemények. Kis Gyula (MDF) például úgy ítélte, hogy egy új biztosítási rendszer 45-50 év leforgása alatt lesz mű­ködőképes. Ugyancsak ő tet­te szóvá, hogy a jelenlegi 53 százalékos társadalombiztosí­tási elvonás mértéke példa nélküli Európában, főként ha figyelembe vesszük, hoqy en­nek ellenére az egy főre ju­tó eqészségügyi kiadás csu­pán 117 dollár. (Ez az összeq - korántsem ilyen nagymérvű elvonás mellett — az Eayesült Államokban például 2700 dol­lár.) Végül is a Társadalombiz­tosítási Alap költségvetéséről szóló törvény módosítását nagy többséggel elfogadták a képviselők. Vita a sajtóról Az országgyűlés vezetése úgy tervezte, hogy a plénum szerda délután részletes vitá­val folytatja a Pártatlan Tá­jékoztatás Bizottságának fel­állításáról, valamint a köz- szolgálati média vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjé­ről szóló törvényjavaslat tár­gyalását. Hogy nem így tör­tént, annak az volt az oka, hogy a több mint 20 hozzá­szóló képviselő közül mind­össze ketten-hárman loglal­Vasárnap lépnek az urnák elé a választásra jogosult ál­lampolgárok, hogy véleményt nyilvánítsanak: közvetlenül a nép válassza-e a köztársasági elnököt vagy legyen a válasz­tás joga az országgyűlésé? A népszavazás akkor tekinthető érvényesnek, ha a több mint 7 és fél millió szavazásra jo­gosult állampolgár közül a felénél több érvényes szava­zatot ad le. Amennyiben az 50 százalék fölötti szavazati arány nem valósul meg, vagy­is a jogosultak több mint fele nem megy el szavazni, úgy a Parlamentben választják a köztársasági elnököt, és ter­mészetesen akkor is, ha kellő szavazatszám esetén a több­ség erre voksol. Az előkészü­letek utolsó szakaszáról Tóth Zoltánnal, a Belügyminiszté­rium választási irodájának ve­zetőjével beszélgettünk. — Az utóbbi időben az or­szág több településéről is ér­keztek híradások, hogy nehéz­ségeket okoz a szavazatszedő bizottságok felállítása. Előfor­dulhat-e vasárnap, hogy egy- egy választókörzetben szerve­zési fennakadások miatt nem tudnak majd szavazni az ál­lampolgárok? — Ilyen eset sehol nem for­dulhat elő az országban — hangzott o válasz. - A kor­mányzat, s itt említve a vá­lasztási irodát is, mindent megtett, illetve megtesz, hogy a népszavazás a törvényes előírások szerint, rendben koztak ezzel a konkrét témá­val, a többieket sokkol in­kább a sajtó jelenlegi, -töb­bek szerint inkább csak bí­rálatot érdemlő tevékenysége, illetve a Hírlapkiadó Vállalat és a Pallas Lapkiadó Vállalat lúziója foglalkoztatta. Az órákon át tartó eszme­csere Kulin Ferencnek, a Kul­turális, Oktatási. Tudományos, Sport-, Televízió- és Sajtóbi­zottsága elnökének beszámo­lójával kezdődött, aki a testü­let álláspontját ismertetve ki­tért a fúzióra is. Ezt a „kor­mányakciót" természetesen nem hagyhatta szó nélkül az ellenzék, az ő véleményüket pedig nem hagyhatta válasz nélkül az MDF. Csurka István például úgy fogalmazott: „ha a jelenlegi kormány az Aczél által kinevezett kultúrbugrisok közül valakit elmozdít a he­lyéről, akkor rendszerint az SZDSZ részéről elhangzik egy tiltakozás". Orbán Viktor (FIDESZ) ha­tározottan visszautasított min­denféle, elsősorban a sajtó­val összefüggő általánosítást, és felvilágosítást kért a kor­mánytól: mi a kormány állás­pontja a személycseréket "ille­tően, amelyeknek a tömeg­kommunikációban kell vagy kellene megtörténni? Milyen elvek alapján nevez ki és/ vagy vált le személyeket. Vé­gezetül javasolta, hogy a kor­mány ..gründoljon" magának egy lapot, de ne úgy próbál­jon meg saját,- vagy magához közelálló sajtóhoz .jutni, aho­megtörténjen. Az igaz, hogy helyileg adódtak gondok a szavazatszedő bizottságok összeállításánál, mozgósításá­nál a nyári szabadságok miatt. A korábbi szavazások megszokott hármas bizottsá­gait - amelyek a tanácstól kapták a megbízatásukat — legtöbb településen új tagok­kal kellett kiegészíteni. A he­lyi tanácsi végrehajtó bizott­ságok azonban, rendkívüli ülésen, párton kívüli, semle­ges tagokat delegáltak a csonkának mutatkozó bizott­ságokba. Jegyezzük meg, hogy ettől függetlenül, a korábbi bizottsági tagok megbízatása a jövőben is érvényes marad.- Hogyan rendeződnek a népszavazás anyagi kiadásai?- Köztudott, hogy a ' kor­mány javaslatára, a parla­ment 400 millió forintot sza­vazott meg a kiadások fede­zésére. Még az előző kérdés­re adott válaszhoz tartozik, hogy ugyancsak kormányzati javaslatra, s parlamenti dön­tés eredményeképpen a sza­vazatszedő bizottságok tagjai — tehát a hivatalosan dele­gált bizottsági tagok - mun­kájukért 1000 forint ti sztelet- dijban részesülnek. Először fordul elő ilyen eset, lévén szó társadalmi gyan a fúzióról kialakult vita tükrözi. Jóllehet, voltak néhányon, akik többször is figyelmeztet­ték a plénumot, hogy talán a tárgyról kellene beszélni, mert a törvényjavaslatról dönteni kell, a szó elszállt a képvi­selők feje fölött. Már-már le­zárult a részletes vita, ami­kor a FIDESZ egy képvise­lője kompromisszumos indít­ványt tett. Ezt azonban vé­gül a plénum éppúgy lesza­vazta, mint a bizottsági, kép­viselői és előterjesztői módo­sító indítványokat és végeze­tül az egész törvényjavaslatot. A PTB-re vonatkozó részt 76 igen, 157 nem és 39 tartóz­kodó szavazattal, a kinevezé­si rendről szóló passzusokat 80 igen, 131 nem és 60 tar­tózkodó szavazattal, a teljes törvényjavaslatot pedig 79 igen, 115 nem és 69 tartóz­kodó szavazattal vetette el. Maradt tehát — legalábbis sajtóügyben — minden a régi­ben, maga az országgyűlés döntött úgy, hogy érvényben tartja a jelenleg hatályos jog­szabályokat. így értelmezte a határozatot rövid felszólalá­sában Antall József miniszter- elnök is. Kit terhel a felelősség .. . A Pártatlan Tájékoztatás Bi­zottsága sorsát megpecsételő szavazás után a Szabad De­mokraták Szövetsége és a munkásokról. Ez — számításba véve, hogy az országban mintegy 33 ezren működnek közre a háromtagú hivatalos bizottságokban — 33 millió forint.- Korábban panaszkodtak a tanácsok, hogy ráfizettek a választásokra. Kecskeméten például a képviselőválasztások két fordulója több mint egy­millió forintjába került a ta­nácsnak, s később csak 360 ezer forint térült meg ebből. Most nem fordulhat elő ha­sonló eset?- Nem, mert a népszavazás minden költségére megnyug­tató fedezetet jelent az em­legetett 400 millió forint. A tanácsok a kedd reggeli bankszámlával meg is kapták a szükségesnek látszó össze­geket. — A mostani népszavazás­nak megközelítően sincs olyan propagandája, mint az őszi „négypontos" népszavazáskor láthattuk. — Ami a választási iroda, s a tanácsok részére kötelező, ez ezúttal is megtörtént, illet­ve megtörténik. Nyomattunk 50 ezer plakátot, amelyen a választási felhívás olvasható: ezt országosan „terítettük". Emellett a helyi tanácsok már d múlt héten kifüggesztették Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciója meglehe­tősen éles hangnemben egy­mást okolta amiatt, hogy vé­gül is még a rádió, a tévé és az MTI vezetőinek kineve­zési rendjében sem sikerült egyezségre jutni. Tölgyessy Péter (SZDSZ) egyenesen úgy fogalmazott, hogy a kormány­pártokat terheli a felelősség amiatt, hogy a kinevezést il­letően lenntartják azt a rend­szert, amely a pártállam idő­szakában honosodott meg. Kónya Imre (MDF) ezzel iszem'ben arra hivatkozott, hogy a kinevezési rendről szó­ló passzusában ibennefoglalta- tik a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának intézménye is, ezért erre eleve nem szavaz­hattak a kormánypárti kép­viselők. Az ellenzékiek azzal vágtak vissza, hogy az emlí­tett szövegrészből értelemsze­rűen kimaradt volna a Pártat­lan Tájékoztatás Bizottságára vonatkozó rész, amit egyéb­ként az elnöklő Szűrös Má­tyás jelzett is a szavazásra készülő törvényhozóknak. Az „események utáni akadémi­kus-vitát" az elnöklő Szűrös Mátyás végül azzal zárta le, hogy a szavazás menete a jegyzőkönyvekből nyomon kö­vethető, s ha ennek szükségét látják a parlamenti frakciók, akkor megvizsgálhatják, mi­ként is zajlott le a határozat- hozatal. Orbán Viktor (FI­DESZ) a fiatal demokraták sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a két nagy párt a Pár­tatlan Tájékoztatás Bizottsá­gának ügyében kompromisz- szumképtelenségről tett tanú- bizonyságot. Vita nélkül, nagy szótöbb­séggel határozott az Ország- gyűlés Haraszti Miklósnak (SZDSZ) a Irekvenciamorató- riumra vonatkozó országgyű­lési határozattervezete lelett. A jóváhagyott határozat értel­mében a Parlament felkéri a kormányt, hogy terjessze mi­előbb az Országgyűlés elé a frekvenciamoratóriumról szóló törvényjavaslatot, amely az engedélyezés rendjét újrasza­bályozó tájékoztatási törvény meghozataláig megtiltja a rádió- és televízióműsorok su­gárzósára és továbbítására alkalmas frekvenciák kijelö­lését. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának e heti sorozata ezzel befejezte munkáját. Szű­rös Mátyás bejelentette, hogy az Országgyűlés elnöke jú­lius 30-án, hétfőn 10 óráro összehívta a Parlament követ­kező ülését. a választási névjegyzékeket, s helyben is igyekeznek eligazí­tást adni a lakosságnak, hogy hoJ szavazhatnak. Az érdeklő­dők a Belügyminisztérium vá­lasztási irodájánál az 1173-026-os telefonszámon kap­hatnak tájékoztatást esetleges kérdéseikre; a városokban községekben pedig a tanácsi ügyfélszolgálati irodák, illetve a tanácsok adnak a szava­zással kapcsolatosan felvilá­gosítást. A pártok propagan­dájáról. ami a múlt népsza­vazáskor kétségtelenül na­gyobb volt, mint most, ter­mészetesen nem tudok mit mondani.- Mikor értesülhetnek a vá­lasztók a szavazás eredmé­nyéről? — Ezúttal nem az országos számítástechnikai hálózat mű­ködik, mint a tavaszi válasz­tások idején. A szavazatszedő bizottságok a megyei közpon­tokba juttatják el a népsza­vazás zárultával a helyi ered­ményeket, s a megyékben ösz- szesített adatokat kapja meg az országos választási bizott­ság. Várhatóan vasárnap este 22 óra után tudunk adni or­szágos részeredményeket. Nem hivatalos végeredmény pedig legkésőbb július 30-án, hétfőn, a déli órákban várható. (Folytatás az 1. oldalról) Az elnöki beszámoló a kö­vetkező pontokat tartalmazta még: „Baranyáért” emlékpla­kettet adományoztak munkás­ságuk elismeréseként Tüskés Tibornak és dr. Kisvári And­rásnak; július 2-ón a tanács­elnök fogadta Genf kanton képviselőjét, akivel a svájci kanton és Baranya megye kapcsolatainak kibővítéséről tárgyalt. Az elnök találkozott továbbá az NSZK pécsi fő­konzulátusának leendő kon­zuljával, valamint átadta a Megyei Könyvtár rekonstruk­ciójának újabb ütemében át­adott létesítményeket. A ta­nácselnök július 10-én levél­ben fordult Antall József mi­niszterelnökhöz, melyben a pécsi Bajcsy-Zsilinszky lakta­nya jövőbeni sorsának eldön­tését, illetve a város részére történő térítésmentes átadását kérte. A végrehajtó bizottság a hatáskörében tett intézkedé­sekről és az utóbbi ülés óta történt eseményekről szóló el­nöki beszámolót elfogadta, il­letve tudomásul vette. Ugyan­csak e napirendi pont kereté­ben foglalkozott, illetve hely­zetjelentést hallgatott meg a vb. az abaligeti tavak felújí­tásának kérdéséről. Második napirendi pontként Kőszegi Gábor, az ifjúsági és sportosztóly megbízott veze­tője előterjesztésében ismer­tette a megye szervezeteinek és (sport) létesítményeinek helyzetét, valamint működésük jellemzőit, továbbá a sport- szervezetekben és sportigaz­gatásban bekövetkezett és a továbbiakban várható válto­zásokat. Beszámolója végez­tével a következő javaslatokat vetette fel a jövendő önkor­mányzatok számára: vizsgál­ják meg a sport alapfeltéte­leit jelentő létesítmények tu­lajdoni körülményeit, valamint saját területükön segítsék ala­pítványok létrehozásával vagy más támogatók bevonásával a sport szervezett formák köz­ti működését. Az ifjúsági és sportosztály a Megyei Ta­nács V. B. támogatásával egy niegyei sportfejlesztési alap létrehozását kezdeményezte. A jövendő önkormányzatokra vár a feladat, hogy kidolgozzák azt a pályázati rendszert, amelynek révén a sportegye­sületek az alapból támogo tást nyerhetnek. Az előterjesztéshez hozzá­szólt Flamann István munka­társ, aki a sportlétesítmények bérbeadásának lehetőségeit ismertette. A teke, tenisz és a lovassport terén szerzett ta­pasztalatokról tudott beszá­molni. Ugyancsak hozzászólt a témához dr. Molnár István, a sportigazgatási, jogi és tájé­koztatási főosztály vezetője, akinek a tudomása szerint az új alkotmány a testedzéshez való jogot is garantálni sze­retné, valamint az önkormány­zati törvényben is nagyobb súllyal fog szerepelni a test­edzés. Értesülése szerint ugyancsak megváltozik a sportlétesítmények tulajdonjo­ga, eddig ugyanis 99%-ban az államé voltak. A következő előterjesztést dr. Molnár István igazgatási osztályvezető ismertette, illet­ve javasolta törlését a na­pirendi pontok közül, tekintet­tel arra, hogy a tárgy a KISZÖV (Ipari Szövetkezetek Szövetsége) alapszabályának jóváhagyását illetné, amely azonban jelenlegi formájában (egy vitás pont miatt) nem fogadható el. Az illetékesek­kel azonban már megállapo­dás született a véleménykü­lönbség feloldásáról, mely a tervezett alapszabály közeli elfogadását eredményezheti. Ezután Takács Gyula el­nökhelyettes ismertette az augusztus 20-án kiosztásra ke­rülő megyei kitüntető dijak tulajdonosainak névsorát, azt a vb jóváhagyta. A következő indítvány, me­lyet Brandstötter György műve­lődési osztályvezető terjesztett a bizottság elé, Baranya Me­gyei Könyvtár és Könyvkiadó elnevezésű intézmény létesíté­sére tett javaslatot. Pannónio Könyvek szerkesztősége néven már működik könyvkiadó a városban, a nevezett intéz­mény létrejötte lehetővé ten­né, hogy olyan önálló kiadó létesüljön, amely a régió szellemi múltjához és mai éle­téhez kapcsolódó műveket gondozza. A továbbiakban dr. Tóth Sándor gazdasági elnökhe­lyettes terjesztette elő az idő­szerű gazdasági intézkedések programját, nevezetesen az 1990. évi kútfúrási programot, a magyarországi horvátok szá­mára folyósított támoga­tást, a Pogány községben történő iskolaépítés támogatá­sát, a Somogyhárságyi Általá­nos Iskola korszerűsítésének támogatását 2 millió forint értékben, valamint a Becefát Zsibóval összekötő út 2 mil­lió Ft értékű támogatását. A vb elfogadta a Baranya Megyei Foglalkoztatási Köz­pont élére dr. Kamarás Ká- roly igazgatói kinevezését. A vb foglalkozott továbbá az MDF Baranya megyei vá­lasztmányának ügyvezető el­nöke által benyújtott kéréssel, miszerint vizsgálja felül a kő- vágószőlősi általános iskola 'gazgatójának a helyi tanács részéről történt felmentését. A vb válasza: „eljárási szabály­talanság ugyan történt, de olyan mértékű, amely nem be­folyásolja az ülés törvényes megtartását, ezért törvényes­ségi intézkedést nem teszünk." Végül dr. Hazali József vb- titkár beszámolója következett. Bejelentette a tanácsi appa­rátus dolgozóinak 16%-os fi­zetésemelését, valamint el­mondta, hogy az idén nem november 7-én, hanem au­gusztus 20-án kerül sor a ta­nácsi dolgozók jutalmazására, a jutalom maximált értéke egy havi bruttó fizetést tehet ki. Kitért a július 29-i népsza­vazás előkészítésére tett lé­pésekre is: minden feltétel adott a szavazás lebonyolítá­sához. A végrehajtó bizottság tag­jai valamennyi napirendi ponthoz tartozó előterjesztést, Illetve beszámolót elfogadták, vagy tudomásul vették. Gaál György Megkapták a népszavazás költségfedezetét Népszavazásra várva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom