Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-04 / 91. szám

1990. július 4., szerda üj Dunántúlt napló 3 Koronás a címerünk Megegyezés született Felveszik a munkát a sztrájkoló bányászok Szocialisták küldöttértekezlete Pécsett Lassan lábra áll a párt Az MSZP Pécs városi elnöke: Kunszt Márta (Folytatás a 2. oldalról) A népszavazásról és a népi1 kezdeményezésről szóló tör­vény módosításának tárgyalá­sa bevezetéseként Balsai Ist­ván igazságügyminiszter ismer­tette a kormány módosító ja­vaslatait. Mint mondotta, ezek legfőbb célja, hogy a népsza­vazást a lehető legsikereseb­ben és zökkenőmentesebben lehessen lebonyolítani. Java­solja a kormány, hogy a nép­szavazás esetében is a vá­lasztási törvény előírásait al­kalmazzák a nyilvántartásba vételkor, ám a névre szóló értesítés helyett a tanács hi­vatali helyiségében nyolc nap­ra közszemlére kell kitenni a szavazók nevét, a szavazás időpontját, valamint címét tartalmazó hirdetményt. A törvényjavaslathoz többen is benyújtottak módosító indít­ványt, ezért külön kellett / le­folytatni az általános és a részletes vitát. A keddi ülés­napon csak az előbbire kerül­hetett sor. Még mielőtt negyed hét után Szabad György az ülésnapot berekesztette volna, ' Ráday Mihály (SZDSZ) képviselőnek rendkívüli ügyben adott szót. Az ismert városvédő okulás­Gömöri Endre, a MÜOSZ el­nökségi tagja - a tárgyaló de­legáció vezetője - bevezető­ben utalt arra, hogy a szövet-; ség legutóbbi, segélykiáltás- szerű sajtótájékoztatója, ame­lyen bejelentették, hogy kez­deményezésük ellenére a ve­zető pártok nem hajlottak az újságírókat érintő legfontosabb kérdésekben a MÚOSZ-szal és a szakkamarákkal való tárgya­lásra, megindított egy folya­matot, s ennek eredményeként a közelmúltban megkezdődtek a tárgyalások. Az eszmecserék voltaképpen egy problémára koncentrálódtak: a pártatlan­ságot ellenőrző bizottság fel­állítására. Ezt azért tartja rendkívül fontos elvi kérdés­nek a MÜOSZ, mert a létre­hozandó testületben a parla­menti pártok tagjai mellett a társadalmi és szakmai szerve­zetek képviselői is helyet kap­nak: így a bizottság intézmé­nyes megtestesítője lehet a nemzeti média feletti parla­menti és szakmai felügyelet szintézisének. A tárgyalások során e té­mával kapcsolatosan lényeges problémaként merült fel a Ma­gyar Távirati Iroda jelenléte a bizottságban. Mint ismeretes, míg a Magyar Rádió és a Ma­gyar Televízió az eredeti ter­vek szerint három fővel, a har­madik közszolgálati média, az MTI egyetlen taggal ' sem képviseltethette volna magát a testületben. — Voltaképpen az MDF-fel és az SZDSZ-szel folytatott tanácskozások álta­lános légköréből úgy tűnt: csakis tévedés eredménye le­het, hogy az MTI nem vehet részt a bizottságban - han­goztatta Gömöri Endre. Felté­telezése szerint viszont mind­máig érzékelhető ~ egyfajta nyomás abban az irányban, hogy 9z MTI-t távol tartsák a bizottságban való részvételtől. Ezt pedig, mint mondta, nem tudja másként értelmezni, mint arra irányuló törekvést, hogy a távirati irodát valamilyen kormány-ellenőrzés alá von­ják. Megnyugtató volt viszont, képpen elmondta, hogy hétfőn a Parlament folyosóján ha­gyott táskájából eltűnt teljes havi jövedelme. Felhívta kép­viselőtársai figyelmét arra: vigyázzanak jobban értékeik­re. A teremben többen bekia­bálták, hogy összeadják a pénzt, lévén Ráday négy­gyermekes nagycsaládos. Ezt Tarján Lászlóné államtitkár meg is Fogalmazta, javasolva, hogy fejenként mindenki 100 forintot adjon e célra. Erre olyan hangok hallatszottak, hogy ez bizony kevés lehet (az Országgyűlésnek egyéb­ként több mint 380 tagja van), ha ténylegesen a teljes havi jövedelmet óhajtják összead­ni. A problémát Szabad Gy.örgy oldotta meg, mond­ván: visszatérnek a kérdésre, hiszen amúgy is kevesen van­nak jelen az ülésteremben. Majd ténylegesen berekesztet­te az ülésnapot. Az Országayűlés szerdán a rendkívüli ülésszakba iktatott rendkívüli ülésnappal délután kettőkor folytatja munkáját. A napirenden szerepel többek között a köztársasági elnök, megválasztásának módjáról döntő népszavazás időpontjá­nak kitűzése. hogy a Göncz Árpáddal foly­tatott megbeszélésen az ideig­lenes köztársasági elnök kije­lentette: félreértésen alapul­hat minden olyan elgondolás, amely szerint az MTI-nek nincs helye a pártatlanságot ellen­őrző bizottságban. A tárgyalásokon az újság­írószövetség képviselői kinyil­vánították azon szándékukat is, hogy a pártatlanságot el­lenőrző bizottság előbb jöjjön létre, mintsem a rádió és a tévé elnökét kineveznék. Bár az elnöki posztókra már kije­lölt személyek élvezik a szak­ma bizalmát, a MÜOSZ elvi álláspontja szerint ragaszko­dik ahhoz, hogy biztosítsák a szakma beleszólási és véle­ménynyilvánítási jogát, Így a létrehozandó bizottság kapjon módot legalább arra, hogy a kijelölt elnökökkel tanácskoz­zon. Szorgalmazták továbbá, hogy állapítsák meg a bízott-- ság hatáskörét, mégpedig úgy, hogy az a szakma igényeit is kiefegitse. A sajtó privatizálása ugyan nem volt a tárgyalások témá­ja, de az előadó a sajtótájé­koztatón szót ejtett bizonyos ezzel kapcsolatos újaibb meg­nyilatkozásokról. - Különösen figyelemre méltónak és érde­kesnek tartják, hogy a priva­tizálással foglalkozó parla­menti bizottság jelentése arra utal: a bizottság képtelen el­lenőrizni, felügyelni a privati­zálás folyamatát, ezért valójá­ban felszólítja a kormányt e folyamat vezérlésére — mond­ta Gömöri Endre. Ez annál in­kább különös, 'folytatta, mert a bizottság olyan területen is felkéri erre a kormányt, ahol annak hatásköre legalább is vitatható. A MÜOSZ állás­pontja az, hogy a külföldi partnerválasztás politikai és erkölcsi megítélése elsősorban a lapot előállító szerkesztősé­gek feladata. Csupán két dol­got kellene sürgősen rendez­ni: a külföldi tőke részvételé­nek felső határát és a mono- páli um-jellegű birtoklást kizá­ró szabályozást. Az időközben 16 pontra bő­vült követelésük teljesítésé­ről, kedden reggel 9 órakor az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztériumban tárgyalásokat kezdett az Oroszlányi Szénbá­nyák márkushegyi bányaüze­mének 10 tagú küldöttsége, Bőd Péter Ákos miniszterrel, az ipari és kereskedelmi tárca politikai államtitkárával és energetikai ügyekkel foglal­kozó államtitkár-helyettesé­vel. A sztrájkolok és az ipari vezetés közötti megbeszélése­ken részt vett a bánya igaz­gatója, a bányász-szakszerve­zet és a Magyar Szakszerve­zetek Országos Szövetségének küldöttsége is. A követelések között szere­pelnek: odórendszeri változta­tások, az adminisztratív lét­szám leépítése, nyugdíjkérdé­sek, 50 százalékos béremelés, azoknak a vezetőknek a fele­lősségre vonása, akik úgymond rablógazdálkodással tönkre­tették a bányaipart. A bányá­szok követelik továbbá, hogy a lengyel vendégmunkások státuszát vizsgálják felül, il­letve szüntessék meg, s a ven­dégmunkások általában is csak egyéni munkavállalói enge­déllyel és a magyar bányá­szokéval azonos bérezés alap-i ión dolgozhassanak. Az MTI értesülése szerint a bányász-szakszervezet a köve­telések egy részét jogosnak tartja, néhány kérdésben a kor­mány is intézkedéseket helye­zett kilátásba. Ugyanakkor helytelenítik, hogy egyéni prob­lémák miatt . is sztrájkba lép­nek a bányászok, a gondokra ugyanis átfogó megoldást kell találni - hangsúlyozzák a tárca vezetői. A sztrájkoló bányászok és a kormány képviselői között folyó egyezkedésről Schalk­hammer Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szö­vetségének főtitkára délben azt a tájékoztatást adta az MTI-nek, hogy bár nagyon kemények a tárgyalások, mégis van remény megállapodásra. Szerinte az ipari és kereske­delmi miniszter rendkívül tole­ráns és a megegyezés szán­déka vezérli. Tény, hogy a bányászok képviselői a jelen­legi helyzetben nemigen hisz­nek az ígéretekben, hiszen ilyeneket kaptak már koráb­ban is. Abban szinte mindenki egyetért, hogy az egész szén­bányászat gondjaira kell meg­oldást találni. Ha netán nem születne megállapodás, az ágazatban valóban tarthatat­lanná válhat a helyzet, és máshol is sztrájkok alakulhat­nak ki. Miközben az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztériumban folytatják a tárgyalásokat a sztrájkolok és a tárca veze­tői, az Oroszlányi Szénbánya Vállalat néhány más üzemé­nek dolgozói szolidaritást vál­laltak a márkushegyiekkel. A 22-es üzemben éjszaka nem szálltak le az aknába a bá­nyászok, azóta is szünetel a termelés. A 20-as számú bá­nyában délelőtt figyelmeztető sztrájk volt, és hasonló akciót, terveznek délutánra is. Czakó A Baranya Megyei Levéltár és a pécsi Egyetem utcai ÁH talános Iskola kapcsolata több évre nyúlik vissza. Az iskola vezetése mindig segítőkész volt a levéltár különböző gondjai­nak megoldásában, s a levél­tár is készségesen állt a ta­nulóifjúság rendelkezésére. A Baranya Megyei Levéltár­ban az utóbbi években sűrűn fordult elő, hogy belső átren­dezési munkálatokat kellett végrehajtani, illetve nagyobb mérvű iratszáljítások történtek a Rét utcai fióklevéltárba, a külső raktárakba. Ezeknél a munkálatoknál mindig segítet­tek a tanulók, s ennek is kö­szönhető, hogy ezek a na­gyobb horderejű munkálatoki Ignác, a márkushegyi bánya munkástanácsának elnöke hír­zárlatot rendelt el a tárgya­lások idejére, a sajtó munka­társait nem engedik be a sztrájkőrök az üzem területére. Több mint nyolc órán ót tartó, kemény tárgyalások nyo­mán, estére mind a 16 pont­ban megállapodásra jutottak a sztrájkoló bányászok képvi­selői az ipari vezetéssel. Ezek közül talán a leglényegesebb pont, hogy szeptember 1-jétől 10 százalékkal emelik a már- kushegyiek bérét, az ehhez szükséges 55—60 millió forin­tos keret jórésze a létszám­leépítésekből, a termelési eredménytöbbletből és a ter- melési költségek csökkentésé­ből előteremthető. November­től további 20 százalékos bér­emelésre kerül sor, ennek fel­tétele, hogy addig az ipari vezetés elfogadtassa a kor­mánnyal a bányavállalatok adósságainak leírását, vagyis megszabadítsák anyagi ter­heitől o bányászatot. Jövő februárban pedig, az újabb termelőiár-emelések nyomán lehetővé válik további 20 szá­zalékos béremelés. Lényegé­ben a bérkérdésben a vezér- igazgató és a sztrájkolok, pon­tosabban a munkástanács, kö­zött született megállapodás - a minisztérium csak ,,asszisz­tált’' e kérdésben —, de a je­len lévő bányászati szakszer­vezeti képviselők is maguknak tudják be az eredményt. Az ipari vezetés az adó- követelések jórészét is támo­gatta, kivéve a szakmoi pót­lékok adómentességét. A mun­kaügyi és a pénzügyi tárca képviselői próbaszámításokat kértek, mert szerintük nem biztos, hogy jól járnak a bá­nyászok, ha például a hűség- jutalmat levonják az adóalap­ból. Az ipari és kereskedelmi miniszter elismerte azok nyug­díjjogosultságát, akik 25 évig föld alatt dolgoznak, és ily módon az eredeti követelést pontosították, mert az még úgy szólt, hogy nyugdíjaznák az érintett bányászt, ha akar­ja, ha nem. A sztrájkolok küldöttei bi­zalmukat fejezték ki a vezér- igazgató iránt, de a többi vezetőt illetően hosszan sorol­ták sérelmeiket, és elherdált vállalati vagyonról is szóltak. A miniszter szakértőket aján­lott ahhoz, hogy a konkrétan bizonyítható visszaélésekről lis­tát készítsenek, és hogy, ha szüksége_s, indítsanak bírósági eljárást. Nagy vita volt a külföldi munkavállalókkal kapcsolat­ban is, végül maguk a bá­nyászok levették a kérdést a napirendről, részben a külföl­dön dolgozó magyarokat érin­tő esetleges retorzióktól tart­va, részben, mert a vendég- munkások bérezésével kapcso­latos magyarázatokat elfogad­ták. Egyetértés volt az admi­nisztratív létszámnak a gaz­daságosságot szolgáló leépí­téséről. A bányászok a tárgyalások után hazatértek, és megígér­ték, hogy a sztrájk felhagyá­sára kérik társaikat. zökkenőmentesen zajlottak le. Az iskolában - egyedülálló módon — levéltári szakkör is működik, amelynek keretében a történelem iránt fogékony gyerekek időről időre meglá­togatják a levéltárat, és ott— a koruknak megfelelő mér­tékben, szakkörvezető irányí­tásával — kutatást folytatnak, ismerkednek a levéltár anya­gával, értékeivel. Ez a tevé­kenység a gyerekek előtt meg­világítja a helyi eseményeket, s az általános iskolai történe­lem oktatást jól egészíti ki a helyi sajátosságok föltárásával. Nem csoda tehát, ha nagy népszerűségnek örvend ez a A politikai paletta sokat hangoztatott baloldala igen széteső, laza képet mutat Ma­gyarországon; a szavazás sokkját még hosszú ideig nem heveri ki. Talán a szociálde­mokráciát — a huszadik szá­zadvégi szocialista eszmét — fölvállaló Szocialista Pán az egyetlen, amelyik igyekszik talpra állni, több-kevesebb si­kerrel. Már a közelmúltban le­zajlott megyei pártértekezletü­kön megfogalmazódott, s ezt tegnap délután a városi kül­döttértekezlet is megerősíteni látszik: rendezik soraikat, s nem a múltról, hanem a jövő­ről beszélnek már. .. Dr. Kisbán Gábor, a párt leköszönő városi elnöke célra­törő beszámolóban elemezte a párt belső gondjait. Utalt arra a bizalmatlansági szind­rómára, mely a vezetők és a tagság között feszül, s fölso­rolta okait. Akad a párttagok közötti aki még kötődik a múlt bizonyos dolgaihoz, s számára túl reformer ez a párt. Mások szerint nem elég ennyi sem: több kéne, bát­rabb, merészebb szakítás. Van, akit a vélemények sokszínűsé­ge zavar, s .nem igen tudja elfogadni, hogy a sajátjától eltérő vélemény is akad a párton belül. Mindez kihat a pártszervezésre is, sokan — a szocialista eszmékkel szimpa- 1:7 á I ók — várakozó álláspon­ton figyelik a politikai moz­gásokat, távol tartva magukat a tagsággal járó kötelezett­ségekkel, elveik ilyetén fölvál- lá tó sóval. 'Éppen emiatt Pécs városban a taglétszám változó, napra­készen nehezen tettenérhető. Úgy 800—1000 között .mozog. Pártkapcsolataik a városban működő egyéb pártokkal ne­hezen alakul - de alakulgat A Független Rendőrszakszer­vezet megvétózta a civil fog­lalkozású rendőrségi alkalma­zottak szolgálati viszonyának megváltoztatására hozott bel­ügyminiszteri utasítást, egy­részt, mert az a jogrendet sér­ti, másrészt pedig, mert an­nak következményei sérelme­sen érinthetik az állomány je­lentős részét - hangzott el a Fügqetlen Rendőrszakszervezet vezetőinek keddi sajtótájékoz­tatóján. Amiből konkrét ügy lett, az a július 1-jével életbe lépte­tett miniszteri utasítás, omeiy arról rendelkezik, hogy az olyan polgári foglalkozású rendőrségi alkalmazottak, mint például az orvosok, mérnökök, vagy a gondnokok, ezután szakkör, .sok rá a jelentkező, de csak a legjobbak kerül» hetnek be, a tagságot ugyanis jó tanulmányi eredménnyel kell kiérdemelni . . . * A Baranya Megyei Levéltár a tavasszal új helyiségeket ka­pott iratainak elhelyezésére, mivel a Kossuth Lajos utcai raktárakat fölújítják, és a több száz folyóméter iratanyagnak helyet kellett találni. Ezért1 vette bérbe a levéltár a meg­szűnt István-akna épületét, s a nagyszabású költözési mun­kálatokban az iskolások is de­rekasan kivették a részüket koruknak megfelelő mérték­ben. —, az előítéleteket fölszámol­ni nem könnyű, s bizony időt igényel. A nemzetközi porond egyelőre több lehetőséget kí­nál: több 0010*10011 párttal konzultáltak, s részt úéttek többek között az Alpo'k-Adria baloldali pártjainak együtt- munkálkodásában a nyáron Ljulbjaná'ban, s ott döntöttek: az idén ősszel az osztrák­olasz—jugoszláv pártok Pécsett folytatják a ’ megkezdett kon­zultációkat. A pontos időpont még nincs kijelölve. Az elnöki beszámolóban sok minden .mellett elhangzott, a párt a direkt politizálás he­lyett különféle lakosságot is bevonó rendezvényekkel — köz­hasznú megmozdulásokkal — népszerűsítheti önmagát, el­képzeléseit. A hosszúra nyúlt vitában a résztvevők a soronkövetkező helyhatósági választásokra koncentráltak, valamint a bel­ső szervezeti élet megreformá- 'ására. Ez utóbbiról': most vá­lasztott a pécsi szervezet az átalakulás óta először elnök­séget, pénzügyi elfenőrző bi­zottságot és egyeztető bizott­ságot. Sokan szóltak etikai kérdésekről, keményen meg­bélyegezve a parlamenti sza­vazógép gombnyomogatóit, bármelyik pártszínben is tény­kedtek a képviselő urak. Meg­fogalmazták: az általános po­litikai erkölcs apróbb vétkei sem aprók. A küldöttértekezlet a bizott­ságok, az elnökség és az el­nök megválasztásával ért vé­get. A Szocialista Párt Pécs városi elnöke Kunszt Márta, a történelemtudományok kandi­dátusa lett, aki a JPTE Tanár­képző Karán a politológiai tanszéket vezeti. Kozma Ferenc nem lesznek egyenruhás tag­jai a testületnek, s ezzel együtt rendfokozatuk sem lesz. A szakszervezet az intézke­déssel elviekben egyetért, de kifogásolja meghozatalának módját. A testület tagjainak szolgálati viszonyát ugyanis törvényerejű rendelet szabá­lyozza, amit alacsonyabb fokú rendelkezéssel, miniszteri uta­sítással nem lehet módosí­tani, mert az a jogrendet sérti. Ugyanakkor attól is tar­tanak, hogy ez az intézkedés különféle anyagi és egyéb hát­rányokkal járna az érintettek számára. Nagy szerepe van ebben a gyümölcsöző kapcsolatban az iskola igazgatójának, dr. Góbi Jánosnak, aki mindig készség­gel állt a levéltár rendelkezé­sére, szívén viselte a kapcso­lat folyamatosságát. A Bara­nya Megyei Levéltár vezetése és dolgozói nevében szeret­nénk köszönetét mondani néki, a tantestületnek, a gyerekek­nek ezért az áldozatos segít­ségért, s biztosak vagyunk ab­ban, hogy ez a mindkét fél­nek hasznos kapcsolat a jö­vőben is tart majd és tovább mélyül. Baranya Megyei Levéltár Pártatlanságot ellenőrző bizottság felállítása szükséges MÚOSZ-sajtótájékoztató w w a pariamenu pdriuKKdi i # I i A i < i » I ' lOiyidLULL IdiHf dUI5i US A közszolgálati média pártatlanságát ellenőrző bizottság fel­állításáról tárgyaltak az elmúlt napokban a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnökségi tagjai az MDF és az SZDSZ megbízottjaival, s meghallgatáson fogadták őket az illetékes parlamenti albizottságok, valamint hétfőn Göncz Árpád ideig­lenes köztársasági elnök is. A megbeszélések eredményéről p szövetség elnöksége kedden a MÜOSZ Székházában beszá­molt az újságíróknak. Iskolások a levéltárért Vétózott a Független Rendőrszakszervezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom