Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-19 / 106. szám

1990. július 19., csütörtök uj Dunántúli napló 3 Törvény az állami vagyonügynökségről Az ősszel az Országgyűlés elé terjeszlih Készül a nemzetiségi törvény (Folytatás az 1. oldalról) zálásáro is. A kormány javas­latát fogadták el a honatyák abban a kérdésben is, hogy ne lehessen a vagyonügynök­ség döntése ellen bírói jog­orvoslattal élni. Végül a kép­viselők az elfogadott módosí­tó javaslatokkal együtt rész­leteiben és egészében elfo­gadták a képviselők az Állami Vagyonügynökségről és a hoz­zá tartozó vagyon kezeléséről szóló törvénymódosító javasla­tot. “ A képviselők ezek után foly­tatták a Pártatlan Tájékozta­tás Bizottságáról szóló tör­vényjavaslat előző nap meg­kezdett általános vitáját. Az Alkotmányügyi, Törvényelőké­szítő és Igazságügyi Bizottság ugyan nem tett észrevételt a benyújtott módosító javasla­tokkal kapcsolatban, ám idő­közben Gáspár Miklós (KDNP) újabb módosító indítványt nyújtott be, így - mint arra az elnöklő Szabad György fel­hívta a figyelmet — a tervezet nem kerülhetett részletes vi­tára, s természetesen dönteni sem lehetett felette a szerdai ülésnapon. Még az általános vita előtt soron kívül szót kért Tölgyes- sy Péter (SZDSZ), s kérte a keddi vitában több módosító indítványt is beterjesztő Kulin Ferencet, hogy vonja vissza törvénymódosítási javaslatait. Azok ugyanis az SZDSZ-es képviselő szerint csorbítanák a sajtó szabadságát és sérte­nék a nemzeti médiumok pár­tatlanságát. Erre reagálva Kónya Imre, az MDF frakció- vezetője kijelentette: az MDF változatlanud elkötelezett a sajtószabadság elve mellett, s éppen ezért módosító indít­ványaikat nem vonják vissza. Ugyancsak az általános vi­ta megkezdése előtt Orbán Viktor (FIDESZ) arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hoqy szoros összefüggés van a Pár­tatlan Tájékoztatás Bizottsá­gának felállítása és a nem­zeti médiumok vezetőinek ki­nevezése között. Emlékeztetett arra, hogy e vezetők beikta­tására előzetesen megjelölt július 15-i határidő már lejárt, s a jelenlegi parlamenti vita elhúzódása tovább növeli a bizonytalanságot az érintett intézményekben. A törvényjavaslat általános vitájában főként a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának összetételéről, működési rend­jéről fejtették ki véleményü­ket a képviselők, de akadtak felszólalók — Csurka István (MDF) és Giczy György (KDNP) —, akik kétségbe vonták, hogy szükséges-e egyáltalán a bizottság létre­hívása. Kosa Ferenc (MSZP) úgy ítélte, hogy amennyiben a beterjesztett törvényjavaslat szerint szerveződik meg a bizottság, úgy abban túlteng a szakmai képviselet, míg a társadalmi képviselet szinte teljesen elsikkad. Többen megkérdőielezték azt is: mi­lyen hatékonysággal bír, ha a bizottság utólag véleményez egy-eqy rádiós, vagy televízi­ós műsort. Természetesen a vitában a szőkébben vett terület - azaz a létrehívandó Pártatlan Tá­jékoztatás Bizottsága — mel­lett a magyar sajtó helyzete is terítékre került, s a kor­mánypártok képviselői részéről ismételten megfogalmazódtak a nem geyszer éles bírálatok. Beke Kata (MDF) például úgy vélte, hogy a választások óta fanyar hangulat uralkodik a sajtóban, s az újságírók szinte „ellendrukkerei" a kor­mánynak. A képviselő ezt azért is rosszallotta, mert - mint a plénum előtt kijelentette - a sajtónak ujjongania kellett volna a politikai átalakulás megtörténtekor. Csaknem valamennyi felszó­laló kitért arra: miként bizto­sítható, hogy a bizottság di­rekt módon ne avatkozzék be a nemzeti médiumok műkö­désébe, az egyes szerkesztő­ségi műhelyek munkájába. A polgári demokráciák példáját idézve Bossányi. Katalin (MSZP) rámutatott: a nyugat­európai országok sajtógyakor­latában a kormány nem be­folyásolásra törekszik, hanem arra, hogy minél több infor­mációval lássa el a tömegtá­jékoztató eszközöket. A Pártatlan Tájékoztatás Bi­zottságának .mielőbbi felállítá­sát sürgetve Molnár Péter (Fidesz) kompromisszumos megállapodásra kérte a ter­vezetet beterjesztő SZDSZ- frakciót, és a módosító javas­latokat tevő MDF képviselő­ket. Úgy vélte ugyanis: ha e kompromisszum létrejön, va­lamint Gáspár Miklós vissza­vonja újabb módosító' indít­ványát, úgy még ezen a na­pon dönthetnek a képviselők a bizottság létrehozásáról. Az elnöklő Szabad György azon­ban bejelentette, hogy erre semmiképpen nincs lehetőség, Az ülésnap bezárása előtt a képviselőkre még egy fel­adat várt: a megüresedett bi­zottsági helyekre új tagokat választottak. Mivel Bokros La­jos (MSZP) korábban lemon­dott képviselői mandátumáról, így megszűnt bizottsági tag­sága is. Az MSZP képviselő- csoportja a Költségvetési Bi­zottságba Katona Bélát java­solta. Zacsek Gyula (MDF) ugyancsak lemondott bizott­sági tagságáról. Helyette az MDF képviselőcsoportja a Gazdasági Bizottságba Zsu- pos Lajost javasolta. Az Or­szággyűlés a jelöléseket elfo­gadta. Szabad György házelnök július 23-án, hétfőn 10.00 órá­ra hívta össze az Országgyű­lés rendkívüli ülésének követ­kező ülésnapját, amelynek napirendjén az elnapolt elő­terjesztések megtárgyalásán kívül várhatóan a helyi önkor­mányzati képviselők és pol­gármesterek választásáról szó­ló törvényjavaslat általános vitája szerepel. Folytatódik az alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok vitája, s a honatyák megtárgyalják a jog­állásukról, tiszteletdíjukról és költségvetésükről szóló tör­vényjavaslatokat is. Várhatóan az év második felében az Országgyűlés elé terjesztik a hazánkban élő ki­sebbségek jogállását rögzítő nemzetiségi törvény tervezetét. Ennek előkészítése a kormány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárságának egyik legfon­tosabb tennivalója — tájékoz­tatta az MTI munkatársát Pá­los Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. E jogszabály alapja - mint mondotta — az a törvényter­vezet, amelyet már korábban megalkottak a hazai nemzeti­ségek javaslatait is figyelem­be véve. A nemzetiségi szö­vetségek képviselői joggal ki­fogásolták, hogy az említett törvénytervezet főleg nemzeti­ségpolitikai elveket deklarált, s nem tartalmazta a szüksé­ges garanciákat. Ezért új vál­tozatában nemcsak a kollek­tív és egyéni joaokat rögzítik, hanem szavatolják a gyakor­lásukhoz szükséges feltételek megteremtését is, meghatá­rozzák az állami és társadal­mi szervek ezzel kapcsolatos kötelezettségeit. A törvényter­vezetet megvitatják majd a hazai nemzeti és etnikai ki­sebbségek közösségeivel és szervezeteivel. A titkárság közreműködik a jogszabály végrehajtását elő­segítő kormányzati program kimunkálásában is, állandó­an kapcsolatot tart a kisebb­ségek érdekképviseleti és más szervezeteivel. Az egyik legfontosabb közös feladatuk felmérni a hazánkban élő nemzetiségek létszámát. A legutóbbi népszámlálás ada­tai ugyanis nem nyújtanak eh­hez megfelelő távpontot. A becslések szerint a legnépe­sebb etnikai népesség a ci­gányság: számuk 500—800 ezer. A németek feltehetően 200 ezren, a szlovákok 110 ezren, a horvátok, szerbek, szlovének együttvéve szintén ugyanennyien, míg a románok 20—25 ezren vannak. A Ma­gyarországon élő lengyelek, bolgárok, görögök, örmények száma ennél kisebb. A titkár­ság a nemzetiségek és szer­vezeteik segítségét kéri ahhoz, hogy pontos információkat sze­rezhessenek népességük nagy­Aktívaülést tartott szerdán az MSZMP Baranyai Szerve­zete. A megyei koordinációs bizottság meghívására Ernst Kaltenegger, az osztrák KP. Graz városi titkára tartott konzultációs előadást, a hely- hatósági választásokon való részvételükről, taktikai és ag;- tációs módszereikről. Megfo­galmazódott az az igény, hogy Pécs és Graz testvérvárosi kapcsolatain belül szerveződ­ságáról és igényeiről. Az ál­lam csak ezeket ismerve te­remtheti meg a nemzetiségi oktatás, művelődés feltételeit. A nemzetiségek fennmaradá­sa függ attól, hogy gyerme­keik elsajátíthatják-e anya­nyelvűket vagy sem. Ezért a kormány a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is igyek­szik lehetővé tenni újabb nemzetiségi óvodák, iskolák létesítését, az eddigieknél jó­val több nemzetiségi pedagó­gus képzését. Az alkotmány gondoskodik a nemzetiségek parlamenti képviseletéről. A közeljövőben megválasztják a nemzeti és etnikai kisebbségek ország- gyűlési biztosát, az úgyneve­zett ombudsmant, amely jog­körét a kisebbségek egy-egy képviselőjéből álló testülettel gyakorolja majd. A nemzeti­ségeknek lehetőségük lesz ar­ra, hogy mind az Országgyű­lésben, mind a helyhatósá­gokban részt vehessenek a rá­juk vonatkozó döntésekben, sőt saját önkormányzatokat alakíthatnak. A kisebbségek jogait rész­leteiben is szabályozza az elfogadásra ajánlott törvény- javaslat. Az ezzel kapcsolatos esetleges sérelmeket, visszás­ságokat az országgyűlési biz­tos kivizsgália vagy kivizsgál­tatja, s ezek orvoslása érde­kében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. Az ombudsman intézménye a demokratikus államrendszerek­ben eredményesen funkcionál — hangsúlyozta Pálos Miklós. Szólt arról is, hogy a Nem­zeti és Etnikai Kisebbségi Titkársáa rendszeresen elemzi a kisebbségek helyzetét. io- aainak érvényesülését, össze­hangolja és ellenőrzi a kor­mányprogram nemzetiségek­kel kapcsolatos előírásainak véqrehaitásót és ha szükséqes, intézkedéseket javasol. Együtt­működik a kisebbségek anya­országainak kormányszerveivel, társadalmi szervezeteivel, tu­dományos és kulturális intéz­ményeivel. Kapcsolatot tart a kisebbségek jogainak védel­mével foqlalkozó nemzetközi szervezetekkel és intézmények­kel is. jék meg a két párt szorosabb együttműködése is. Dr. Bödő László, az MSZMP megyei koordinációs bizottsá­gának elnöke felhívta az ak­tívák figyelmét, a közelgő jú­lius 29-i népszavazásra, kér­ve őket: járuljanak hozzá, hogy a párt tagjai, szimpati­zánsai azon nagy számban vegyenek részt, igennel sza­vazzanak amellett, hogy a köztársaság elnökét a nép közvetlenül válassza meg. Az MSZMP megyei aktívaülése Népszavazásra, választásokra készülve Tényleg ez a Helyzet? A Post-Q a vádat" a leghat"ározot"t"abban visszauf-asitja A Népszabadság 1990. július 12-i számában olvashattuk, hogy „jövő héten valószínűleg utoljára jelenik meg az egyik elsőként alakult vidéki független hetilap, A hely­zet". A bukás okait szakmai szempontokból elemzi Hava­si János főszerkesztő úr, és ezek mellett az alacsony ér­tékesítési példányszámmal is magyarázza a lap vesztesé­gét. Az Új Dunántúli Napló 1990. július 13-i számában a bukás okát Így értékeli: ......amíg a lapterjesztés a Po sta monopóliuma - s ami tehetetlenségre és korrupció­ra épül —, addig bármilyen igényesen készül is egy lap, bukásra van ítélve.” Szeret­nék néhány megjegyzést fűzni Havasi úr nyilatkozatá­hoz. Soha ennyi lapot nem ter­jesztett a Posta korábban, mint az utóbbi két évben. Tapasztalhattuk, hogy jó néhány új lap az igényes készítés ellenére sem talál­kozott a „piaccal”, az olva­sók érdeklődési körével, és ha nem tudott megújulni, megszűnt. A Posta országos terjesztésre A helyzet 8000 példányát veszi át, és en­nek közel 70 %a eladhatat­lan. A piac döntése ez! A „monopólium” mellett — bár erről Havasi úr nem szólt — saját mozgóárus hálózat­tal is terjesztik a lapot. A kétfajta terjesztés „összes eredménye” a még gazda­ságosnak ítélt példányszám­nak (12-13 000 db) alig több mint fele. Megjegyezni kívánom, hogy több lap, köztük a megyei lapok — postai terjesztéssel is - fo­lyamatosan növelni tudták értékesítésüket. Sajnálom, hogy A Helyzet folyamatosan nem leplezte le a főszerkesztője által nyilvánvalóan ismert „kor­rupciót”. E vádat a legha­tározottabban visszautasí­tom, mert túl azon, hogy al­kalmas a Posta rossz híré­nek keltésére, gyanúsítgatá­sával Havasi úr sérti a több tízezer becsületesen dolgozó postás önérzetét. Ezért ké­rem Havasi urat, ha ,,á"-t mondott, mondjon „b”-t is! Nevezze meg konkrétan, ki kit korrumpált. A vádaskodás után ennek ismeretére a T. Olvasóknak joguk van. Mivel az Új Dunántúli Napló Ha­vasi János úr nyilatkozatát megjegyzés nélkül közölte, kérem a Magyar Posta Vál­lalat véleményét közölni. Kulcsár Teréz, postaforgalmi igazgatóhelyettes Ólommentes: mínusz 50 fillér Keveredés a keverés körül A Skoda eleve elzárkózik Ólommentes benzin a pécsi BP-kúton Fotó: Proksza László Az MTI híre: „Az Áfor ké­szül az ólommentes benzin na­gyobb arányú forgalmazására. Mivel a 86-os oktánszámú üzemanyag árusítását a kö­vetkező években fokozatosan megszüntetik, ezeket a töltő­helyeket állítják át a 95-ös oktánszámú, ólommentes üzemanyag árusítására. 1992- ig a 92-es és a 98-as benzin ólomtartalmát is az eddigi 0,4 gramm/literről 0,15) gramm/ literre csökkenti a kőolajipar. A jelenlegi 100 ezer tonnás ólommentes benzin előállításá­ra alkalmas gyártókapacitást 300 ezer tonnára növelik 1992-re.” Ami pedig kiegészítésként feltétlenül hozzátartozik: jú­lius 16-tól az ólommentes ben­zin 50 fillérrel olcsóbb, mint a 98-as, literenként 37 forint­ba kerül. Már az ezt megelőző üzem­anyag-áremelést követően is felerősödött a kívánalom: 'a gépkocsik okozta környezet- szennyezés mérséklése érde­kében az ólommentes benzin árát úgy alakítsák ki, hogy annak használatára ösztönöz­ze az autósokat. Csakhogy: a nálunk tömegesen futó típu­sok „fogadóképesek-e" az ólommentes benzinre? Zöldhegyi József, a Pécsi Gépjárműjavító Kisvállalat munkafelvevője:- A nálunk megszokott tí­pusok — gondolok a Ladára, a Skodára, a Dáciára — mo­torjait nem lehet csak ólom­mentes benzinnel működtetni. A megoldás: havonta egyszer ólommentest kell tankolni, há- romszor-négyszer pedig „nor­málist". Téves az a vélemény, hogy aki egyszer ólommentest töltött a kocsiba, akkor az a továbbiakban csak ilyennel járhat.- Kell-e valamilyen szűrőt, katalizátort beépíteni?- A nálunk forgalmazott gépkocsikba igen. Ami Ladá­kat például a nyugati piacon adnak el, azok kipufogójába az ólomszűrő eleve be van építve. Nálunk is fel lehet szerelni —, de Magyarorszá­gon nem kapható. Egyébként a gyárak katalógusaikban jel­zik: milyen motor- és alváz­számú autókba van beépítve a katalizátor. Gelencsér Ferenc, a Shell - kutak pécsi vezetője:- Az utóbbi három évben nagyjából átrendeződött a képlet, s ma a Skoda és a kis Polski kivételével a többi típusba gyakorlatilag nyugod­tan lehet ólommentes benzint tankolni. A javallat: négy-öt­szöri tankolás után egy alka­lommal „álmosat" kell tölteni, hogy a motor kenése biztosí­tott legyen. így nem károsodik a gépkocsi. — Milyen a kereslet az ólommentes benzin iránt? — Eddig egykét százaléka volt a nálunk forgalmazott üzemanyagnak, s nem hiszem, hogy gyorsan felfutna az igény. Végül is a közel 40 fői rintos ár mellett az 50 fillér nem igazán ösztönző . . . Egyébként mindkét pécsi kú- tunkgál tölthető. — Egy másik szakember a tankolási arányt pontosan for­dítva javasolja, mint ön. — A magyarázat az a bizo­nyos, az utóbbi években ta­pasztalható átrendeződés: mind több típus esetében ja­vallott — vagy lehetséges — az ólommentes benzin haszná­lata. Kozma István, az Autóklub szervizvezetője: — A Skoda eleve elzárkózik az ólommentes benzintől, a többi, nálunk tömegesen futó típusba elvileg tölthető, a kis Polskiba is, mégpedig kétszer ólommentest, azt követően egyszer álmos benzint kell tankolni. — Mi a hatása a motorra az ólommentesnek? — Az ólom egyúttal kenő­anyag is, hiányában akár tönkre is mehet. Egyébként ha teflont tettek a motorba — Slider, Schlick 50 —, akkor nyugodtan lehet ólommentes benzinnel járni. — Javasolja is az autósok­nak? — Igen. Péterlalvi Ferenc, az ÁFOR pécsi üzemvezető-helyettese: — 1986-tól kezdtük forgal­mazni az ólommentes benzint, akkor a szakembereknek az volt az egyöntétű véleménye, hogy a KGST-autókba nem javasolják. Ma már az óva­tosabbak is azt mondják : tölt­hető ezekbe is, csak váltott tankolással, illetve keverve a benzintankban. — Mennyi ólommentest for­galmaztak? — Elenyésző mennyiséget, a két százalékot sem érte el. — Most a megyében melyik ÁFOR-kutaknál kapható? — Eddig is volt a pécsi Fürst utcai, illetve a sásdi kút- nál, május 1-jétől szeptember 30-ig pedig Szigetváron és Mohácson is. — Az MTI híre szerint foko­zatosan leállnak a 86-os for­galmazásával. — Mind kevesebb fogy, ma már a 92-es a „tömegbenzin”. De számos elképzelés van a választék módosítására, pél­dául szó van arról, hogy csak 90-es és 96-os oktánszámú lesz majd, kettő között pedig a 95-ös ólommentes. Ez azon­ban még nem eldöntött. Mészáros A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom