Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)
1990-07-01 / 88. szám
Békeszolgálat Ázsiától Európáig Fordulat Mészáros Lázár hamvai hazahozatalának ügyében A trópusokról Magyarországra Bajai kérés — angol akarat Egyre kevesebb a politikai akadálya annak, hogy végre szülővárosában, Baján kaphasson végtisztességet Mészáros Lázár altábornagy, 48-as volt hadügyminiszter. Az egyik ló kizáró ok az volt, hogy a ma Amerikában élő rokon kikötötte: amig szovjet alakulatok tartózkodnak magyar földön, nem járul hozzá a hazahozatalhoz. Nos, Bajáról szinte elsőként távoztak a ,, hídvédő" szovjet katonák. Mindezek mellett az igazi fordulat az ügyben az elmúlt napokban történt, méghozzá Londontól 150 kilométerre: Worminsterben. Itt tartózkodott ugyanis hivatalos szolgálati úton Ron- kovics József ezredes, a Baján, a vaskúti úton lévő laktanya parancsnoka. (Aki korábbon szolgált már Lentiben és Pécsett is.) Már a puszta tény, hogy egy magyar vidéki laktanyopaTancsnok ellátogat hat a brit hadsereghez, egy gyalogsági tiszti iskola oktatóbázisának megtekintésére - jelentős politikai változást feltételez a honi hadseregben, és egyben a bajai szakember eddigi érdemeinek elismerése is. Mivel a bajai laktanyamost március 15-e óta viseli városának egykori országgyűlési képviselőjének nevét, érthetően ajándékba vittek egy angol nyelvű albumot Mészáros Lázárról. Vendéglátóik közül kevesen tudták, hogy az egykori magyar hadügyminiszter hamvai ma még angol földben nyugszanak, az einwoodi temetőben. Ezért azonnal katonai helikoptert indítottak a kisváros ottani katonai alakulatához, és felvették a kapcsolatot a polgármesterrel is. A worminsteri parancsnokság teljes együttműködéséről biztosította Ronkovics ezredest. A helyi értelmiség és a gazdasági szakemberek máris fantáziagazdag elképzelésekkel léptek elő. Tették mindezt ábból a .megfontolásból is, mert a közeljövőben Bajára látogat az angol nagy- követség katonai attaséja, és akkor már o teendők is szó- 'ba kerülnek. Baja ünnepi külsőségek mellett szeretné díszsírhelyre tenni Mészáros Lázár hamvait, ebhez a róla elnevezett laktanya tiszti kara minden segítséget megad. Szóba került egy angol-magyar történészkonferenéa megrendezése is. (Gondoljunk csak bele, hogy még mindig 'mennyi homályos pont van az 1848-as események körül!) Elképzelhetőnek tartják Baján még azt is, hogy a tanítóképző főiskolán angol tanszéket alapíthatnának külföldi segítséggel, műszaki eszközparkkal, pedagóguscserékkel. Az üzleti területen mozgók egy gazdasági börzére számítanak, ahol a vegyesválla- lat-álapítós és a tőkebevonás jelenthet előnyt. Kovács Zoltán „Az örök ellenzéki szerepe az enyém** Ezúttal „vesszős kutatók” Utoljára a trópusokon járt, onnan érkezett Magyarországra Kate Barba, az Amerikai Egyesült Államokban működő önkéntes szervezet, a Békeszolgálat képviselője. Ö annak a programnak az igazgatója, amelynek keretében három hónapon át több mint hatvan önkéntest készítenek fel Pécsett, a JPTE angol tanszékének segítségével kétéves magyorországi szolgálatukra. Az o különös csapat, mely néhány napja érkezett, o pécsi előkészítés után az év szeptemberétől az ország kü lönböző iskoláiban fog nyelvet tanítani. Ingyen. Hátrahagyva családot, barátot, barátnőt, vállalták a kalandot, o kihívást Férfiak és nők, huszonévesek és nyugdíjaskorúak őzért jöttek, hogy itt teljesítsék feladatukat. Kate Barba kapcsolata a Békeszolgálattal már tizéves. Különböző ázsiói országokban dolgozott eddig, az első öt évben mint önkéntes, majd később az oktatással, iskolaügyekkel foglalkozott, tanított, képezte az újabb vállalkozókat. Magáról keveset beszélt, leginkább hát arra támaszkodom, amit látok: egy csinos, fiatal nőt szinte egyenruhaszerü zöld kiskosztümben. Óhatatlanul is a misszionáriusokra gondolok . . — örülök, hogy Európában dolgozhatom — mondja —, üditő most, Thaiföld után. A mi szervezetünk Bush elnök ígérete alapján küldi a kiválasztottakat Magyarországra azért, hogy itt angolt tanítsanak. Mások Lengyelországban és Csehszlovákiában segítenek olyan problémák megoldásában, mint a kisvállalkozás fejlesztése, a környezetvédelem. Mindenhol fontos, hogy megteremtsük a két kultúra közti szorosabb kapcsolatot. Más, a miénkhez hasonló szervezet is működik szerte a világban, de o kulturális interakcióra talán mi helyezzük a legnagyobb hangsúlyt. — Hogyan választják ki azokat, akik utazhatnak?- Alapkövetelmény az egyetemi diploma. A válogatás egy évig is tarthat, a központ a különböző országokból érkezett igényeknek megfelelően állítja össze a résztvevők listáját. A legutolsó ideig visz- sza lehet lépni akkor, ha valaki meggondolja magót, de ez azért igen ritka. Többen nem is szabnak feltételeket, egyszerűen csak önkéntesek akarnak lenni. A Békeszolgálat tagjai Pécsett is családoknál laknak, ez is lényeges része a kapcsolat- teremtésnek, a tapasztalatszerzésnek. Ismerkednek a szokásokkal, megtanulnak alkalmazkodni a helyi körülményekhez, ízlelik a nyelvet. Nem feltétel, hogy beszéljenek magyarul, sőt az a jobb, ha nem, Így ez is kényszerítő erő lehet arra, hogy minél gyorsabban beilleszkedjenek. Kate Barba már néhány hónapja foglalkozik a következő két magyarországi év előkészítésével. A munkát Pécsett már megkezdték, nyelvi és szakmai képzésben részesülnek az ideérkezők, kell is, hiszen ők nem pedagóqusok, nyelvtanárok. A felkészítés persze, kiterjed majd arra is, hogy a békeszolgálatosok megismerkedjenek az orszáq történelmével, mai helyzetével, kultúrájával. És mindennel méq, amivel csak lehet. Kate Barba is Magyarországon marad, de azt még nem tudja, hol lesz a következő állomás... Eayelőre jól érzi maaát, néhány magyar szót már ismer is. Hodnik I. Nem azért lett világhírű, mert Magyar- országról kiutasították Előadást tartott csütörtökön Pécsett Szelényi Ivón (52) szociológus, a California University professzora. A Konrád Györggyel közösen irt ,,Az én- telmiség útja az osztályhata lomhoz" című világhírű esszé szerzőjét 1975-ben utasította ki Magyarországról a politikai rendőrség, először Ausztráliában, majd Amerikában tanílott, s folytatta a kutatásait. Szombati számunkban az Új DN és az Értelmiségi Klub közös rendezvényén tartott előadásának részleteit ismertettük, most a vele készített kisinterjút olvashatják. * — ,,Az értelmiség útja . . ." példái között Konrád György- gyel sokszor hivatkoznak a politikai rendőrség munkájára, holott tudták, a könyvet legelőször ők fogják elolvasni.- Igen, ez egy kicsit akasz- tótahumor is volt. . . Sejtettük, hogy a kézirattól együtt a fogdában lógunk kikötni, de nem ezért taglaltuk a politikai rendőrség szerepét. Az államszocializmusban a párt mellett a politikai rendőrség volt a legjellegzetesebb intézmény - ezért.- Miután elkobozták a könyvet, csak a rendőrség emberei olvasták el, vagy az felsőbb körökhöz is eljutott? A párt vezetőire gondolok, azokra, akik tanulhattak volna belőle . . .- Nem, a könyv nem jelent meg még belső kiadványként sem. Viszont egy sztori: miután kijöttem a börtönből, megkeresett egy tanítványom, akinek az édesanyja Gáspár ,,elvtársnak" volt közeli munkatársa. Kérte, adjam kölcsön a kéziratot Gáspárnak, mert öt nagyon érdekelné... Gáspár egyébként jól ráérzett arra, hogy a könyv az államszocializmus baloldali kritiká ja, s talán ezért is nem merte elkérni a Belügyminisztériumtól. Ezért fordult inkább hozzám . . . Persze, nem adtam oda.- Nem sajnálja, hogy annak idején nem maradt itthon? Akkori elvbarátai, a demokratikus ellenzék tagjai most politikusként valósítják ■meg elképzeléseiket, ön viszont tudósként legfeljebb csak ajánlásokat tehet. — Nem akartam soha politikus lenni, tanárként és kutatóként jobban érzem magam a bőrömben. Kellenek a politikusok, de kellenek olyanok is, akik analizálnak. Nekem utóbbi a vonzóbb. Azt hiszem, az inkább a leiadatom, hogy szociológusként azoknak az érdekeit nézzem, akik ilyen-olyan okok miatt nem tudják érvényre juttatni őket. Kicsit talán az örök ellenzéki szerepe az enyém. De tetszik, úgy hogy politikus ezután sem leszek . . . (pauska) OT -v.jfc Radio mellet«... Pillanatnyi csend az ülésteremben, mindenki az emelvényre figyel, majd az elnök — emelt hangon — megadja a jelt: „Most...!!!” - és a magyar képviselők szavaznak. így, egyszerre. Mert ha valaki - netán — előbb nyomná meg a gombot, az egész magyar berendezés összezavarodik. Nem is kell megnyomni, hiszen elegendő az is, ha néhány narancs (emlékezhetnek rá...!) rágurul a gombra és máris áll a balhé. Előfordul az is, hogy az Elnök megadja a szót a képviselőnek, aki - nem kis derültség kíséretében — bejelenti, nem kíván hozzászólni, a berendezés tévesen jelzett. Előfordul az is, hogy a képviselő feláll, beszél. csak nem hallani, mert ... a jó ég tudja, miért, a berendezés ismét „meghibásodik", igaz, csak néhány másodpercre. Aztán az Elnök - az emelvényről utasítja a technikust, hogy csináljanak már valamit ezzel a szerkezettel. Ebből tudom. hogy o képviselőkön, minisztereken, újságírókon, tévéseken, továbbá a folyosói büfé személyzetén kívül még híradástechnikai technikus is kéznél van, minden eshetőségre számítva. Jómagam lelkes és bősz nézője-hallgatója vagyok az országgyűlési közvetítéseknek, jó néhány képviselő **tzinte már személyes ismerősöm - hogy mást ne mondjak - gyakran azon kapom magam a hús szobában, hogy ilyeneket mondok: „Na most jön a Józsi! Ez majd megmondja a magáét!" - és igazam van. az elsők között van, aki felszólal, természetesen szidja az MSZP-t, elnéző és fölényes mosollyal veri el a port a rakoncátlan „fidesze- seken", aztán jön a haragos, szikár, szakállas férfiú, aki szintén a legokosabbak egyike a honatyák népes társaságában. Szóval - mint itt fent említettem — jól megvagyok a képviselőkkel, de most' már azt szeretném, ha egyszer az ülés szünetében a tévé riportere a technikust is a kamera elé citálná. Vagy a technikus főnökét. Vagy azt a Főműszakit, aki pirulás nélkül nekem, mint nézőnek, megmagyarázná, miért ilyen röhejesen csapnivaló jelző-szavazó berendezést szereltek fel tavaly — újonnan! — a parlament üléstermébe. Én nem esek hasra a Nagy Emberek előtt, de azért még is csak ég a képem, amikor .világhíres politikusok és államférfiak ülnek be a díszpáholyba és látják, hogy a magyar parlament széksoraiba beszerelt szerkezetek legföljebb arra alkalmasak, hogy egy falusi búcsú körhintáját elhajtsák, vagy még arra sem. Amikor a napokban a rádióban egy hazai szaktekintély szomorúan említette meg, hogy a magyar gépipar termékeit már a szovjetek sem veszik át még haveri alapon sem (s nem ám dollárért!), én ezen nem csodálkoztam. Hiszen az ország legtekintélyesebb - mondjuk az ország 1. számú Épületében - sem tudunk olyan berendezést meghonosítani. amely kifogástalanul működne. Miért is működne, amikor - most szálljunk le konyhaszintre - a vadonatúj vízcsap és csaptelep félév múlva csöpög és folyik, csakúgy, mint az ország valamennyi klozetjának víztartálya .. . Képzeletben még visszahallom a hajdani nagy szónoki ömlengéseket, hogy ilyen meg olyan iparág ,, . . . világszínvonalon termel...!" Persze. Selejtet. Mindent - színvonal alatt. Hallom a rádióból, hogy a parlamenti étterem árai elképesztően magasak, ám a „fideszesek" nem veszik igénybe ezt a szolgáltatást. Mit gondolnak, hol étkeznek? Van az Országházban, pontosabban annak alagsorában egy olcsó büfé. Odajárnak. Pedig a képviselői fizetés azért jóval magasabb a hazai átlagkeresetnél. De hát a képviselői fizetés is össznépi csóróságunkat .tanúsítja. A napokban újra áremelés lesz, méghozzá keményen. Azt hiszem, legközelebb már az „öreg" képviselők is levonulnak pari- zeres zsemlyére az alagsori büfébe. Hogy aztán a jónép hova vonul, annál lejjebb? Nekünk már csak a béka1 jutott. . . ytJLt fi béka ala Keresik Attila sírját Nemzetközi expedíció indul Attila hun fejedelem sírjának felderítésére Ma, vasárnap az eszéki kikötőben az úgynevezett ,,vesszős kutatókat'' teszteli a zsűri. A sírkutató akciót az Eszéki Vesszős Kutatók Egyesülete kezdeményezte, felkarolta az újvidéki Magyar Szó szerkesztősége és kiadóháza. Most a megmérettetésre kerül sor 10-ig. és azt követően a legjobbak kereshetik a legendás fejedelem feltételezett temetkezési helyét, a szervezők szerint a hármas fémkoporsóba helyezett holttestet és persze, a mesés értékű és mennyiségű kincset — Titel és Kikinda között, valahol a Tisza-parton. A vesszős kutatók olyon emberek, akik a maguk elé két kézzel kitartott fémrúd segítségével testű1 kön keresztül érzékelik a föld alatt rejlő fémeket, vizeket, azok energiahatásait. A Magyar Szó épp az expedíció felkarolása érdekében új rovatot indított ,,Rejtett dimenziók" címen és ebben csaknem két hónapon át készítették fel azokat, akiket érdekelhet a vesszős kutatás ősi, sokszor üldözött és boszorkányosnak tartott mestersége. Ebben a rovatban sorra közölték az Attila-legendával kapcsolatos olvasói leveleket. Egyiknek, a június 26-i számban közöltnek eredtünk a nyomába. Kelenváry János buda- pesi visszaemlékező Tápé határába, a Tiszo-parti Szililaposa-dűlöbe teszi Attila sírját, ahol Dessewffy Gyula, Szolnok megyei gróf. a kisgazda Kisújság negyvenes évekbeli főszerkesztője, aki Brazíliában él, kutatott, és lefúrt 10—15 méter mélységbe, ahonnan fémdarabokat, forgácsokat hozott fel a fúrófej. A helyszín a hajdani Sulyok-féle téglagyár udvara és mindez 1942- ben történt. A múzeumok ellenezték a vállalkozást, pedig Dessewffy, a néhai aradi vértanúk egyikének, Dessewffy Arisztidnek a leszármazottá neves amatőr régész hírében állt, pompás házi múzeummal rendelkezett. — A fúrás nálunk történt — emlékezik a most 65 éves Török László, aki Sulyok-lányt vett feleségül —, de mi furcsálltuk, hogy egy pesti halottlátó jelölte meg a helyet. Láttam a fémeket, azt is, ahogy a fémrudak hirtelen meghajoltak a föld felé. Meg tudom mutatni a helyet. A kispesti Kopcsányi Gyula altiszt híres halottlátó volt — mint mondják —, és sikerült Attilát megidéznie. maga a fejedelem jelölte meg ezt a helyet. Kaposvári Gyula, a szolnoki múzeum 74 éves nyugdíjas igazgatója mosolyog ezen és mesének tartja. Szerinte Attilát sose temették koporsóba, a keleti, sztyeppéi fajoknál nem volt szokás a koporsós temetkezés, de Alarik gát fejedelmet ■'fémkoporsóba tették, amiről Ipolyi Arnold tanulmányában egy lábjegyzetben említést tesz. Ezt értelmezi félre a magyar koratörténelmet romantikus hévvel újra-magyarázó Jókai Mór és indítja el a nép körében naiv mítosz- szá növő hármas-koporsós temetkezési sztoriját. Az igazgató úgy mondja, hogy Ipolyi elveti a magot, Jókai fává növeszti. Gárdonyi Géza gyönyörű énekes madarat ültet e fácska lombjába. Móra Ferenc hiába magyarázza, hogy 1830 előtt (az Ipolyi-cikk megírásának ideje) Attiláról nincs koporsós utalás, népi magyarázat. Oly hevesen született e naiv népi Attila-mítosz. mint vele majdnem egyidőben Rózsa Sánd or legendája. Napjainkban újra felerősödik az Attila-mítosz. A jugoszláviai koporsókeresés eredményét kíváncsian várják a horvátországi, sőt a szerbiai régészek is. (Kaposvári Gyula Attila városát Jászberénynél, míg temetkezési helyét a Kőrösöknél. Túrkeve táján feltételezi.) Cs. J. vasárnapi 3
