Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-03 / 90. szám

2 aj Dunántúli napló 1990. július 3., kedd Ülésezik az SZKP kongresszusa Burlakov fenyegetése (Folytatás az 1. oldalról) 1a, s mit kell tennie újjászü­letéséért? Erősíteni kell az emberek 'bizalmát, hitét a peresztrojká­ban - folytatta Mihail Gor­bacsov. A múltból maradt ne­héz örökségről szólva kiemelte a mezőgazdaság és a feldol­gozó ipar helyzetét, amely meghatározó módon befolyá­solta az élelmiszerellátás ala­kulását. Az energetikában rab­lógazdálkodás folyt, súlyos környezeti károk keletkeztek. A Bajkál és az Arai tavak pusztulása, Csernobil tragédi­ája mind az előző évtizedek politikai öröksége. Ugyancsak ide sorolta a bányászat sú­lyos gondjait, a véres nemze­tiségi viszályok felerősödését, a gazdaság militarizálódását, az afganisztáni háború vesz­teségeit. A nagypolitikában nem en­gedhető meg a kicsinyes ér­zelmek előtérbe kerülése - folytatta a főtitkár. — Az a fel­adatunk, hogy megváltoztassuk ezt a helyzetet, ügyelnünk kell, mert a rossz helyzetértékelés az egész munkát elronthatja. A helyzet feltárását segíthe­ti az a döntés, hogy a Politi­kai Bizottság tagjai és póttag­jai, a Központi Bizottság tit­kárai külön beszámolnak tevé­kenységükről a kongresszus­nak. Gorbacsov ugyanakkor felhívta a figyelmet: a kong­resszus nem azért jött össze, hogy Ítélkezzen a párt egyes vezetői felett. A cél a helyzet elemzése, az okok feltárása a nehézségek íebirása érdeké­ben. Nem engedhető meg, hogy a jövőben is rablógaz­dálkodás folyjon az emberi és természeti erőforrásokkal. Ma a szovjet társadalom át­meneti időszakot él át, amikor még nem ért véget sem a régi rend lebontása, sem az új fel­építése. örvendetesen nő a Tanácsok a Görögországba látogató magyaroknak Az athéni magyar nagykö­vetség felkérte az MTI-t, hogy továbbítsa tanácsait a Görög­országba utazó magyar turis­táknak. Olyan görög törvé­nyekre és más rendelkezések­re utal, illetve egyes olyan gyakorlati tudnivalókra hívja fel a figyelmet a magyar misszió, amelyek nem ismere­te a külföldit sem menti fel a jogkövetkezmények alól. Attól a turistától, aki nem az Európai Közösséghez tar­tozó ország állampolgára, az országba történt belépéskor megkövetelik, hogy görög ví­zumában szereplő tartózkodá­si napok számának megfele­lően minimálisan napi há­romezer drachmával (kb. 18 amerikai dollárral) rendelkez­zék. (Kiskorú gyermekeknek a fenti összeg felével kell ren­delkezniük.) Ellenkező esetben a görög útlevélkezelő megta­gadhatja a beléptetést. A belépéskor a görög vám­hatóság az útlevélbe bejegyzi a behozott nagyobb értékű tárgyakat (például az autót, videokamerát, a sátrat). Eze­ket a bejegyzett tárgyakat ki­lépésnél is fel kell mutatnia annak, akinek útlevelébe azo­kat bejegyezték. Ha bármi­lyen okból valamely bejegyzett tárgy hiányzik, akár elvesztet­ték, akár ellopták, akkor an­nak vámtételét ki kell fizetni, még akkor is, ha az érintett személy rendőrségi jegyző­könyvvel igazolja, hogy Gö­rögországban rabolták ki. A magyar turisták semmi­képpen se induljanak el gép­kocsi-, illetve poggyász- és betegségbiztosítás nélkül. Tás­kát, pénzt, egyéb értékeket még lezárt gépkocsiba se hagyjanak, mert nagyon gyak­ran előfordul, hogy az autókat feltörik és kirabolják. friss szellemiségű erők száma, de sokan ragaszkodnak a régi rendhez a nép érdekeinek, az ideológiai elvek tisztaságának zászlaja alatt. Vannak olyan erők is, amelyek nyíltan a pol­gári, tőkés fejlődés útjára akarják terelni az országot — tette hozzá. Ennek kapcsán felhívta rá a figyelmet, hogy a legszélsőségesebb erők egyesültek abban a törekvé­sükben, hogy csapást mérje­nek az átalakítás fő irányára. — A peresztrojka legyen az új minőségek felé mutató bé­kés forradalom, nagy megráz­kódtatások, nagy áldozatok nélkül. Szükség van a társa­dalmi megegyezésre, mert a konfliktusok csak tovább sza­porítják a nehézségeket - hangoztatta Mihail Gorbacsov.- A piacgazdálkodás nem öncél, az az emberek, jólétét szolgálja, s nem jelent eltá­volodást a szocializmustól - emelte ki a főtitkár. Hangsúlyozta, hogy éppen a mezőgazdaságban van szükség a leginkább a gazda­sági szabadságra, a piaci gazdálkodás lehetőségeinek megteremtésére, s ezeket a feltételeket biztosítani kell a falunak. A központi vezetést felké­születlenül érte a nemzetiségi konfliktusok viharos felszínre törése, s el kell ismerni, hogy nem mindig o megfelelő mó­don válaszolt erre - állapí­totta meg a főtitkár a nem­zetiségi problémákra rátérve. Ennek okát egyebek között abban jelölte meg, hogy a párt korábban megoldottnak tekintette ezt a problémakört. Értékelése szerint a peresztroj­ka és a glasznoszty elősegítet­te a nemzeti öntudat erősödé­sét, ám a felszín alatt tovább­ra is hatottak a térségek aránytalan fejlődéséből, a de­mográfiai különbözőségekből adódó ellentmondások, a val­kedélyeket, amikor kifejtette, hogy az új kormány rövid idő alatt a más iparágakhoz vi­szonyítva éppen a bányászat gondjainak megoldására hoz­ta, illetve hozza a legtöbb in­tézkedést. Kormányzati tervek szerint a szénbányászat adós­ságának nagy részét - 30 mil- iá rd forintot - jóváírják. Ez jó alapot nyújt ahhoz, hogy a szénbányovállalatok, köztük az oroszlányi is, talpra állhassa­nak, önállóan gazdálkodjanak. Egyetértve a bányászok óhajá­val, felülbírálják a vállalati ve­zetők alkalmasságát is, felde­rítik a bújtatott pozíciókat, és csökkentik a szénbánya jöve­delmezőségét tetemesen terhe­lő improduktív létszámot. A ihelyi vezetők nagy hibája — mondta —, hogy a márkushe- gyi bányászok nem ismerik, hogy mit tett és tesz érdekük­ben az új kormány. Nem az új kormány ellen ván kifogá­sunk — kiáltottak közbe a bá­nyászok —, hanem az ellen, hogy azok ülnek a vezető posztokon, akik csődbe vitték a szénbányászatot. A vita során a gyűlés részt­vevői pontokba foglalták kove­Hasemi Rafszandzsáni iráni el­nök hétfőn 98 országnak és szervezetnek küldött táviratá­ban mondott köszönetét a földrengés sújtotta ország né­pével való együttérzésért, a pénzügyi segítségért és segély­szállítmányokért. A táviratok­nak az ÍRNA iráni hírügynök­ség által felsorolt címzettjei között nem szerepel három se­gélyküldő ország: az Egyesült Államok, Szaud-Arábig és Irak. Irán — bár nem minden bel­ső vita nélkül - elfogadto Wa­lási problémák, amelyeket a nacionalista és szeparatista erők igyekeztek kihasználni. Ez vezetett a halálos áldozatokat követelő összetűzésekhez, a menekültek áradatához. Külön kitért arra, hogy a politikai reformprogram elvei, amelyeket az 1987. évi ja­nuári KB-ülés fogalmazott meg, nem találtak egyöntetű támogatásra, mint ahogy a megvalósításuk érdekében tett gyakorlati lépések sem. Elis­merte azt is, hogy a Politikai Bizottság sem volt mindig kö­vetkezetes ezen a téren. Az egyik legfontosabb eredmény­nek nevezte Gorbacsov a sza­bad választások rendszerének meghonosítását. Egyértelműen értésre adta, hogy a helyi ön­igazgatás fejlesztésére égető szükség van a reformok to­vábbvitele szempontjából. Gorbacsov jelentős teret szentelt a párt és az értelmi­ség viszonyának is, hangoztat­va, hogy szellemi újjászületés nélkül nincs peresztrojka. Vé­leménye szerint ezen a téren nem képzelhető el előrelépés a párt és az értelmiség kö­zötti új kapcsolatok nélkül. A nemzetközi légkört jelle­mezve Gorbacsov rámutatott, hogy csökkent a háborús ve­szély, s ennek megfelelően ki­sebbek lettek a katonai ki­adások is. A szovjet—amerikai viszonyban uralkodóvá vált a kölcsönös megértés szelleme, sőt egyre több kérdésben a partneri kapcsolatok is kiala­kultak. A pórt helyzetét és szerepét elemezve Gorba'csov hangsú­lyozta, hogy az SZKP kong­resszusa a szovjet társadalom — a szocialista útválasztás ke­retében - fordulatot hozó kor­szakában ült össze, s az em­berek joggal teszik fel a kér­dést: hova vezetnek a válto­zások? Erre ad választ a párt program nyilatkozat-tervezete, amely rövid távra határozza teléseiket, egyebek között, hogy a hűségpénz és a föld alatti pótlék után kirótt szemé­lyi jövedelemadót töröljék el. A dolgozókat tegyék érdekeltté a termelésben, és a szénbá­nyászatot ne adják részvény- társaságok kezébe, az marad­jon állami tulajdon. 25—50 százalékos béremelést követel­nek, úgy, hogy a vállalatnál csökkentsék a felesleges admi­nisztratív létszámot. ‘ Tegyék felelőssé azokat a vezetőket, akik rablógazdálko­dással, a megengedhetetlen szénművelési móddal tönkretet­ték a márkushegyi bányát. A továbbiakban a Munka­ügyi, valamint az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium képvi­selői javasolták, hogy a bá­nyászok válasszanak maguk közül küldöttséget, amely jú­lius 4-én tárgyal majd a kor­mány által megbizott szakér­tőkkel követeléseik teljesítésé­ről. E javaslat ellenére sem született egyezség, a bányá­szok ugyanis újabb követelés­sel álltak elő,, nevezetesen, hogy az ipari miniszter utaz­zék haladéktalanul Márkus- hegyre, mert a továbbiakban csak vele hajlandók tárgyalni. shington segélyét és az ame­rikai magánküldeményeket. Megfigyelők ezzel kapcsolat­ban arra emlékeztetnek, hogy Rafszandzsáni elnök ugyan a nyugati nyitás híve, keményvo­nalas ellenfelei azonban ,,szentségtörésnek" tekintenek mindenféle kapcsolatot az Egyesült Államokkal. Nem kapott köszönetét Szaud-Arábia sem, amely sát­rakat, gyógyszert és élelmiszert küldött Iránnak. Ennek oka a két ország vitája lehet a mek- kai zarándoklat körül. Rijád meg a feladatokat — mondta a főtitkár, s javasolta a kong­resszusnak: érvénytelenítsék a párt jelenlegi programját, s alakítsanak bizottságot az új pártprogram kidolgozására.- Az SZKP az alkotmány módosításának kezdeményezé­sével lemondott az alaptör­vényben deklarált vezető sze­repéről, s a szovjet társada­lom lenini értelemben vett él­csapat akar lenni — hangsú­lyozta Gorbacsov, utalva arra a vitára, hogy az SZKP-nak parlamenti pártnak vagy él­csapatpártnak kell-e lennie. A főtitkár szerint ez nem je­lenti azt, hogy „kivételes" jo­gokkal rendelkeznék az SZKP, hiszen az élcsapatpárt lenini értelmezése szerint szó nincs arról, hogv a társadalomra rá- kényszerítsék a párt akaratát, hanem ki kell vívni a tömegek bizalmát. Az SZKP a demok­ratikus keretek között fog küz­deni ezért a jogért, s ilyen szempontból parlamenti párt­ként lép fel — mondta Gor­bacsov. — Az SZKP az átalakítás pártja, össznépi pórt akar lenni, s nem tart igényt mo< nopóliumokra. Az SZKP a szo­cialista választás pártja, amely a munkásságra, a oarasztsóg- ra és az értelmiségre támasz­kodik — fejtette ki a főtitkár a pórt tömegbázisára vonat­kozó nézeteit. Gorbacsov, a szervezeti sza­bályzat tervezetében foglaltak­nak megfelelően, biztosította a köztársasági kommunista pár­tokat, hogy a jövőben na­gyobb önállósággal rendelkez­nek majd saját ügyeik intézé­sében. — Az SZKP internacio­nalista jellegének megőrzését seaíti elő, hogy ezentúl egyik párt sem erőszakolhatja másra akaratát. — Ugyanakkor újólag megint elutasította a párt fö­derációs felépítésére vonatkozó elképzeléseket. •­Koszovói nyilatkozat Hétfőn Pristinán, Koszovo tartomány székhelyén a helyi parlament albán képviselői előtt Muharem Sabani küldött felolvasta azt a nyilatkozatot, amely szerint „Koszovo a ju­goszláv föderáció (illetve kon­föderáció) keretében függet­len egységet képez". A füg­getlenséget, illetve különleges jogállást szorgalmazó dekla­rációban sürgetik, hogy mielőbb fogalmazzák meg Ko­szovo önálló alkotmányát is. Előzőleg 114 képviselő meg­próbált bejutni a helyi par­lament épületébe, de ezt a biztonsági erők megakadá­lyozták. A képviselők folytat­ni akarták a múlt héten fél­beszakított ülésüket, amelyen a koszovói alkotmánnyal óhaj­tottak volna foglalkozni. Csak néhány képviselőt engedtek be az épületbe, ahol a helyi kormány vezetőivel folytattak megbeszélést. Közben Pristina utcáin „szokatlanul nagy tö­meg gyűlt össze”. A szerb kormány azonnal elutasította a pristinai dekla­rációt, s szigorú lépéseket he­lyezett kilátásba. Koszovón egyébként szinte teljes mér­tékben bojkottálták az albá­nok a vasárnapi és hétfői re­ferendumot. azzal vádolja Teheránt, hogy a zarándoklatot a terrorizmus szítására használja fel Szaud- Arábiában. Elmaradt a köszönet Iraknak, Irán nyolc éven át háborús el­lenfelének is. A harcok ugyan elcsitultak, az ellentétek azon­ban fennmaradtak a két szom­szédország között. A június 21 - i ki földrengés­nek iráni adatok szerint leg­alább negyvenezer halálos ál­dozata és mintegy hatvanezer sérültje volt. A csapatkivonás leállítását helyezte kilátásba Matvej Bur­lakov arra az esetre, ha a magyar fél továbbra sem haj­landó a szovjet hadsereg által átadott létesítmények egyen­kénti elszámolására. Egyúttal burkoltan bírálta a moszkvai kormányt is a probléma rende­zetlensége miatt. A Magyarországon „ideigle­nesen állomásozó" szovjet csa­patok parancsnoka az Izvesz­tyijának adott nyilatkozatában közölte azt is, hogy a szovjet fél által kiürített lakóházak és lakótelepek őrzésére katonákat fog kirendelni. Az Izvesztyija hétfő esti szá­mában Magyarországra kikül­dött tudósítója tollából közölt terjedelmes írást a szovjet csa­patok kivonásával kapcsolatos nehézségekről. A kiküldött újságíró beszá­molt a magyar parlamenti képviselők és a szovjet illeté­kesek találkozójáról, amelyen magyar részről „számos igény" hangzott el. Ezek - mint mon­dotta — a környezeti károkkal kapcsolatos „komoly" észrevé­telektől olyan „kevéssé meg­győző” megjegyzésekig terjed­tek, hoay „a szovjet katonák, úgymond fegyvereket adnak el o lakosságnak". Majd hozzá­(Munkatársunk telelonjelen- tése.) Gyér érdeklődés kísérte a Magyar Szocialista Munkáspárt elnökének tegnapi budapesti sajtóértekezletét. Thürmer Gyu­la beszámolt a Munkáspárt — újabban ezt a nevet használ­ják - legutóbbi, június 30 - i központi bizottsági ülésről, me­lyen megfogalmazódott, hogy az MSZMP nemzeti és interna­cionalista párt. Nemzeti olyan értelemben, hogy politikájukat Budapesten dolgozzák ki, inter­nacionalista pedig azért, mert vállalják az együttműködést a viláa valamennyi baloldali ere­iével. A Munkáspárt elnöke élesen támadta a jelenlegi kormány külpolitikáját, melyet az ország érdekeivel ellentétes­nek ítélt. Véleménye szerint a Szovjetuniótól való gyors eltá­volodásra nincs szükség, s hozzátette, a Németországhoz való kapcsolódás még soha nem hozott eredményt a ma- qyar történelemben. A Varsói Szerződéssel kapcsolatban an­nak a véleményének adott hangot, nem ért egyet az egy­oldalú és elhamarkodott kilé­péssel, mert ez veszélyezteti az ország biztonságát. Hozzátette, a NATO átalakulása vágy­álom, az ilyen remények mesz- sze állnak a realitástól. Had­seregünk korszerűsítésével kap­csolatban feltette a kérdést: Kell az útlevél a magyar határ átlépéséhez! Magyar állampolgárok csak érvényes útiokmán^okkal lép­hetik át a magyar határt - közölte hétfőn a Határőrség illetékese az MTI-vel. A figyel­meztetésre azért van szükség, mert szombaton több lap is beszámolt arról a jugoszláv döntésről, amely szerint jú­teszi: „A magyar parlamenti képviselők egyetlen konkrét példát sem hoztak fel állításuk igazolására". Az újságíró sze­rint mindazonáltal ez is tükrö­zi a szovjet katonákhoz való viszonyt. Burlakov tábornok az 1957-es, „Az ideiglenesen Magyarorszá­gon állomásozó szovjet csapo­tok jogi helyzetéről" szóló és az idei kivonási megállapodá­sokra hivatkozva a lap munka­társának kifejtette: A létesít­ményeket olyan állapotban kell átadni, mint amilyenben az át­adáskor vannak, figyelembe véve jövőbeni felhasználásukat. A magyar fél azonban ezt sa­játosan értelmezi, s eaves épít­mények esetében azok lebon­tását követeli. Burlakov kije­lentette: „Nem fogadhatjuk el azokat a nyílt nyomásqyakor- lási kísérleteket, amelyek a maavar törvényeknek a nem­zetközi joggal szembeni elsőd- leqességének elismertetésére irányulnak." A tábornok a kivonás leállí­tására vonatkozó fenveaetése alátámasztásául úgv vélekedett, hoqv „másként" a Szovjetunió­ba irányított, normális lakás nélküli emberek nem értenék mea sem a narancsnoksáaot, sem őt Hozzátette: ..Nem ér­tik mea kormányunkat sem". ezt miből fedezik, s ez kell a jelenlegi gazdasági helyzetben a magyar adófizetőknek? Ezt követően Udvarhelyi László KB-titkár szólt, aki el­mondta, Európa egyik legreak- ciósabb típusú rendszere van kialakulóban hazánkban, ép­pen ezért olyan összefogást sürgetett, mely valódi polgári demokráciát akar megvalósíta­ni. Az MSZMP támogatja az SZDSZ-t abbéli törekvésében, hogy állami oktatási intézmé­nyekben ne lehessen hittanok­tatás, ennek lehetőségét alkot­mányos keretek között zárják ki. A KB-titkár górcső alá tette a kormány gazdaságpolitikó- iót, melyről elmondta, ez o program jobboldali voluntaris­ta, mely eqyáltalán nem szá­mol az ország adottságaival, lehetőségeivel. Megkérdeztem Thürmer Gyu­lát: miért használják újabban a Munkáspárt nevet, talán szé­gyellik a kommunista jelzőt? Mint a válaszból kiderült, nem szégyellik, a kommunista érté­keket változatlanul képviselni akarják, de nem dogmatista módon. A párt elnöke szerint a Munkáspárt elnevezés kü­lönbözteti meg őket leginkább a többi oárttól, mely azt is markánssá teszi, kinek a párt­ja az MSZMP. lius 1-jétől a személyazonos­sági igazolvány is elegendő a határátlépéshez. A jugoszláv szervek természetesen csak az országba való belépést sza­bályozták, s ez nem változ­tatja meg a magyar határ át­lépését szabályozó rendelke­zéseket. M O Kftj D U L Tel.: 14-536 MECSEKALJA VASÚTALLOMAS M O Kft D_ U_ L_ AKCIÓ ! AKCIÓ I AKCIÓ ! FOLYAMKAVICS KERESKEDELMI ÁRON 400 Ft + ÁFA GÉPKOCSIRA FELRAKVA! Nagy tételnél kedvezményes szállítást vállalunk.! Bányászsztrájk Márkushegyen (Folytatás az I. oldalról) Szelektív iráni köszönet MSZMP-sajtóértekezlet Éles bírálat a kormány ellen Roszprim Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom